Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-06 / 183. szám
1964. AUGUSZTUS 6, CSÜTÖRTÖK fwi «Etltl A KÉT ÖREG Mit ígér a valkói határ? A minap ellátogat tunk Val- kóra. Kérdésünk az volt: mit mutat a mérleg, kedvezóek-e, avagy a vártnál eddig szerényebbek-e a kilátások? Kovács László, a tsz főagro- nómusa válasz helyett határnézőre invitált. A Dányi út melletti dűlőknél kezdtük. Itt csakugyan ritka látnivaló, mondhatnánk csodálni való akadt. Haragoszöld tábla, két és fél-három méter magasba kapaszkodó kukoricával. Ez a 120 holdas tábla az idén nem látott kapát — sőt még embert is alig. Gépek gondozták, Hungazin meg Dikonirt száműzte sorai közül a gyomot, s hogy ilyen góliáttermetűre növekedtek Í a szálak, annak a karbamidos levéltrágyázás a magyaráza- . 2 ta. Miután pontosan és szaa- H i szerűen elmagyarázta kísé- í rönk, hogy mennyi műtrágya, | vegyszer jutott egy-egy hold- ■ ra, azt is megtudtuk, hogy a j közelmúltban virágzás előtt, ! sőt a napokban, a csőfeilődés i kezdeti szakaszában is karba- jj middal permetezték. ^ Különben Martonvásári 39- es fajta, géppel — szemenként — vetették, s az egy holdra jutó tőszám eléri a 35 OOO-et. Mit várnak róla? Dr. László Domonkos, a szomszédos zsámboki termelőszövetkezet tudós elnöke hetvenmázsás termést jósolt, a valkói főag- ronómus óvatosabb becsléssel, Hétmillió az egyszámlán 250 asszony a földeken „Síapái" a vegyszer I Három év alatt mintegy 40 millió forint értékű | társadalmi munkát végzett Pest megye lakossága j Az utóbbi években jelentő- í sen fellendült Pest megye ta- | nácsainak város- és közság- j fejlesztési munkája. Megye- | szerte általános tapasztalat, £ hogy a tanácsüléseken nagy j érdeklődés nyilvánul meg a őlr't.kn.riilrrwánvrf^ir (Foto: Kotroczó) V\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\V\\\\\\\\\\N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\WVV\\\V\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\'/ ^ fejlesztés iránt. 2 Gyárépítő társadalmi munkások Ott van az egész család Akik a legtöbbet tették A ceglédi cipősök holnapja Ez ev tavaszán a Ceglédi Cipőipari Vállalattal közölték: a városrendezési terveknek megfelelően rövidesen sor kerül az üzemüket is magába foglaló épületkomplexum lebontására. A kiváló gyerekcipőket készítő, több évtizedes gyár termékeire természetesen ezután is számítanak, sőt további fejlesztésére is vannalk tervek. A jelenlegi épületben uralkodó áldatlan állapotok — zsúfoltság, raktárhiány, öltözőproblémák — megszüntetése is új üzem felépítésének szükségessége mellett szól. Igenám, de ha ehhez nincsenek meg a kellő anyagiak? Mire számíthat a vezetőség, ha nem rendellcezik az építlcezés megkívánta ősz- szeggel? — Elsősorban a dolgozók lelkesedésére és ötletesrégére, így gondoltuk ezt vállalatunknál is, amikor a megfelelő számítások elvégzésekor kiderült: a férfi dolgozóknak száz, a nőknek pedig hatvan órát keilen^ társadalmi munkában elvégezniök ahhoz, hogy új munkahelyük időre felépüljön. Termelési tanácskozásokon megtárgyaltuk a kialakult helyzetet, s dolgozóink nagy megértéssel fogadták közös problémánkat és nagyfokú érettségről tettek tanúságot — mondja Tímár Károly igazgató. Győzködésre, „nyomásra” egyáltalán nem volt szükség. Rövid időn belül mindenki megtette felajánlását: összesen tizenegyezer munkaórát vállaltak. Hamarosan elkezdődik a munka. Itt volt szükség igazán leleményességre! A lehető legkisebb összeggel kellett — például az épület anyagának megválasztásánál számolni: az úgynevezett modulbarakk előregyártott elemekből épül majd fel. A többi feladatnál sem fogytak ki az ötleiekből. Az eddig elért eredmények legfontosabb tényezője és a további sikerek biztos záloga azonban a dolgozóik határtalan lelkesedése volt. Erről beszélt Czeichner Gyula párttitkár is, amikor jó néhány fényképfelvétellel illusztrálta a mondottakat. — Vasárnaponként nagy csoportokban jöttek dolgozóink az építkezéshez, de hétköznap is elég szép számmal vannak ott. Sokan családostul töltik itt szünnapjukat, ezért ebédet is főztünk. Az egyik fényképen a kerítés közelében külön kis társaság látható, férfiak, nők, gyerekek: esznek, beszélgetnek, az egyik nő pedig teli szájjal nevet a fényképezőgép lencséjébe. — Ez a mi családunk: ve- jem, lányom, sógorom, gyermekeim — mondja cseppet sem titkolt büszkeséggel a hangjában. Ványi Lászióné, aki eddig már több mint százharminc órát töltött az építkezésen. Pergő nyelvvel, vidám arccal folytatja: — A sógorom Baranyából, lányom, ve- jem is más városból érkeztek haza, mégis rögtön jöttek segíteni, mikor megtudták, miről van szó. Én jóformán minden időmet, még a szabadságomat is itt töltöttem. Volt nap, hogy reggel négytől este kilencig dolgoztam. És dolgozom addig, amíg ess k erőmből telik, míg fel nem épül az üzem. A gyárban cipő- aljarészt készítek, ismerős a harapófogó, a kés, azonban a lapát mégis lehúzta a bőrt a tenyeremről — mutatja nevetve kezét és hozzáteszi: — ekkora gyökereket ástunk ki, ni! Ványinén kívül még sokan végeztek kiváló munkát: Varga Istvánné 111, Hábentius József 175, Szabó Imre 152, Kiss László 141 munkaórát mondhat magáénak. Báthory Ferenc szb-titkár már eddig száznyolcvanegy óránál tart. Befejezésül az ő szavait idézzük: — A hét g(. napj^n vagyok az építkezésen, feleségemmel együtt. Öröm látni: senkinek sem közömbös, hogy jövőre új gyárban, kedvezőbb körülmények között dolgozhatunk. Az elvégzett pluszmunkát termelésünk nem sínylette meg, féléves tervünket teljesítettük. Uj munkahelyünkön gépi beruházásokra, új szalagok beállítására gondolunk, négy- száz-négyszázötvenezer pár cipőt készítünk majd. A hatvan négyzetméter területű tmk munkaműhely elkészült már, most állítottunk fel háromszázhúsz négyzetméteren egy munkacsarnokot, ahová a szabászat és anyagraktár kerül. A vizesárok-, raktár-, kerítésépítési munka még tart. Egyik üzemrészünkben már ez év októberében szeretnénk megkezdeni a termelőmunkát. Kopreda Dezső A megye négy városa és 183 községe az elmúlt három év alatt a második ötéves terv községfejlesztési tervének 397.5 millió forint kiadási előirányzatából csaknem 260 millió forintot használt fel, s ezzel a terv 65 százalékát már megvalósították. Többek - -között 145 kilométer járdát, 33 fúrt kutat, 11 törpevízművet, 28 orvosi rendelőt, hat egészségházat, 12 óvodát, 60 iskolai tantermet, 15 művelődési házat építettek ez idő alatt. A lakosság mindezek megvalósításához csaknem 40 millió forint értékű önkéntes munkával járult hozzá. Az idén a megyében 95.9 milliót költenek a fejlesztési tervek megvalósítására. Többek között 40 pedagóguslakás, 15 tanterem, 10 orvosi rendelő építését tűzték ki célul. A lakosság 10 millió forint értékű munka véezését váúaPa. A pedaoóouslakások építését — két község kivételével — már mindenütt megkezdték. 27-én, a gödöllői járásban elsőként. Az Űj Élet Termelő- szövetkezet vezetősége és a tagjai is büszkén elmondhatják: jó munkájuk gyümölcseként ezen a nyáron elegendő kenyérnek valót termesztettek, s a jószágnak szánt szem is meglesz. Kovács László megmutatta a hatalmas szénakazlakat, ami arra enged következtetni, hogy szálastakarmányból sem lesz hiány. Nem mert a szükséges 34 vagon helyett már 35 vagon, túlnyomó- részt lucernaszéna, várja a telet. Tavaly a szükséges meny- nyiséget 430 holdról vágták le — most 300 hold a lucernaterület, s az eddig betakarított lucernaszéna mellé még legalább 10 vagont behordanak. Ez a többlettermés is a korszerű termelési eljárások, a vegyszeres kezelés következménye. Azt már — a falut közvetlenül elhagyva — megállapíthattuk, igen szép, sokat ígérő most a valkói határ. Ezt a véleményünket — amerre csak megfordultunk — megerősítették a gondosan, ápolt, gyommentes táblák, s a kertészet. Elmondta a főagronómus, hogy a szövetkezet ereje, lelke az asszonyokból tevődik. Van úgy, hogy négyszázan dolgoznak kint a földeken, de a 250-es átlag mindennap megvan. Kora tavasztól minden egyes csúcsidőszakban helytálltak. Nekik köszönhető a gondos növényápolás, ők mutatnak jó példát a férfiaknak, az egyes növényféleségek betakarításában is. Naponta négy-öt vagon zöldáru, paradicsom, uborka kerül a tsz-bőí a Hatvani Konzervgyárba. Ezek után nem meglepő az első félesztendő pénzügyi mérlege sem. Jelenleg két millió forint van a szövetkezet egyszámláján! A főkönyvelőnő figyelemmel kíséri hogyan is alakul a kiadás és a bevétel, s a mérleg mindig naprakész. A féléves tervfelmérés is megerősítette az eredményeket — a kilátások kedvezőek. Az Üj Élet Termelőszövetkezet az idén sem adja alább munkaegységenként ötven forintnál. Súlyán Pál A karrierizmusról