Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-09 / 186. szám
1964. AU GUSZTUS 9, YASÄRNAP PEST MEC» kMívlap 5 A háborús irodalom A DUNAKESZI PARTON A világ jobbik fele nem tud megbékélni lelkiismeretével, rosszabbik fele pedig igazolni próbálja rossz lelkiismeretét: ma is, tizenkilenc évvel a második világ háború befejezése után nagy számban jelennek meg a „háborús irodalom’’ — ahogyan előszeretettel nevezik e könyveket — tekintélyes mennyiségét tovább gyarapító kötetek. Az egészet feledni akaró, a „fontosabb” dolgokkal foglalkozni kívánók részéről sok az ellenvetés: az emberek már t-orkig vannak vele, nem érdekli őket, stb. Ezzel szemben a tények: most jelent meg második kiadósban Steinbeck, a világhírű író haditudósításainak kis kötete — Volt egyszer egy háború —, lngersoll hallatlanul izgalmas, dokumentumszerű visszaemlékezései — Szigorúan titkos — második kiadása, s nagy közönségsikert aratott például Karsai Eleik két kötete, A berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig, A budai Sándor-palotában történt, s végre eljutott a magyar közönséghez az utóbbi évek legjelentősebb munkája. A Nagy Honvédő Háború története el- Bö kötete is. Ezek a tények. A tényekkel szemben áll a hangulat, amelyet — úgy hisszük, jogos fel- tételezésünk — nemegyszer szándékosan szítanak, s amelynek célja kicsinyelni, jelentéktelenné tenni azt a szerepet, amelyet- e művek az emlékeztetésben," a lelkiismeret ébrentartásában betöltenek. Kell-e emlékeztetni a világot, újra és újra felidézni azokat a napokat, amikor a tisztességtelen osztozkodás, az országok „átengedése”, mondjuk ki: München közepette csak egyetlen hatalom alcadt, amely a józanság és becsületesség talaján állt, s ez a Szovjetunió volt. Még Sztálin minden tévedése és ^melléfogása ellenére is az imperialista rablókkal szemben a szovjethatalom képviselte az egyedül helyes, s az egyetlen■ elfogadható álláspontot. Kell-e erre emlékeztetni? A világ takarhatja sebeit, de azok attól még fájó sebek maradnak. Miért legyen szemérmes a világ jobbik fele, amikor a rosszabbik az öklét rázza, s például Nyugat-Né- metországban miniszterek tehetnek nyilatkozatot, amelyben területi követelésekkel lépnek fel a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság ellen? Miért ne beszéljünk arról a szenvedésről és mocsokról, amit a Harmadik Birodalom a világra zúdított, amikor a kis-hitlerek utódai, a keltelek és jodlok követői nemcsak szentté avatják az Európán átgázoló Wehrmachtot, hanem utódának, a Bundes- vehrnek: atomfegyvereket követelnek? A szovjet hadvezetés, s elsősorban Sztálin, a háború első felében elkövetett jelentős hibákat. A második világháború mégis a volgai csatában dőlt el, s maga Göbbels, a realistának egyáltalán nem nevezhető náci propagandaminiszter kijelentette akkor: a birodalom öt perccel tizenkettő előtt áll! Azaz a teljes ösz- szeomlás előtt. Az utóbbi időben mégis mesterségesen kiagyalt és terjesztett legendák kelnek szárnyra, s szerintük a háború nem ott, a keleti fronton dőlt el, hanem... És itt egyik valószínűtlenebb és ostobább legenda követi a másikat. A történelemhamisítás igyekezete szinte olyan régi, mint maga a történelem. A hamisítók azonban nemegyszer sikerrel űzték játékaikat! Kell-e emlékeztetni a valóságra, a tényekre az embereket? nak hisznek az emberek, s látják ezért torzan, hamisan a történelem nagy fordulópontjait! A demokratikus Lengyelországnak a napokban ünnepelt huszadik megalakulás! évfordulója kapcsán a nyugati történészek egy része ismételten megpróbálta az elő nem készített, s ezért eleve kudarcra ítélt varsói felkelés vereségéért a Szovjetunióra hárítani a felelősséget. Holott a tények kétségbevonhatatianul bizonyítják: a Londonban székelő „nemzeti” lengyel kormány volt az, amely a felkelésre felelőtlenül utasítást adott. A tények kétségbevonhatatlanok. Csak nem elég közismertek ... Ma is hány ostoba — és rosszindulatú — legenda tartja magát az atomfegyverrel kapcsolatban! Holott Németországnak soha nem sikerült a láncreakciót létrehoznia, a német kutatás három-négy évvel maradt el az Amerikában elért eredmények mögött. A legendák és téveszmék szét- foszlatása — nemcsak irodalmi tett. Politikai is! ★ Irwin Shaw regényének — Oroszlánkölykök — feldolgozása nagy tábort vonz hétről hétre folytatásos rádiójátékként. Szimonov nagyszerű könyvének — Élők és holtak — filmváltozata Moszkva kulturális életének egyik nagy eseménye, s remélhetőleg hamarosan nálunk is bemutatják. A tények ellentmondanak a sűrűn elhangzó sanda érveknek. A tények megmutatják, hogy az emberek nem „unják” a háborús irodalmat, ha azok igaz nyelven szólalnak meg. Az emberek akkor átélték a háborút, most megtanulják érteni a háború eseményeit. És ebben van a „háborús iroda- lom”-nak hallatlanul fontos szerepe. És ezért támogatásra és elismerésre méltó a kiadók törekvése. Mert jelentős adósságaink vannak: orosz nyelven már régen megjelent, magyar kiadásról azonban hallani sem lehet, s így kétséges', valaha is eljut-e hozzánk a nürnbergi per anyaga? Pedig ha létezik kommentárt nem igénylő, izzó vádirat a fasizmus ellen, akkor a nürnbergi per anyaga az. Göring és a többiek vallomásai. A tanú- kihallgatások. És a jegyzőkönyvekhez csatolt iratok: parancsok, utasítások, hadműveleti tervek. Az emberi történelem legszennyesebb háború- ; jáaak dokumentumai. 4, A magyar történetírás tisz- teleire méltó igyekezettel pró- ” 'bálja eltüntetni a fehér föl- 4, tokát: Kerekes Lajos: An- 4 Schluss 1938 című munkája 4, nemzetközi vonatkozásiban is 4 úttörő jelentőségű. Ránki f György munkája — Emlék- 4 iratok és valóság Magyaror- szág második világháborús f szerepéről — szintén legenda- oszlató. Itt is sok azonban 4, •még az adósság: egy vé- f konyka füzettől eltekintve a •; Szálasi-puocs, történelmünk 4, legfeketébb napjait még nem dolgozták fel. Az adósságokat | sorolhatnánk tovább. És eze- 4, két az adósságokat törleszteni 4 kel! És főként: figyelemben, fi érdeklődésben több támoga- f tást kell kapnia az e területen f dolgozó kutatóknak! A „tisz- ta” irodalomkritikának is ész- ;; re is kell vennie, hogy a „há- :• borús irodalom” legalább ak- \ kora figyelmet érdemel, mint f egy-egy iszákos és fiatal Iá- f nyoknak udvarló professzor- ;í ról szóló — regény... ★ Ü Az ideológiában nincs békés egymás mellett élés, s ez nemcsak a külhoni téveszmékkel vívott harcra vonatkozik. Vannak nekünk belföldi téveszméink is ... Üjak mellett régiek. Tizenkilenc, húsz évvel ezelőttről származók. Az ezek elleni harc, s tegyük hozzá: módszeres és következetes harc semmivel nem kisebb rangú, .mint annak taglalása, hogy Franciaországban annyira divatos „anti-regény” hatással lesz-e vagy nem fiatal íróinkra... Az arányok megtalálása, a „háborús irodalom” rangjának biztosítása nem irodalmi belügyi Jóval több annál. A világon húsz esztendővel ezelőtt még tombolt a pokol. Emberek tízezrei haltak meg napról-napra, otthonok váltak semmivé, koncentrációs táborok krematóriumai ontották a nehéz, fekete füstöt. Kell-e erre emlékeztetni? Kell! És nemcsak az olvasókat ... Mészáros Ottó 4. (Foto: Kútvölgyi) $ NYAKIG A TÓBAN Tavirózsa, csontmelengető iszap, szanatórium és sok-sok ember. Ha távolabb is van a nagy tótól, mégiscsak a Balaton vidéke Hévízfürdő. — Vénassaonynak való ez a pocsolya — így szól a kopaszodó fej tulajdonosa. A bajszos arcok magabiztos férfi vigyorgásra húzódnak. Megszólal az egyik nő: — Ti meg hivatalból kavarjátok a vizet az öregasz- szonyok körül? Az ifjító, csúzflző gyógytó- bam hullámzik fejtől-fejig a csipős dialógus. A fiatalság itt már csak beszédtéma lehet. A tvisztelők ráérnek még idejönni. Harminc év múlva... A házaspár váci. a többieket nem kérdezem. Felemás komolysággal tiltakoznak nevük publikálása ellen. Maradjon hát a városnév. — Mit szól Vác Hévízhez? — Igazán remeknek találja és örül, hogy végre eljuthatott ide — bólint az asszony. S közli szoomrúan. most már egy hét sincs hátra. — Nem téli program a gyógyvíz? — A legszebb és a legkellemesebb élményünk. Azt mondják a méhpempő fiatalító, én most úgy érzem, Hévíz írt javunkra néhány évet. Tekintély, felpolcolt ággyal Meri valaki vitatni? Nem bizony, mert a mérleg dönt Az ősi súlyegysóg mutatja, hogy a messze környék, de talán az egész Balaton part „legtekintélyesebb” embere a mi riporthősünk: Gelencsér Ferenc a maga 130 kilójával igazán hatásosan reprezentálja a Csepel Autógyárat. Meseszép a családi üdülő. A nyaraló körül kicsi, három-négy ágyas önálló víkendházacs- kák. Feri bácsi az ággyal bajba- került. A gondnok kétségbe esett, az ágyat féltette, ugyanígy személyi biztonságát a bizonytalan alkotmánytól a mi emberünk. Megszületett a kompromisszum: téglarakás : került az ágy alá vitathatatlan stabilitású támaszul. A í legfőbb támasza mégis a konyha lett. — Ezért is nem vagyunk te- i hetősek — bizonyítja soha ; nem szűnő humorával. — Az i autó meg a ház árát az asz- í szony mind a hasamba küld- i te. í Ilyesmit magyaráz sziget- í halmi dialektussal — kézzel- I lábbal a nyaralóvendég né- ! öleteknek is. Szerencsére van i aki átfordítja a vendégek i nyelvére. I Honfoglalás Gyenesdiáson — Gyerünk! Roham! Befelé! Mintha ezernyi i aranyos kis Melnyikovnak az elmúlt hetekben megjelent és jogos feltűnést keltett könyve — Osz- szeesküvés Hitler ellen — szétoszlatja e tekintetben a legendákat. Megmutatja, milyen is volt a „tábornokok el- lenállása”. miért akarták Hitlert félreállítani. De hány és hány legenda van még, hány— Vejem vállalatánál ösz- szegyűlt a KST tanácsa a fejlődésben elmaradt családok megsegítése tárgyában. Vejem 1000 forint hosszúlejáratú hitelt kapott, amit azonban nem békés célokra fordított. Az összegből súlyosan megsértette családunk antialkoholista politikáját. De Elza lányom, megunva a személyi kultuszt, a hazatérő zsarnokkal szemben óvóintézkedéseket foganatosított. Ebből belső háború keletkezett és lányom kénytelen volt visszavonulni. A fenyegető terror ellen a szomszédoknál kért politikai menedékjogot. Guzlicáné ezután érintette a német kérdést: — Német Lajos a II. emelet 2-böl változatlanul megosztott állapotban él felesége és egy Miéi nevű ismert személyiség között. Németék egyesítésére már több kísérlet történt. Legutóbb tett baráti látogatásom alkalmával anélkül, hogy mások belügyeibe beavatkoztam volna, azt a tanácsot adtam, hogy váljon el. Németné meg is szüntette a diplomáciai kapcsolatot és szobáját el- torlaszolta. Ennek ellenére a demilitarizált övezetnek kijelölt konyhában a gázrezsó térségében több provokációnak volt kitéve. G uzlicáné ezután más fontos belpolitikai eseményeket érintett: — Említésre méltó a Kordován—Kalácska viszály, mely Kalácskáék esti rádiózása miatt tört ki. Kordován több ördög rohamozná meg a Balatont, pedig 150 gyerekről van szó mindössze. De ők aztán honfoglalást csaptak zajjal, hanggal, boldog futkosás- sal és jóétvágyú ebéddel- vacsorával. — Mind Pest megyei vasas gyerekek — mondta Sanyi bácsi — aki az üdülő jól megtermett gondnoka, egy kicsit apja is a sok gyereknek. Rendet követel, de a szíve sem hiányzik. — Most már évről évre — a vasasüzemek anyagi hozzájárulásával — az esztendő két hetében Pest megyei tájakról, gyerekek költöznek a kis szobákba. A táborvezető mindennek csodálatos erejű mozgatója. Az alacsony, izmos tanár, Feri bácsi, egyszerű pedagógus és pajtás, akit kezénél, lábánál hurcolnak a vízbe a gyerekpalánták. Csodálatos, hogy honnan van ennyi energiája reggeltől estig. Mert itt a nappal és az este is más, mint másutt. Nappal: „Akit lehet, megtanítok úszni. Sok leckét vettünk.” Este: „Nagyon szép hanglemezeink vannak. Kitűnő koncerteket rendezünk.” És nyugovónál: Furulyaszót hallani az ablakok alól. Feri bácsi szerenádot ad, amely altató is. Jár szobáról-szobára, hallgatja a boldogan sóhajtó, muzsikaszót váró gyerekek szívből jövő örömszavait: milyen szép. A sötét estében lámpaoltás után csodálatos hangulata van a furulyaszónak. A kis honfoglalók szívében bizonyára