Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-25 / 225. szám

PEST HEGYEI yíírfflP 1964. SZEPTEMBER 25. PÉNTEK Hasznos eszme- és tapasztalatcsere volt Befejezte munkáját a moszkvai Viiágifjásági Fórum Szerdán valamivel éjfél előtt megnyitott és csütörtökön reg­gel berekesztett plenáris ülés­sel zárult a moszkvai Világ­ifjúsági Fórum, amelynek nyolcnapos munkájában a világ több mint 126 országá­ból 350 ifjúsági szervezet kép­viselői vettek részt. Tíztagú küldöttséggel képviseltették magukat a magyar ifjúsági szervezetek. A magyar kül­döttséget Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára vezette. A plenáris záróülés napi­rendjén a bizottságok beszá­molóinak, mintegy 100 hatá­rozati javaslatnak és a Fórum kiáltványának megvitatása, illetve elfogadása szerepelt. A Világifjúsági Fórum ha­tározatai síkraszállnak a békés együttélés, az álta­lános és teljes leszerelés eszméi mellett, helyeslik a moszkvai részleges atom- csend-szerződést, a területi viták békés rendezését, atomfegyver-mentes öve­zetek létesítését. A határozatok másik csoport­ja a nemzeti felszabadítási harc erkölcsi és anyagi tá­mogatását sürgeti, helyesli a megteremtését és sorozatos antikolonialista megmozduló- ' sokat irányoz elő 1965. áp­rilisára. Kulturális téren nemzetközi szemináriumot indítványoz­nak az írástulatlanság felszá­molására. Sürgetik a közokta­tás világméretű demokratizá­lását, valamint azt, hogy az iskola legyen a népek kö­zötti béke és barátság hirde­tője. A moszkvai Világifjúsági Fórum csütörtökön délelőtt a bizottsági beszámolók és a határozatok elfogadása után egy kiáltványt is jóváhagyott, amelyben 126 ország több mint 300 ifjúsági szervezete odáadö ■■ és "feovétlrézeles har­cot hirdet „a béke, a szabad­ság és az emberi méltóság minden ellensége ellen”. A plenáris ülésen a kínai képviselők nem vették részt a szavazás­ban, a kiáltvány elfoga­dása után azonban kísér­letet tettek saját kiált­ványtervezetük előterjesz­tésére, ami — az ügyrendi szabályok­ba ütközvén — a részvevők nagy többségének elutasításá­ra talált és általános vissza­tetszést keltett. A moszkvai Fórum az egy­begyűltek általános vélemé­nye szerint hasznos eszme- és tapasztalatcsere volt és a konkrét viták eredménye­ként kidolgozott okmányok he­lyes cselekvési programot ad­nak a világifjúságnak, amely­nek képviselői legközelebb Al­gírban, a IX. VIT-en adnak találkozót egymásnak. WiSli Stoph az NDK új miniszterelnöke Pontosan fél tizenkettőkor nyitotta meg csütörtökön dél­előtt az NDK Népi Kamarájá­nak ülését dr. Johannes Diec'c- mann, a népi kamara elnöke. Meleg szavakkal emléke­zett meg Otto Grotewohl miniszterelnöknek a német történelem első munkás­paraszt állama megterem­tésében és felvirágoztatá­sában szerzett hervadha­tatlan érdemeiről. A megemlékezést a képvise­lők felállva hallgatták végig. Ezután az elnök bejelentet­te, hogy az NDK Államtanácsa csütörtökön reggel ülést tar­tott és azon ólján határozatot hozott, hogy javasolja a népi kamarának Willi Stophnak, a minisztertanács eddigi első el­nökhelyettesének a miniszter- tanács elnökévé való megvá­lasztását. A népi kamara e ja­vaslat alapján Willi Stophot egyhangúlag az NDK új mi­niszterelnökévé választotta. Ugyancsak az államtanács javaslata alapján Willi Stophot megválasztották az állam­tanács elnökhelyettesévé is. Az újonnan megválasztott miniszterelnököt a népi kama­ra képviselői nagy tapssal kö­szöntötték. B atiltották John