Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-20 / 221. szám

rest «Ecru kJCi'Hop 1964. SZEPTEMBER 20. VASÄRNAP Újabb utazási kedvezmény külföldi turisták és rokonlátogatók részére A Magyar Népköztársaság kormánya 1964. október 1-i hatállyal további utazási ked­vezményeket léptet életbe. Az új rendelkezés egyszerűsíti a vizumkiadási eljárásokat, megkönnyíti a külföldi turis­ták- és rokonlátogatók ma­gyarországi utazását. Az összes magyar külkép­viseletek 1964. október 1-től a turisták és rokonlátogatók be- és átutazási vízumkérel­meit a kérelem benyújtásától számított 24 órán belül inté­zik. A külképviseletek a beuta­zási engedélyekkel egyidőben a 21 napot meg nem haladó magyarországi tartózkodást is saját hatáskörükben engedé­lyezik. A magyar hatóságok a jövőben is biztosítják — az utasok kérelme esetén — a tartózkodási engedélyek meg­hosszabbítását. A vezetésről — mindenkinek IV. Hogyan döntsön a vezető? Kedden jelenik meg az olimpiai bélyegblokk A Postavezérigazgatóság közli, hogy a tokiói nyári olimpiai játékok emlékére, a bélyegsorozat után, szeptem­ber 22-én, kedden 10 forintos bélyegblokkot bocsát ki. A vezetői döntés adott eredmény elérésére irányuló elhatározást jelent, beleértve az elérés módját is. A veze­tés hatékonysága függ a dön­tések kellő megalapozottsá­gától és a döntések alap­ján született utasításoktól. A döntéseknél figyelem­mel kell lenni arra, hogy a végrehajtást emberek vég­zik, akiknek különböző a ké­pessége. Az a vezető, aki ezt figyelmen kívül hagyja, hi­bás döntéseket hoz. Döntésekre szükség van a vezetői munka mindhárom alapvető funkciójában, a ter­vezésben, szervezésben és az ellenőrzésben egyaránt. Ha a vezetés egyik, vagy másik fontos feladatáról be­szélünk, akkor legtöbbször az a kérdés merül fel: me­lyik döntés lenne a leg­megfelelőbb? A döntésekhez fel kell vázolni az alterna­tív lehetőségeket és ezek kö­zül kiválasztani a legmegfe­lelőbbet. A lehetőségeket azonban sok tényező befo­lyásolja: a szociális, a po­litikai, a műszaki és a gaz­dasági adottságok jellemzői. A döntések meghozatala bi­zonyos kockázatokkal jár. Ezek tübb tényezőtől — a A brnói vásáron bemutatták a „Delfin” sugárhajtású gyakorlógépet, amellyel Marina Popovics szovjet repülőnő 600 km óránkénti sebességet ért el. (MTI Külföldi Képszolgálat) variációs lehetőségek számá­tól, a döntésre váró kérdés megismerésétől, a befolyá­soló tényezők számától és jellegétől, a döntéssel kap­csolatos kérdés jellegétől, a döntés létrehozásának mód­jától — függnek. A variációs lehetőségekkel kapcsolatban rögtön az me­rül fel, hogy szükség van-e egyáltalán döntésre, lcell-e történnie valaminek a szó­ban forgó ügyben, vagy nincs szükség intézkedésre. Meg kell-e oldani a feladatokat azonnal, vagy az idő meg­engedi annak elhalasztását. A döntést kívánó problé­mákkal a vezető különböző módon találkozik. Ha jók az emberi kapcsolatai, akkor személyesen felkeresik mun­katársai és kérik döntését. A legtöbb vezető azonban nem elégszik meg ezzel a móddal, hanem „elébe megy” a döntést és intézkedést kí­vánó ügyeknek, oly módon, hogy felkeresi a különböző munkahelyeket és szemé­lyesen tájékozódik. Az ilyen vezető nemcsak olyan kér­désekben hoz döntéseket, amiket elébe terjesztenek, hanem rendszeresen tanul­mányozva az üzem munká­ját, kiválasztja a döntésre érett ügyeket. A döntésre »rett probléma felismerése a vezető által már félmegoldást jelent, merj a legtöbbször éppen az a ve­szély, hogy a • vezető tájéko­zottsága hiányos. A vezető csak úgy dönthet jól, ha ismeri az összes té­nyeket és körülményeket, mert különben döntése nem felel meg majd a tényleges helyzetnek. Amikor a vezető­nek döntenie kell, tulajdon­képpen sok „veszély” fenye­get. Az egyik — mint már em­lítettük —, amikor nem te­kinti át az összes tényezőket. Ilyenkor hiányzik az ún. ob­jektív áttekintés. (Ez attól is származhat, ha olyanok befo­lyásolják, akik nem a tények­ről, hanem szubjektív véle­ményükről tájékoztatják.) Gyakran születik olyan dön­tés, amely a valóságban nem rendez semmilyen kérdést, csupán lélektani döntés, a környezet megnyugtatására szolgál. Ekkor szokták a fele­lősséget másra, gyakran a fe­lettes szervekre hárítani. Ta­lálkozhatunk olyan vezetővel is a gyakorlatban, aki a fele­lősségtől való félelmében ké­nyes ügyekben halogatja a döntést. Úgy vélekedik, hogy „a dolgok majd elrendeződ­nek maguktól”. A valóságban persze, legtöbbször még bo­nyolultabbá, még súlyosabbá válnak — éppen a halogatás miatt. Ismerünk olyan vezetői típust is, aki nem óhajtja korrigálni hibás döntését, mert csak a „saját feje” után megy. A jó vezető felismeri, hogy — bármilyen kiváló ké­pességekkel is rendelkezzék — képtelen a különböző össze­tett jelenségeket és folyama­tokat úgy felmérni, mint azok, akik az egyes részterületek szakértői. Ha ezek véleményét nem veszi figyelembe, akkor saját személyében vállal szük­ségtelenül nagyobb kockáza­tot és felelősséget. Az egyeztetett eljárású döntések látszanak célszerű­nek. A vezetői kollektíva meg­vitat bizonyos kérdéseket és — a többségi vélemény birto­kában — a vezető dönt. Ter­mészetesen élhet vezetői jogá­val és dönthet oly módon is, mely nem találkozik a többség véleményével, de ebben az esetben magára kell vállal­nia az erkölcsi felelősséget is. Az a vezető tartozik a jó vezetők közé, aki tárgyilago­san dönt, aki felméri a dön­tés előrelátható következmé­nyeit és ennek alapján a leg­jobb tudása szerint határozza meg a döntés módját és mód­szerét. Frank Tibor Mit Jelez a grpkm'sivezelőiMt ? Baltimoreban a közlekedési bíróságon kihallgattak egy női autóvezetőt, s a bíró megkér­dezte tőle: „Aíií jelzett, ami­kor a karját kinyújtotta az autó ablakán?’’ A hölgy de­rűs mosollyal közölte: „Sem­mit sem jeleztem, azt akartam, hogy a friss körömlakk hama­rább megszáradjon a keze­men.’’ HETI JOGI TANÁCSADÓNK Hány éves korig jogosult a gyermek tartásdíjra? „Elvált feleségemnél élő kö­zös gyermekünk a 16. életévét betöltötte. Havonta tartásdíjat fizetek. Tudomásom szerint a tartásdíjat a gyermek 16. élet­évéig kell fizetni. Munkahelye­men azonban továbbra is le­vonják. tiltakozásom ellenére. Jogosult-e a munkáltató a gyermek 16. életévének betöl­tése után is levonni a tartásdí­jat és meddig áll fenn a fize­tési kötelezettségem?” — Kér­dezi B. K. olvasónk. Nincs olyan jogszabály, amely a gyermeknek a tartás­díjhoz való jogosultságát csak a gyermek 16. életévének be­töltéséig engedné meg. Az ilyen korlátozás hátrányos len­ne a gyermekre és családjogi törvényünk célzatának sem felelne meg. Bíróságaink nem is szokták általában kimonda­ni, hogy a kötelezett gyermeke 16. életévének betöltéséig jogo­sult a tartásdíjra. Kétségtelen azonban, hogy az élettapasz­talat, továbbá a családi pótlék­ra és az évjáradékra vonat­kozó rendelkezések szerint ki­alakult egy olyan gyakorlat, hogy a gyermek általában a 16. életévének betöltéséig igényli a fokozott szülői anyagi ellátottságot, támogatást. Ugyanis gyermekeink zömmel ekkor már kereső foglalkozást folytatnak. Hazánkban a to­vábbtanulási lehetőség min­denki számára biztosítva van. Ha a gyermek érdeklődési kö­re, tehetsége, szorgalma igény­li a továbbtanulást, nem foszt­ható meg attól azért, mert a szülők valahol elrontották éle­tüket. A házassági életközös­ség megszakítása, illetve válás után is felelősek a szülők gyer­mekeikért. Ezeknek a család- védelmi szempontoknak a fi­gyelembevételével alakította ki a bírói gyakorlat azt, hogy amennyiben a tartási kötele­zettség a gyermek 16. életévé­nek betöltése után vitássá vá­lik, a tartás kérdésében min­dig esetileg, annak az általános művelődéspolitikai célnak a szem előtt tartásával kell ha­tározni, hogy a középiskola (iparitanuló iskola) minél na­gyobb számban való elvégzése társadalmi érdék. Ilyenképpen pedig a gyermek továbbra is ráutalt a tartásra, még akkor is, ha ösztöndíjat kap, vagy egyéb kisebb jövedelme van. Ez utóbbi esetben természete­sen csak tartásdíj kiegészítésre lehet igénye a jogosultnak. Ha önnek olyan határozat — egyezség — van a kezében, amely a tartás végső időpont­ját mégis meghatározta, annak leteltével kérheti a végrehaj­tás — letiltás — megszünteté­sét attól a hatóságtól, amelyik a határozatot hozta. Amennyi­ben nincs ilyen határozata, to­vábbra is köteles fizetni a tar­tásdijat. A munkahely mind­addig jogosan vonja le a tar­tásdíjat, amíg olyan határoza­tot nem tud bemutatni, amely­ben a fizetési kötelezettségét megszüntették. Lemondhat-e az eltartó a gyermektartásdíjról? „Volt férjem nagyobb össze­get és ingatlant ajánlott fel, ha lemondok a tartásdíjról. Le­mondhatok-e érvényesen a tar­tásdíjra való igényemről?” — Kérdezi N. S. olvasónk. A tartásdíj fizetésének elsőd­leges célja, hogy a gyermek létfenntartását, ellátását folya­matosan biztosítsa. Éppen ezért a tartásdíjra való jog tulajdonképpen a gyermeket illeti meg és azt az eltartó — szülő — a gyermek érdekeinek megfelelően köteles felhasz­nálni. Ebből pedig következik, hogy a gyermeket megillető jogról egyoldalúan érvényesen nem lehet lemondani, mert az sértheti a gyermek érdékeit. Ahhoz, hogy lemondás érvé­nyes legyen, a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyámhatóság hivatott elbírál­ni, hogy a tartásdíj egy összeg­ben és ingatlannal való meg­váltása mennyiben felel meg a gyermek érdekeinek. Ha a fel­ajánlott összeg és ingatlan biz­tosítja a gyermek folyamatos ellátását, nincs akadálya an­nak, hogy lemondjon a továb­bi rendszeres tartásdíj iránti igényéről. A kiskorú érdekét szolgálja az a családjogi rendelkezés is, hogy a kiskorút hat hónapra visszamenőleg akkor is megil­leti a taitásdíj, ha az eltartó — szülő — saját hibájából mu­lasztotta el érvényesíteni köve­telését. Még erről a tartásdíj­ról sem lehet anyagi ellenszol­gáltatás nélkül érvényesen le­mondani. Mikor kell visszafizetni a jogtalanul felvett csa­ládi pótlékot? „Volt munkáltatóm felszó­lított, hogy a munkaviszonyom megszűnése után a szabálytar lanul folyósított családi pótlé­kot a vállalatnak fizessem vissza.” \ Z. K. nagykőrösi lakos kér­dezi, jogos-e a vállalat köve­telése? Szerinte a vállalatot : terheli a felelősség, mivel a : munkaviszony megszűnését a | társadalombiztosítási szervnél : elmulasztotta bejelenteni. : Abban igaza van olvasónk­nak, hogy a munkaviszony ! megszűnését az illetékes társa- I dalombiztosítási szervnél a i munkáltatónak kell bejelente- |ni, nem pedig a dolgozónak, i Abban viszont már nincs igaza, : hogy a vállalat múlás «iása i miatt ön egyáltalán nem fele- l lös a jogtalanul felvett családi ; pótlékért. i A 38/1959. számú kormány­rendelet szerint, ha a családi jpótlék jogtalan felvétele a [munkáltató mulasztásának kö- : vetkezménye, a munkáltató a ; szabálytalanul kifizetett csa­ládi pótlékot teljes egészében \ megtéríteni köteles. A mun- ikáltatónak ez a felelőssége a i társadalombiztosítási szervvel [szemben áll fenn, amely leve­liéből kitűnően, érvényesítette |is igényét. I A Legfelsőbb Bíróság polgári ! kollégiumának állásfoglalása iszerint az a körülmény, hogy !a társadalombiztosítási szerv a i mulasztó munkáltatóval szem- ! ben érvényesítette igényét, ! nem szünteti meg a dolgozó­inak a jogtalanul felvett csa- > ládi pótlékért való felelősségét. • A felelősség a teljes összeg l erejéig áll fenn. | A vállalat azonban a sza- ! bálytalan kifizetéstől számított |30 nap után csak akkor érvé­nyesítheti sikerrel követelését, ! ha dolgozója rosszhiszemű I volt. i Amennyiben tehát a 30 nap [eltelt, a családi pótlékot a vál­lalatnak akkor köteles vissza- I fizetni, ha a kifizetés helyte­lenségéről tudomása volt, vagy í magatartásával idézte elő a té- |ves folyósításit. í Dr, M. J. A mérnök úr Odaköszönt a többieknek, kinyitotta az íróasztalát, be- lökte a táskát, felvett* a kék köpenyt, végigtapogatta, ott van-e a felső zsebben a kék és piros ceruza, meg a golyóstoll, s cigarettáért nyúlt, amikor Babos belökte az ajtót, biccen­tett csak a szobában lévőknek, s odajött: — Tessék lejönni mérnök úr, baj van. — Baj? — Az. Törik a lemez. — Afenét... Tudta, ha Babos feljön érte, akkor tényleg megakadtak. Harminc év, áll Babos háta mögött, már akkor lemezlaka­tos volt, amikor ő még a mű­egyetem előadótermeit járta. Lassan azért összeöregednek. Olykor elsikkad a mérnök úr meg a maga Babos, hanem idehallgasson Laci meg Pista lesznek, s így van ez jól. Kicsit értetlenül nézte, a fiatalabb kollegák milyen felülről be­szélnek öreg szakmunkásokkal, akik pedig nem egyszer kihúz­ták már őket a slamasztikából. Tizedik éve tartozik hozzá a Lemez II., s bár a műhely élén sokszor cserélődtek az embe­rek, Babos megmaradt. Az öreg bútor. Itt fenn, a gyártás- technológián nem nagyon sze­rették az öreget, mert elég ke­mény ember volt, nemigen gazsulált senkinek, lám, most is csak biccentett a többieknek. Tudta Babosról, hogy két fia van, az egyik őrnagy, a másik meg — lemezlakatos. Mégis, az őrnagyot jobban szerette a Pista, mert a másik két éve itt­hagyta, átment a szomszéd gyárba, ott több pénzt kapott. Az aPÍa azóta alig beszélt róla. Míg a műhelybe mentek, hallgattak. Látta, Babos nem akar beszélni, ő meg mit nyaggassa, majd meglátja lenn, mi is a hiba. Ha meglát­ja. Ha nem kell felszólni a la­borba, jöjjenek már, s csinál­janak valamit. Addig meg áll­hat az egész 'kettő. A fene egye meg. Pedig amikor átvették a lemezeket, minden stimmelt. Idesóztak egy selejt — eresz- tést, morfondírozott magában, s csak most jutott eszébe, mi­előtt Babos belépett, cigaret­táért nyúlt. Most végre rágyúj­tott, odanyújtotta Babosnak is, de az leintette: nem kell. Tud­ta, gyenge neki a Harmónia, még egy slukk kedvéért sem hagyja a maga büdös Munká­sát. Sokszor gondolkozott rajta, a legapróbb dolgokban is ho­gyan csontosodik meg ötven év után az ember. Minden reggel azonos mozdulattal löki be az íróasztalba a táskáját, hagyja, csüngjön a baloldali fiók zár­jában a kulcscsomó, leakaszt­ja a kék köpenyt, végigsimítja a ceruzákat, tollat. És cigaret­táért nyúl. Minden reggel pon­tosan ez. Babos is így lehet. Le­vetkőzik, beakasztja gonddal — látta már — a nadrágját, zakóját, felveszi az overallt, kétszer is megpróbálja, míg jól helyére illeszti a szemüveget, s lassú, szinte vánszorgásnak tű­nő léptekkel bemegy a mű­helybe. Percek, órákká sokasod­va, órák, napokká nőve, napok hetekké dagadva. Egyik a má­sik után. . Beértek a műhelybe, balol­dalt kisebb csoport jelezte, ta­nácskoztak. Odébb néhány em­ber ténfergett, amikor meglát­ták a mérnököt, úgy tettek, mintha sürgős dolguk lenne, ltodig ugyanúgy nem csináltak semmit, mint eddig. Olajszag nyomta le a friss levegőt, s mint kis virág a szürke fém- tengerben, valamelyik asszony piros baboskendője bukkant fel, majd tűnt el újra a lemez­halmok, gépek között. Odamentek a kupachoz, vé­gig kezelt mindenkivel, látta, a Babos emberei, a brigádja, öreg rókák, a legfiatalabb is ezt csinálja legalább tíz esz­tendeje. Nem véletlen, hogy minden jutalom osztáskor fel­markolják a pénzüket, s az sem, hogy megkapták az okle­velet meg a jelvényt. Kétsze­res szocialista brigád. Amikor hallotta, az üzemi hangos hír­adó hogyan köszönti Babosé- kat, akaratlanul is elmosolyo­dott. Furcsa emberek. Dolgoz­nak, mint a legfinomabb óra­mű, mindent tudnak, amit csak tudniok kell, hajlandók egy forintért fél órát veszeked­ni, de szó nélkül ittmaradtak négy órát, ingyen, köszönö- mért, amikor a Végszereidének kellett a lemez. Minden szom­baton megisszák a két korsó sörüket, soha nem többet, ke­vesebbet, öregesen, döcögve ne­vetnek a vicceken, de egymást túlkiabálva, mindennek lehord­va vitatkoznak, mi lesz vasár­nap, melyik csapat tömi ki a másikat. Babos jutott eszébe akkor, a brigádnak küldött ze­neszám hallgatása közben, ahogyan szemöldök rándulás­sal, egy-egy apró kézmozdulat­tal rendet teremt. Tekintélye van? Van sok ember, akinek tekintélye van. Babost szeretik. Több ez an­nál? Ajaj, de mennyivel... — Na mi van? Hol az a lemez? Kicsit türelmetlenül nézett rájuk, nem értette, miért nem mozdulnak, mi van, hiszen azért hívta Babos... Még a felszólításra sem moz­dultak. Babosra nézett kér­dőn, az állt kicsit zavartan, látszott, nem nagyon tud ma­gával mit kezdeni. Már-már kínossá kezdett válni a csend, a hallgatás, mert a műhely azért élte a maga életét, végre Babos meg­szólalt: — A lemezeket csak úgy mondtam. —■ Micsoda? — Hogy lejöjjön a mérnök úr. Nem értette. Miféle buta vicc ez? — Mert mi ugyanis arra gondoltunk... Babos elhallgatott, zavartan körülnézett, végre meglátta, amit keresett, eddig valame^ lyik takarta a hátával szándé­kosan a fehér selyempapírba burkolt csomagot. Babos érte nyúlt, vigyázva, nehogy meg­roppan tsa, nyújtotta feléje: — Jubileum van ugyanis; tíz éve, hogy át tetszett venni... átvette a mérnök úr a Lemez kettőt... és gondoltuk ... Még soha nem látta ilyen zavartnak, ennyire félszegnek Babost. De egy pillanatra na­gyon világosan érezte, hogy maga is sután áll a kör köze­pén, a brigád tagjai köré most már odagyűltek a többiek is, most már valóban csend lett a műhelyben, hirtelen arra gondolt, mi a fene lehet eb­ben a csomagban, nehogy ki­csússzon a kezéből, s valami összetörjön, vagy hasonló. — Mi azt szeretnénk, s ezt nemcsak a brigád nevébenj mondom, hanem az egész mű-; hely nevében — Babos vissza-1 nyerte komótos magabiztossá-: gát —, hogy a mérnök úr még legalább tíz évig pátyoljon. bennünket, s akkor olyah ün­nepséget csapunk, hogy... Itt elakadt, mert valami na­gyot akart mondani, de nem jutott semmi az eszébe. Mi­lyen ünnepséget is? Nézte Ba­bost, s érezte, belül, nagyon mélyen elönti a forróság, az a melegség, amit nagyon ritkán érez az ember, a tiszta öröm perceiben. — Köszönöm... igazán...' dehát én... Érezte, nevetnivalóan dadog, de valahogy nem szégyellte. Ösztönös mozdulattal fogta át Babos vállát, s akaratlanul jött szájára a szó: — Pista, Pista ... hát nem olyan nagy dolog ez... Az őket körülvevők tapsol­tak, tudta, hogy felesleges a gondolat: talán csak azért te­szik, mert hiszen a mérnök... Mérnök? Még mondott valamit, de amikor már visszafelé ment, nem emlékezett rá. mit is. Óvatosan körülnézett, s elhúz­ta a selyempapírl, mi van a csomagban. Szép herendi por­celán. Honnét tudták Babo­sék, hogy szereti a porcelánt? Beszélt volna róla? Visszahajtotta a papírt, igye­kezett úgy fogni a kezében, hogy minél kevésbé tűnjön fel. Amikor benyitott az iro­dába, senki sem figyelt rá. Gyorsan az asztalába tette a csomagot, nézte, hogyan hin­tázik a baloldali fiók zárjá­ban a kulcscsomó, s ösztönös mozdulattal végigsimított a felső zsebén, ott van-e a kék és piros ceruza, meg a golyós­toll. Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents