Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-12 / 214. szám

PEST BIECYEI <SCtrlap 1964. SZEPTEMBER 12, SZOMBAT Könnyebbet, többet, jobbat Ez a cél az iparban, a me­zőgazdaságban, ■ a termelés minden területén. Az alkotó munkára való felkészülésben — a tanulásban is csak ez a cél vezérelheti az illetékese­ket. Megnyugtatásul elöljáró­ban ennyit azoknak a szü­lőknek, akik mogorván veszik tudomásul, hogy gyermekeik tankönyvei oly sűrűn válto­gatják egymást. — Bezzeg az én időmben — sóhajtanak fel a szülők és ar­ra emlékeznek, hegy a tan­könyv néha apáról fiúra szállt. Panaszuk igaznak látszik, de tudomásul kell venni, hogy napjainkban a tudomány, a technika, de a művészetek is évről évre fejlődnek és ami tavaly még igaz volt, az idén lehet, hogy már korszerűtlen­né válik. Ahogy a toll szám­űzte a palavesszőt, úgy vál­toznak az iskolai oktatás esz­közei és módszerei. Kísérleti korszakban élünk, a változás forradalma ez és ennek ter­mészetesen velejárója a gya­kori tankönyvcsere is. Szélesre kell tárnunk az iskolák kapuit, a legmodernebb oktatási eszközök előtt. A dia, a film, a rádió, a magnó és a tv már foeköltö'zött az iskolákba. Mindegyik nagy­szerű segédeszköz a modern, jól képzett nevelők kezében, melyek nemcsak a tanár mun­káját, hanem a tanulást is eredményesen segítik. Mégis: sem a diafilm, sem a mozgó­film, sem a rádió és a többi modern segédeszköz nem he­lyettesítheti a könyvet. Ezek a könyvvel együtt, különbö­ző kombinációjukban tulajdon­képpen már oktatógépek, kü­lönösen akkor, ha nemcsak demonstrálnak vagy bemu­tatnak, hanem mint pl. a dia­film és a magnetofon kombi­nációjában, számonkérnek, sőt értékelik is a válasz he­lyességét. Az oktatógépek lényege egy-egy tárgy, egy- egy oktatási egységnek a gép­be történő „betáplálása”. A tanuló — csakúgy, mint a totó-ban 3—4, esetleg több válaszváltozatból választhat. Ha jól választott, tehát meg­értette a közölt anyagrészt, továbbmegy a gép, ha helyte­len a felelet, akkor több is­métlő, gyakorló feladatot kell megoldani. Külföldön már igen elterjedtek az oktatógé­pek, de népszerűek a hasonló elvek szerint szerkesztett úgy­nevezett programozott köny­vek is. Hazánkban gyorsíta­nunk kell a programozott ok­tatás elterjedését. Erre lehe­tőséget ad a már több száz meglevő külföldi programo­zott könyv egyszerű lefordí­tása. Az új nyelvían- és irodalomkönyv, melyet az általános iskolák 5. osztályában az idén már hasz­nálnak, sokban hasonlít az úgynevezett programozott könyvekhez. A nevelők egy- része idegenkedett ettől a nyelvtankönyvtől. Vékony­nak, kevésnek találta. Pedig ez a sallangimentes. lényegre TALÁN MÉG JÓ LESZ... (Foto: Kotroczó) SZÉP KIS AJÁNDÉK — Magyarországról jöttünk, szerettünk volna önnel meg­ismerkedni — mondjuk Sla- womir Mrozek lengyel írónak s közben táskánkból előszed­jük a gondosan csomagolt könyvet. Átnyújtjuk. Slawomir Mrozek kíván­csian veszi át a fehér papír- csomagot. Bontogatni kezdi. Vékony könyvecske kerül elő belőle. Először nem érti. Az­után felderül az arca. Hiszen ez művei magyar fordítása! örömében felkiált és ha le­het, még kedvesebb hozzánk. Mi pedig áradozunk. Hogyan tud ilyen éles, kemény tollal írni egy fiatal, alig harminc­öt éves író? Ismerjük a kö­rülötte dúló viharokat, a kri­tikusok vitáját, a közönség sokszor megoszló véleményét. Tudjuk, hogy műveit már j így képzeltük, így szeret­tük volna. Ez a beszélgetés azonban nem hangzott el. Mrozeknak nem adhattuk át A zsiráf magyar fordítását. Mrozek nem volt otthon, — Olaszországban nyaralt. A könyvet azonban így is ott­hagyhattuk volna, — adják át neki írótársai. Ez sem si­került. Az Európa) Könyv­kiadó akadályozta meg. Még szerencse, hogy idejé­ben derült ki minden. Az Európa Könyvkiadó a kötet Utószavában bőven méltat- ja Mrozek munkásságát. s ■ különösen felhívja a figyel- met A Sasfészek alkonyá- \ ra. Azt írják: „Az igénye- \ sebb novellák legsikerül-\ tebbje kötetünkben A Sasfé- / szék alkonya...” : Fellapozzuk. Fellapoznánk.; Nincs a kötetben. Helyette,! hogy az olvasó mégse káro- ; sód jón, a Sakk-ot kétszer \ közli a kötetben ,— bár a ; könyvkiadó az Utószóban j meg sem említi. S hogy tovább kételked- \ jünk az Európa Könyvkiadó í alapos szerkesztő munkájá- í ban — találunk még más \ felületességet is. Azt írják: j ,,A XX. és XXII. kongresszus j szellemében mond ítéletet \ a szocializmus felett..” Ter- 1 mészetesen tudjuk, hogy az : SZKP XX. és XXII. kong-: resszusára gondoltak, csu- i pán sajtóhiba történt. A \ Mrozek-olvasók bizonyára nem értik félre, miről is van szó. Ha azonban méltatunk, nem bízhatjuk a történelmi pontosságot az olvasók po­litikai, történelmi tudására. Ki kell írnunk egyrészt, mi­lyen párt kongresszusára és lefordították a Szovjetunió­ban. Amerikában, Olasz- és Magyarországon. A zsiráf, Az elefánt, A nyílt tengeren. Károly című novel­lái, darabjai kerülnek szóba. Az, hogy szatírája nemcsak mosolyt fakaszt, hanem mély gondolatokat is ébreszt. S hiá­ba írta lengyel író, mi is na­gyon jól értjük. A személyi kultuszt és maradványait ve­szi célba. Történetei felett nem tudunk egykönnyen napirend­re térni. Sorai és anü sorai között van, megrendítenek. Élénken érdeklődtünk az író véleménye iránt: mit szól bírálóihoz, hiszen pályáján — szerintünk sokszor joggal — féltették is, nehogy pesszimiz­musba süllyedjen és művei­ben eltévessze a hibákból ki­vezető utat azt is pontosan, melyik­re gondolunk. Még szerencse, hogy ter­vünk meghiúsult és nem sikerült találkoznunk Mro- zekkel és tudtára adnunk, mily nagyon megbecsülik ná­lunk tehetségét, maró szatí­ráját. Hiszen értjük, tudjuk, hogy valamennyi novellája, kis darabja az emberi er­kölcs és méltóság védelmé­ben emeli fel szavát. S. A. Mátyás király Vége a főszezonnak — megnyílt az átalakított visegrádi múzeum A palotaromok feltárt felső teraszán helyezték el ennek a kútnak vörös márványból ké­szült kiegészített hű másola­tát. Az egyik széles fali vitrint a királyi, helyesebben a ki­rálynői háztartás érdekes használati tárgyai töltik meg, kovácsolt gombostűk, ollók, gyűszűk, koppantók, sőt egy borotva is. Lehetséges, hogy Mátyás figárója ezzel borot­válta simára egykoron felsé­ges gazdája arcát. Egy másik vitrinben finom művű elefántcsont faragvá- nyok, ékszerek, késnyelek és dísztárgyak maradványait he­lyezték el, mind megannyi, a magyar reneszánsz egy-egy felbecsülhetetlen értékű mű­vészeti emléke. A múzeumban kaptak he­lyet a Herkules-kút gyönyörű faragványainak napfényre ke­rült töredékei is, valamennyi a Mátyás udvarába szegődött olasz szobrászok munkája. (m, 1.) i törekvő, világosan és egysze- ; rűen szerkesztett könyv ered- j ményesebbé és könnyebbé te-! szí a nyelvtanoktatást. Logi- ! kus rendszerességével nem-! csak a magyar nyelvtan okta- í tásában segít, hanem jelentő- í sen hozzájárul az eredményes j idegen nyelv oktatáshoz is, • sőt a gyermek logikai kész- • ségének fejlesztésével más, j a magyar nyelvtantól távol- i eső tárgy, például a matemati- : ka jobb megértését is segíti, : Az irodalomkönyv szemel-: vényválogatása alkotóbbá te-: szi a tanári munkát és lehető- \ séget biztosít a fokozottabb irodalmi érdeklődéssel ren­delkező tanulóknak a nem­kötelező szorgalmi feladatok elvégzésére is. Az új orosz nyelvkönyv azon az egyszerű „ötleten” alapul, amely minden gyer­mek birtokában van, és amely segítségével a gyerek saját anyanyelvét is tanulja. Mert — bár régen volt — hogyan tanultunk meg magyarul? Ad­dig hallgattuk mások beszé­dét, az egyes szavakat, fogal­makat, látható dolgokhoz kap­csolva, amíg a tárgyakat látva magunk is kimondtuk a nevü­ket. Csak ezután — az iskolá­ban — kezdtük az írás-olva­sás mesterségét, valamint a nyelvtan szabályait megismer­ni, megtanulni. Ezzel szemben oroszt még tavaly is úgy tanult a gyerek, hogy az ötödik osztályban egy­szerre három lekűzdhetetlen- nek látszó akadállyal találta szembe magát. Nemcsak a tárgy vagy a fogalom magyar­tól különböző nevével kellett megismerkednie, hanem az idegen betűk írásával, vala­mint az orosz nyelv, a ma­gyartól elütő rendszerivel is. Ne csodáljuk tehát, ha ilyen nehézségek után a gyereknek elment a kedve a tanulástól. Az érettségiig nyolc esztendőn át tanulta a nyelvet, de a leg­több esetben mégsem tudta használni, mert ha mondani akart valamit, fejőben először mindig magyarul fogalmazott. Az előre megfogalmazott szö­veget kellett aztán kimonda­nia. Ha orosz szöveget hallott, e folyamat fordítva játszódott le benne. Az új tankönyvvel a tanár óravázlatokkal ellátott segédkönyvet kap. A gyermek könyve ugyanis az első idők­ben csak az óraközi beszélge­tésekre épül. Színes képek se­gítségével — audio-vizuális oktatás — szinte ösztönösen is­merkednek meg a szavakkal, egyszerűbb mondatokkal és nyelvtani szabályokkal. Ha hozzávesszük, hogy az említett új könyveknek nem­csak a belső tartalmuk, ha­nem külső kiállításuk is meg­változott: négyszín nyomású ábrák, ízléses, kemény lemos­ható fedőlap teszi tetszetőssé — akkor reméljük, megnyug­szik a szülő, és nem bánja, hogy új könyvet kellett ven­nie á kicsinek, mert ebből könnyebben és biztosabban megy a tanulás. Kolozsvári Gyula Kellemetlen meglepetés ér­te a nyáron azt a sok ezer bél­és külföldi turistát, akik Vi- segrádra, a Dunakanyar ide­genforgalmának legvonzóbb és legérdekesebb központjába látogattak el, hogy megtekint­sék Mátyás király hajdani pa­lotájának feltárt világhírű ma­radványait és megszemléljék egyúttal az ásatások során napfényre került régiségeket. A palota romjaiban is lenyű­göző képe minden tekintetben kielégítette a várakozásokat, a Mátyás Múzeum kapuit azon­ban zárva találták az érdeklő­dők. Kiderült, hogy a múzeu­mot amelyben összegyűjtötték a régészeti kincseket, május elején, tehát pontosan a nyári szezon küszöbén, lezárták, mert falai között megkezdőd­tek a tatarozási és az átrende­zési munkálatok. Éppen a legforgalmasabb nyári főszezon idején tar­tották zárva a nevezetes gyűjteményt, pedig az szinte elválaszthatat­lanul hozzá tartozik Visegrád- hoz, a látogatók nélküle nem is kaphatnak teljes képet a magyar reneszánsz hajdani fellegváráról. Négyhónapi szünet után a közelmúltban végre sor került az időközben felújított és szak­szerűen átrendezett Mátyás Múzeum ünnepélyes megnyi­tására. A nagy érdeklődéssel várt megnyitón Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazgató­ja tartott beszédet. Nagy elis­meréssel méltatta a Mátyás Múzeum igazgatójának és a visegrádi ásatások vezetőjé­nek, Héjj Miklósnak érdemeit, valamint azt a nagy szakér­Szeptemberre tervezték az esküvőt... ÍTÉLET A NAGYKŐRÖSI MENYASSZONYGYILKOSSÁG ÜGYÉBEN Megírtuk, hogy idén, június 4-én Nagykörös határában a Tázerdő-dűlőben, Hegedűs György, a Nagykőrösi Kon­zervgyár segédmunkása, mi­után összeveszett menyasszo­nyával, Sinkó Máriával, a lányt, aki szakítani akart ve­le, megfojtotta. Hegedűs György a bűntett elkövetése után elhagyta lakóhelyét és több napon keresztül Szege­iden, majd Kecskeméten tar­tózkodott, majd önként jelent- Itezett a rendőrségen. Ügyét most tárgyalta Pest megyei Bíróság. A fiatalember töredelmes vallomást tett, bűnét megbánta. Elmondotta többek között, hogy Sinkó Má­riával ismeretségük harmadik évfordulóján, szeptember 18- án tartották volna esküvőjü­ket. A Pest megyei Bíróság em­berölés bűntettében mondta ki bűnösnek Hegedűs Györgyöt. Mérlegelve fiatal korát, őszin­te megbánását, tízévi szabad­ságvesztésre ítélte. A védelem enyhítésért, a vádat képviselő ügyész pedig súlyosbításért fellebbezett. okkersárgát, ami kilónként csak 3.10-be kerül. Frissen vá­sárolt sárgájukat gondosan feltették az autóra, s a papír­zsákra még gondosabban fel­ragasztották a drágább festék címkéjét. A nagykátai boltvezető azon­ban felfedezte a csalást. Szólt a rendőrségnek, amely a két „matematikust” őrizetbe vette. Eltört a szintező műszer is Kismaros határában, csütör­tökön délelőtt Szabó János bernecebaráti lakos tehergép­kocsival tolatás közben el­ütötte az úttesten szintezési műszerrel dolgozó Szabó Fe­rencet, akit súlyos sérülések­kel szállítottak a mentők a váci kórházba. Komoly anyagi kár is keletkezett, mivel össze­tört a szintező műszer. telmet, gyakorlatot es vegte- | len türelmet igénylő munkát, j amelyet Tavas Imre, a mú- j zeum restaurátora végzett az ! ásatásokkor előkerült régé-: szeti leletek helyreállításával. I A múzeum felújításával és anyagának elrendezésével va­lóban igen-igen értékes mun­kát végeztek. A termekben felhalmozott sok régészeti em­lék igen szemléltető módon tá­rul a látogatók elé és szinte valamennyin meglátszik a gondos, mértéktartó és avatott restaurálás. Impozáns lát­ványt nyújt Mátyás díszkútjá­nak egyetlen darab vörös már­ványból faragott hatalmas tál­ja, amelynek szerencsére min­den darabját visszaadták a ro­mok. A múzeumban helyezték el a világszerte ismert, úgy­nevezett oroszlános kút ugyan­csak vörös márványból faragott darabjait, amelyek alapján rekonstruálhatták eredeti formájában a nevezetes kutat. — Nem is tudod, hogy mi­lyen nagyszerű dolog ott áll­ni a kocsi felett és nézni a gyereket — lelkesedett fel és boldogságában beletúrt gyé­rülő hajába. A gyerek alszik, két ökle a füle mellett és te tervezhetsz mindent róla, amit csak akarsz ... Nagyszerű do­log, én mondom. Például le­het a gyerekből Nobel-dijas vegyészmérnök, vagy orvos... Hát nem? Olyan gyógyszert talál majd fel, amelyet ha be­vesz az ember, pirulánként egy évvel hosszabbítja meg az életét... — Ez kicsit bizarr ötlet — i véltem szerényen. — Jó — helyeselt belenyug- i vóan. — Akkor ne legyen be- i lőle se orvos, se kémikus, tró i legyen. Mi? Híres író, akinek ; könyveit minden nyelvre le- '■ fordítják, s ezért kap Nobel­díjat. Aztán a világ minden nagy városában van villája, a tengereken yachtja, meg min­den .., — Minek annyi yacht egy embernek? — próbáltam tár­gyilagos lenni. — Jó, ne legyen jachtja, s ne legyen író sem ... Lehet zenész is. Muzsikus. Őrjöngve kérnek tőle a koncertek után autogramot. Én meg ott ál­lok szerényen a fiam mellett, én az apja, aki nevelte, aki­től származik... Hét nem nagyszerű? — Kétségtelen. Valóban nagyszerű. Most már elragadta a hév, a tervezés, már rám se né­zett, szeme előtt a babakocsi ringott, benne az alvó gyerek­kel, felette ő, amint tervezi, hogy... — ... mert, ugye, miért ne lehetne, mondjuk, atomfizikus. \ Egészen szép pálya az, nagy ■ jövője van, s hallatlanul iz- \ galmas is ... Bár nem ve- \ szélytelen. A sugárzások, meg \ miegymás. S utóvégre más is lehet a : gyerekből. Hires sportoló. Vá-i lógatott focista, vagy ökölví-; vó, vagy mit tudom én, hogy ] még mi minden... — Mennyi idős a kicsi? —• kérdeztem közbe. Zavartan \ nézett rám: — Milyen kicsi? — Hát a fiad. — Nekem nincs gyerekem, \ de nem is kellene ... — Hát akkor nem értelek...: — Mit nem lehet érteni \ ezen? Ki nem állhatom, ha: nekem éjjel-nappal ott bömböl ; egy bőgőmasina a lakásban, s < állandóan hajlonganom kell, \ nehogy a nyakam köré csava- [ rodjon egy vizes pelenka! Fúj! Te ... hát ahhoz mit szól- : nál. ha mondjuk, űrhajós len-: ne egy gyerekből, akinek az: apját elárasztanák a gratulá­ciókkal, hogy nemhiába, ilyen apának csak nagyszerű gyere­ke lehet.. 1 Gyurkó Géza „Matematikusok" — őrizetben A budapesti 1. számú AKÖV ! két dolgozója, Balogh József 32 éves áruszállító és Galló Sándor 38 éves gépkocsiveze­tő rövid fejszámolás után rá­jött, hogy három forint 10 fillér jóval kevesebb pénz, inint 21 forint negyven. Mi­után a felfedezést megtették, ennek szellemében bonyolítot­ták le soron következő áru­szállításukat. Szeptember 9-én Budapest­ről vegyi cikkeket szállítottak a hagykátai háztartási bolt­nak. Ütközben megálltak a sülysáp! 3. számú vegyesbolt­nál és a vezetőnek eladtak 150 kg oxyd sárga porfestéket. En­nek a festéknek 21 forint 40 kilója. Aztán kocsira pattan­tak. és meg sem álltak a Tá- piószecsői Földművesszövetke­zet vegyesboltjáig. Itt a fes­tékért kapott pénzből — fes­téket vásároltak, de persze

Next

/
Thumbnails
Contents