Osbcrne legújabb színdarabját A Londoni Daily Sketch közleménye szerint, „a homo- szekszualitás túlzott kihangsú­lyozása miatt’’ betiltották John Osborne legújabb színdarab­ját, amelynek címe „A ked­vemre való hazafi”. A darab az Osztrák—Ma­gyar Monarchiában, az első háború előtti időkben játszó­dik, és egy kémtörténetet dol­goz fel, amelybe egy magas rangú katonatiszt is belekeve­redett, feltehetőleg Rédl ezre­desről van szó. De Gaulle elnök szerdán,! kolumbiai látogatásának má­sodik napján beszédet mon- | dott a kongresszus ülésén. Mi- j közben a francia elnök a ko- ; lumbiai törvényhozók előtt ! beszédét mondta, a bogotai I hadsereg és rendőrség egyse-| gei további biztonsági intéz- \ kedéseket foganatosítottak, és i fokozott erővel folytatták a kutatást az állítólag a kolum­biai ..... fővárosban tartózkodó Chateau-Jobert volt ejtőer­nyős ezredes, az OAS egyik vezetője ellen. A kolumbiai kormány szóvivője szerdán este közölte, hogy De Gaulle látogatásának idejére 210 személyt vettek őrizetbe „biz­tonsági okokból". De Gaulle kolumbiai láto­gatásának befejeztével a francia államelnök és Guil­lermo Leon Valencia kolum­biai elnök közös közleményt írt alá, amelynek érteimében Franciaország kész kulturális és technikai területen a szo­rosabb együttműködésre Ko­lumbiával. Ha a sztár megöregszik Egy hollywoodi kórházban idegkimerültség ellen gyógy­kezelik a 72 éves Mae Wesí-et, a hangosfilm gyermekkorá­nak izgalmas sztárját. Mlae West azonban úgy látszik ne­hezen törődik bele, hogy el­múlt felette az idő, mert nem­rég pert indított egy énekesnő ellen, aki „Diamond Lil” né­ven lépett fel, holott Mae West azt állítja, hogy ez a név őhozzá fűződik, ő tette világhí­rűvé. Gólyaavatás Az amerikai egyetemeken még mindig dívik a gólyaava­tás szertartása, amelynek kere­tében az elsőéveseket egyete­mi polgárrá fogadják. Az ava­tás után a gólyák olykor kór­házba kerülnek. Egy Donald Peterson nevű diák a minap viszonylag könnyen megúszta: őt úgy avatták, hogy levetkőz­tették, bekenték lekvárral, tollba hempergették, és az éj­szaka kellős közepén magára hagyták egy parkban. Titokzatos gyermekrablás Aláírás helyett halálfej Lehet-e vád alá helyezni az USA elnökét? Ezt a kérdést kell eldönte­nie az amerikai szövetségi bí­róságnak. Johnson elnök ugyanis rendeletet adott ki arról, hogy Oklahoma légite­rében a hangsebességnél na­gyobb sebességgel közlekedő repülőgépek végezhetnek kí­sérleti repüléseket. W. D. Bus­sey oklahomai lakos sérelmez­te, hogy a nagy robajjal járó repülésnek következtében öt­éves kislánya „testi, szellemi károsodást szenvedett" ... egymilliárd dollár kártérítést követel és kijelentette: az USA elnöke gondatlanul járt Az ÉM. 25. sz. Állami Épí­tőipari Vállalat Budapest és Pest megye területén lé­vő munkahelyeire azonnal felvesz: lakatos, villanyszerelő, bádogos, csőszerelő, műköves, burkoló és festő szakmunkásokat, valamint ezek mellé férfi segédmunkásokat. Egyes szakmák esetében külszolgálatos alapon. Szakmunkásvizsga letétele lehetséges. Munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés: Bp. XXI. (Csepel), Rákóczi Ferenc utca 197. Vidékieknek tanácsi igazo­lás szükséges. el, amikor nem kérte ki a la­kosság és történetesen W. W. Bussey hozzájárulását a kí­sérleti repülésekhez. Amerikai ügyvédek véle­ménye szerint aligha képzel­hető, hogy ezért az elnököt felelősségre vonják. A közép-fran­ciaországi Mar- nay városkát és környékét ne­gyedik napja egy titokzatos hár­mas gyermekrab­lás tartja izga­lomban. A nyomozók az esettel kapcsolat­ban teljesen ta­nácstalanok. A gyermekek szü­lei ugyanis sze­gény tanyai pa­rasztok. a tette­sek idáig csak az egyik kisgyerek megtalált iskola­táskájára tűzött írással jelentkez­tek, váltságdíjat nem kértek és hétfő óta újból nem is jelentkez­tek. A kis cédu­lán a következő felirat volt: „A gyermekek jő ke­zekben vannak. Gátlástalanok le­szünk, ha a rend­őrség közbelép. 