Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-20 / 221. szám
^rMMan 1964. SZEPTEMBER 20, VASÁRNAP Dolgozók általános iskolája KATONA ERZSI Kultűrforradalmunk egyik legnagyobb vívmánya, hogy nemcsak az ifjúság előtt tárta szélesre a tanulás kapuit, hanem azok előtt az idősebb emberek előtt is, akik a múltban körülményeik miatt nem tanulhattak. Évről évre több ezer felnőtt dolgozó tanul megyénk általános iskoláiban. A tanulás időt és energiát követel, ezért három változata is rendelkezésre áll a tanulni vágyó felnőtteknek. Egyik a levelező tagozat. Elsősorban olyan helyen szervei zik, ahol kevesebb a jelentkező húsz tanulónál. Heti egy délutáni elfoglaltságot jelent, amikor az iskolában konzultációs foglalkozást tartanak. Az esti tagozat két változatra oszlik. Az egyik a tízhónapos, ami hetenként két délutánt vesz igénybe. Az eddigi tapasztalatok szerint ez a leginkább bevált forma, de a munkahelyi vezetők húzódoznak tőle, mert óhatatlanul termeléskieséssel jár. Fokozottabb megterhelést jelent a hallgatóknak is, de a tananyagot megfelelő szinten így sajátíthatják el leginkább. Különösen azoknak fontos ez, akik középiskolai tanulmányokra készülnek fel. Ezt az oktatási formát ott engedélyezik, ahol a hallgatók létszáma eléri a húsz főt. Az esti tagozat könnyített módja az öthónapos iskolaév. Ezt a formát elsősorban a mezőgazdasági dolgozók továbbtanulásának megkönnyítésére szervezték. Általában november közepén kezdődnek meg a foglalkozások, s tavaszra, mire újra a határba szólítja az idő az embereket, már túl is jutnak a vizsgákon. A téli hónapokban azonban heti három alkalommal kell részt venniük a tanulóknak az iskolai foglalkozásokon. Megyénkben kisebb-na- gyobb eltéréssel évek óta emelkedő tendenciát mutat a dolgozók általános iskolájának statisztikája. 1962 őszén például közel ötezer, 1963 őszén pedig közel hétezer ember kezdte meg a tanulástj Hasonló létszám ígérke-t zik az idén ife. fontos adatok még nem állnak rendelkezésre, hiszen most folyik a szervezés s kivéve az öthónapos formát, csak szeptember közepén, szeptember végén kezdődnek meg a foglalkozások A számok tehát mindenesetre pozitív képet mutatnak, mégsem lehetünk egyértelműen elégedettek az elért eredményekkel. A tízhónapos oktatási forma esetében már jeleztük a munkahelyek álláspontját. A gyárak, üzemek vezetőinek aggodalma a termeléskiesés miatt indokolt, mégis azt kell mondanunk, a gyár, a munkahely közvetlen érdeke is a dolgozók tanulása, hiszen hangoztatjuk, s így is van, hogy ma már nagyobb tudást követel az élet. Fejlődik a termelés technikája, új gépeket állítunk munkába, magasabb szintű technológiával világszínvonalra törekszünk, tehát az új technikához nagyobb szaktudású emberek kellenek. A nagyobb szaktudás alapja azonban a kielégítő általános műveltség, a szélesebb látókör. Az átmeneti termeléskiesés tehát visz- szatérüt Ez a helyes elv vált gyakorlattá például a nagykőrösi konzervgyárban, ahol a gyár vezetői szorgalmazzák legjobban a tanulást, s éppen a tízhónapos tanfólyamot. Ez a példa azért is fontos, mert sajnos, jó néhány munkahelyen, bár a szakszervezetnek hivatalból kötelessége lenne, nem ösztönzik a dolgozókat a nyolc általános iskolai végzettség megszerzésére. A termelőszövetkezetek esetében még kritikusabb a helyzet. Évek óta szorgalmazzák a mezőgazdasági szak- oktatási szervek a tömeges szakmunkásképzést. A nagyüzemi termelés szakembereket kíván, hiszen rövid idő alatt az elmaradott kisüzemi termelésről a modern agrotechnikára tértünk át. Ahhoz azonban, hogy valaki szakmunkás legyen, mindenekelőtt meg kell szereznie a nyolc általános iskolai végXXXXVSNXNXVXXXXXX''XXXXXXXXXXXXXXXWXXXXXXXXXX\VXX^VXXXXXXXXXXXX>XXX'XXXXXXXXXXXXXXXXXXX' tálást szerveztek. A rácke-j vei járásban pedig a Tudó- í mányos Ismeretterjesztő Tár-! sulat községi csoportjai ki- j sérleteztek hasonló jellegű j munkával. A népművelési | szakemberek általában ke- j resik azokat a módszereket,; amellyel leginkább segítik a! továbbtanuló dolgozókat. Az í elmúlt év a népművelés-! ben a kísérlet esztendeje ! volt ilyen vonatkozásban, s ! remélhetően az idén már; előbbre lépünk. A már megszervezett tan-! folyamok munkáját nehezíti,! hogy a pedagógusok érdekeij nemegyszer csorbát szenved- \ nek. Az elmúlt évek tapasz-j talatai bizonyítják, hogy a< külterületi iskolákban mű- j ködő tanfolyamokra kijáró! pedagógusok semmi segítsé-! get nem kaptak a közieke-: déshez. Vagy saját költsé- i gükön közlekedtek, vagy ha í még erre sem volt mód, ak- j kor esőben, sárban, úttalan-; utakon, sokszor a késő esti; órákban gyalogoltak. Azok- j nak az állami gazdaságok-1 nak és termelőszövetkezetek- í nek, amelyeknek tagjai, dől- J gozói az ilyen tanfolyamo- i kon tanulnak, nagyobb se-! gítséget adhatnának a peda-! gógusok kijárásához. Ugyancsak figyelmet érdé-! mel az a múlt évi panasz is, J hogy több iskolában vagy í nem ismerik, vagy elf ele j- tették az esti iskolákban ta- \ nító pedagógusok díjazású- \ nak részletkérdéseit. Ezzel j magyarázható csak az a gya- j korlat, hogy a dolgozatjaví- j tásért — pedig köztudomá- í súan nem könnyű munka —! nem fizettek. A dolgozók ál-! talános iskolájának levelező! és esti tagozatain a dolgozat- í javításért a pedagógusnak: hallgatónként egy forint jár. í Ez az utasítás, amely ezt ki- j mondja, ma is érvényben van. \ A dolgozók általános is- i kólái oktatása tehát, ha az i elért eredmények szépek is, | több figyelmet érdemel. Na-; ponta írunk és beszélünkj az ideológiai offenzíváról, a falusi lakosság műveltségé- ^ nek emeléséről és szocialis- J ta tudatának kialakításáról, ^ a magasabb szakmai művelt- ^ ség szükségességéről, de mind- ^ ezek előfeltétele, hogy ki- ^ véve a legidősebb korosztá- ^ lyokat, mindenkit győzzünk á meg a tanulás szükségessé- ^ géről, s adjuk is meg a le- í netőségetí hogy befejezze álta- 3 lános iskolai tanulmányait. 3 A magasabb szakmai és ál- 2 talános műveltség csak ezek £ után következhet. Tenkely Miklós ^■XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXWXXXXXXXXX'XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXS Húszévesen már nem gyerek az ember. Tényleg nem az? Miért volt szükségem éppen, az ő szerelmére? Azt mondják, szép vagyok. Minden uj- jamra kaphattam volna szeretőt és férjet is. Magamhoz valót. De nekem csak ő kellett. Miért? Apa egyszer a szememre vetette.* a nevébe szerettem bele. A dicsőségébe, hogy megfordulnak utána az emberek. Nem igaz! Mások azt mondták: az autójába. Hazugság! Jó, hazugság volt minden vád, amivel illettek. De akkor mi az igaz? Csak egyszerűen szeretem... Ezt elmondhatom másoknak. Hiszik, nem hiszik, az ő dolguk. De mivel védekezzem önmagam előtt? Három hónapja tudom, hogy van lelkiismeretem. A lelkiismeret is olyan, mint a betegség. Csak akkor tudja az ember, hogy feje, lába, szíve van, ha fáj. Amíg egészséges, mindez természetes. Magától értetődő. Megy, gondolkozik, érez — van, tudomásul veszi az ember és kész. Apám egyszer azt mondta: mindig is a napfényt szerettem. Igaza volt, csak azt nem értettem: miért rótta ezt az én szememre? Ki tehet róla, hogy húsz év alatt csupán egyetlen komoly bánat ért? Miért tehetnék én róla, bogy nem egy szoba-konyhába, hanem egy elismert nevű tudós négyszobás lakásába születtem bele? Eddig az élet napos oldalán I iimimiiiiiiiii it mi iiiiiiÜhhiiiiii II Ifi A felesége lett. Mert szerette. Ezt mondta az apjának és az anyjának is. Mindenkinek, aki csak szembeszállt vele. — Tíz év múlva te még csak harminc leszel! — csengett vissza fülébe apja intő szava. — A legszebb kor, amikor az ember még nagyon sokat akar. ő pedig... túl a hatvanon... Akkor azzal vágott vissza: sok húszéves fiúnak nincs olyan tartása, mint neki. Felállt, az ablakhoz lépett,--------L félrehúzta a nehéz c sipkefüggönyt és az utcát kémlelte. Az elsuhanó autókat nézte és a tovasiető embereket. A görnyedteket és az egyeneshátúakat. Sándor ma is olyan sudár, akár a jegenye. Amikor érzi, hogy rászegeződnek a tekintetek. De amikor nem látja senki ... a göcsörtös fa is egyenesebb. Becsapott! — háborgott a lelke. Amíg a szeretője voltam, soha nem hagyta el magát. Akkor sem, amikor csak kettesben voltunk. Most már a felesége vagyok. A nevét viselem. Ez feloldotta az örökké jókedvű kényszerűség alól. Gondolhattam volna. Mégsem gondoltam rá. Miért? A vitrinen álló barna bim“ j -------------------- bam óra p kettőt ütött. Felkapta fejét ^ érces csengésére s idegesen ^ pislogott a hálószoba felé. Ha ^ Sándor felriad, rosszkedvű ^ lesz egész délután. Nyűgös, ^ akár egy csecsemő. | Sándor művészember. Pi- 'j hennie kell. Minden nap fél ^ kettőtől négyig. Percnyi pon- ^ tossággal. Hogy estére friss ^ legyen. Akár a vasalt ing. ^ Egy gyűrődésnek nem szabad ^ meglátszania rajta. A hössze- í relmes csak addig él, amíg ^ fiatal. Legalábbis amíg a reí- ^ lektorok fényében az. ^ Sándor ötvenhét ifiúlt. Ö ^ húsz. Harminchét év köztük ^ a különbség. £ A felesége. ^ Három hónapja már. < A három hónapból két hét > nászút. Hévízen. Mert Sándor ^ esztendők óta minden nyáron ^ ott kúráltatta fájó ízületeit. ^ Nászút — súlyfürdővel. 2 Reggel nyolctól kilencig, dél- ^ után öttől hatig. Megborzon- ^ gott még a gondolattól is. Be- ^ csapva, megalázva érezte ma- ^ gát. Pedig Sándort nem ^ okolhatta semmiért. Mielőtt ^ kimondta volna az igent, megkérdezte tőle: jól meggon- í doltad? Már nem vagyok gye- í rek! f Nem gondolt meg semmit Csengő gyümölcs. (Foto: Kotroczó) zettseget. Az idei felnőtt- oktatást szervező pedagógusok viszont elmondják, hogy amikor felkeresték a termelőszövetkezetek vezetőit, segítséget kérve ehhez a munkához, azok több helyen is a szorgos nyári tennivalókra hivatkozva elutasították őket, mondván, most nem érnek rá ilyesmivel foglalkozni. A nyár után azonban jön az őszi — nem kevésbé fontos — betakarítás, ami ugyancsak elfoglaltsággal jár, majd a zárszámadást kell előkészíteni, s végső soron az „ilyesmire”, mint a termelőszövetkezeti tagok tanulásának ösztönzése, soha nem jut idő. Ellentmondás van tehát az igények és a segítő szándék között. Ahol nem is utasítják el az önzetlenül fáradozó pedagógust, ott sem mindenütt törődnek még a továbbtanulással. Találkozunk olyan elmélettel, hogy elég csak azoknak a szövetkezeti tagoknak tanulniok, akik brigádvezetők, vagy munkacsapatvezetők lettek, esetleg akit ilyen funkcióba most akarnak kiemelni. Nem szükséges különösebben bizonyítgatni ennek az elvnek tarthatatlanságát. Azon túl, hogy a munkahelyeknek többet kellene törődniük dolgozóik, tagjaik tanulásával, szóvá kell tennünk a tömegszervezetek és társadalmi szervezetek szerepét is. Egy példa: jócskán vannak a KISZ-korú fiatalok között is olyanok, akik valamilyen oknál fogva abbahagyták tanulmányaikat Ezekkel a KISZ-tagokkal elsősorban társaiknak, de még inkább az alapszervezet vezetőségi tagjainak kellene elbeszélgetniük. Gyakorlatban azonban általában az történik, hogy a tanfolyamvezető tanárok magukra maradnak a szervezésben. Vannak egészséges kezdeményezések a tanuló felnőttek helyzetének megköny- nyítésére. Az aszódi járásban például o művelődési otthonok rendszeres korrepeSzüret Csuka Zoltán: Egyszerű vers a békéről Toronyház hajt ki a földből, Fehér virág. Vígan nevet Labda repül csapongva. Hempereg, játszik a fű vön lenn sok gyerek. Madarak száján a nap csihol éneket, tarka szirmokból színes reményeket. Köröttünk egyre több műbolygó száll, pereg békéről duruzsol zengve dicséretet. Mint hímes lepkére ügyeljetek rá emberek.
