Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-16 / 217. szám

MSI HCCÍF.I í-Mírlap T964. SZEPTEMBER 16, SZERDA Magytsr-§uagoszIáv barátsági nagygyűlés ^Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) elések többségében azonos nézeteket vall. Nagyra becsüljük Ju­goszlávia erőfeszítéseit a béke és a népek közötti barátság megszilárdítására, a leszerelés elősegítésére, a né­pek önrendelkezési jogának biztosítására, a fasizmus és a revansizmus újjáéledésének megakadályozására és a fej­lődő országok fokozottabb tá­mogatására. A kommunista mozgalom napjainkban a világ társa­dalmi megújhodásának ha­talmas mozgató erejévé vált, igazi világmozgalommá fej­lődött. A nemzetközi kommunista mozgalom sikerei elvitathatat- lanok. A marxisták—leninis­ták, akik mindig reálisan szemlélik a világeseménye­ket, jól látják a nehézsé­geket is. Ezek között külön­leges helyük van az utóbbi időben támadt komoly né­zeteltéréseknek, amelyek a Kínai Kommunista Párt ve­zetői által végzett szakadár tevékenység következményei. Ez az egységbontó tevé­kenység nagy kárt okoz a nemzetközi kommunista mozgalomnak. Nem kétséges, hogy a kom­munista mozgalomban tá­madt nehézségeket le fog­juk küzdeni, s ebből a harc­ból a kommunista mozgalom — mint eddig mindig — még erősebben és szilár­dabban kerül ki. Mivel a kommunista vi­lágmozgalom az utóbbi idő­ben megnőtt, a nemzetközi helyzetben és a. forradalmi harcban új jelenségek van­nak és szükség van a néze­tek és feladatok egyeztetésé­re, szükséges, hogy korunk új problémáit marxista elem­zés alá vessük. Erre kiváló alkalmat ad a kommunista és mun­káspártok értekezlete. Tito elvtársnak és munka­társainak magyarországi láto­gatása fontos állomás népeink, pártjaink és kormányaink kapcsolatainak fejlődésében. Ezt tükrözi az általunk aláírt közös közlemény is. Üjból be­bizonyosodott egyetértésünk a lényeges nemzetközi kérdések­ben és ez lehetővé teszi, hogy még gyümölcsözőbben mun­I kálkodjunk együtt a békéért, a j népek barátságáért, a vitás nemzetközi kérdések megoldá­sáért. a gyarmati rendszer tel­jes és végleges felszámolá­sáért. Együttműködésünk Egyesült Nemzetek Szerveze­tében és más nemzetközi fóru­mokon hozzájárul az általá­nos és teljes leszereléshez, a német kérdés mielőbbi meg­oldásához, a világkereskede­lem fejlesztéséhez és mind­azon kérdések rendezéséhez, amelyek ma a világ különböző tájain fenyegetik a népek bé­kéjét, függetlenségét, a világ­békét. Remélem, hogy jugoszláv barátaink elégedettek ma­gyarországi látogatásuk ered­ményeivel. Mi a magunk ré­széről úgy érezzük, hogy jugo- ! szláv barátaink látogatása, I dolgozóinkkal való találkozá- I sa, tárgyalásaink jelentősen | hozzájárulnak a két szocializ- I must építő ország, pártjaink, I kormányaink együttműködé­sének, népeink barátságának j erősítéséhez. Kádár János nagy tetszéssel fogadott beszéde után az egybegyűltek nagy tapsa köz­ben Joszip Broz Tito lépett a mikrofonhoz. JOSZIP BROZ TITO: Országaink viszonya erős és tartás alapokon nyugszik Tito elnök bevezetőben kö­szönetét fejezte ki a meleg vendégszeretetért, amellyel látogatásuk egész ideje alatt körülvették, majd történelmi visszapillantást vetve, szólott a két nép kapcsolatairól, rá­mutatva: — A nagy antifasiszta harc­ban Jugoszlávia felszabadító hadseregének, valamint a partizán egységeknek so­raiban ott voltak a ma­gyar nép fiai is, különösen az országunkban élő magyar nemzetiség tagjai. Elegendő, ha példaként csupán a Petőfi Sándor