Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-20 / 195. szám
1964. AUGUSZTUS 20. CSÜTÖRTÖK ^/iíirfgp ;* Az aranybulla és utódai A í. Tizenöt esztendős a magyar i nép alkotmánya. Tizenöt — és nem ezer, mint ‘ egykor elnyomó urai hazudták! j A világon nem volt talán még i egy olyan ország, ahol kérész- j tetőtől a gyászszertartásig, po- ; hárköszöntőtöl a választási kortesbeszédig annyiszor emlegették volna az „ősi alkotmányt”, az „alkotmányos jogokat”, mint a legelemibb jogaitól is megfosztott magyar nép hazájában. Semmittevésben elpuhult zászlóanyák gügyögtek megható ünnepi beszédeket az „ezeréves alkotmányról”, a „Szentkoronáról”; díszmagyarba préselt honatyák szónokoltak az ezeréves „jogfolytonosságról”, a „Szent Ist- váni nagy magyar birodalomról.” S míg ők gügyögtek, szónokoltak — a nép éhezett, pusztult, szenvedett. Ennek a népnek 1919-ig sosem volt í*ott alkotmánya; csak törvényei, amelyek szentesítették teljes jogf osztottságát, elnyomatását, kiszolgáltatottságát. Honnan vették mégis uraink az „ezeréves alkotmány” hazug mítoszát? Voltak, akik az aranybullát tekintettél* az első — és örökérvényű — ma- | gyár alkotmánynak; mások Werbőczy hírhedt Tripartitu- | mát; megint mások Szén ti vá- nyi Márton 1696-os kiadású törvény-gyűjteményét, a Corpus Jurist. Sőt, a turáni „mélymagyarok” egyenesen a pusztaszeri vérszerződéstől származtatták a magyar alkotmányt! „Alkotmány*- - a nemeseknek Amikor II. Endre került a magyar hűbéri állam trónjára, már végétért a rendek kialakulásának folyamata. A feudális földesúri hatalom egyaránt fenyegette a királyt, az egyházi és a kisebb úri birtokokat. A fenyegető helyzet a kisebb birtokosokat fegyveres megmozdulásra, a királyt pedig 1222-ben az aranybullának nevezett szabadságlevél kiadására kényszeritette. Az aranybulla rendelkezései elsősorban a nagybirtokosok visszaéléseit, hatalmaskodásait kívánta megakadályozni, a kisebb birtokosok — serviensek — védelmében. Előírták az évente kötelező országgyűlést, amelyen a serviensek panaszaikkal a király vagy a nádor elé járulhatnak; adómentességet és a külföldi hadbavonulás alóli felmentést biztosítottak az úri birtokosoknak. Világos, hogy ezt az okmányt alkotmánynál* nevezni — több mint ostobaság: bűn! Annál is inkább, mert még azt a szerény korlátozást sem alkalmazták a gyakorlatban, amelyet^a basáskodó oligarchák ellen tartalmazott. A főurak hatalma — az Anjou-ki- rályok és Mátyás uralkodásának időszakát kivéve — háborítatlanul növekszik, s 1526- ban nemzeti katasztrófához, a mohácsi vészihez vezet. A hírhedt llármaskönyv A Horthy-korszak burzsoá közjogászai, az „ezeréves alkotmány” legendájának jól megfizetett regősei előszeretettel hangoztatták az ellenforradalmi rendszer „jogfolytonosságát”, anlely szerintük a szentkorona-tanán és Werbőczy örökségén alapult. Werbőczy István országbírói ítélőmester a XVI. század elején írásba foglalta a magyarfeudalizmus előző századokból fennmaradt szokásjogait, s a hangzatos „Opus Tripartitum iuris consuetudinarii inclyti regni Hungáriáé” (A nemes Magyarország szokásjogairól három részben) címmel, 1514- ben, kevéssel a Dózsa-féle parasztfelkelés vérbefojtása után síl országgyűlés elé terjeszti. Az állandó bírói joggyakorlat aztán — szokásjogi alapon — a Hármaskönyvet törvényerőre emelte. Werbőczy „tovább fejlesztette” a jobbágyokat bilincsbe verő rendelkezéseket: megvonta szabad-költözködési jogukat, egy tollvonással rög- hözkötö’tte, „örökös jobbágyságra” ítélte a nép túlnyomó többségét! „Én magyar nemes vagyok“ A Hármaskönyv — mint az „ezeréves alkotmány” szerves része — egészen 1848-ig uralta a magyar viszonyokat, szinte változatlanul. Száradok múlnak, s nálunk mintha megállt volna az idő. A nemesség fényűző pompában éli világát. Minden közéleti tevékenysége kimerül az országgyűlésen, megyei közgyűléseken folytatott meddő szócséplésben, céltalan közjogi vitákban. „Nem írok, nem olvasóik, Én magyar nemes vagyok.” Munkássága kizárólag ősi jogainak védel- mezésére korlátozódik, melyekhez szívósan ragaszkodik. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a Habsburg császári ház már nyíltan hangoztatja: Magyarország elvesztette jogát az alkotmányra, az uralkodó szabadon rendelkezik a „fegyverrel szerzett” országgal. A nemesség ebbe is belenyugszik: beéri a végképp elavult „rendi ■ alkotmánnyal”, Werbőczy Tripartitumával. A császár parancsára Eötvös József, Kazinczy, Kölcsey, Széchenyi, Kossuth, felemelik szavukat a Hármaskönyvön alapuló „ősi rendi alkotmány” ellen — hiába. Haladó eszméiket, végül sem a józan belátás, az államférfiúi bölcsesség, hanem a kor parancsa: az 1848-as márciusi forradalom öntötte törvényekbe. A márciusi törvényekkel — átmenetileg — megdőlt a „rendi alkotmány”, s az abszolút monarchia helyébe formális népképviseleten alapuló parlamentáris királyság lépett. For- radalmisága azonban megalkuvó: nem szünteti meg a nemességet csak korlátozza rendi előjogaikat. Nem dönti meg a feudális nagybirtokos rendszert, csak. tágabbra nyitja a tőkés fejlődés kapuját. A bécsi reakció ezt is sokallta, s' most sem váratott magára. Az 1848-as „birodalmi alkotmány” érvénytelennek nyilvánította a márciusi törvényeket. Csaknem 20 esztendeig — 1876-ig — tartó önkényuralom következett utána. Törvény helyett — császári nyíltparancsokkal kormányozták az országot. Deák Ferenc „alkotmánya“ Történelmünk során valahányszor szükség volt az elnyomók osztályuralmának igazolására, mindig előkerült az „ezeréves történelmi alkotmány” hazug legendája. Ezt szedte elő a népámítás kelléktárából Deák Ferenc is, amikor a Kiegyezési Okmányt szerényen az „ezeréves alkotmány” új fejezetének titulálta. A kiegyezési törvények újabb bilincset raktak a munkásságra. Előkészítették a talajt olyan szégyenletes törvények meghozatalához, mint a hírhedt „rabszolgatörvény” és a „derestörvény”. Az ipartörvények pedig még 1944-ben is megengedték a munkásokkal szemben alkalmazott testi fenyítést! Az első magyar alkotmány A magyar alkotmányjog igazi története az 1919-es Tanács- köztársaság megalakulásával kezdődik. Alig két héttel később, április 2-án közzéteszik a Forradalmi Kormányzó Tanács XXVI. számú rendeletét az ideiglenes alkotmányról, majd a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése június 23-án elfogadja a Magyar Tanácsköztársaság Alkotmányát. Az alkotmány szerint a „Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, a munkások, katonák és földművesek tanácsainak köztársasága. A proletárság a tanácsban gyakorol minden központi és helyi hatalmat, hozza a törvényeket, végrehajtja azokat és bíráskodik azok megszegői felett.” Az alkotmány alapelvként leszögezi, hogy a cél a ka- I pitalista rend megszüntetése ; és a burzsoázia uralma helyé- j be szocialista termelési és tár- I sadalmi rendet alkotni. A Magyar Tanácsköztársaság rövid fennállása idején is évtizedekkel vitte előbbre a közállapotokat. De mindazt, amit 133 nap alatt a nép érdekében alkotott, néhány nap alatt megsemmisítette az áruló jobboldali „szakszervezeti” kormány. Majd, miután a mór megtette kötelességét, — mehetett. A „magyar királyi köztársaság“ A mór ment — és jött a tenger nélküli tengernagy. Fehér j lovon, de piros vérözönben. S még meg sem száradt a mártírok vére a siófoki, orgoványi gyilkosok kezén, máris összeült az otromba választási csalásokkal összetákolt nemzet- gyűlés, hogy ideiglenes államfővé, kormányzóvá válassza Horthy Miklóst, a terroristák „legfelsőbb hadurát”. Egy év múlva megjelenik a Habsburg- ház trónfosztásáról szóló törvény, amely kimondja, hogy a királyság államformája íenntartatik, a királyi trón betöltését pedig „későbbi időre halasztják”. Ezzel aztán állandósult a Horthy-féle fából vaskarika, a „magyar királyi köztársaság” államformája. 1922 február 21-én a budai Várban — 'a kormányra úr „őföméltósága” jelenlétében — összeült az alkotmányjogi értekezlet, hogy megfelelő formát keressen a töménytelen uralom törvény esi tésére. Bethlen István miniszterelnök megnyitó beszédében kijátssza a régi tromfot: „Az országnak fő érdeke, — mondja —, hogy mentői előbb visszatérjünk történelmi alkotmányunk kereteibe .. És visszatérnek. Törvényt hoznak, hogy a kormányzót az országgyűlés nem vonhatja felelősségre, neki viszont jogában áll elnapolni, berekeszteni, vagy feloszlatni azt. A népakarat meghamisításáról példátlanul csalárd választójogi rendelet gondoskodik. Minden jogi alap nélkül — statáriumot hirdetnek a kommunisták ellen. Az út innen már nyílegyenesen vezetett a fasiszta Gömbös-kormányon át a nyilaske- ! resztes Szálasi Ferenc rémuralmáig. í ....minden hatalom i --------------—•--------l a dolgozó népé” Amikor a Szovjetunió felsza- ! badította hazánkat a német fa- • siszták és magyar csatlósaik uralma alól, a jogaitól évezreden át megfosztott nép végre kezébe vette sorsát. Kemény politikai harcok, mélyreható társadalmi-gazdasági változások után, 1948 nyarán megjelent a Magyar Dolgozók Pártjának programnyilatkozata: „A párt szükségesnek tartja a népi demokrácia alaptörvényének megalkotását, hogy az állampolgárok jogait és kötelességeit, az állami, gazdasági és társadalmi rend alapvető változásait, a Magyar Köztársaság népi jellegét a törvény erejével alkotmányban szentesítsük”. .... 1949. augusztus 20-án az országgyűlés elfogadta a XX. számú törvényt: a Magyar Népköztársaság Alkotmányát. Ezzel egyszer s mindenkorra lezárult az „ezeréves történelmi alkotmány” — az ezeréves elnyomás és kizsákmányolás korszaka. Népünk történetében új fejezet kezdődött: a Magyar Népköztársaság a munkásak és a dolgozó parasztok állama. Nyíri Éva Lottóotthon-pályázat A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság az előfizetéses lottószelvények vásárlói részére szeptembertől — három hónapon át lottópályáratot hirdet. Azok a lottózók, akik az előfizetéses