Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-09 / 186. szám

4 'f&CMaP 1964. AUGUSZTUS 9. VASÄRNAP \ iVIÍK sajtótájékoztatója Az utóbbi hetekben lapunk töbj) cikkben foglalkozott a xnegj-e zöldség-gyümölcs ér­tékesítési problémáival. Ez­zel kapcsolatban Dömötör József, a MÉK Pest megyei igazgatója ellátogatott szer­kesztőségünkbe és részletes tájékoztató keretében beszá­molt a vállalat munkájáról és problémáiról. A szombati tájékoztatón szoba került problémákkal kapcsolatban munkatársaink számos kérdést vetettek fel, amelyekre kimerítő választ kaptak. Budafok, az ország borpincéje — Miért éppen Budafok? — A pincék miatt. Már a középkorban is innen bányász­ták a követ Buda és Pest fa­laihoz, a legutóbbi száz évig Budafok, a régi Promontor volt a két főváros kőbányá­ja. Az Országházat is budafo­ki mészkőből építették, és a múlt század közepére már ak­kora barlangrendszert vájtak a domboldalakba, hogy kocsi­val el lehetett tévedni bennük. A gödöllői és a ráckevei termelőszövetkezetek csatlakoztak az aszódiak versenyfelhívásához Lapunk tegnapi számában közöltük az aszódi járás termelőszövetkezeteinek versenyfelhívását. Tegnap több járás termelőszövetkezeteinek vezetői jöttek össze meg­beszélésre, hogy az őszi betakarítás és az őszi vetések előkészületeiről tárgyaljanak. A feladatok megbeszélése mellett, a gödöllői, vala­mint a ráckevei járás aktívaülésének résztvevői határo­zatot fogadtak el, amelyben csatlakoznak az aszódiak versenyfelhívásához. A ráckevei járás termelőszövetke­zetei a járulékos munkákat — a szalmalehúzást és a kazalozást — augusztus 13-ig fejezik be, az istállötrá- gyázási tervet augusztus 31-re teljesítik. Az őszi kapá­sokkal nem borított területeken a nyári mély- és vető- szántást szeptember 10-re befejezik. A fő vetésű silóku­koricát augusztus 31-re. a másodvetésűt szeptember 20- ra betakarítják, A cukorrépát — amely után őszi gabo­nát vetnek — október 10-ig betakarítják. A takarmány- keveréket szeptember 5-ig, az őszi árpát szeptember 20- ig, a rozsot szeptember 25-ig, a búzát pedig október 28- ig elvetik. Az aprómagokat szeptember 15-ig elcsépelik — a harmadik kaszálásból nyert lucemamagot október 5-ig. Elhatározták, hogy az őszi gabonafélék 40 százalé­kát zöldtirágya után vetik, s a kártevők ellen — ahol erre szükség lesz —, fertőtlenítik a talajt. A megye több járásában és városában a jövő hét elején tartanak a szövetkezeti vezetők megbeszélést, tehát további csatlakozások várhatók az aszódiak ver­senyfelhívásához. Az 1860-as években aztán — mivel a pincék megvoltak — elkezdték itt a borászatot. — Kiss László mezőgazdasági mérnökkel, az Állami Pince- gazdaság osztályvezetőjével járjuk az üzemet. Valóban üzem. Hétszáz dol­gozóval, 25 kilométer hosz- szú pincerendszerrel, három­ezer hordóval, 50—60 fajta, összesen 420 ezer hektoliter borral az ország minden ré­széből — a legnagyobb és leg­híresebb pincéje Magyaror­szágnak. A megszentelt bor A borszag szinte részegítő a boltívek alatt. Hordó hordó után, egész utcák, fahordók és betonhordók, kerekek és ová­lisak, kisebbek és nagyobbak. Persze, a kisebbek is buda­foki méretek szerint azok: több mint 40 hektó fér belé­jük. Némelyiken díszes fara­gás, dombormű az első vincel­lérről, Noéról, az egyiken meg éppen vers: „Bújjon el a német rhemusi borával, Hallgasson az olasz a falernumával, Csak igya meg a francz híres sampanerét, Egy hordónk feléri boraik tengerét.“’ Nem jelentkezett a nyertes a rendkívüli lottó tárgynyeremény-sorsolás főnyereményéért A. het elején, kedden húzták kf'.ft lpttg „Nyereményaratás” cíifíü rendkívüli tárgynyere­mény-sorsolás főnyerményét. A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóságon kapott felvilágosí­tás szerint szombaton délig még nem jelentkezett a nyer­tes szelvénytulajdonos, akit tehát már négy napja „keres” a főnyeremény, a XI. kerület, Karinthy Frigyes utca 11. szá­mú lottóház második emelet j 9. szám alatti teljesen bebú- I torozott, azonnal beköltözhető kétszobás, garzon öröklakás és a hozzá „mellékelt” Moszk­vics személygépkocsi. HÉTFŐTŐL: Kedvezményes nyári ruhavásár 30 százalékos árengedmény Szombaton délelőtt a Bel­kereskedelmi Minisztérium ruházati főigazgatósága be­mutatóval egybekötött sajtó- tájékoztatót tartott a Magyar Sajtó Házában. Kilián János, a ruházati fő- igazgatóság főosztályvezetője elmondotta, hogy az idei nyári vásárt hétfőtől, augusz­tus 10-től. augusztus 22-ig tartják meg. Ezen a két hé­ten 30 százalékos árenged­ménnyel 500 millió forint ér­tékű hibátlan, divatos nyári ruházati cikket hoznak forga­lomba. Köztük női, férfi- és gyermek felsőruhákat, cipő­ket, különböző fehérnemű­cikkeket, fürdőruhákat és egyéb strandholmikat, vala­mint 800 000 pár varrásos nylon harisnyát kínálnák fel a vásárlóknak. Ujdonságszám- ba megy, hogy most az eddi­gieknél nagyobb arányban kerülnek a közönség elé — ugyancsak 30 százalékos ár­engedménnyel — a méter­áruk is. A nyári vásárban országo­san körülbelül 1600, áruház, állami és szövetkezeti bolt vesz részt. A pince végében álló ha­talmas, háznagyságú ászokhor- dó például valóban sokat ér­het; 535 hektós, az ország má­sodik legnagyobb hordója, öt vagon bor fér bele. Az oldalán vallásos dombormű, annak emlékére, hogy 1938-ban ma­ga Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa áldotta meg a benne levő nedűt. — A megszentelés az akkori tulajdonosoknak valóban ál­dást jelentett: amikor 60—80 fillér volt a bor literje, a hí­res hordó híres borából egy pengőért adtak — egy decit. Számítsa ki, mennyi hasznot hozott az áldás ötszáz hektó­nál — meséli a bormémök. De ha már a megszentelés­nél tartunk: mi a helyzet a „kereszteléssel”? A rossz nyel­vek Budafoknak sokszor rossz hírét költik. — A pincegazdaság komoly élelmiszeripari üzem, megsza­bott technológiával, pontos munkamenettel, itt bármiféle machináció szinte elképzelhe­tetlen. Különben nézze meg! — S a szakember további bi­zonyítások helyett megmutat­ja, milyen munkafolyamato­kon megy át a bor, míg a palackba töltik. Százezer palack naponta Tanúsítom, hogy nem lát­tam keresztelést, igazolom, hogy nincs „csinált” bor, s semmiféle borellenes me­rénylet Budafokon. Az ide szállított tokajit, badacso­nyit, villányit. Eger—Gyön­gyös-vidékit egalizálják, pasz­tőrözik, derítik, hűtik, szűrik, de keresztelésről szó sincs. A pasztőrözés, derítés, hűtés, szűrés nem befolyásolja a bor illatát, ízét. szesztartalmát, csak azért kell, hogy színe szép tiszta legyen, hogy tük­rösen csillogjon a pohárban. Az egalizálás — a hasonló faj­ták összevegyítése — szintén szükséges eljárás, azért törté­nik, hogy az azonos címkéjű üvegekben mindig azonos za- matú és alkoholfokú bort kapjon a fogyasztó. Amelyik üvegen viszont rizling áll, az valóban rizling. Az egalizált boron nincs fajtajelzés, csak annyit írnak rá, Asztali fe­hér, Gyöngyösvisontai, Alföl­di fehér. A palackozóban éppen gyöngyösvisontait töltenek. — S valóban Gyöngyösön termett.? — Csakis. Ugyanis csak any- nyi gyöngyösit adhatunk ki, amennyit Gyöngyös vidékéről kaptunk. Itt nem lehet vissza­élés. A bornemissza látogatónak is szép látvány ez a palacko­zó. Két francia gépsor végzi a töltést, forró szódás, majd hideg vízzel mossa az üve­geket, teletölti borral, ledu­gaszolja, címkét ragaszt rá, anélkül, hogy hozzá kellene nyúlni. Óránként egy gép 2200 palackot, két műszakban az üzem százezer üveget tölt. Hosszú sorban vonulnak az üvegek a szalagon, fotocellás számláló jegyzi a mennyisé­get. — Huszonnyolc millió pa­lack bort szállítunk évente az ország minden részébe. A pezsgőn kívül. Igen, a magyar pezsgő ha­zája is Budafok. Itt érik ha­sonló pincékben a Hungária, a Törley, a Talysman, meg a többi külföldön-belföldön jól ismert nemes ital. Végigjár­tuk a pezsgő útját is. Magyar pezsgő külföldön — Speciális, külön kivá­lasztott borból készítjük, olyanból, amit nem szívesen innánk meg, mert ide olyan kell, amiben legkevésbé ér­ződik a fajta és tájjelleg. Ezt az alapbort aztán cukorral, élesztővel erjesztjük, s érni hagyjuk — mutatja a nagy pincét Vén Mihály, a pezs­gők mérnöke. Hűvös, mély pincékben ez­res gúlákban állnak a leduga­szolt üvegek, a pezsgő a pa­lackban erjed. Időnként meg­forgatják, megrázzák a pók­hálós, homályos palackokat, aztán megint nyugodni hagy­ják — két évig érik a pezs­gő, nyártól nyárig. Az utolsó héten a dugó körül lerako­dott seprőt mínusz 20 fokos glicerinben megfagyasztják, aztán megnyitják a palackot, amelyből az erjedéskor kelet­kezett szénsav kilövi a jégdu- gót. , — A szénsavat nem enged­jük kifutni — mutatja Lud­vig Györgyné, aki ezt a mű­veletet végzi. Neki nem je­lent ünnepet a pezsgőpukka- nás: naponta sok ezerszer hall­ja. A kész pezsgőt még édesí­tik, ízesítik, aztán a megtisz­tított üveg nyakára felkerül az ezüstös címke, s máris me­het az éttermekbe, nemcsak a magyarokba, a lengyelekbe, németekbe, nyugat-európaiak­ba is. Borpincében, pezsgőüzem­ben járunk, könnyű találni casus bibendit, okot az ivás- ra: — Az idén egymillió pa­lack pezsgőt készítünk, ebből körülbelül 300 ezer megy külföldre. Eme koccintunk az irodá­ban a finom, jégbehűtött Tör- leyből. Én csak iszom, a szak­ember azonban a színét vizs­gálja, a gyöngyözését nézi, forgatja a szájában. Sokan iri­gyelhetik Kiss Lászlót a szak­májáért; az ország legjobb bo­rainak gazdája. — Melyiket szereti legjob­ban? — Mint magánember, egyi­ket sem. Sörpárti vagyok... Bózsa Gyula VA S U T A S O K fFoto: Kotroczó) Heti jogi tanácsadónk Van-e kártérítési kötelezettség, ha a volt eltartó nem költözik ki a lakásból? A bíróság a tartási szerző- < dést felbontotta. Kötelezte a | volt eltartókat, hogy a lakást | 60 napon belül hagyják el. Ennek nem tettek eleget, jól­lehet megfelelő cserelakás ajánlatot is kaptak. Üjabb el­tartási szerződést emiatt meg­kötni nem tudtam. Követelhe- tek-e a volt eltartóktól a la­kás használati díjon felül kártérítést? — írja K. I. ceg­lédi lakos. A Polgári Törvénykönyv ki­mondja, hogy aki másnak jog­ellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható volt. Azon magatartás, hogy a volt eltartók a lakást mind ez ideig nem ürítették ki: jog­ellenes. Kártérítési per ese­tén a volt eltartásra kötele­zetteknek kell bizonyítaniuk, hogy úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben tőlük elvárható volt. Ha úgy van, ahogy ön írja, hogy a volt el­tartók semmit sem tettek az ítélet végrehajtása érdeké­ben, például másutt ideiglene­sen sem kerestek még albérle­tet sem, sőt csereajánlatát is kellő Indok nélkül visszauta­sították, kártérítési felelőssé­gük fennáll. A levélből kitűnően ön idős, eltartásra szoruló személy, aki az eltartási szerződést fel­bontó ítéleti kötelezettségé­nek eleget tett. Jogos tehát az az igény, hogy o lakáshasználati díjon felül kártérítést is fizessenek a volt eltartók. Volt házastársak lakáshasz­nálati jogáról Elvált felesége a volt közös lakásba albérlőt fogadott, — írja N. J. gyömrői lakos. Ez ellen nem tiltakozott. Az al­bérleti díjat is a volt feleség vette fel. Ezt követően kíván­ták a volt közös lakás hasz­nálati kérdését bírói úton rendezni. A bíróság a pert fel­függesztette a tanács műsza­ki osztályának engedélye be­szerzéséig. A műszaki osztály az engedélyt addig nem adja meg, amíg az albérlő a lakás­ban lakik. Volt feleség az albérletet pedig feLmondani nem hajlandó. Felmondhat-e a volt felesé­ge által befogadott albérlő­nek? — kérdezi olvasónk. A közölt tényállásból meg­állapítható. hogy a volt házas­társ jogos indok nélkül aka­dályozza a műszaki megosz­tást, és így azt is, hogy a bíró­ság a közös lakás használati kérdését érdemben elbírálja. Ez a magatartás a volt házas­társ részéről rosszhiszemű, joggal való visszaélésnek mi­nősíthető, mivel a másik volt házastárs jogainak és törvé­nyes érdekeinek csorbítását célozza. Az érvényes rendelkezések szerint a házasság felbontása egymagában nem szünteti meg egyik házasfélnek sem a volt közös lakásra fennálló lakás- használati jogát, bérlőtársi jogviszonyát. Mindaddig, amíg a bíróság a lakáshasználat kérdésében nem dönt, a volt házastánsak a lakás egyenlőjogú haszná­lójának tekintendők. Ebből következik, hogy a hallgató­lagos jóváhagyással felvett albérlő nemcsak a volt fele­séggel, hanem önnel is al­bérleti jogviszonyba került. Erre tekintettel a felmondási jog olvasónkat megilleti, an­nál is inkább, mivel a lakás műszaki megosztásának szük­ségessége olyan alapos ofc, amelynek alapján az albér­let felmondható. A felmon­dáshoz való jogát a volt há­zastárs rosszhiszemű maga­tartása nem akadályozhatja meg. Volt házastársak lakáshasz­nálatának és a kárpótlás kér­désének utólagos érvényesí­tése. A lakáshasználat kérdésé­ben a házassági bontóperben a bíróság jogerősen döntött, — írja M Z. nagykőrösi olva­sónk. A bíróság a lakást ne­kem ítélte, volt házastársam a lakást elhagyta Kárpótlás iránt igényt akkor nem tá­masztott, most arra szólít fel, fizessek 5000 forint kárpótlást* ellenkező esetben bírósághoz fordul. Kötelezhet-e engem a bíró­ság utólagosan kárpótlás fize­tésére, illetve megváltoztat­hatja-e per esetén korábbi döntését? A volt házastárs lakáskár­pótlás iránti igénye nem jo­gos. A lakáshasználat kérdé­sét a bíróság jogerősen eldön­tötte. Abban a perben — a levélből kitűnően — a bíró­ság megállapította, hogy a volt házastárs idézte elő azt a helyzetet, aminek következ­tében a további közös lakás- használat lehetetlenné vált. Emiatt a bíróság kárpótlást nem is ítélt meg. Minthogy ezt a kérdést a bíróság jog­erősen lezárta, s mivel a per­újítás is kizárt a lakás kiürí­tésére való kötelezés miatt* így olvasónknak aggodalomra nincs oka. A háztulajdonos felmondási jogáról és a megfelelő csere­lakás fogalmáról. A házamban lakó bérlőnek cserelakás felajánlásával egy­idejűleg felmondtam. A lakás­ba .új házas gyermekem akar beköltözni. A bíróság az eljá­rást a korlátozó rendelkezések következtében felfüggesztette. A 28/1963. korm. számú ren­delet a felmondási korlátozást megszüntette. Elegendő-e, ha a korábbi felfüggesztett eljá­rás folytatását kérem, vagy pedig ismét fel kell-e monda­nom? — kérdezi Z. K. vecsési lakos. A Legfelsőbb Bíróság állás­foglalása szerint a korábban felfüggesztett eljárások foly­tatására nincs lehetőség. A lakásbérleti jogviszonyt meg­felelő beköltözhető cserelakás egyidejű felajánlása mellett* ismételten fel kell mondani. Természetesen a cserelakás lehet a már korábban felaján­lott lakás is, amennyiben a Legfelsőbb Bíróság XVI. szá­mú elvi döntésében foglalt „megfelelő” lakás kritériu­mait magában foglalja. Ön azt írja, hogy a bérlő felesége állandóan ágyban fekvő be­teg, és házastársának munka­helye és beosztása is olyan* hogy napközben lehetősége van a beteg házastárs ellátá­sára. A felajánlott lakás bár ön szerint fekvés, terület nagysága, bér, közlekedés, fel­szerelés, állapot szempontjából megfelelő viszont a bérlő munkahelyétől távolabb van; fürdőszoba nincs. A felhozottak már önmagá­ban is alkalmasak lehetnek arra, hogy per esetén a bíró­ság a felajánlott cserelakást ne tekintse megfelelőnek. Ugyanígy egy betegnek a megszokott lakóhelyhez való ragaszkodása jelentős körül­mény annál is inkább, mert a jelenlegi lakásban napközben felügyelete, ellátása is bizto­sítva van. Ettől a felajánlott lakásban meg lenne fosztva* ami súlyos kihatással lehet egészségi állapotára. Dr. M. J. EGY HÓNAP MÚLVA sorsolják az I., V. és VI. békekölcsönt A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság Nádor utcai szék­házában egy hónap múlva, szeptember 7-én és 8-án ke­rül sor az első, az ötödik és a hatodik békekölcsönkötvé­nyek második félévi sorsolá­sára. A kétnapos húzáson mintegy 680 ezer békekölcsön­kötvény tulajdonosa részesül csaknem 117 millió forint nye­reményben és törlesztésben. Az első sorsolási napon dél­után az első békekölcsönből 73 100 kötvényt húznak ki* összesen 21 367 600 forint nye­reménnyel és törlesztési ösz- szeggel. A második napon délJ előtt az ötödik békekölcsön 244 200 kötvényére 38 412 808 forintot, a hatodik békeköN csőn 362 400 kötvényére pedig 57 107 800 forint nyereményt* illetve törlesztést sorsolnak kJ

Next

/
Thumbnails
Contents