zászlóaljat említem. A háború óta negyedszer va­gyok Budapesten. Benyomá­saimról szólva elmondhatom: örömet okoz, hogy nagy ered­mények születtek, fővárosuk nagyot fejlődött. Meggyőződ­hettünk, hogy a Magyar Nép- köztársaság ma erős, fejlett ipari ország, olyan gazdasági alapokkal, amelyek biztosítják a még gyorsabb, a még sok­oldalúbb fejlődést és lehetővé teszik, hogy a nép jobban és boldogabban éljen. Munkásosztályuknak, orszá­guk dolgozóinak a háború utá­ni fejlődés sajátos gondjai kö­zepette is volt erejük ahhoz, hogy legyőzzék a nehézsége­ket, megalapozzák a forradal­mi távlatokat, a szocializmus igazi és humanista eszméibe vetett forradalmi hitet. Az or­szág munkásosztályának eb­ben a bonyolult harcában és nagy erőfeszítéseiben kiemelkedő szerepet ját­szottak a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a je­lenlegi magyar kormány vezetői, Kádár János elv­társ és munkatársai. Ennek köszönhető, hogy a szo­cialista Magyarország ma egy­re jelentősebb szerepre tesz szert a nemzetközi életben, s az európai, valamint világbé­ke jelentős tényezőjévé vált. Ma jelentős tényező Magyar- ország a nemzetközi munkás- mozgalomban is. A magyar népnek, a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a magyar kormánynak ezeket az ered­ményeit mi őszintén becsüljük és melegen üdvözöljük. Önök, mint szomszédaink, ismerik azokat az eredménye­ket, amelyeket Jugoszlávia népei országunk szocialista építésében eddig elértek. A legjelentősebb vívmány szocialista fejlődésünkben kétségtelenül dolgozóink és egész társadalmunk át­alakulása. Meggyőződésem: ha tovább fejlesztjük dolgozóink jogait, hogy az összes lényeges kér­désben döntsenek — nemcsak a termelés, hanem egész tár- I sadalmi életünk területén — j ugyanúgy, mint eddig, a jövő- | ben is eredményesen leküz-1 dünk minden nehézséget és még gyorsabb, sokoldalúbb fejlődést érünk el. Országunkban a szabad, az igazán demokratikus társadal­mi viszonyok szellemében ne­velt fiatal nemzedék máris felelősséget, részt vállal a szo­cialista fejlődésért végzett munkából. Szocialista társadalmi átala­kulásunk folyamata felöleli mezőgazdaságunkat is. Állan­dóan növe_kszik a szocialista tulajdonban levő mezőgazda- sági terület s egyre több egyé­ni gazdálkodó működik együtt a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekkel és szövetkeze­tekkel. Különösen az utóbbi tíz év­ben sikerült jelentős eredmé­nyeket elérnünk az ipar fej­lesztésében is. Mindez nagy erőfeszítéseket és áldozatokat követelt dolgo­zóinktól. Az ország építésével pár­huzamosan azonban vál­toztak és javultak a lakos­ság életkörülményei. Mi, ugyanis mindig úgy véle­kedtünk: a szocializmus épí­tése azt a felelősséget rója ránk, hogy olyan társadalmi viszonyokat fejlesszünk ki, amelyek közvetlenül is bi­zonyságot tesznek a szocializ­mus fölényéről. A szocialista Jugoszlávia mindig következetesen harcolt az egyenjogúságon, a más or­szágok függetlenséginek, a belügyekbe való be nem avat­kozás elvének, a népek önren­delkezési jogának tiszteletben tartásán alapuló együttműkö­déséért. Harcolt a népek azon jogáért, hogy szabadon vá­lasszák meg társadalmi rend­jüket. A háború óta Jugoszlávia ezeknek az elveknek alap­ján tevékenykedett mind a nemzetközi életben, mind a nemzetközi mun­kásmozgalomban. A mi véleményünk szerint az együttélés a béke megőr­zésének alapvető feltétele, olyan konkrét politikát jelent, mely az általános és teljes le­szereléssel, a nemzetek és né­pek közötti