szelvényeken elhelyezett betűjeles bélyegképeket összegyűjtik, s december 10-ig eljuttatják az Otthon Áruházhoz, nyeremény- sorsoláson vesznek részt. A húzáson 100 értékes nyereményt, Varia szoba,berendezést, hűtőgépet, háztartási gépeket, konyhabútort, vásárlási utalványokat és előfizetéses lottószelvényeket sorsolnak ki. I (MTI) Alkotmány-brigád Prss ... ss ... csatt... A préselőgép hirtelen leáll. A csokoládészínűre sült magas férfi az esztergapadnál íel- rezzen és a hang irányába néz. — Nem a mi reszortunk, de ha elromlik, megjavítása ránk vár. _ 2 ... B alázs József szerszámmű- hely-vezetö egészíti ki szavait. — Ok az ezermesterek. Szerszámkészítő brigád, feladata magaslatán. Kossá László brigádvezető kontráz. — A magaslatról lehetne beszélni. A gyerek arcú szerszámkészítő komoly. — Semmi cinizmus. Úgy | érzem, mi többet nem tehetünk. öntudatosan nyújtja a kezét, mint az ismert nevű emberek. — Cseri Menyhért vagyok. „Más együtt../' A társalgás az irodában folytatódik. Kossá László brigádvezető szól. — Brigádunk 1963. áprilisában alakult hat taggal. Az akkori brigádvezető néhány hónappal később megvált a gyártól. A többiek rám szavaztak. Az Alkotmány-brigád előtt megalakulásától kezdve egy cél lebegett. Nívós, pontos, selejtmentes munka, példa- mutatás és a vállalások maradéktalan teljesítése útján elnyerni a szocialista brigád büszke címet. öt munkás összefog. Magasztos célkitűzés. / Gyufa sercen, lángocska gyűl. Az ember beszél. — Harminchét éves vagyok, nem tegnapi szakmunkás. Munkás voltam akkor is, amikor a nagybátyám aktív miniszter volt. Tökéletesedni, segíteni önmagunkon ... Igen ... De más az, ha valamit öt ember kü- , lön csinál és megint más j együtt. Mély szippantás. Derűsen gomolyog a cigarettafüst. — Alkomány-brigád? . . . — A név tekintetében nem volt vita. Mindent kifejez. Mi alkottuk a több-» ség érdekében. Munkánkkal is meg kell védenünk. Erre „köteleztük” magunkat mi, öten, itt Bugyin a Telefongyár B-gyáregységében— A brigádnaplóban lapozok. „A brigád tagjai egyöntetűen vállalják...” A kiemelt gyártmányokat hiba esetén soron kívül, a legrövidebb időn belül megjavítják. A sürgős szerszámjavítósokat munkaidőn túl is elvégzik, s a túlórát nem kell nekik 24 órával előbb beje- i lenteni. Dolgozótársaikat pat- j ronálják, szakmailag és ideo- j lógiailag egyaránt fejlődnek, i Klubnapokat rendeznek és I havonta minimálisan egy | újítási javaslatot benyújta- ! nak. A munkafegyelmet 100 j százalékig betartják, késés, í vagy mulasztás nem fordulhat elő. A szerszámműhely-vezető fordít. 1963. második félévi j kiértékelés. Pontról pontra j teljesítve. A pecázástól — a motortúráig De már itt vannak a töb- i biek. A napbarnított Szeibert j József és Kiss Károly (Juhász Imre éppen szabadságát tölti). — Hát ebben a brigádban mindenki „afrikai”? Kacagás. Szemvillanások.. — Nem ide tartozik. — Miért ne? Nem szégyelljük, mond csak el. Kiss Károly boxolóarcú. atlétatermetű. — Sportolunk. A brigád civilben megszállott horgász. Munka után első utunk a csatornához vezet. Velünk tartanak az asszonyok is. Jó a napon, meg néha egy bográcsra való „potyka” is a partra „sétál”. Aztán irány haza, az asszonyok főznek és vacsora után jöhet a televízió műsora. A brigádvezető évődik. % — Így kellett megszervezni. Nejeink is jó barátnők, természetesnek veszik, hogy mi is összetartunk és nem zúgolódnak egy váratlan túlóra miatt, Időnként egy-egy motorúira; mindenki bősz motoros. De már születendőben van egy brigád „újítás” is. Cseri Menyhért autóra gyűjt. Hogy ez a készülő „újítás” nem az első az Alkotmánybrigádban, erről bárki köny- nyen meggyőződhet. Az újítások sorára Kiss Károly tette fel a koronát, a 824 068 sz. koronggal, amely a gyakorlatban kitűnően bevált: 1963 második félévében 80 ezer forintot takarított meg újításaival az Alkotmány-brigád a Telefongyárnak. A szerszámműhely-vezető most az egyik brigádtagra a legbüszkébb, aid bizony korábban kicsit szerette a tütűt. De a brigádvezető leleményes. Kicsi selejt — nagy gond — No, azért nem volt vészes — szabadkozik. — Munkaidő alatt sohasem ivott, de féltünk, hogy később „előlép”. Gondoltam egyet, s azontúl együtt ittunk vele. _ ? ... — Lehúztunk fejenként egy nagy fröccsöt, aztán indulás haza. Ha vissraosont a vendéglőbe, „brigádszobafogságot” kapott. Szigorúak voltunk, de eredményesek. Most ő a brigád leglelkiismeretesebb szakmunkása... Hogy az Alkotmány-brigád munkáslelkiismerete nem itt kezdődik, arról egy jelentéktelennek látszó történet kapcsán is meggyőződhettem. Selejtmentesen termeltek. De egy ízben, amikor Kossá László az esztergapadon befogta a munkadarabot, valami sercent, s aztán el lehetett dobni. Tíz fillér értékű sem volt az egész. A szó szoros értelmében nem is selejt, hiszen a brigád sok ezer forint értékű munkadarabokkal dol1- gozik. A brigádvezetőnek mégis kedvét szegte, de a többiek győzték vigasztalni. — Nem azért, mert velem történt. Bántott, hogy kihagyott a figyelmem. Ezután fokozottan vigyáztam — mondja. Látom, hogy még az emlék is bosszantja. A beszélgetés magaslatról indult. Most, miután már ismerem őket, valóban csodálkozom. hogy még nem érték el a kitűzött célt: a szocialista brigádcímet. A szerszámműhely-vezetőn a sor. — Én is különösnek találom ezt. Az értékelésnél például olyan brigádok is előbbre kerültek, amelyeknek tagjait az Alkotmány-brigád patronálta, Szép az önzetlenség, de hát... A brigádtagok szerényen űrnek. Kossá László is halban jegyzi meg: induljunk fiúk, lejárt a reggeli idő. Tétován mozdulnak, s úgy érzem, valamennyien egyet gondolunk most: a szocialista embernek nem is a cím a meghatározója, hanem a tettei. Lukács Ferenc ILYEN MEG NEM VOLT: VIRÁGKÖTÉSZETI VERSENY Alkotmányunk idei ünnepén a Fővárosi Tanács és a Magyar Agrártudományi Egyesület hazánkban első ízben rendezte meg a virágkötészet országos versenyét, amelyre a fővárosi és vidéki kertészeti vállalatok, szövetkezeti kertészetek 34 virágkötője 130 virágkompozícióval nevezett be. Az első országos virágkötészeti verseny tegnap kezdődött. A zsűri döntése alapján négy versenykategóriában egyenként öt-öt díjat ítéltek oda. A HARMADIK A ' százhalombattai Dunamenti Hőerőmű harmadik 50 megawattos gépóriását szerelik már. A 600 megawatt energiára épülő erőmű két gépegysége már villamos energiát szolgáltát az országos hálózatnak. Jól haladnak a főépület további építésével valamint működnek relésekk'el A már üzemben levő szabadtéri kazánok és gépegységek kitűnően A harmadik, kazánblokk szerelési munkái (MTI Foto = Balassa Ferenc felv.) t