24 órán belül utasítást adunk.” A nyomtatott betűkkel írt üze­neten az aláírást egy halálfej he­lyettesíti. A nyomozást Párizsra is kiter­jesztették, mert a rendőrség fel­tevése szerint a gyermekrablók esetleg a főváros­ba vitték áldoza­taikat. A két Guillon-gyerek nénje ugyanis a párizsi alvilági körökben ismert prostituált, aki nemrég szabadult a fogházból. A leányt azonban kihallgatása után szabadlábra he­lyezték, mert be­bizonyosodott, hogy nem lehe­tett része a gyer­mekek eltűnésé­ben. A rendőrség azonban lehetsé­gesnek tartja, hogy a gyerme­keket esetleg a leány egykori bűntársai rabol­ták el bosszúból. Bevált jóslat Nehéz szülés volt... az első rádiókommentárban hal­lottuk a megállapítást, ami­kor híre jött, hogy Ber­linben hivatalosan bejelen­tették: csütörtökön az NDK kormányának megbízottja és a nyugat-berlini szenátus képviselője aláírja a Passier- sciiein-megállapoúást. Nehéz szülés volt — mond­ta a kommentár —, s ezzel nem csupán arra célzott, hogy történetesen kilenc hónapig tartott, amíg a jegyzőkönyv most végre tető alá került. Miközben ugyanis a nyugat-berlini lapok már két héttel ez­előtt riadókészültségben vár­ták, hogy melyikük jelent­heti elsőnek az aláírás hí­rét, a frontvárosban és Bonnban az egymással ver­sengő politikai erők egyike- másika még egy utolsó „lö­véssel” igyekezett megtor­pedózni a Passierscheint. Miért csaptak össze a lá­togatási engedély körül ilyen hevességgel a nyu­gat-berlini és nyugat-né­metországi pártpolitikai szenvedélyek? Miért tar­tott kilenc hónapig az újabb megállapodás aláírá­sa, amikor voltaképpen olyasminek a továbbfolyta­tásáról van szó, amire egy­szer már volt példa? Elsősorban azért, mert a bonni ultrák következete­sen megvétóznak minden olyan lépést, amely sze­rintük az NDK — a „nem­létező” NDK — helyzetét erősítheti, tekintélyét gya­rapíthatja. Márpedig alig­ha lehet kétséges, hogy a Passierschein-jegyzőkönyv, amelynek létrehozásán az NDK kilenc hónapon át szívósan munkálkodott, ép­pen a demokratikus Né­metország konstruktív tár- gyalószelleménck és jóin­dulatának újabb bizonyí­téka. A Passierschcin-ügy szá­lait „belső” nyugat-berlini és nyugatnémet pártügyek is bonyolították. Nyugat- Berlin vezetése tudvalé­vőén szociáldemokrata kéz­ben van, s a Bonnban kor­mányzó kereszténydemokra­ták érthetően nem lelke­sedtek a gondolatért, hogy a megállapodást a szociál­demokraták esetleg a ma­guk javára könyvelhessék el. Mert — és ez a fon­tos eleme annak, hogy a jegyzőkönyv végül mégis tető alá került — a köz­vélemény a Passierschein mellett tört lándzsát, s egyáltalán nem akart „ma­gasabb szempontok” ked­véért lemondani a hozzá­tartozók meglátogatásának lehetőségéről. A nyugat- berlini szenátust nem utol­sósorban éppen a decem­ber—januári egymillió lá­togató „népvándorlása” késztette a további tárgya­lásokra. S amikor most, szeptember közepén a meg­egyezés küszöbén, Bonn­ban újabb akadékoskodá­sok híre terjedt el, a Westfälische Rundschau jog­gal figyelmeztette az ille­tékeseket: „A közvélemény ellenezné, hogy formális okokból meghiúsítsák a megállapodást. A közhan­gulat nyomása a (bonni) kormányt visszavonulásra fogja kényszeríteni”. Ä Westfälische Rundschau jóslata bevált. Veszélyben a bevétel Bahamai küldöttség j'árt Londonban a Havanna és Nassau közötti repülőjárat ügyében Az Egyesült Államok, mi­után kudarccal járt tiltako­zása a Havanna és Nassau kö­zötti repülőjáratok megindítá­sa ellen, most kerülő úton ás­kálódik. A bahamai gyarma­ti kormány küldöttsége ugyanis Londonban járt azzal a céllal, hogy rábírja az angol kormányt: tiltsa be ezeket a repülő­járatokat. A küldöttség elismerte, hogy az angol kormányt a Kubával 1948-ban kötött egyezmény ilyen repülőjáratok engedé­lyezésére kötelezi, azonban be­vallotta, hogy kormánya na­gyon fél az Egyesült Államok haragjától, mivel a Bahama-szigetek legfon­tosabb jövedelmi forrása a gazdag amerikai vendé­gek költekezése az ottani luxusfürdőhelyeken és a Washington által a paran­csolt bojkott ebben a vonatko­zásban súlyosan megkárosíta­ná őket. UGYANAKKOR, amikor a Mali Köztársaság területén harcok folytak a kormány­csapatok és a tuaregek kö­zött, északon, Algériában, di­cséretes szerepet játszottak a tuaregek a pártütő Saabani ezredes szaharai lázadásának elfojtásában. Az algériai nem­zetgyűlés ülésein pedig rend­szeresen részt vesz egy pom­pás, indigó színű fátyolt viselő férfiú, akit különrepülőgép szállít a Szahara szívéből az algériai fővárosba: Akemen- nuk bég ag Hamu ő, az algé­riai nemzetgyűlés alelnöke, a rer-kela tuaregek amene- kalja, azaz szultánja. A Fátyol Népének más tehát a helyzete Algériában, mint Maliban, de az eltérő helyzet és a közös problémák megértéséhez vissza kell ka­nyarodnunk kissé a múltba, hogy jobban megismerjük e különös nép életét. AMIKOR AZ ARAB HÓDÍ­TÓK a VII. században, a pró­féta zöld zászlaja alatt végig­söpörtek Észak-Afrikán, a lí­biai törzsek egy része nem adta be derekát a hódítóknak. Ekkor már ismerték és te­nyésztették a tevéket, s e nagyszerű munkabírású, igénytelen állatok segítségé­vel, a csak általuk ismert si­vatagi utakon, elmenekülte.? délre. Letelepedtek a Szahara szinte megközelíthetetlen he­gyi oázisaiban. Ök lettek a Szahara urai, a hatalmas siva- tad diszpécserei, az összekötő kapocs az immár arab észak és a néger dél között. A tuaregek viseletének leg­nevesebb és legszembeötlőbb darabja a tangelmuszt, a fi­noman szőtt, indigóval mély­kékre festett fátyol, amelyet csak a férfiak hordanak, míg a nők fátyol nélkül járna.?. Ehhez még hozzáfűzhetjük, az asszonyok teljesen egyenjo­gúak a férfiakkal, sőt, a szár­mazást — az ősi matriarchá- tus maradványaként — anyai ágon tartják nyilván. A nők azonban nemcsak erről neve­zetesek: míg az írástudó tua­reg férfiak arab írásjelekkel rö?zítik a sajátos tuareg nyel­vet, a nők továbbra is a tifina- got, a föníciaiból származó tuareg ábécét használják, ök a tuareg törzsek krónikásai, a balladák és szerelmes ver­sek megőrzői. A tuaregek azonban nem­csak a fátylat és a tifinag írást őrizték meg, hanem sajátos, feudális társadalmi berendez­kedésüket is. Két csoportra oszlanak: nemesekre és hűbé­resekre. A nemesek, akik ki­sebbséget alkotnak, méltósá­gukon alulinak tekintik a fi­zikai munkát, amit a hűbére­sekre bíznak. A hűbéresek te­Az Egyesült Izzó Gépgyára fűtőket és kazánházi segédmunkásokat keres felvételre. Jelentkezés a gyár személy­zeti osztályán, szombat ki­vételével