egyenjogú kapcso­latok megvalósításával, a fej­lődő országok haladásának meggyorsításával, a nemzetkö­zi kapcsolatok további demok­ratizálásával, a népek közötti bizalom helyreállításával és a kölcsönös érdekek alapján való közeledéssel valósul meg. Az együttélés nem jelenti a nemzetközi munkásmozgalom­ban és a társadalmi fejlődés­ben a forradalmi harc befa­gyasztását, amint azt egyesek nekünk felróni igyekeznek. Valójában ez a lényeg a nemzetközi munkásmozgalom­ban folytatott szakadárpoliti- kában, s a Kínai Népköztársa­ság mai vezetőinek a termo­nukleáris háború kalandor módon megítélő gyakorlatá­ban. Hisszük, hogy a béke és a békés együttélés feltételei közepette, amikor a társadal­mi problémák lényegét nem ködösíti a hidegháború, a ha­ladó erők tevékenysége és j harca számára megfelelőek a feltételek, a nemzeti felszabadításra és I a gyarmatosítás elleni harcra, melynek eredmé­nyes befejezése a béke megszilárdításának előfel­tétele. Ilyen értékelésiből kiindulva, mi a békés és aktív együttélés elveit, mint külpolitikánk ve­zető elveit, beépítettük a ju­goszláv alkotmányba. Jugoszlávia — mint ismere­tes — következetes politikájá­val baráti kapcsolatokat te­remtett Afrika, Ázsia és La- tin-Amerika egy sor országá­val. Igen nagyra értékeljük a barátságot ezekkel a né­pekkel. A nemzetközi munkásmoz­galomnak nagy a feladata és felelőssége, hogy felfogja és megértse a világ különböző országaiban jelentkező sajátos feltételeket. Különösen azok­ban az országokban, amelyek csak most indulnak a szocia­lizmus építésének útján. A szocializmus ügyének csak árt­hat, ha nem veszik figyelem­be a való helyzetet, vagy me­rev, dogmatikus sablonokat alkalmaznak. Véleményünk szerint min­den pártnak és minden szocia­lista mozgalomnak kötelessége világosan és egyértelműen kifejteni és megfogalmazni a mai fej­lődés alapvető kérdéseiben vallott politikáját. Ugyanakkor kötelessége az is, hogy állásfoglalását ne csu­pán deklarálja, hanem alkal­mazza a gyakorlatban. Mi mindig nagy jelentőséget tulajdonítottunk a szocialista országok közötti kapcsolatok­nak. Ezek a kapcsolatok jelen­tősek országaink számára, hi­szen a népeink közötti együtt­működés továbbfejlesztését kell szolgálniok, s ezzel együtt kiküszöbölni mindazt, ami a múlt negatív öröksége; jelen­tősek a többi ország szempont­jából is, mert a mi együttműködésünk a népek közötti újfajta de­mokratikus és egyenjogú kapcsolatok példájául szol­gál Megvannak a kedvező feltéte­lei annak, hogy a szocialista országok minden oldalú együttműködése új formák­kal és tartalommal gazdagod­jék. Ma a szocializmus nem­zetközi erői nagymértékben megnövekedtek és a jelenlegi nagy társadalmi változások ta­laján még tovább erősödnek. Minden haladó és békeszerető erővel képesek új hatalmas sikerekre és arra, hogy dön­tő szerepet játsszanak a világ békéjének megőrzésében. Ügy vélem, önök is osztoz­nak azon meggyőződésemben, hogy szomszédos szocialista országaink viszonya erős és tartós alapokon nyug­szik, a teljes egyenlőség és egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet és megértés alap­ján. Különböző területeken, sike­resen fejlesztjük és szélesít­jük együttműködésünket, jó­szomszédi viszonyunkat, te­kintet nélkül a múlt bizonyos vitás kérdéseire, s azokra az eltérésekre, amelyek még fennállhatnak. Hasznos eszmecserénk — ahogy ezt Kádár elvtárs is ki­emelte beszédében — megmu­tatta, hogy mindkét részről fennáll a készség és elhatáro­zás, hogy fejlesszük országaink sok­oldalú együttműködését. Országaink kiváló lehetősé­gekkel rendelkeznek a gazda­sági kapcsolatok fejlesztésére. Meggyőződésem, hogy láto­gatásunk és megbeszéléseink műszaki-tudományos, oktatás­ügyi, kulturális stb. vonatko­zásaiban is, előnyösen hatnak majd együttműködésünk ha­tásfokának további alakulásá­ra is. Kölcsönös megismeré­sünk szempontjából külön je­lentősége van társadalmi szer­vezeteink, szakszervezeteink, ifjúsági, nő stb. szervezeteink mindenkori szélesedő kapcso­latainak és tapasztalatcseréjé­nek. Az együttműködés igen sokrétű lehet. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban — amint önök előtt ismeretes — jelentős számban élnek a magyar nemzetiségű állam­polgárok, ahogy a Magyar Népköztársaság területén is élnek jugoszláv nemzetiségű polgárok. Ezzel kapcsolatosan forradalmunk egyik jelentős vívmányára, szeretnénk rá­világítani; a nemzetiségi kér­dés megoldására Jugoszláviá­ban. Ez kihatott minden nemzetiségre, úgy hogy ma országunk minden polgára teljes egyenjogúságot él­vez, a kultúra és a tár­sadalmi, politikai élet minden területén, bele­értve a nemzetiségi nyelv szabad használatának jo­gát is. Ilyen módon a Jugoszláviá­ban élő magyar nemzetiségű dolgozók az egyenlőség alap­ján részt vesznek a társa­dalmi és munkás önigazga­tásban. Felhasználom az al­kalmat, hogy mély hálámat fejezzem ki azért az együtt­érzésért és segítségért, ame­lyet a magyar kormány és a magyar nép a szkopjei sú­lyos földrengés után nyúj­tott. Ez is a baráti érzései­ket és szolidaritásukat tanú­sítja. Holnap annak a meleg és szívélyes fogadtatásnak a kel­lemes emlékeivel térünk ha­za, amelyben bennünket min­denütt részesítettek. Engedjék meg, hogy mégegyszer szívből meg­köszönjem a figyelmüket és a vendéglátást, amelyben részünk volt az önök szép hazájában. Tito elnök beszédét a Ma­gyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság barátsága és együttműködése éltetésé­vel fejezte be. Tito elnök beszédét nagy taps fogadta. A jelenlévők hosszan, melegen ünnepelték a jugoszláv vendégeket, él­tették a jugoszláv és a ma­gyar nép barátságát. A nagygyűlés Gáspár Sán­dor zárszavai után az In- ternacionálé hangjaival ért véget. Magyar és jugoszláv államférfiak kitüntetése Kedden délután a Parla­mentben az Elnöki Tanács termében Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke magas ki­tüntetéseket nyújtott át Tito elnöknek és két közvetlen munkatársának. Joszip Broz Titónak, a Ma­gyar Népköztársaság zászló- rendjének első fokozatát a gyémántokkal. Veljko Vldho- vicsnak, és Kocsa Popovics- nak a Magyar Népköztársaság zászlórendje 1. fokozatát ado­mányozta. Dobi István, a kitüntetés át­adásakor az Elnöki Tanács és a maga nevében melegen gra­tulált a kitüntetéshez. Tito elnök meghatottan mondott köszönetét. A jugoszláv államfő ezután Dobi Istvánnak és Kádár Já­nosnak a Jugoszláv Nagy Csillag-rendet, Gáspár Sán­dornak, Péter Jánosnak a Ju­goszláv Zászló-rendet a sza­laggal adományozta. Á kitüntetettek nevében Kádár János mondott köszö­netét. A magyar—jugoszláv közös nyilatkozat aláírása Kedden délután az Ország­ház Munkácsy-ievmében ün­nepélyesen aláírták a magyar és jugoszláv államférfiak tár­gyalásairól szóló közös nyilat­kozatot. A közös nyilatkozatot Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke és Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, il­letve Joszip Broz Tito. a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­gének főtitkára írta alá. Az