A karrierizmusnak csak saját érdekei vannak. Ha azt mondom, „nekem családom van’’, s közben elfelejtem, hogy másnak is van családja, már nem vagyok reménytelen karrierista. ★ Ha „józan eszemre” akarok hallgatni olyankor, mikor szívemre kéne hallgatnom, többnyire a józan eszem is elhagy. ★ A könyöklő ember munkavédelmi felszerelése: a könyökvédő. ÍZ Ha művész lennék, a karrieristát korántsem a fecsegő, hízelkedő, kezét dörzsölő szánalmas figuráról mintáznám, hanem arról az alakról, aki pontosan tudja, hol, mikor és miért kell hallgatnia. Vagy méginkább: aki bármikor képes arra, hogy hallgatásra intse lelkiismeretét. A rövidlátó karrieristák a társadalmi ranglétrán helyért harcolnak. A maratho- ni karrieristák a jóhiszeműek bizalmáért. Óvakodom azoktól, akik „mindent tudnak”. Az a gyanúm, egyet- mást szeretnének megtudni tőlem is. ¥ Ha nem tudattal, meggyőződéssel ellenőrződ véleményedet, hanem főnökeid véleményével, egyrészt elismert gondolkodó, másrészt hosszú életű leszel a földön. S mindezért csupán egyéniséged adod cserébe. ¥ Néha úgy érzem, nem az a lényeg, mit mondok, hanem, hogy ki lesz, aki meghallgatja. S ilyenkor zsebemben érzem a karrierizmus marsall- botját. A líarrieristák alapjában véve nagyon szerény emberek. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy képességeikkel nem vihetik sokra, ezért folyamodnak más eszközökhöz. ¥ A karrierista útja nagyon fárasztó lehet. Biztosan azért van, hogy egy részük egészen fiatalon megpihen babé- rain, más részük a két választás között pihen. ¥ Ismertem valakit, aki derűre- borúra a rendszer védelmét emlegette. Később kiderült róla, hogy csak saját íróasztalát látta a rendszerből. * A főnök kar- társnak mindig igaza van. Részben azért, mert a főnök kartárs bölcs ember, részben pedig, mert azonnal belehalna, ha nem neki lenne igaza. N. J. Készül a Zászlók magyar fordítása Miroslav Krlezának, a hor- vát irodalom doyenjének neve ismert a magyar nagyközönség körében is. A magyar könyvbarátok most a közeljövőben Krleza monumentális művével, a Zászlók című trilógiával ismerkedhetnek majd meg. A regény még eredetiben sem jelent meg. A zágrábi Fórum című irodalmi folyóirat 1962- ben közölte az első részt. A további részleteken azóta is dolgozik a neves horvát író. A tervek szerint horvát és német nyelven a közeljövőben jelenik meg a mű, s előreláthatóan egyidejűleg a magyar közönség kezébe is eljut a Zászlók. A Fórumban közölt részlet alapján ugyanis Csuka Zoltán író és műfordító szintén megkezdte a jelentős alkotás átültetését magyar nyelvre. Miroslav Krleza regénye különben igen sok magyar vonatkozást tartalmaz. Csuka Zoltántól kapott tájékoztatás szerint a mű cselekménye a század első másfél évtizedében játszódik, s az akkori Osztrák—Magyar Monarchia viszonyaival foglalkozik. A fordítás munkáját igen megnehezíti Krleza rendkívül széles témaskálája. A regény magyar vonatkozásaihoz csak annyit, hogy Miroslav Krleza fiatal korában a pécsi honvéd hadapród iskolában tanult, majd hivatásos katonatisztként az Osztrák— Magyar Monarchia hadseregénél szolgált. Időközben azonban lefokozták, s az első világháborúban közlegényként harcolt. Hosszú éveken át élt Magyarországon, s nagyon alaposan ismeri a régi magyar társadalom életét, a burzsoázia rothadságát. Ezeket a század eleji társadalmi viszonyokat ostorozza gyilkos szatírával a Zászlókban is. (tm) ötven-ötvenöt mázsa csőtermést vár. Bármelyiküknek legyen is igaza, egy dolog már a laikus előtt is nyilvánvaló: a tervezett kukoricatermés mind a háromszáznyolcvan holdon bőségesen meglesz. Tovább haladva a mozgalmas és üdezöld valkói határban, noha már csak a szalmakazlakat és a 600 holdnyi vető- és mélyszántott tarló helyét láthattuk, más ízelítőt is kaphattunk. Kovács László — nem dicsekvésből, inkább a tények és a várható kilátások kedvéért — elmondotta, hogy a vegyszeres agrotechnika kedvező hatását a gabona- termesztésben is ki tudják mutatni. Átlagosan 12—12,5 mázsára tehető a búzatermés, de a Bezosztája 1-es öt mázsával múlta felül a hazai fajtákat. Igaz, nagy gonddal ápolták annak idején a vetéseket, s a búzát is karbamid- dal permetezték. így a gabona is meghozza a tervezett átlagot. Valkó az idén 40 vagon gabonát ad el az államnak, azaz, hogy már át is adta, még a múlt hónap