naponta 8—14 óráig. Budapest IV.. Szilá­gyi utca 26 A Rákospalota —Újpest vasútállomás mel­lett. 1 Fakazatt együttműködés* 210 letartóztatás De Gaulle elnök Kolumbiában \ AZ ELMÜLT HETEKBEN ^ különös csatározások zajlot- ^ tak le a Mali Köztársaság te- ^ rületén, a hatalmas Niger fo­gyótól északra: a korszerű ké- £ zi fegyverekkel felszerelt, la- £ za csatárláncban előnyomuló í mali gyalogosok megütköztek y, a teveháton harcoló tuaregek- £ kel, a Fátyol Népével. Mo- ^ dern, szélesvásznú, történelmi filmre kínálkoztak a csatajele- ^ netek: az elfátyolozott arcú tuaregek már messziről kilőt- * ték főleg félelemkeltés célját í szolgáló, hosszúcsövű elöltöl- 7 tős puskáikat, azután tevehá- ^ ton, lándzsáikat előreszögezve ^ rohamoztak. A mali katonák ^közelébe érve leugráltak te- ^ véikről és négyszögletes, 4 ökörbőr pajzsaik védelmében, 4 nehéz, kétélű pallosaikat for- ^ gatva próbáltak kárt tenni az ^ ellenségben. A félelmetes tua- ^ reg harcászat, amely félezer Révvel ezelőtt mindenkor gyors ^ győzelmet ígért a Niger völ- ^ gyében, 1964-ben gyerekjáték- ^ nak bizonyult. A Mali Köz- íj társaság hadserege féléves ^ harcban megtörte az ország ^ ellenállását, s elérte kettős ^ célját: a nomád állattenyész- ^ tést folytató tuaregek ezen- ^ túl adót fizetnek az állam- £ nak, és felszabadítják néger í rabszolgáikat. Döbbenetes bűncselekmény Dél-Angliában: A SÍNEKRE KÖTÖZTEK EGY DIÁKOT Megdöbbentő bűncselek­mény történt szerdán a dél­angliai Blandford városban. A vasúti sínek mentén húzódó országúton a délelőtti órák­ban megtalálták a hétfő óta keresett Stephen Hargreaves 17 éves iskolásfiút. A szeren­csétlen fiatalember mindkét lábát levágta a vonat. Azon­nal kórházba szállították, ál­lapota nem életveszélyes. A fiút egyelőre még nem le­hetett kihallgatni. Nyilván­való azonban, hogy balesete nem volt véletlen. Ismeretlen tettesek gúzsba kötötték, és az arra elhaladó vonatok út­jába, a vasúti sínekre kötöz­ték áldozatukat. A nyomozás folyik. — 25 ezer lakos 4 ezer gépkocsi. Bonnban 1250 mé­ter maigas, 356 emeletes fel­hőkarcoló építését tervezik, amelynek 25 ezer lakosa lesz. „Parkh^lyén” négyezer gépkocsinak biztosítanak he­lyet. relik a nyájakat, ők tenyész­tik a tevéket, de a tényleges munkát ők is másra bízzák: a néger jobbágyokra, azaz rab­szolgákra. ÍGY VOLT EZ évszázado­kig, de ma már nem mehe­tett így tovább. Tamanrasset- ben, az algériai tuaregek köz­pontjában külön internátus működik a fiatal tuaregek szá­mára. Nemsokára elérkezik az idő, amikor a fiatalok a tevét teherautóval cserélik fel. A Niger Köztársaságban három- százezer tuareg él, a Mali Köztársaságban hétszázezer. Nigerben még nem nyúltak hozzá a tuareg-kérdéshez, a Mali Köztársaság azonban el­érkezettnek látta az időt, hogy felszámolja a visszásságokat, szabadságot szolgáltasson a rabszolgáknak. A kormány ultimátumot küldött az ifera- tuaregek amenekaljának, hogy szolgáltassa be a törzsszö­vetség lőfegyvereit, fizessen adót, szabadítsa fel a jobbá­gyokat. A tuareg szultán el­utasította az ultimátumot, ezért kezdődtek meg január­ban a cikkünk elején említett harcok, amelyek csak augusz­tus elején értek véget. A tua- regeknek itt is, akárcsak Al­gériában, fel kell ismerniük, hogy változtak az idők, a Sza­hara uraiból a Szahara polgá­raivá kell lenniük. Ezentúl jobbágyaik helyett maguk te­relik m-ajd nyájaikat... M. Gy. A kék fátyol népe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents