Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-05 / 182. szám
1964. AUGUSZTUS 5 SZERDA ptst MEC ''j^£u4ag> Hoppon maradtam Munkába indulok, szép, hosszú léptekkel loholok a November 7 téren, a hatos villamoshoz. A földalatti megállójánál elegánsan öltözött, jóképű fiatalember jön szembe velem. Amikor mellém ér, sarkon penderül és nyomomba szegődik. Most már ketten loholunk a villamoshoz. Bolond, — gondolom magamban, — pont egy nehézsúlyú családanyára fáj a fogad?! En az első peronra szállók, ő a hátulsóra. Fél szemmel fi- | gyelem, hogy fél szemmel en- i gém les: hol fogok leszállni? í Elhagyjuk a Majakovszkij ut- j cát, s a Wesselényinél hirtelen meggondolom magam: inkább i gyalog megyek egy megállót a szerkesztőségig, minthogy megtudja, hol dolgozom. A fiatalember szintén leszáll. Menetközben hallom, hogy léptei szorosan mögöttem kopognak. Gondolatban a rideg visszautasítás formuláit fogalmazom, arra az esetre, ha megszólítana. Sőt, — határozom el, — szó nélkül pofon vágom. Most, most! — bíztatom magam, amikor a Bástya mozinál hirtelen utamat állja: — Kezét csókolom, messzire megyünk még? — kérdi fájdalmas fintorral. —- Az új cipő ugyanis borzasztóan szorítja a lábamat. Ha nem haragszik, most hazamegyek. Majd legközelebb teljesítem aszfaltbe- tyári kötelességemet. Viszontlátásra! Azzal elbicegett. A mafla! ny. é. Leásva a gyökerekig megbízhatatlan” adatokat közöltek. Felületesség, nemtörődömség? Megítélésünk szerint több annál: kimondatlanul is a cigánykérdés lebecsülése, fontosságának leértékelése húzódik meg az ilyen és ehhez hasonló mulasztások mögött. A sok ügy közül egy — vélik nem kevesen. Sajnos, olyanok is, akiknek hivatalból kötelessége a cigánykérdéssel való foglalkozás. Eszükbe sem jut, hogy ez az „egy” ügy kötelességükön túl valami pluszt, egy kis szívet is megkíván. A megyében mintegy kétezer olyan cigány- család van, amelynek tagjai emberhez nem méltó körülmények között laknak. Nem nagy szám — igaz. De a megoldás az állam biztosította anyagi lehetőségeken túl — sok mást is megkíván. Persze: nem minden cigány angyal. Vannak „rossz” cigányok is, akik nem azért rosszak, mert cigányok, hanem mert minden rétegnek vannak naplopói, tolvajai, s ezért közöttük is van nem egy. Van, aki két hét múlva otthagyja a tanács szerezte — sokszor nehezen szerzett! — munkát. Van, aki nem akar dolgozni, s elemeli, ami a kezeügyébe kerül. És vannak, akik becsülettel dolgoznak, s hálával, örömmel telten fogják meg a segítő kezet. Vannak, akiket a betűvetésre kell megtanítani, másokat az alapvető tisztaságra, s vannak, akik évek óta úgy dolgoznak, úgy élnek, hogy senki nem figyeli, barna-e a bőrük, vagy fehér ... A többre, az emberibbre vezető út csak türelmes és megértő szóval talál elfogadásra. Az ócsárlás, a gúny nem ösztönző erő, hanem visz- szahúzódásrá késztet. Mégis: sok helyen úgy vélik megoldani a „nevelőmunkát”, hogy megsokszorozzák a megjegyzéseket. Olyanok, akik arca bíborvörösre vált — joggal! —, ha annak idején leparasz- tozták őket, restellkedés nélkül ejtik ki ajkukon a „mo- re”-t, s más, az emberi méltóságot sértő jelzőket. Miféle különbségtevés ez?! A nagykátai és a szentendrei járásban jelentős eredményeket értek el a kultúra megismertetésében és megszerettetésében — a cigányok között. Hol kezdődik ez? Vannak, akiknek meséskönyvet adtak a kezébe. Másokat örömmel fogadtak a színjátszó csoport tagjai közé. Fiatalabb és idősebb férfiak, asz- szonyok beültek a padba, s ceruzájuk ügyetlenkedve, de már formálta a betűket. Amit e két járásban megtettek, másutt miért nem tehetik meg? Itt, ilyenekben van az a plusz, ami a kötelességeken túl terjed! De vannak, akik még a kötelességüket sem teszik meg, ha „csak” a cigányokról van szó! És ennek mátr véget kell vetni. Nem könyörgéssel, kérleléssel...! Az átgondoltság, a terv------------------- szerűség, a realitásokkal való számolás jellemzi az illetékes megyei szervek munkáját. Jól bizonyítja ezt, hogy egy év leforgása alatt háromszor foglalkozott külön napirendi pontként a cigánykérdéssel a megyei tanács végrehajtó bizottsága. „Lenn”, azaz a helyi tanácsoknál sokszor még terv sincs, nemhogy tervszerűség legyen... C sakis akkor jut közelebb a megoldáshoz a bonyolult, sokágú kérdéscsoport, ha ott „lenn” leásnak a gyökerekig: nemcsak másokon, magukon is számonkérik, mit — hogyan tettek, s mit miért nem cselekedtek! A község ezernyi gondjával való törődés közepette is kell, hogy idő s energia jusson erre a számvetésre. Aszód és Túra környékén — apró jelekből — már a cigányság is érzi, hogy változik a világ köröttük. De kell, hogy ugyanezt érezzék Abonyban, Monoron, Gyálon, a ráckevei, a budai, a dabasi járás közsé- j geinek cigány laJkói is. Az állam, anyagi lehetőségeihez mérten, már eddig is jelentős támogatást nyújtott. A jövő e tekintetben is bővülő cselekvési alapot ígér. Ehhez azonban hozzá keli tenni a „pluszt”, sok munkától terhelt ügyintézőinknek is a szívet, a megértő segítség sugározta emberi meleget. És hozzá kell tennie a „pluszt” a cigányságnak is. A megkapott munka megbecsülését. Az akarást a jobbhoz, a többhöz, az emberibbhez. A szorgalmat a tanuláshoz, s az összetartást azokkal szemben, akik felelőtlenségükkel, munkakerülésükkel, apró tolvajlásaikkal táplálják az amúgyis szép számú előítéletet. A kétoldalú közeledés az,------------------amely áthidalja a ma még meglevő ki- sebb-nagyobb elválasztó árkokat. E kétoldalú közeledés szorgalmazása, elősegítése közös érdek. A szocialista társadalmat építő Magyarországnak érdeke, hogy a múlt nehéz és szégyenletes örökségét e tekintetben is semmivé te- gj'e. A szocialista társadalom bármely poszton álló tisztség- viselőjének, de egyszerű polgárának is érdeke, hogy sikerrel végrehajtsa e p o i i t i - k a i tettet, itt, e nehéz területen is érvényt szerezzen a párt humanitástól telített politikájának. S érdeke a cigányságnak, évszázadok üldözöttjeinek, hogy végre emberhez méltó sorsa legyen. Tetteivel megszerezze és meg is kapja a társadalomban neki járó helyet. A szocializmust építő társadalomban a többi állampolgárral minden tekintetben eg y e n 1 ő helyet! M észáros Ottó Az új gépjárművezetői engedélyekről Drága gyermek... A nyugatnémet Füssenben egy 17 éves lány elhagyta a szülői otthont, elrejtőzött, majd „zsaroló levelet” írt saját szüleinek: 1500 márkát követelt „egy gyermekrabló” nevében, mondván, hogy ha nem küldik azonnal a pénzt a megadott címre, „akár meg is rendelhetik gyermekük temetését”. A rendőrség meghiúsította a „drága gyermek” manőverét, felfedezte a csalást és haza szállította az „elrabolt” leányzót. MINDENKI MEGELÉGEDÉSÉRE Azt mondja egy osztályvezető ismerősöm: ha egy akta harminc nap alatt nem intézi el magát — baj van az aktával. No, lám, mit nem hall az ember. Arcom mégsem lehet meggyőzően értelmes, mert értésemre a következő történettel bizonyítja igazát. N. termelőszövetkezet istállót épít. Szüksége van 400 négyzet- méter hullámpalára. Hiánycikk, nem megy köny- nyen a dolog. Mindenesetre a megrendelőpapírokat elküldik. De azért az elnök is felutazik Pestre. Beszél az öccsével, segítsen az ügyben. Az öccs fontos beosztású ember. Felméri a helyzetet és segít. Nem, nem telefon. Átmegy a vállalat igazgatójához és megbeszéli vele az ügyet. „Termelőszövetkezetről van szó, komám. Légy szíves, mihamarabb intézkedni, ha módodban áll.” Ezzel az ügy elintézett — gondolnánk mi. De mégsem. Nézzük csak a főagronó- must. Hiú ember, de ebben az esetben ez nem rovottmúlt, mert rossz tulajdonságát most jóra használja. Mit az elnök, majd én! Felugrik ö is Pestre, az újságíró barátjához. Együtt rágják az ügyintéző osztályvezető lelkét: „csináld meg öregem". Az elnökről egy szót sem szólnak. Amikor elmennek, az ügyintéző osztályvezető leszól telefonon az ügyintéző előadónak. „Korbács kartárs, N. termelőszövetkezetnek sürgősen adja ki a hullámpalát." — Jó, jó, osztályvezető kartárs. De már maga a második. Az igazgató elvtárs is szólt kora reggel ebben az ügyben. — Ahá, komolyan? Na és ...? — Semmi baj, de én már tegnap a megrendelőiénél alapján leszállítottam a palát. És nem tudom most mit tegyek? Még kétszer meg- küldjem ugyanazt a mennyiséget? — Nem, dehogy, Az elmúlt években — a párt és a kormány határozatai nyomán — megnöve- kedeít a figyelem a ci- gány'akosság helyzete iránt. Kezdeti eredményekről is számot adhatunk. A továb bi teendők sikerét nemesek objektív okok veszélyeztetik, hanem szubjektív tényezők is. Szubjektív tényezők — mindkét oldalról. A cigányság oldaláról, de a hivatalos szervekben ténykedők részéről is. A tényekkel szembe kell nézni. És azok ismeretében cselekedni. Nincsenek kevesen azok, -----------------akik a cigányság helyzetének javítását pusztán anyagi kérdésként kezelik: adjanak házhelyet, építési kölcsönt s egycsapásra a múlté lesz a gond — vélik. És tévednek. Igaz, a cigányság helyzetén anyagiakkal is kell javítani. Helyi — és elismerésre méltó — törekvések eredményeként az elmúlt évben több cigánycsalád jutott megfelelő otthonhoz az aszódi járásban. Gödöllő környékén, s a budai járás több községében. Cegléden és Nagykőrösön is módot találtak arra, hogy helyi erőforrások felhasználásával a legégetőbb gondokat megoldják. Ez év első felében mintegy ötszáz cigánynak teremtettek tanácsaink állandó munkaalkalmat. Végre eljutottunk addig, hogy a szavakat tettek követik. Sokasodó tettek. Van azonban nem egy olyan községe megyénknek, ahol csak beszélnek, de nem cselekednek. Vannak tisztségviselőink, akik immel-ámmal tudomásul veszik, hogy a cigánykérdéssel foglalkozni kell, de ennél tovább nem jutnak. Ha tesznek valamit, olyan is az ... Sőt: nemegyszer még kötelességüket sem teszik meg! Monoron például a legalapvetőbbet, a bejelentkezési kötelezettség ellenőrzését. A cigánykérdéssel foglalkozó megyei operatív bizottság hivatalos felmérést rendelt el: a monori és a dabasi járás azonban még a felmérési lapokat sem küldte vissza. Máshonnan — például a budai és a ceglédi járásból — a megyei operatív bizottság megállapítása szerint „hiányos és rendben van. köszönöm — válaszolja. Az elnök hazautazott és a palát látva, szeretettel és büszkeséggel gondolt az becsére. Meg is írta levélben a nagy hálát. Az öccs is ka- nyarított egy köszönőlevelet az igazgatónak. Az igazgató a napi postát olvasva, megállapította, hogy a hála virága mégsem a síron nyílik. A főagronómus felbuzdulva, öt liter kisüsti pálinkát küldött az újságírónak. Nem fogott ki rajta az elnök! Az újságíró ösz- szehozott egy tűrhető kis dolgozatot a vállalat eredményes gazdálkodásáról, kiemelve az osztályvezető tevékenységét. Az osztályvezető szólt a titkárnőjének; hozasson konyakot, délutánra meghívta az újságírót. Az előadó munka után hazament és szólt az asz- szonynak, ne melegítse meg a babfőzeléket, talán ebben a hőségben hidegen jobban ízlene. (suha) Veteránok klubestje Gödöllőn Hargitai János, Jámbor Sándor, Terényi János, Légrádi Lajos, Winkler Lajos az üldöztetés korát idézte. hz eszmecserében részt vettek a szovjet vendégek is. 35x40 milliméteres fényképet kell a közlekedésrendészeti hatósághoz beadni. A jövőben külföldre utazni csak ezzel az igazolvánnyal lehet. Kivételt képeznek azok, akik 1964. július 1-e előtt a Magyar Autóklubnál már kiváltották a kibocsátástól számított egy évig érvényes nemzetközi vezetői engedélyt. A „vezetői engedélyt” az ENSZ Európa Gazdasági Bizottsága rendelkezése alapján a szerződést aláíró alábbi tagállamokban fogadják el: Algéria, Anglia, Argentina, Ausztria, Ausztrália, Dél-Af- rika, Belgium, Bulgária, Ceylon, Cyprus, Csehszlovákia, Chile, Dahomej, Dánia, Dominikai Köztársaság, Elefántcsont-part, EAK, Equador, Finnország, Franciaország, Fü- löpszigetek, Ghana, Görögország, Guatemala, Haiti, Hollandia, India, Írország, Izland, Izrael. Jordánia, Jugoszlávia, Jamaika, Kambodzsa, Kuba, Közép-afrikai Köztársaság, Kongó, Laosz, Lengyelország, Libanon, Luxemburg, Madagaszkár, Magyarorszag, Maláj/ Államszövetség, Mali, Marokkó, Monaco, Niger Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Peru, Portugália, Románia, San-Marino, Sierra-Leone, Spanyolország, Svédország, Szenegál, Szíria, Szovjetunió, Taivan, Thaiföld, Togó, Törökország, Tunisz, USA, Vatikán, Venezuela, Dél-Vietnam, Ü j-Zeeland. A külföldre távozó magyar gépjárműveken a KRE3Z- ben előírt magyar állam- jelzést is fel kell tüntetni, enélkül a határt átlépni nem lehet. Amennyiben valaki nem a felsorolt tagállamok egyikébe utazna, akkor vezetői engedélye mellé nemzetközi vezetői engedélyt is kell váltani, melyet az illetékes közlekedés- rendészeti hatóság bocsát ki, 20 forint illetékbélyeg és egy darab 40x50 milliméteres fénykép beadása után. Egyetemi hallgatók, szakmunkásak a Fóti Gyermekvárás lakóiból a Szovjetunióban lesz ösztöndíjas mérnökhallgató, öt fiú pedig egyetemre, felsőfokú technikumba kerül. A 13 gyermekgondozóként végzett lány közül ketten főiskolán tanulnak tovább. A tanulmányaikat folytató fiatalok az új tanév kezdetéig még a gyermekváros lakói lesznek, a többiek, a különböző szakmákban felszabadult ipari tanulók azonban már elfoglalták munkahelyüket és elköltöztek Fótról. Legtöbben a fővárosi üzemekben dolgoznak majd, de igen sokan kerültek vidékre, termelőszövetkezetekbe és állami gazdaságokba is. Tórészlet A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendelete alapján kihirdették, hogy hazánk csatlakozott a Genfi Közúti Közlekedési Fgyez- ményhez. Ezért a Belügyminisztérium 1964. június 10-től az illetékes közlekedés-rendészeti szerveken keresztül új „vezetői engedély"-t bocsátott ki, anélkül, hogy a jelenlegi gépjárművezetői és hivatásos gépjárművezetői igazolványok további érvényességét megszüntette volna. Az egyézményhez úgyszólván valamennyi európai ország csatlakozott, így az új „vezetői engedély” minden kiegészítő okmány nélkül gépjárművezetésre külföldön is érvényes. Énnek következtében nem kell a Magyar Autóklubnál kiváltani a „nemzetközi vezetői engedélyt”. Űj vizsga esetén már ezt a „vezetői engedélyt" adják ki, mely megszerezhető, a vizsgázó, vagy a vezetői igazolványát újra cserélni kívánó személy állandó, vagy ideiglenes lakhelye szerint illetékes közlekedésrendészeti hatóságnál. Üj „vezetői engedélyt” kaphatnak azon magyar állampolgárok is, akik gépjárművezetői engedélyüket külföldön szerezték, valamint a hivatásos gépkocsivezetők. A vezetői engedélyben A, B, C, D és E járműkategóriák szerepelnek, ahol az A kategória a motorkerékpár, a B a személy, C a teher, a D az autóbusz, az E pedig a vontató vezetésére érvényes igazolványt jelzi. Az új „vezetői engedély” díja 20 forint és csak egy darab (Tudósitónktól.) Hagyományossá vált már Gödöllőn a szakszervezeti szakmaközi bizottság rendezésében, hogy az évszaktól függetlenül havonta megtartják a „gödöllői élmények, gödöllői emlékek” klubesteket a járási könyvtárban. A hétfő esti rendezvényre a község veteránjait, valamint szovjet vendégeket és szak- szervezeti vezetőket hívtak meg. A könyvtárat zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. Ott volt dr. Farkas Mityíly, az MSZBT megyei elnöke, Csata László, országgyűlési képvise- i lő, a Hazafias Népfront megyei elnöke, Gyetvai János, a Vörös Üjság egykori szerkesztője, Nemes István, a járási pártbizottság titkára. Epres Jánosnak, a szakmaközi bizottság elnökének üdvözlő szavai után Monek György mondott rövid beszédet, majd a veteránok elevenítették fel emlékeiket. Szabó Zsigmond az őszirózsás forradalomról szólott többek között. Gyetvai János, a forradalmi erők szerepéről beszélt és arról, hogy ezen erőknek milyen fellegvára volt Gödöllő. " 'v.WWWWWAWVWWVWXwwwvwxx' A Fóti Gyermekvárosban évekkel ezelőtt kezdődött meg a fiatalok szakmunkásképzése. A fiúk az autószerelő, festő és kőműves, a lányok pedig a gyermekgondozó, a női szabó, valamint a virágkertész szakmák közül választhatnak. A tanulókat szakközép- iskolákban és iparitanuló-is- kolákban ismertetik meg a választott szakmák alapjaival. A napokban 70 szakképzett növendék hagyta el a gyermekvárost. Közülük 30 szak- középiskolát végzett, s jó előmenetelükkel többen kiérdemelték, hogy magasabb szinten folytathassák tanulmányaikat. Máltai László például
