Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-25 / 198. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM 1964. AUGUSZTUS 25, KEDD HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA VÁROSSZÉPÍTÉS? A nyekergő gömbölyítőtői a korszerű higiéniáig Legalább huszonöt éves az Arany János utcai pékmű­hely. Legalábbis így emlékszik Lendér László üzemvezető. — 1962 óta vagyok az üzem vezetője -— mondotta Lendér László. — Hogy. mit találtam itt, amikor beléptem? Primi­tív, úgynevezett magyar ke­mencéket, ajtajaik jobbra, bal­ra düledeztek. A munkaterem gőzben fürdőit, kormosak, füs­tösek a falak, egyetlen árva dagasztógép, meg egy nyeker­gő gömbölyítő emlékeztetett arra. hogy nagyüzemi terme­lés is van a világon. — A korszerűsítés nagyon régen esedékes. Ezt tudták a vállalat központjában, a me­gyei tanács illetékes osztá­lyán is. 1963. év negyedik ne­gyedében született meg a végleges döntés: „Az igények­nek megfelelően modernizál- * • z. Gőzkemencék, gépsor, korszerű padozat az Arany János utcai pékségben juk a nagykőrösi kenyérgyá­rat”. — Az év utolsó hónapjában csákány alá kerültek a kiöre­gedett hagyományos kemen­cék. Az építkezés idejére gon­dos szervezéssel biztosítottuk az ellátást, úgyhogy egyelőre megkegyelmeztünk a két leg­jobb hagyományos kemencé­nek. Ezek nagy erőfeszítéssel, napi háromszoros műszakban harminc mázsa kenyeret ter­meltek. Az igény kielégítésé­ben — száz mázsa kenyérről van szó naponta, —, nagy segítséget nyújtott a korszerű Ceglédi Kenyérgyár. Ballag a nyáj hazafelé.. Ez a bevert hirdetőoszlop — a város központjában — rontja a város jó összhatá­sát. Ezen felül a villamosveze­ték is veszélyt jelent a kis­gyerekek számára. (Papp felv.) ★ NAPIRENDEN: AZ ÜZEMEK FÉLÉVI TERMELÉSE A városi pártbizottság szer­dai végrehajtó bizottsági ülé­sén meghallgatják a vb tagjai az ipari bizottság jelenté­sét a város üzemeinek első félévi tervteljesítéséről. ■ Az első napirendi pontot a párt­építés első félévi eredmé­nyének ismertetése követi. ★ Ezerötszáz láda paprikát, ezerötszáz láda paradicso­mot, háromszáz láda új bur­gonyát szállított többek kö­zött a Dózsa Termelőszö­vetkezet II. sz. kertészete a MÉK-nek, konzervgyárnak eddig. ^ Nem először panasz­kodnak a város lakói a DÁV karbantartóira. Többször adtunk hírt arról, hogy a város szépítésére, portalanítá­sára elültetett fákat megcsonkítják, tönkre­teszik. Most K. K. ol­vasónk hívta fel fi­gyelmünket a Szolnoki út 103. számú ház előtt levő vitára, ahol a gömbakácokat tették tönkre az ott dolgo­zók, és a lakók fi­gyelmeztetésére durva hangon utasították el a jogos észrevételt. ★ MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Sándor Mátyás. Verne regé­nyének színes, olasz—fran­cia—spanyol filmváltozata. Szélesvásznú. Kísérő műsor: Első lépések. Magyar híradó. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Tóth László és Gyenes Róza leánya: Dóra. Nagy Ferenc és Nyúzó Erzsébet leánya: Erzsé­bet, Göbölyös József és Czakó Er­zsébet leánya: Enikő, Vitai János és Vágó Erzsébet leánya: Ilona, és fia: János. Gulyás Ferenc és Bo­tocska Olga leánya: Andrea. Mol­nár Elek és Szabó Juliánná fia: Zoltán, Szilágyi Tivadar és Csillik Ilona fia:: Tivadar. Névadó ünnepség: Demcsik Gyu­la és Kiséri Ilona fia: Péter. Józsa Balázs és Gulyás Rozália leánya: Márta. Oláh Sándor és Harkai Ka­talin leánya: Katalin. Házasságot kötött: Oláh István és Pászti Etelka. Őrlik Pál és Sánta Mária. Varga Kálmán és Fa­ragó Mária, Csaplár Alajos és Ma­kai Katalin. KlSZ-esküvő: Aranyos Dezső és Papp Karolina. Meghaltak: Medvegy Ferenc, Nagy Gergely Faragó János. Po- zsár László, Dankó Istvánné. Fussdorf Antónia. Templomi Já- nosné, Sánta Lidia. Főleg az ittas emberekkel esik meg a baj Alig voll munkakiesés balesel miatt a gépállomáson a betakarítás idején Kovács György, a gépállo­más munkavédelmi felügye­lője, aki mindennapos mun­kája mellett végzi ezt a fon­tos murikat, tagja a munka- és balesetvédelmi tanácsnak és a városi tanács egészség­ügyi állandó bizottságának. • — Az üzem mindennapi munkájában, műhelyben és a területen egyaránt fennáll a baleseti veszély — mondotta Kovács György, a gépállomás asztalosműhelyében, amikor hozzá fordultunk, mint az üzem balesetvédelmi felügye­lőjéhez. — Többszörösen állt ez a- betakarítás idején, ami­kor az eró- és munkagépek százai dolgoztak. A megfeszí­tett munka, a nyújtott mű­szak, amely néha elérte a na­pi tizenhat-tizennyolc órát, csupa lehetőség volt könnyebb vagy súlyosabb kimenetelű balesetre. — A balesetek túlnyomó részben az ittas emberekkel történnek. Ezt nem győzzük eléggé hangsúlyozni. Semmi­ben sem vagyunk olyan szi­gorúak, mint az italozás kér­désében. Ritkán kerül arra sor, hagy az üzem vezetősége valakit elbocsásson, de a meg­rögzött, javíthatatlan alkoho­listát minden körülmények között elbocsátjuk. Erre sem­miféle mentséget el nem fo­gad a vezetőség. Hogy nagyon közeli példát mondjak, felem­lítem azt, hogy az idén is na­gyon kellett az ember. Ennek ellenére, négy munkást, akik­nek a mindennapi munkája ellen kifogás nem volt, kény­telenek voltunk italozásért el­bocsátani. — Ennek a szigorúságnak és állandó felügyeletnek kő- szönhetjük, hogy az idei be- £ takarítási kampány is aránylag ^ nyugodtan folyt le. Komo- g lyabb baleset nem történt és £ négy-hat napnál hosszabb 'j munkakieséses baleset nem is $ volt. í y — Hangsúlyozom, hogy £ mindent elkövetünk a munka- l és balesetvédelem érdekében. í Az üzem huszonkét szerelője £ tagja a munkavédelmi őrség- i; nek, akik előzetes beosztás £ alapján valamennyien vég- zik munkaidőben a védelmi 4 munkát. Kötelességük a leg- í szigorúbb felügyelet, a józan £ figyelmeztetés. Ha fellépésük eredménytelen, akkor feltétle- ^ nül igénybe veszik a műveze- ^ tő segítségét. A területen s minden körzeti szerelő mun- 4 kavédelmi őr. Hatásköre a £ termelőszövetkezet egészére'/ kiterjedj Jí — Nagyon szj^orúan vesz- szük az oktatásW&áínden kam­pány előtt, a tavaszi munkák megkezdése előtt, a betakarí-, tás idején vagy az őszi szán- '/ tás előtt egynapos baleset- és tűzvédelmi oktatást tartunk, amelynek előadója az üzem főmérnöke, a város tűzvédelmi kirendeltségének vezetője és a. rendőrkapitányság megbí­zottja. Ezen az oktatáson min­denki rész vesz, az előadások meghallgatása után erről írásbeli igazolást kap és csak azután kezdheti el a kam­pánymunkát — mondotta be­fejezésül Kovács György. MINDSZENTRE UTAZNAK A városi nőbizottság két­napos tapasztalatcserét szer­vez a Csongrád megyei Mind­szentre, a Tiszavirág Terme­lőszövetkezetbe. Városunk hat termelőszövetkezetéből két- két asszony megy el a ta­pasztalatcserére, a tavalyi lá­togatás viszonzásaképpen, amikor a mindszentiek jöt­tek el Nagykőrösre. ★ Szeptember 1-én nyílik meg a Kecskeméti úti bér­ház alján épült új tejbár. Reméljük, ez a végső termi­nus! — A Hajdú-Bihar megyei Sütőkemence Építő Vállalat szakemberei még december hónapban elkezdték a munkát és január végére befejezték a négy gőzkemence építésit Négy hónap múlva, többszöri gondos próbasütés után, pon­tosan május elsején örökre leállíthattuk a két kiöregedett hagyományos kemencét. — Az új kemencék min­denekelőtt is gazdaságosabb termelést, nagyobb tisztaságot és fokozott higiéniát jelente­nek. Az eddigi nyolc forint harminc filléres kenyérmá- zsánkénti tüzelőanyag felhasz­nálást öt forint húsz fillérre szállítottuk le. A kazánfűtés az üzemben két helyen törté­nik, ez a két modem fűtőtér látja el a négy kemencét, amelyek az évben 365 napos folyamatos, megbízható ter­melésre képesek. — A kenyér minősége is lényegesen megjavu't. Az egyenletes fűtési körülmé­nyek között való sütés, íze- sebb, zamatosabb kenyeret ad, A gőzkemencék beindulá­sa óta minőségi kifogást nem kaptunk. Mellesleg: megszűnt a fa- és szénfűtés, ezzel együtt a ke­mencék takarítása, a pernye söpörgetése, csupa-csupa ne­héz, fárasztó munka Most dolgozóink védőruhában áll­nak oda a kemence mellé és már kezdődhet a vetés. — Tudomásom szerint a négy kemence építése hétszáz­ezer forintba került. Ezzel azonban még nem fejeződött be az idei építkezés. A vál­lalat központja értesített ar­ról, hogy rövidesen elkészül az új automata gépsor, Ugyanakkor sor kerül még ebben az esztendőben, a mun­katerem padozatának moder­nizálására. Az új vaslemezes padló abszolút tisztaságot biz­tosít, s amellett sima és kbny- nyen csúsznak rajta a dagasz­tó csészék, amelyek bizony a bennük levő tésztával együtt megközelítik az öt-hat má­zsát. Az Árhoz dűlőben Nemes Sándor, az Arany János Terme­lőszövetkezet juhásza hazafelé ballag nyájával (Fehér felv.) PILLANATKÉP A fehérbotos férfi lassan, óva­tosan lép le a jár­da széléről. Há- rom-négyszer is megkopogtatja az úttest macskafe­jes gránitkockáit. A fekete szem­üveg mögül mint­ha mereven néz­ne előre. Tekinte­tével megtüzi a járásbíróság épü­letének sarkát. Senki sincs a kö­zelben, aki a vi­lágtalan embert átvezetné a túlsó oldalra. Vagy húsz lé-, pésről kocogok. Szeretném oda­kiáltani, hogy vár­jon, azonnal oda­érek. De biztosan nem hallaná meg, hiszen a Ceglédi úton a Cifrakert irányából nehéz tehergépkocsi dö­römböl. Egy rossz tekintet bősége­sen elegendő ah­hoz, hogy a gép­kocsi halálra gá­zolja a jóformán tehetetlen em­bert. Ám más törté­nik. A fékek csiko­rognak. A Csepel engedelmesen megáll. A gépko­csivezető leugrik, odasiet a vak em­berhez, puhán ,megfogja a jobb­karját és készsé­az gesen átvezeti úton. A világtalan ar­cán a vak emberek kiismerhetetlen mosolya húzódik, amikor hálásan köszöni a segítsé­get. A kocsivezető búcsúzásul megsi­mogatja a vállát és gyorsan oda­siet a géphez. Csattan a vezető­fülke ajtaja, a Csepel felhorkan és tovább nyar­gal. Indulatos hang­jában elvész, amit odakiáltok. — Köszönöm, Köszönjük! Em­berségből jeles! SPORT LABDARÚGÁS: Jászberényi Vasas—Nagykőrö­si Kinizsi 3:0 Jászberényben, a két kiesés szélén álló csapat találkozója nem hozta a várt küzdőszelle­met és akarást, és ez főleg a körösi csapat játékából hiány­zott. Az első félidőben jól adogattak, biztatóan, reményt- keltően játszottak, de az első kapott gól után letörtek és megadták magukat. Fordulás után csaknem a két hét előtti békéscsabai mérkőzés ismétlő­dött meg: hátul a védők lel­kesen küzdöttek, elől a táma­dók kényelmesen eladták a labdát. Alig jutottak el az el­lenfél tizenhatosáig és főleg egyéni kitörésekkel kísérle­teztek — eredménytelenül. Jellemző: ebben a játékrész­ben a herényi kapusnak , csak egy labdát kellett védeni! A védelem jól állta az ostromot, mert ekkor csak 11-esből kap­tak gólt. összegezve az őszi négy bajnoki mérkőzésen lá­tottakat: Az az út, amelyen a csapat halad, a biztos kiesés­hez vezet. Ez a csapat úgy, ahogyan most van, szerkezeté­ben, összetételében játékfel­fogásában, csapatszellemében nem képes a bentmaradást ki­harcolni. Mindezek ellenére, a játékosanyagot tekintve, a vezetőség megfelelő szerve­zéssel még megmentheti a csapatot. Ehhez megfelelő szervező-készség, szaktudás és bátorság kell és még szeretni kell Nagykőröst és sportját. A mérkőzésen nem lehe­tett kiemelni senkit, de azért voltak jobb és gyengébb telje­sítmények is. Gömöri a gó­lokról nem tehet, volt több nagyszerű védése, minden védhetőt védett. Vass ismét jobban játszott, gyors és ke­mény volt. Csikós I. volt a védelem dirigense. Szomolá- nyi igen jól és hasznosan ját­szott. Bántja, hogy egy luftot és egy 11-est vétett. Minden­ki hibázhat. Pécsinek voltak jó megoldásai, de több — tőle szokatlan — átadási hibát vé­tett. Aszódi nehezen talál ma­gára. Decsi jó küzdőszellem­ben kezdett, később kedvetle­nül játszott. Klenovicsnak volt egy-két jó elfutása, de az összjátékból nem akarja ki- < venni a részét. Csikós II. jól kezdett, de a második félidő­ben már nem bírta erővel. Lányi volt a csatársor leg­jobbja, de ő sem ezt tudja nyújtani. Jeszenszkit keveset foglalkoztatták, egy-két jó be­adása így is volt, összegezve: nagyobb akarással egy pontot meg lehetett volna szerezni a 3:0 ellenére is. I P. S. ÜVEG NÉLKÜL SZELLŐSEBB? A Szabadság téíen a könyvesbolt előtt a város lakóinak örömé­re a postahivatal új telefonfülkét állított fel. Csupán azt nem értik a város polgárai, miért nincs beüvegezve? Nem tellett rá, vagy pedig szándékosan szellőzni hagyják a fülkét? ★ A Dózsa Termelöszövetke- : zet brigádvezetői jó munká­juk elismeréséként Balaton­szárszón nyaralnak. ★ Napi négyszáz mázsa pa­radicsom hagyja el a Petőfi Termelőszövetkezet III. szá­mú üzemegységét, a para­dicsom a konzervgyárba ke­rül feldolgozásra. ★ Mintegy kétszáz általános iskolai tanuló dolgozott a nyá­ron a konzervgyárban — irta levelében Tamásiné pedagó­gus — és most egy héttel az iskolakezdés előtt búcsút mondtak a diákok az üzem­nek. A hasznosan eltöltött napok nemcsak anyagiakban, de tapasztalatokban is gaz­dagították a fiatalokat. tek, versek és nagyon sok fénykép tanúskodik tevé­kenységéről a sárguló la­pokon. — A zene, az irodalom és a természet, ez az én min­denem — mondta, s szavai­ban az igazság tisztasága csengett. Érdekes egyéniség. Na­gyon szeret egyedül járkálni, barangolni, legjobb barátja a természet, s szinte zavar­ja, ha ilyenkor találkozik valakivel. — Imádom a zenét. Nyolc éve játszom a konzervgyár zenekarában. Több hangsze­ren is játszom, de talán a hegedű áll hozzám a leg­közelebb. — Közben kis könyvet vett elő. Gondosan beleragasztva az ő cikkei. „A békét”, „Egy akarat”, „Csepel” című ve­zércikkek mind 1946-ból valók, a „Nagykörös népe” újságból lettek kivágva. Egy másik könyvben gye­rekeknek irt, rímbe szedett, folytatásos mesegyűjteményt mutatott. Persze mindez csak kis ré­sze annak az írói, költői és riporteri munkának, mely betöltötte egész munkáséle­tét , közel vitte öt az embe­rekhez. Ma is nagy kedvvel for­Ujságcikk kerül a leveleslá­dába, Szilárd bácsi dobja bele. golódik közöttünk. Szereti a fiatalokat, lépést tart a ha­ladással. LELKESEDÉSE törhetet­len. Naponként bedobja cikkeit a Híradó leveleslá­dájába, az újságokat pedig, amelyekben megjelennek, gondosan elteszi. Időnként jóleső érzéssel nézegeti a cikkeket, képeket, j amelyekhez annyi kedves • emlék fűződik, s alájuk ez \ van írva: Fehér Szilárd.: (Szentpéteri—Pavolek) j ROBOG kis motorjával, zsebében jegyzetfüzet, nya­ltában fényképezőgép. Min­dent meglát, feljegyzi és megörökíti az eseményeket, hogy azokról színes riport­ban számolhasson be a Nagykőrösi Híradó hasáb­jain. Talán már tudja is, ked­ves olvasó, hogy lapunk me­lyik munkatársáról van szó. Idős, nyugdíjas ember. Szor­galmasan járja a határt, ré­gi ismerősként üdvözlik már az emberek. Találkozá­sunkkor is útrakészen állt. Mikor megtudta, hogy róla akarunk írni, szerényen megjegyezte: — Miért rólam, hiszen vannak, akik jobban megér­demlik ezt. Végül mégis „beletörő­dött”, hogy most ő a „szen­vedő alany”, s az emlékek homályába merülve mesélt; — Forgalmista voltam a vasútnál. 1946-ban nyugdí­jaztak. 1953-tól kezdve a Pest megyei Hírlap levele­zője voltam, öt éve tevé­kenykedem a Nagykőrösi Híradónál. ÚJSÁGOKAT vett elő. Felkereste az erdészt, meg­szólaltatta a pályamw'káso- kat, végigkísérte a külterü­leti postást, színes történe­Riport a riporterről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents