Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

1964. AUGUSZTUS 2. VASÁRNAP TÁVOLI NÉPEK II. A SUMER ÖRÖKSÉG Az Űr városában feltárt ki­rálysírok nemcsak régészeti értelemben rejtettek kincse­ket: köznapi értelemben is. Az egyik uralkodónő sírjában — például — ékszerek, nagyszá­mú aranyedény mellett csodá­latos fejdíszt is találtak. A pa­rókán pihent a több ezer esz­tendeje készült ékesség: há­romszoros füzér lapiszlazuli- ból és karneolból. A külső fü­zéren aranygyűrűk, a közép­sőn aranyból készült falevél­utánzatok, a belsőn aranyvirá­gok függtek. A füzér mellett a női szépség elmaradhatatlan eszköze: aranyból készült fé­sű. A halántékot aranyból ké­szült spiráldrót övezte, s ar­ról súlyos, tömör aranyfüg­gők csüngtek. A szerencsés angol régész — akit nemcsak szerencséje, hanem hallatlanul nagy tudá­sa és alapossága is segített — a kincsek mellett más régé­szeti szenzációkat is felszínre hoz. Ilyen híresség az ún. mo­zaikzászló, két 55 centiméter hosszú, s valamivel több, mint húsz centiméter széles tábla, amelynek korát a kutató i. e. 3500-ra datálja. A táblák ün­nepi menetet ábrázolnak — feltehetően maguk is ilyen ün­nepi menetet ékesítettek — s az ábrázolás realitásának se­gítségével megismerhetjük a harcosok fegyverzetét, sőt, a mozaikzászlók bizonyították be, hogy az ókor hadászati újításainak egyik legfontosab­bikát. a harciszekeret elsőként a sumérok használták. A harci szekér jó időre katonai fö­lényhez juttatta a sumerokat. Ám mint minden ilyen fö­lény, ez is múlandó volt... A királysírok feltárásakor, egyik nap izgatottan hívták Wooleyt emberei a frissiben felnyitott sírhoz. Woolley ar­ra gondolt, talán az arany sár­ga, sejtelmes csillogása okoz­ta emberei izgalmát, de a sír­hoz érve, őt is elfogta a fel- indultság. A sírban mindenütt csontvázak pihentek, s az ér­tő tekintet azonnal megállapí­totta: itt nem halottakat te­mettek el, hanem itt ölték meg az embereket! A testőrök bezúzott kopo­nyája mellett ott hevert réz- sisakjuk, kezük mellett fegy­verük. Woolley döbbenten szemlélte a több ezer éve le­zajlott mészárlás maradvá­nyait. Néhány óra múlva má­sik sírhoz hívták: itt kilenc udvarhölgy csontjai kerültek elő, koponyájukon még ott volt a temetéskor viselt díszes fejék. Távolabb tőlük két dí­szes kocsi: rajtuk a kocsisok csontjai. Az ökrök mellett, melyek a kocsikat vontatták, ott hevertek az ökröket vezető szolgák csontjai is. Woolleynek most már nem volt kétsége: itt szándékos em­beráldozatokról van szó. Uruk temetésekor legyilkolták a szolgákat is. A papok, akik elkísérték a tetemet, a sírban fanatikus gyilkosokká lettek! Karddal, buzogánnyal, s ma már ismeretlen fegyverekkel gyilkolták halomra a szeren­csétlen, semmiről nem tehető embereket. Sub-ad királynő sírjában például két sorban halmozódtak a megölt udvar­hölgyek csontjai. Köztük egyetlen férficsontváz. A hár- fásé, aki halála pillanatában is az intarziás, finomművű hangszert markolta ... Hammurapi babilóniai ural­kodó törvényeit úgy emlege­tik, mint a „világ első tör­vénygyűjteményét”. Ezeket a törvényeket a sumérok alkot­ták, s Hammurapi évszázadok múltán csak összefoglalta azo­kat. Űr egyik királyának, Sul- ginak megtalálták törvénytö­redékeit, F. Steele amerikai régész pedig 1947-ben Nippur- ban tárt fel Lipitistar uralko­dó idejéből, i. e. 2102-2092- ből származó törvénytáblákat. A sumér örökség szinte min­denütt kísért. Isteneik Mezo­potámia későbbi urainak iste­neivé lettek. Előkerültek a bi­zonyítékok, hogy ők alkották meg a hatvanas számrend­szert — még ma is használják! — s ma is gyakoroljuk a su­mérok bevezette újdonságot: a nemzetközi jogot és a — diplomáciát... Az i. e. 23. évszázadból ma­radt ránk az első nemzetközi szerződés anyagtáblán, ékírás­sal rögzített példánya. A szer­ződést Naramsin uralkodó kö­tötte a szomszédos Elám ural­kodóival. Ettől kezdve rend­szeresen követeket cserél a két állam! A királyok előkerült levele­zése — agyagtáblákon — is tükrözi a nemzetközi