aláírásnál jelen volt Ap­ró Antal, a kormány elnökhe­lyettese, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Kállai Gyula, a kormány elnökhelyettese és Nemes De­zső, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, a Politi­kai Bizottság tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Kiss Károly, I az Elnöki Tanács titkára, Pé­ter János külügyminiszter, Bi- i ró József külkereskedelmi mi- 1 niszter, valamint politikai éle­tünk számos más vezető sze­mélyisége. Jelen volt az aláírásnál Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága végrehajtó­bizottságának tagja, Kocsa Popovics, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere, Nikola Dzsuverovics külkereskedelmi miniszter és Tito elnökkel együtt hazánkba érkezett töb­bi jugoszláv vendég. Ott volt Jovanka Broz, Tito elnök fe­lesége, valamint Dobi István­ná és Kádár Jánosné is. Hrustsov fogadta a japán parlamenti küldöttséget A japán parlamenti kül­döttség, melyet a Liberális Demokrata Párt neves veze­tő tagja, Fukunaga vezet, találkozott kedden a Kreml­ben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa állandó bizottságá­nak tagjaival. A különböző pártok képviselői egyhangú­lag megelégedésüket fejez­ték ki a szovjetunióbeli lá­togatásukkal. Nyikita Hruscsov kedden a Kremlben fogadta a japán parlamenti küldöttséget. De Gaulle dél-amerikai körútra indul Párizsban közzétették De Gaulle dél-amerikai útjának részletes programját. A köz- társasági elnök 26 napig lesz távol Franciaországtól. Va­sárnap, szeptember 20-án in­dul el Párizsból Caracasba és október 16-án hagyja el Rio de Janeirót, útja utolsó állomását. Dél-Amerika mind a tíz államát végiglátogatja. Európai államfő még soha nem tett ilyen hosszú utat az amerikai kontinensen. Ali Szabri Moszkvában Az Egyesült Arab Köztár­saság miniszterelnöke, Ali Szabri kedden reggel hiva­talos látogatásra különrepü- lőgépen Kairóból Moszkvába utazott. TOYAMA Klórgázfelhő A közép-japánbeli Toyama ipari várost hétfő éjjel mint­egy 4,8 kilométer hosszú és több mint 1,6 kilométer vas­tag klórgázfelhő borította eL A rendőrség jelentése szerint a halálos méreg következté­ben 342 személy került kór­házba és 1400 családot költöz­tettek ki otthonukból. A gáz­felhő a közeli vegyiüzemből kiszivárgó klóros folyadékból keletkezett. 180 fokos fordulatot tett a Saturday Evening Post Amerikai választási kampány A hétfői nap is a heves politikai támadások jegyé­ben telt el. Humphrey de­mokrata alelnök jelölt Mis­souri államban főleg Goldwater külpolitikai programját támadta. Fulbrightnak, a szenátus '.ülügyi bizottsága elnöké­nek ezúttal Goldwater bel­politikai programja jutott. Az amerikai választási harc jegyében 180 fokos fordula­tot tett egy tekintélyes amerikai hetilap, a Satur­day Evening Post, amely mindig republikánus elnök­jelöltet támogatott. Legutóbbi számában cikk jelent meg, amely hangsúlyozza: a szer­kesztőség meggyőződése, hogv Goldwater nem lenne jó el­nök, mint ahogy jó szenátor sem volt sohasem. Könyvet ír... A Newsweek amerikai he­tilap közlése szerint Marine Oswald, Kennedy feltételezett gyilkosának özvegye Priscilla Johnson amerikai írónővel közösen könyvet ír a maga és férje életéről. A könyvet a Hrarper and Row vállald fogja kiadni. Cape Kennedy Páros űrrepülésre készülnek Az országos űrhajózási hi­vatalhoz közel álló körök je­lentése szerint az első páros űrrepülést még a következő év végéig feltétlenül végre­hajtják.

Next

/
Thumbnails
Contents