hont foglal a messzi otthon. Mély csend, csak a furulya hízeleg. Az ég koromfekete. Ezüstösen robog rajta a Göncölsze- kér. Messze hallani egészen a Balaton-partig a dallamot: Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok ... Tóth György igény bejelentésére szolgáló nyomtatványt postán vagy személyesen a Pénzintézeti Központtól (Budapest, V. Dorottya u. 5.) lehet igényelni. Az igénybejelentő lapot és valamennyi iratot az „egyes csehszlovákiai és jugoszláviai vagyontárgyak volt tulajdonosainak kártalanítására alakult bizottság: Budapest, Postafiók 40” — címre kell küldeni. A bizottság az igények kielégítéséről folyamatosan. legkésőbb 1968 december 31-ig dönt az iratok alapján: ügyfeleket a bizottság nem fogad. ízben jegyzékben tiltakozott, de hasztalan. Ezután tárgyalásokat kezdeményezett. melyek mindvégig meleg baráti hangnemben folytak és a mentőknél értek véget. A kórházban végre közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben kifejtették, hogy a jövőben a békés egymás mellett élés szellemében tárgyalnak. A gazdasági helyzetről szólván kijelentette: — A Fő téri közös piacon a helyzet változatlan. A petrezselyem monopóliumot to- [ vábbra is a kofák tartják a kezükben. A velük folytatotti tárgyalások eredménytelenek i maradtak. Feltétlenül állami i beavatkozásra van szükség. Végül Simekék háborújáról j tájékoztatott: — Simekék harca tegnap \ döntő szakaszába érkezett \ több ezer betolakodóval szem-i ben. Miután sem a békési tárgyalások, sem a gezarol nem ; használt, Simekék bevetették '; a ciánt. A harc rövid volt; és eredményes. Az agresszo-\ rok fejvesztetten menekültek. \ Legtöbbjük a szomszédos la- ■ kásokba vonult vissza. I — A még megoldatlan kér-; dések tisztázására hamarosan; összehívják a lakóbizottságot, \ amelynek munkájától sokat j várunk — fejezte be nyilatko-\ zatát Guzlicáné, majd fel- \ hívta munkatársunk figyel- \ mét, hogy a lépcsőházban sze-l metélni tilos és a cikket meg- ; jelenése előtt szeretné megte-; hinteni. ősz Ferenc • A hivatalos lap szombati számában megjelent kormányrendelet szabályozza azoknak a magyar állampolgároknak a kártalanítását, akiknek kis családi házát, telkét vagy ingóságait Csehszlovákiában vagy Jugoszláviában a rájuk vonatkozó külön jogszabályok, illetőleg nemzetközi megállapodások alapján állami tulajdonba vették. A kormány rendeletével egyidejűleg megjelent a pénzügyminiszter végrehajtási rendelete. Eszerint az igény- jogosultak általában pénzbeni kártalanítást kaphatnak. Az Kártalanítják egyes csehszlovákiai és jugoszláviai vagyontárgyak volt tulajdonosait í rj ála a rádiónak, sajtónak \ -* I és a tv-nek, ma Magyar- ; országon az egy főre jutó kom- \ mentárok száma 300 százalékig kai meghaladja a legutolsó : béke év kommentárjainak számát. Ennek köszönhető, \ hogy hazánkban minden la- ; kosra napi két kommentár jut, j minek következtében dolgo- \ zóink megtanultak kommen- | tárul beszélni. Ennek döntő \ bizonyságául álljon itt Guz- l lica Elekné házfelügyelő nyi- : latkozata, amelyet kiküldött \ munkatársunknak adott, ar- \ ra a kérdésre: i — Mi van Guzlicáné ked- : vés? ; — A házban a feszültség \ az elmúlt napokban kissé 1 csökkent. Bár élénk izgalmat \ váltott ki az a határvillon- gás, amely a két szomszédos ; ház -felügyelője között tört \ ki. Mint ismeretes, a két ház ! között néhány méteres senki \ földje terül el. A felek nem \ tudtak megegyezni, hogy a 1 vitás térségben ki az illeté- ; kés a takarításra. Mindket- '• ten azt javasolták, hogy léte- j sítsenek itt takarításmentes ! övezetet, de ebbe a legfelsőbb ! tanács nem egyezett bele. Az (övezethatáron több tanácsko- \ zást hívtak össze, mely azon- ; ban eredménntelen maradt. \ Végre ki kellett vezényelni j az TNSZ-csavatokat (Inqatlan- ! kezelő Napszámosok. A (szerk.). akik a viták alatt fel- íovülemlett és mindkét résziről odaszórt szemétkvoocokat Í eltakarították — tájékoztatott 'f Guzlicáné. majd a belpoliti- kai kérdésekre áttérve, így 5 folytatta: m.
