Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-25 / 198. szám

t A BORRAVALÓ Ezúttal a borravalóról írok. Nem az én borravalómról, ha­nem a monori Vigadó népsze­rű kiszolgálójának, a Pista bácsinak a borravalójáról lesz most néhány szavam. A bor­ravalóról, ami lemaradt. No de, hadd kezdjem az elején. Nemrégiben történt az eset. Sörre szomjazva betértem a Vigadóba azzal az előre meg­fontolt szándékkal, hogy most pedig megiszom egy pohár (!) jó, hűs seritalt. Mondom be­mentem, s mint szoktam volt, odaálltam az éppen szorgosan ténykedő Pistái bácsi mellé és bejelentettem igényemet egy pohár sörre. Erre ö igen vasutas szemeket meresztett rám, és imigyen horkantott: — Csak ülő vendégeket szolgálunk ki! Esen már ne múljon, leül­tem az egyik kétes tisztaságú abrosszal leterített asztal mel­lé. Gondoltam: így már ülő vendég vagyok. Kényelembe helyeztem magam és feladtam a rendelést. Mivel az igényeim változatlanok maradtak, ren­delésem tárgya ismét csak egy (!) pohár sör volt. Az italra kissé várni kellett, mert közben a monori Vigadó nép­szerű pincére, a drága jó Pis­ta bácsi, feladva az állóven­dégek kiszolgálásra vonatko­zó harcos elveit, néhány pult előtt ácsorgó szesztestvérnek adott némi innivalót, ami­nek elkészítése, és kiszol- gálása bizony időbe tellett. Végre aztán sort kerített a jó öreg ránk, ülő vendégekre is. Azazhogy rám nem. Nem tud­tam elképzelni, hogy mivel vonhattam fejemre haragját, de felém sem nézett. Már a velem egy asztalnál ülőket ré­gen kiszolgálta, de rám még- csak nem is figyelt. Mire vagy harmadszor adtam fel neki a rendelést, rájöttem, hogy mi a baj. A monori Vigadó népsze­rű pincére: Pista bácsi, nem foglalkozik olyan bagatell dol­gokkal, mint egy (!) pohár sör. Nála ennyi nem számít. Ö az ilyet nem szokta figye­lembe venni, nála a rendelés korsónál kezdődik. Issza nem issza, nem kap mást. Beletö­rődve sorsomba, rendeltem hát nála egy korsóval. Láttam rajta, hogy elégedett lett ve­lem és kezdek vendégnek szá­mítani. Olyan pillantást ve­tett rám, mint azokban a bi­zonyos zárt intézetekben szok­tak vetni arra a szegény kezelt- re, aki most első ízben nem kísérli meg. hogy a széklábbal próbáljon klarinétozni. Végül aztán kihozták nekem is a korsó sörömet. Nagy nehezen magamba gyűrtem a fél liter levet, s mivel ez nekem untig élég volt, sőt..., hívtam a fi­zetőpincért. A fizetőpincért, aki tulajdonképpen egy s ugyanazon személy a monori Vigadó népszerű kiszolgálójá­val: a Pista bácsival... Odarobogott és széles len­dülettel fordult hozzám. Sze­rényen megkérdeztem, meny­nyi az általam elfogyasztott sörmennyiség értéke forint­ban. Három forint nyolcvan fillér volt. Benyúltam a zse­bembe és kiszámoltam három nyolcvanat és belecsúsztattam a fizető markába. Ránézett a pénzre, aztán rám. majd ismét a pénzre. Ezt vagy egy percig folytatta, úgyhogy már ma­gam is kezdtem elszédülni, majd váratlanul teleszívta tü­dejét és orcáját felém fordít­va így szólt hozzám, nem ép­pen suttogva: — Hát ide figyeljen! Ha borravalót nem ad, legalább a. kiszolgálási díjat fizesse meg! Mivel tényleg „rövidebb” lett a pénz húsz fillérrel, ke­restem még egy húszfillérest és odaadtam neki, mire ö le­sújtó pillantás kíséretében tá­vozott. Nyilván vérig sértve, hogy még a felszólításra sem voltam hajlandó borravalót adni. Most ezúton közlöm a monori Vigadó népszerű ki­szolgálójával. Pista bácsival, hogy, ha ilyen kiszolgálás után — de egyébként is — a tőlem kapott borravalóból akar bort inni, akkor nyugodt lelkiismerettel beléphet vala- "ii szigorú antialkoholista lr'úbba. Karaiba Antal János MAI MŰSOR Mozik Gyömrő: a nagy riport Maglód: Monte Christó grófja. I. II. (széles- rásznú). Monor: 2x2 néha 5. Pilis: Matróz a rakétában. Tápiósüly: Keresztesek I. II. Üllő: Miért rosz- *zak a magyar filmek? (szélesvász­nú). Vecsés: Minden az embereké marad. & A P-E S T M E G Y El HÍRLAP KÜLÖN K.J_A PASA VI. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM 1964. AUGUSZTUS 2!j, KEDD Nincs többé őszi csúcsforgalom ! J szocialista brigád O 01*W-vagon OO tonna búsa Gazdasági életünkben — bátran mondhatjuk — szinte minden a személy- és az áruforgalom gyors és zavartalan le­bonyolításán múlik. Természetes, hogy szállításnál is perio­dikusan visszatérnek a csúcsforgalmi és a csendesebb idősza­kok. A MÁV feladatának ellátásában gyakran hallunk, olva­sunk csúcsforgalomról. Régen a legfontosabb az őszi csúcsfor­galom lebonyolítása volt. A gabona, a termények, a zöldség-, gyümölcs időbeni elszállítása legelsőbbrendű népgazdasági ér­dek. Ezekkel a problémákkal ke­restük fel Kárpáti László állomásfőnököt, a monori vasútállomás vezetőjét, hogy tájékozódást szerezzünk: Mo- noron hogyan készültek fel az őszi csúcsforgalomra? — Őszi csúcsforgalomról — hangzott a válasz — olyan értelemben, ahogy ez az el­múlt években ismeretes volt, ma nem lehet beszélni. A fel­adatoknak időben való pon­tes felmérésével, a teendők ésszerű megszervezésével, a vasúti szállítás sehol sem torlódik. A , teherszállítás már a kora tavasztól kezdve — tervszerű beosztással —, szer­vesen kapcsolódik az őszi forgalomba. A gabonaszállítás például a múltban a cséplés befe­jeztével majdnem min­den gazdaságból csak­nem egy időben indult, ami természetesen az állo­másokon torlódást okozott. Ezzel szemben az idén a gabonaszállítás az ara­tással egy időben kezdő­dött, zös kocsipark nemzet­közi jelzése) vagonok igénybevétele. Ezeket a vagonokat kiürítés után, áruval újból megrak­va lehet továbbítani. E hó közepéig harminc ilyen va­A napokban Péteriben volt dolgom, az ottani sportkör gazdasági tevékenységét ellen­őriztem. Éppen Kiss Ernő fod­rászmesternél — a helyi sport­kör gazdasági vezetőjénél — tartózkodtam, amikor az egyik hajszárítóbura alatt ülő né­met vendég hölgyön a rosz- szullét jelei kezdtek mutatkoz­ni. gon fordult még a monori állomáson. — Állomásunkon külön­ben Ellenpacher Lajos, Vá­rosi Károly és Pintér István vezetésével három szocialista brigád áll versenyben • egy­mással. Versenyfeladataikban többek között: a balesetmen­tes szolgálat, a helyi sze­mélyvonatok menetrend sze­rinti indítása, a tolató te­hervonatok és a teherko­csik tartózkodási idejének csökentése, a rend és tisz­taság szerepelnek. rendelőintézetet hívták. Dr. Szűcs Miklós igazgató főorvos vette fel a kagylót. — Azonnal szólok Balogh doktornak — mondta, s máris intézkedett. Margareta Kohl asszony szívrohamai azonban fokozódtak, válságossá vált a helyzet. Ekkor érkezett meg Balogh doktor fekete kocsi­ja... — Az állomás kollektívája július hónapban száz százalék­ra teeljesítette a havi tervet és minden remény megvan ar­ra, hogy azt a nívót az őszi — esetleg emelkedő forgalmú — hónapokban is tartani tudja. Természetesen szükségünk van a szállító felek segítségére is. Kívánatos, hogy az érkező vagono­kat várakozás nélkül 'rakják ki, hogy a felszabaduló vagono­kat késedelem nélkül újból fel lehessen használni. Dr. Huszty Károly Ich danke, Herr Doktor... augusztus közepéig a mo­nori vasútállomásról húsz vagon, közel háromszáz ton­na gabonát továbbítottunk a rendeltetési helyére. Azon­kívül a múltban a vasút szá­mára komoly feladatot je­lentett a paradicsom, a zöld­ségáru, a gyümölcs szállítá­sa. Ma mindez kiesett a mo­nori vasúti forgalomból; mert ezeket az árukat a termelők gépkocsikkal továbbítják a konzervgyárakba, az üzle­tekbe, a piacokra. A cukor­répa számunkra három­száz—háromszázötven vagont köt le, az azonban nincs időhöz kötve. Az elszállítan­dó répa az állomáson áll prizmában és ebből a cu­korgyár megfelelő időközön­ként szállíttatja el a szük­ségletet. A kocsiforgalomban, a szállítások meggyorsítá­sában számottevő könnyí­tést jelent az OPW (a kö­Hamar elültették a búra alól, ekkor már arca sápadt volt, ajkai elkékültek. Nagy- nehezen tudtára adta a je­lenlevő fodrászmestemek, hogy allergiás szívrohama van — ismeri betegségét —, s kéri: azonnal hívjanak orvost! Asszonyok szaladtak a köz­ségi tanácsra telefonálni or­vosért. Dr. Halmai Géza köz­ségi orvos azonban szabad­ságon volt. Ezután a járási Amikor visszafelé jöttem a tgnácsháza felé, már minden rendben '-volt. Margareta Kohl asszonyt a magyar orvos in­jekciója rendbehozta: csön­desen, nyugodtan feküdt a párnán. Kislánya, Barbara arca már nem volt könnyes, hálás volt és bizakodó. A se­gítség gyorsan jött és enyhü­lést hozott. Most már zavartala­nul folytatódhat a nyaralás .. (Hörömpő) Új tűzoltószertár Maglódon Az utóbbi időben nagy sür­gés-forgás volt a maglód! tűzoltószertár környékén. A községi tanács vezetői, vala­mint maguk a tűzoltók lelkes szorgalommal dolgoztak az új tűzoltószertár felépítésén, amely elkészült és az ünnep alkalmával avatták fel. Szeili Mihály, a községi ta­nács elnöke üdvözölte a meg­hívott vendégeket, a szorgal­mas önkéntes tűzoltókat. Mél­SPORT tatta a testület munkáját, odaadó szorgalmát, majd az új szertárt átadta az önkén­tes tűzoltótestület vezetőségé­nek. A vezetőség nevében if­jú Metz Ferenc önkéntes tűz­oltófőhadnagy vette át az új épületet. Kovács József, az önkéntes tűzoltótestület elnöke ismer­tette, hogy a tagság 270 tár­sadalmi munkaórát végzett mintegy 15 000 forint érték­ben. A tűzoltószertár építésé­nél kiváló munkát végzett: Nánai János, ifjú Metz Fe­renc, ifjú Tabányi János, Sze­der Mihály és Pintér Imre. A helyseteket ki kell hussnitlni ! Bizakodva, győzelem reményé­ben utazott el vasárnap a gyömrői csapat Nagykőrösre. 2:1 arányban azonban alulmaradt a Nagykőrösi Építőik ellenében. A vereségneik több oka is van. — Godány, a kapus — ezen a mérkőzésen rossz napot fogott ki. Mindkét gól az ő hibája is. Az el­sőnél kint állt a hatoson, s úgy emelte át rajta a labdát a körösi középcsatár. A második gól pedig egy ártatlannak tűnő támadás után született. Godány kiejtve a labdát, s a körösi középcsatár a kipattanó labdát váratlanul lőtte a hálóba. A védelem is a szokottnál gyen­gébben játszott. Rádi nem tudta tartani jobbszélsőjét, s miatta gyakran került veszélybe a gyöm­rői kapu. Az első félidőben Hege­dűs sem játszott úgy, ahogy azt tőle már megszoktuk. Sokszor bi­zonytalankodott Fitos, a jobbhát­véd is. — A fedezetsor volt a csapat leg­gyengébb pontja. Hibájuk az volt, hogy nagyon sok pontatlan labdát adtak a csatároknak, s emiatt bi­zony sokat idegeskedtek a belsők. A védelemnek sem segítettek ele­get. Volt olyan támadás, amikor négy körösi csatár állt szemben két gyömrői védővel. Főleg Ver- seczki játszott formán alul . . . A csatársor sem játszott szokott formájában. Sokat tologatták a labdát a kapu előtt. A helyzete­ket ismételten kihagyták. Minden csatárnak volt legalább 2—3 hely­zete, amit értékesíteni kellett vol­na. Morva például kétszer is a ka­pussal állt szemben, mégsem talált a hálóba. Sajnos ezek a helyzetek ismétel­ten. mint már annyiszor a mérkő­zés első 10 percében adódtak. Már szinte hagyománynak tűnik, hogy hogy ha ezeket a helyzeteket ki­hagyják a csatárok, akkor vészit a csapat. így volt ez tavasszal Tá- piószelén és Nagykátán is . . . Ez a tény nemcsak a balszerencse számlájára írható, hanem csatá­raink ..góliszonyára” is. Barátságos labdarúgó-mérkőzés Pártbizottság—Kapitányság 6:1 Kézilabda Gyömrő—Pusztavacsi Honvéd 18:8 A gyömrői kézilabda csapat a Pusztavacsi Honvédet fogadta. A zuhogó eső ellenére megtartották a mérkőzést, s az a húsz néző, aki kinn volt a mérkőzésen minden di­cséretet megérdemel. A fiúk úgy látszik érezték ezt, s lelkes játék­kal honoráltak a nézők lelkesedé­sét. 18:8-ra győztek, s ez szép ered­ménynek számít. A pályának nem valami nagyon használt a zuhogó eső. A közönség vastapssal jutal­mazta a két kapust, akik bizony nem riadtak vissza a ..sárbavető- déstől”. Különösen \a vendégek kapusa védett nagyon jól. Félidő­ben 8:4-re vezetett Gyömrő. A második 30 perc ismét jó já­tékot hozott. örültünk Hanusz bomba góljainak/s a védekezésből gyors támadásindításnak. A győ­zelem még nagyobb arányú is le­hetett volna, s ezt csak a vendég- kapus akadályozta meg. Jó: Hanusz (a mezőny legjobbja), Fülöp, Bognár, Baranyi. Gér József Morvái Sándor tűzöd tó főtörzsőrmester Nem lehet mindenki fodrász! Egy hete, hogy lezárultak a jelentkezések — a járási KI- OSZ-nál. Negyvenhat fiatal jelentkezett különböző szak­mákba tanulónak. Egyes fia­talok, sajnos, nem a legjob­ban választottak — mondja Kókay Gyula, a KIOSZ járási titkára. — Manapság mindenki fod­rász akar lenni. Az építő szakmában még legalább tíz tanulóra lett volna szükség. Kevés a lány, mindössze hét jelentkezett, közülük is a leg­több fodrásznak. Egyébként kettő kivételével a fiatalok a monori ipari iskolában tanul­nak majd. S hogy lehet he­lyesen is választani, azrt egy derűs epizód is bizonyítja. — Szomorú képpel jött hoz­zám egy fiú, hogy motorsze­relő szeretett volna lenni, de az orvosi vizsgán nem felelt meg. így aztán jelentkezett szakácsnak, s mint utóbb mondta, nem bánta meg. (G-i NYÁRI TUDÓSÍTÁS Vasadtól — Nyáregyházáig A kánikula ellenére népes­nek találtuk a vasadi határt. Mindenütt három-négy fős csoportok ' serénykedtek. Ki kapált, ki krumplit szedett. Mindenki a saját munkáját' végezte. Mi Balogh Pálék családjánál álltunk meg, akik uborkát szedtek. A két haj­ladozó asszony megigazította kendőjét a fényképezőgép láttán, de aztán tovább vé­gezték munkájukat, miközben a gazda tájékoztatott bennün­ket. — Háromszáz öl uborkánk van, eddig mintegy tizenöt­húsz mázsát szedtünk le róla. Szépen fizet, az igaz, de eny- nyire munkaigényes növény­nyel ritkán volt dolgunk. Két- háromnaponként feltétlen le kell szedni, mert megöregszik. Ez az amerikai fajta egész szép termést hoz. Több is lett volna rajta, de a tavasszal a víz sokat elmosott. — Ha egy kicsit korábban jönnek, még az ötéves lá­nyunkat is láthatták volna — szól közbe Balogh Pálné. — Az idő nem volt a leg­jobb az uborkára — avatko­zott a beszélgetésbe Nánai Gézáné is. — Sok volt a hi­deg, ködös éjszaka és az ilyet az uborka nem szereti. De Balogh Pálné és Nánai Géz. né ötpercenként szednek eg. kosár uborkát Utunkat tovább folytatva Csév-haraszt felé, az út mel­lett két-három helyen is ha­talmas nagy területen ember magasságú szalmakupacokat láttunk. Az egyik mellett két bála is' hevert... Az illetéke­seknek tudnia kellene, hogy a szalmát így tárolni nem sza­Az utolsó kocsi zöldtakarmány után lezárjuk a kazlat — mondták, de tovább is szorgalmasan dolgoztak még így is elégedetted lehe­tünk ... A falu viszont, ellentétben a határral, kihalt volit. Csak egy gólyát láttunk, amint fészkében tollászkodott álmo­san. A mezőgazdasági szakisko­lát is szokatlanul csendesnek találtuk. Tanulók még nincse­nek, a nyári nagytakarítás már készen van, a kályhások is végeztek már munkájukkal — tudtuk meg. Gazda Erzsébet Csévharasz- ton dolgozik a hizlaldában. A kutricák tisztaságára vigyáz had. Egy-két eső és már vége is a szalmának. Berohad., A másik furcsaság, hogy olyan víztároló edényt, ami egy esetleges nagyobb tűz oltásá­hoz kell, nem láttunk. Természetesen itt is láttunk eleven munkát, eleven embe­reket. Az állami gazdaság te­rületén Kovács Sándor, Gazda István, Sirkó János, Helih Sándor rakta a zöld növény, a silóba. — Ez már az utolsó rété? — mondta egyikük —, ezze már zárjuk is a prizmát, hadc érjen a takarmány... A tengelytörő úton tovább­haladva meglepődve láttuk, hogy jóval Felsőnyáregyházf előtt, iskolát jelző KRESZ- tábla áll az út mellett. A Leideni majorban el is készült már az átalakítás. A szép világos, kéttantermes is­kola mellé egy kétszobás pe­dagóguslakást is építtetett a nyáregyház! tanács és már csak a festő végezte az utol­só simításokat. Nyáregyházára érve, megle­pődve láttuk, hogy a tűző napsütés ellenére, ég a köz- világítás. Az okára azonban hamar rájöttünk, mert egy nyitott vasajtó mellett meg­láttuk a „bűnöst”, Szűcs Sán­dort — a DÁV körzetszerelő- jét, amint az óra állását ol­vasta le... Szöveg: Gyarmati Sándc Kép: Kalotay Gábor Négyes találatot ért el a lottón a vasadi tszcs egyik irodai alkalmazottja, Szabó Marika. Súlyos közlekedési baleset történt szombaton délután Monoron a Kossuth Lajos út és a Mátyás király út kereszteződésében. Izmán László, monori lakos Pan­nónia motorkerékpárjával ne­kiütközött a Sinkovich Mi­hály vezette vontatónak. Iz- mánt súlyos, de nem életve­szélyes állapotban szállítot­ták kórházba. Kétnapos kirándulásra vi­szi tagjait a hét végén az üllői Kossuth Tsz. Az út­vonal: Hajdúszoboszló, Deb­recen, Tokaj, Miskolc, Buda­pest. Csévharaszton a Vöröshad­sereg és a Kossuth Lajos út kereszteződésénél vasár­nap este Nyúl Anna mo­torkerékpárt vezetett. A gya­korlatlan leány fordulás köz­ben nekirohant az útjelző táblának, s utasával, . Mor­vái János, csévharaszti la­kossal együtt megsérült. Nyúl Anna nem rendelkezett gépjárművezetői igazolvány­nyal. A mezőgazdasági kiállítás területén levő istállókat a kiállítás ideje alatt a Mo­nori Állami Gazdaság látja el alomszalmával. A szalma bálázása és szállítása már megkezdődött. KEDDI NAPLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents