Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-26 / 226. szám

rtsi

MEGY

1964. SZEPTEMBER 26, SZOMBAT

''■^űrktp

s

A

z iskolába lépő kisfiú vagy kislány — tekintet nélkül arra, hogy járt-e óvodába, vagy sem —, az igazán gondatlan gyermekévektől kicsit búcsúzik. Gyors számvetést végeztünk: tíz, szeptemberben iskolába vonuló leány és fiú közül nyolcán voltak azok, akik alig várták, hogy iskolások legyenek. (Előszeretettel játszottak tanítónénist, jótanulót.) S mindössze egy félt, egy pedig teljesen közömbösen várta az iskolábalépés nagy és felejthetetlen pillanatát

Ez a kis „statisztika” azonban nem mond semmit a jövőre vonatkozóan. Mert lehet, hogy a félős Misiből kitűnő tanuló lesz, a közömbös Jutka jelesen állja meg a helyét az iskolában, de a mindig tanítónénist, vagy jó tanulót játszó Marika esetleg gyenge közepessel vagy sok elégségessel tarkított bizonyítványokat hoz majd haza.

XXXXXXX\XXXXXXXXXXXXVO.XXXXXXX\XXXXXXXXXXX'.

GYERMEKREJTVÉNY

Pajtások! Holnap lesz 80 éve. j hogy megnyitotta kapuit a főváros; dalszínháza. Közismert neve a | rejtvény függőleges 4 sorában $ze-; repel.

Óvodából iskolába

mní tläß ® nyerőszámai

f * WJZJhf f/í* y ---O? Acs TsyHA

.

>\VCV\\\VC^\\\\\\\NXVVCV\\\\\\\\\\\\\\\\VvV^^

Kézihajtású turmixgép

1964. szeptember 26., szombat, Jusztina napja.

A nap kél: 5.36, nyugszik: 17.34 órakor.

A hold nyugszik: 11.02, kél: 20.20 órakor.

Várható időjárás: száraz idő, kisebb felhőátvonülá- sokkal. Mérsékelt, időnként élénkebb északkeleti, keleti szél. A hőmérséklet alig változik.

A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint Zircen, a Szénbányászati Tröszt Művelődési Házában megtartott lottósorsoláson a 39. játékhéten a következő számokat húzták ki:

11, 16, 33, 53, 86.

A szeptember 28-án, hétfőn a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság színházában megtartandó nyilvános tárgynyere- mánysorsoláson a 36. játékhét szelvényei vesznek részt. (MTI)

\i

2

5

45

6

&

9

M

"

11

12.

13

141

16

ff

H

**

19

20

21

22

23

24

20

1944. szeptember 26-ám lépték át Magyarország határát a 2. ukráu hadseregcsoport csapatai és felszabadították Makót. A Magyar Üjság e napon jelent meg e10“ szőr, Lvovban. A Vörös Hadsereg e magyar nyelvű lapja később az Üj Szó címet vette fel.

160 EVE.

1804. szeptember 26-án született a magyar orvostudomány egyik úttörője, Schöpf Merei Ágoston. Külföldön végzett tanulmányai után kezdetben ortopédiával foglalkozott. Kitűnően felszerelt gyógyintézetét az 1838-as pesti árvíz elpusztította, ö volt az első magyar gyermekszakorvos. 1839- ben — a párizsi, pétervári és a bécsi után — társadalmi segítséggel létrehozta Pesten a világ negyedik gyermekkórházát, szegénysorsú gyermekek számára, ö vezette be hazánkban a kortörténet vezetését és az elsők között hirdette a fizikai vizsgálatok fontosságát. Az elsők egyike volt, aki Magyarországon gégemetszést végzett. A pesti egyetemen ő volt az orvostörténet első tanára. Sok más műve mellett megírta az első magyar gyermek- gyógyászati tankönyvet. Gyermekgyógyászati folyóiratot is szerkesztett. Közreműködött az orvosegyesület fejlesztésében. A szabadságharc idején önként elvállalta az olasz légió tábori főorvosi tisztségét, majd Kossuthtal együtt hagyta el az országot. Törökországból Franciaországba ment. Végül Angliában telepedett le és mint jóhímevű. tekintélyes orvos élt mindvégig Manchesterben.

Krémet, habot, turmix-italokat készíthetünk az ötletes géppel.

Tisztább a ruha, gyorsabb a munka

az iíj tiszti főszerrel

— Vácszentlászlő, Ceglédi, Alsómikcbuda, Felsőgöd. A szovjet belorusz napok alkalmából ma délután 6 órakor a vácszentl ászlói kul- túrházban lép fel a szovjet hadsereg művészegyüttese. Ma és holnap este Cegléden a kultúrház mozijában a Három rakéta című szovjet filmet vetítik. Szovjet Belorussziát ismertető előadásra ma este hét órakor Alsómikebudán, hétfőn este pedig Felsőgödön kerül sor.

— Színes külföldi diabemutatót tartott péntek este a ceglédi fotóldub és a városi művelődési ház foto- sziakköre.

— Ma zárul a Csepel Autógyár művelődési otthonában a Színháztörténeti Múzeum Shakespeare emlékkiállítása.

— Október 3-ára újjávarázsolod ik az üllői úttörők otthona. Társadalmi munkában szépíti a falu apraja-nagyja.

— Nagykátán átadták a forgalomnak az új benzinkutat.

— Kivégezte szomszédját — a krokodilt! Az angliai Colchesterben egy malaysiai óriáskígyó villanyárammal „kivégezte" szomszédját, a krokodilt. A két ketrecet elválasztó falat ugyanis villanyárammal fűtik, s az óriáskígyó „kikapcsolta” a földvezetéket. Minthogy a krokodil „fürdővize” jó vezető, az állatot agyonütötte az áram.

— Törőcsik Gyula megyei

tanácstag ma délelőtt 8 órától 10 óráig Pusztavacson, 11 órától pedig Örkényben tart tanácstagi fogadóórát. Veres Benjáminná ma délelőtt Újszilvásra látogat fogadóórát tartani, míg dr. Mátyás Boldizsár fogadóórája Nagymaroson 8 órától 13 óráig, Mészáros Mihályé Bagón 13-tól 15 óráig tart, dr. Jánossy Andoré pedig Tápiószentmártonban, a göböly-járási iskolában 13 órakor kezdődik. Hétfőn R. Mészáros Sándor Nyáregyházán, Bajor Sándomé Délegyházán, Fazekas Ernő pedig Úriban tart tanácstagi fogadóórát.

— Hagyományos serlegbeszéd — Vácott. A 162 éves váci si'ketnéma intézetben ma este emlékeznek meg Cházár Andrásról, az iskola alapítójáról. Ez alkalommal sor kerül idén is az immár hagyományos serleg- beszédre.

— Irodalmi túra a Cserhátba. A váci IBUSZ vasárnap irodalmi túrát vezet a Cserhátba. Ütbaejtik a horpácsi Mikszáth-emlé- keket, a csesztvei Madách- kúriát, a hollókői és a bu- jáki várat.

— Zeller: Madarász című

klasszikus operettjét kedd este -Nagykőrösön-mutatta be a kecskeméti Katona József Színház társulata.

— Műszaki anketot tartanak október 2-án délelőtt fél 10 órai kezdettel a megyei tanácsháza nagytermében. Napirenden szerepel „a műszakiak szerepe a községrendezési és a községfejlesztési terv kialakításában és végrehajtásában”.

— A motor és a gépjármű

jellemzőiről tartanak műszaki akadémiai előadást hétfőn délután a Csepel Autógyár művelődési otthonában.

— Szeptember 21-én befejezte a Nagykőrösi Konzervgyár az uborkafelvásárlást. Az idén összesen 186 vagon uborkát dolgoznak fel.

Tüzelőutalvdnyosok, figyelem!

A megyei TÜZÉP-igazgatóság felhívja a szakszervezeti tüzelőutalvány-tulajdonosok figyelmét arra, hogy utalványuk — amennyiben eddig még nem váltották be — szeptember 30-án mindenképpen érvényét veszti. E lejárt utalványokat október elsejétől kezdve semmiképpen nem hosszabbítják meg és nem váltják be. A tüzelőutalvá- nyosok tehát SZOT szén- és fautalványaikat a szeptember 30-ig hátralevő napokban a TÜZÉP-telepeken, a saját érdekükben, adják le!

A rádió és a televízió mai műsora

Az Egyesült Izzó Gépgyára

fűtőket

és kazánházi

segédmunkásokat

keres felvételre. Jelentkezés a gyár személyzeti osztályán, szombat kivételével naponta 8—14

óráig. Budapest IV., Szilágyi utca 26. A Rákospalota —Újpest vasútállomás mellett.

KOSSUTH KÄDIO 8.15: Lányok, asszonyok . . . 8,35: Daljátékokból. 9.15: Kamarazene. 10.10: Pódium, 04! 11.45: Dalok a

spanyol polgárháborúból. 12.10: Indul az expedíció. 12.20: Tánczenei koktél. 13.00: Könyvszemle. 13.15: Aureliano Pertille. Amelita Calli- curci és Fjodor Saljapin énekel. 14.10: Dr. Szecskó Tamás utijegy- zete. 14.25: Bartók művek. 15.50: Hét nap a külpolitikában. 16.10: Hétvége. 18,15: Verdi: Az álarcosbál — René áriája a III. felvonásból. 18.23: Vők iskolája. Közvetítés a Fővárosi Operettszínházból. 22.40: Táncoljunk!

PETŐFI RADIO

14.00: Johann Strauss: Császárkeringő. 14.25: Tudósítás az ENSZ- ből. 14.35: Színes népi muzsika. 15.05: A Telléry ügy. Rádiójáték. 15,59: Heti hangversenykalauz.

17.00: Az ifjúsági rádió műsora. 18.03: Zenés est Bilicsi Tivadarral. 19.05: Nótacsokor.

URH

18.40: Szórakoztató szimfonikus zene. 19.14: Carpentier: Luise. Opera.

TELEVÍZIÓ

17.28: Hírek. 17.35: Újvilág — anno 1883 francia kisfilm. 17.50: Tudomány a filmszalagon. 18.50: A porondról jelentjük. 19.05: A Maros-parti város: Makó. Beszélgetés a város vezetőivel. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Hétről- hétre . . . 19.55: Su£raphon album. Az Intervízió műsora Prágából. 21.20: A Madách Színház Kamara- színházának előadása a stúdióból. Mérimee: A művésznő hintája. Játék 1 felvonásban (16 éven felülieknek!) 22.25: Tv-híradó. 2. kiadás.

Fiistgomolyok szállnak

Füstgomolyok szállnak a tág,: világos égre.

Idehallik lármás libák beszéde.

í i

v, Szabad szívem nem üli bú. « mereng a messze:

£ valami zengés, iszonyú, száll tünedezve.

í

; Piszkos tollal kereng az ősz. ; Hallani: egyre

■. csattog a fejsze, dőlnek ős ;

í szálfák recsegve.

í )

y Alexandr Biok verse

S mi a szülő feladata? A félszegekben és a közömbösökben felkelteni, a szorgalmasokban ébrentartani az iskola iránti érdeklődést, bizalmat.

Kolozsvári Gyula

D

e az a tény, hogy tíz gyermek közül nyolc alig várja az iskolát — mégis sokat mond számunkra. Ugyanis 10—20 évvel ezelőtt ez a szám nem volt ilyen magas. A mi időnkben — tegyük a kezünket a szívünkre — tíz gyerek közül bizony három-négy ké- \ szült várakozó izgalommal i az iskolába. Miért? Ennek i két ólra is van. Az egyik az, j hogy az óvoda az elmúlt ] években ugyancsak sokat I fejlődött. Nagyszerűen „fel- j készít” az iskolára. Játéko- j san, színesen, kedvesen is- j merkednek meg a kicsinyek \ a rajzolás, festés, éneklés, j számolás, mesélés tudomá- j nyával. S ennek „híre van”. ] Úgy, hogy azok a .leánykák, j fiúcskák, akik ilyen vagy í olyan okból nem jártak : óvodába, játék közben vagy: családilag érintkezve az „ovi- j sokkal”, maguk is belekerül- j nek ebbe az iskolát élőké- j szító áramlatba.

A másik ok, hogy az általá- j nos iskolák új tanterve, ésj ; maga az új szellem hatá-1 j rozott lépésekkel megy a i ! hatesztendősök elé. Elmosó-: : dott — nagyon helyesen —,

: az „ovi” és az „isi” kö- : zötti határ. Nincs már fél- ; évi bizonyítvány, izgalmat : keltő osztályzat. Az első hó- \ í napokban szinte csak a pad: • és a nevelő változik. S ez: j sem marad titokban. Az: ! óvodás korú gyermekek „köz- i ! véleményében” igen elterjedt I az a hír, hogy az iskolától ! nem kell félni! Hogy az jó,

: talán még jobb mint az : „ovi”!

! i várja hát ebben a kor- j ÍVJ szerű, egy cseppet sem • félelmetes, játékos iskolában : gyermekeinket? Nemcsak já- ; ték, hanem mégis komoly ; tanulás!

• Az első osztályban heti 20 ; órát tanulnak a gyermekek.

< (A hetedik, nyolcadik osz- ! tályban már 31 tanóra van.)

: Egy óra az iskolában: 45 ! perc, amit tíz perc szünet ! követ. Általában a tízórás ! „tízperc” azonban — hogy : nyugodtan tudjanak uzson- : názni a gyerekek —, húsz ; percig tart, így a 20 tan- • órának éppen a fele, tehát < 10 óra telik el az olvasás ! és az írás eísajátításával.

: Számolni, mérni 5 órában ! tanulnak a gyermekek. Kör- : í nyezetismeret (ez a föld- : rajz előfutára), gyakorlati; : foglalkozás, ének 1—1 óra,; ; s ez nem annyit jelent,; ! hogy hetenként csak egyszer j • énekelnek és csak kétszer ; játszanak az első osztályosok.

> A tanító néninek „szabad- : keze” van abban, hogy ha: : kicsit fáradtnak látja a gyér-: mekeit, számolás, vagy írás i . közben is megnótáztassa, : ' megtornásztassa őket. ;

VÍZSZINTES:

1 A fejével helyeslőén Int. 8. j Alapot készítő. 9. Reszket a hideg-í töl. 10. A bors belseje??? 11. Te-! tejére. 12. Odatapad. 15. Lakőépü-. let, egyfajta építőanyagból. 17. Fo-; lyócska. 18. A drót ereiben kering.; 20 Hahord. 22. Folyadék. 23. Régi; űrmérték. 24. Testrész. !

FÜGGŐLEGES:

1. Értelmetlen, ostoba. 2. Olgács-j ka. 3. Európa legnagyobb édesvízű; tava. 5. Ez a cső — mikroszkóp. 6.: Fonetikus mássalhangzó, névelővel. I 7. A régi rómaiak öltözéke volt. í többesszámban. 13. A matracokat; töltik vele. 14. A váci járás egyik; községe, fordítva. 16. Dunántúli: megye. 17. Leánynév. 19. Kiváncsi! a súlyára. 21. Ételízesítő.

Pajtások! A feladat megfejtését: Írjátok le egy levelezőlapra és! 1964. október 5-lg küldjétek be a; szerkesztőséghez. A helyes megfejtők részt vesznek a szeptember havi jutalomsorsolásban. Az 1964. szeptember 12-1 rejtvényünk helyes megfejtése: Puskás Tivadar. :

ség van egy utólagos, vizes vegytisztításra is. Ilyenkor bizony nekiesnek a surolókefé- vel, ami éppenséggel nem használ a ruhának. Ugyanakkor igen nehéz fizikai munka. Az új vegyszer adagolásával: mindez elkerülhető.

Milyen haszna van még?

Ellentétben az eddigi eljá-: rással, a ruhadarabok színeij nem tompulnak el, a legké- \ nyesebb fehér holmi is meg-; tartja eredetijét. (A színvesz-: tés oka, hogy a felszínre ke-i rült, oldódott piszok egy ré-í sze egyenletesen szétterül.) Az: ELKO valósággal taszítja a| piszkot, tehát lelöki az anyag-; ról. Ezt a tulajdonságát tart- i ja az újbóli hordásnál is. Nem: érezhető többé az erős testszag: sem, s az anyag jó fogásé; lesz. Ha elmarad a súrolókefés; gyötrés, tovább él a ruha.: Mindenképpen érdemes meg-: próbálkozni vele. A felsoroltj előnyökön kívül fontos, hogy: kevesebb munkával érnek \ célt a tisztítók, s így az eddi- j ginéi több munkát vállalhat- i nak a lakosság szolgálatában, i

Megyénk lakosságellátási gondjai közé sorolhatjuk a ruhatisztítást. Első és közvetlen segítség tehát, ha a tanácsi, szövetkezeti és kisipari tisztítók eredményesebben, nagyobb kapacitással dolgoznak. Egy új vegyszer, az ELKO szintén nagy segítséget ad a háziasszonyoknak, mert gyorsabban és szebben tisztítja a ruhaneműt.

Mindenekelőtt tudni kell, hogy a nagyon piszkos holmik a száraztisztítás során csak részben tisztulnak meg s szűklWVWWVWWWWWvwwxxwwwvwxvwwww

Tanulj mesterséget!

olyan szűrt csinálok nektek,; hogy kétszáz aranypénzt ad ér-; te a 'királyné!

Beleegyeztek a rablók abba, i hogy elkészítse a szűrt. A ki- '■ rály a szépséges minták közé: ezeket a szavakat hímezte: í „Rablók foglya vagyok, ha két; nap múlva nem szabadítanak': ki, megölnek.”

A rablók elvitték a szűrt a \ fiatal királynéhoz. A királyné\ elolvasta a minták közé rejtett \ szavakat, és odaadta aztán a \ rablóknak a kétszáz aranyat.. Majd seregével a rablók után % indult, követte őket. A katonák ? betörtek a pincébe, kiszabadí-í tották a királyt, és feleségéhez f vezették. \

— Látod — mondta a királyné, — ha nem tanultál volna \ mesterséget, most az sem segí- 2 tett volna rajtad, hogy király ( vagy. Megöltek volna a rab- £ lók. I

— Bizony, igaz — felelte a / király — már régen nem élnék. 't/ A mesterségem szabadított ki a bajból! (Grúz népmese)

Elment hozzá a királyfi, és megtanult szűrt készíteni. Aztán felkereste ismét a világszép leányt. Hamarosan megtartották a lakodalmat, és boldogan éltek.

Nemsokára meghalt az öreg király, és a királyfi foglalta el a trónt. Elhatározta, hogy körülnéz birodalmában, és egy napon, szegényembernek öltözve, útnak indult. Ment, men- degélt, elérkezett egy nagy városba, ahol bekopogott egy házba. — Adjatok ennem, jó emberek! — kérte a gazdákat. A gazdák rablók voltak. A pince elé vezették a királyt, és kinyitották előtte az ajtót. — Mi van ebben a pincében? — kérdezte a király. — Majd meglátod! — mondták a rablók, és belökték a pincébe. Három fogoly ült ott, akik azzal fogadták a királyt, hogy mindannyiuíkat meg fogják ölni a rablók. Másnap meg is ölték a három foglyot, rákerült a sor a királyra. Kérni kezdte a rablókat: ne öljetek meg,

Élt egyszer egy király, akinek egyetlen fia volt. Elhatározta, hogy megházasítja. A királyfi azt mondta neki: engedd, meg, apám, hogy magam válasszak feleséget! Elindult, és bejárta az egész birodalmat. Végül egy kis faluban egy világszép leányra akadt. Nyomban feleségül is kérte, de az megkérdezte tőle: mi a mesterséged? — Nincs mesterségem — felelte a királyfi. — Akkor megyek csak hozzád, ha valami mesterséget tanulsz! — mondta a világszép leány.

Elszomorodott a királyfi, és visszament az apjához, összehívta az öreg király a mesterembereket. Megkérdezte eket, hogy melyikük tudná a királyfit a leghamarabb a mesterségére megtanítani. A csizmadia azt mondta: négy év alatt, a kőműves: három év alatt, a kályhás: két év alatt... Végül előlépett egy szűrkészítő, és azt mondta: én megtanítom a királyfit a mesterségemre egy hét alatti