jog ki­alakulását. Ha erős írt az erős­nek, akkor „testvérnek” szólí­tották egymást. Ha a gyen­gébb, kisebb uralkodó fordult az erősebbhez, nagyobbhoz, akkor „atyámnak”, „uramnak” nevezte. Egyik levél például így kezdődik: „Királyomnak, uramnak, Napomnak — így szól hozzád rabszolgád, Ri- baddi: uram, Napom lábai elé hullok hétszer hétszer.” És hogy nemcsak az alázatosko­dás, hanem az udvariaskodás sem újkeletű, azt egy másik levél kezdete jól bizonyítja: „Jól vagyok, és kívánom, hogy te, házad, feleségeid, fiaid, lo­vaid, szekereseid, országod, se­regeid, nagyuraid szintén jól érezzék magukat.” Hát van új a nap alatt? A világ egyik legszomorúbb műfaja, a haditudósítás is a sumérok nevéhez fűződik. Tel- loban került elő, s i. e. 2470 körül keletkezett. Eannatum, Lagas fejedelme Umma váro­sa ellen szállt hadba, s tet­teit hatalmas kőlapon örökí­tette meg. A kőlapot a régé­szek keselyű sztélé néven tart­ják számon, mert egyik részén a megölt ellenséges katonák tetemét keselyűk marcangol­ják. A sztélén jól kivehető Eannatum harcosainak fegy­verzete, pajzsok, dárdák, s si­sak meg vért is találhatók raj­tuk, utóbbi nyilván bőrből ké­szült, a fém akkor még túl becses volt ehhez. Viperavadászat Eannatum és utódainak ha­ditettei mérhetetlen sok pénzt emésztettek fel, s a kisemmi­zett néptömegek 2370 körül felkelést robbantottak ki Ka­pásban. A 3600 teljes jogú pol­gárral — azaz az uralkodó osztállyal — tíz- és tízezer ki­semmizett szállt szembe. A harc győzelemmel zárult, s a nép királlyá kiáltotta ki Uru- kaginát — amint a ránk ma­radt feliratokból értesülhe­tünk — aki uralkodása máso­dik évében kőlapokra véseti tetteit. Megtudjuk, hogy csök­kentette az adóterheket, sok korrupt tisztviselőt leváltatott, s reformjainak demokratizmu­sát legjobban az bizonyítja, hogy a teljes jogú polgárok száma rövid idő alatt a felke­lés előtti tízszeresére nőtt! A világ egyik legősibb fel­kelése ugyanolyan véget ért, mint a hozzá hasonlók sok-sok évszázadon keresztül: a reak­ció szent szövetségét már ak­kor is ismerték. A környező városállamok uralkodói retteg­tek űrukagina reformjainak hatásától: mi lesz, ha a saját alattvalóik is követik a lagasi példát? Umma királya szövet­kezik Uruk fejedelmével, s a belső reakció, a jogfosztott la­gasi előkelőségek segítségével eltiporják űrukagina mai ér­telemben is demokratikusnak nevezhető rendszerét. A „kis rabló” azonban rövidesen a „nagy rabló” áldozata lesz: Akkad fejedelme foglalja el a városokat, s akkori szokások­hoz híven teljesen kifosztja azokat, az uralkodókat pedig Enlilnek, a föld istenének ad­ja áldozatként: legyilkoltatja vetélytársait. Akkad az, amely időlegesen létrehozza — tűzzel-vassal — a sumér városállamok szövet­ségét, s uralkodik 'ezen belül. Száz évvel később, i. e. 2132 körül űr városa emelkedik ki vezetőként, s az itt előkerült több százezer (!) agyagtáblács­ka segítségével a város törté­nelméről be? ismereteink van­nak. Az ékírásos feljegyzések a munkaerő elosztástól az uzsora-ügyletekig, az élet min­den területét felölelik, tgy tudjuk azt is, hogy a rabszol­gák nem ismerték a pihenő­napot, s az egyik írnok arról adott jelentést feletteseinek, hogy a kíméletlen bánásmód miatt a birtokon levő 170 rab­nő közül hat hónap alatt 150 elpusztult... A sumér nép történelme i. e. 2000 körül véget ér. Az egyik legnagyobb sémi törzs tagjai, az amoriták árasztják el a területet, s a sumér vá­rosállamok önálló krónikája ezzel le is zárul. Néhány év­század alatt a fekete íejűek teljesen eltűnnek, csak alkotá­saik vallanak még napjaink­ban is tehetségükről, találé­konyságukról, szorgalmukról. Kárpáti László (Jövő vasárnap: a tenger urai) Az erdőkben, a mezőn ha­lálos veszély leselkedhet a dolgozó parasztra, a portyázó vadászra, erdészre, vagy a lí­rikus hangulatú természetba­rátra! S ez a veszély nemcsak az erdők mélyén, az elhagya- j tott dombhátakon, hanem a j ligetekben, a szántóföldek pe- I remén is kísért. A neve: bo- [ londgomba és vipera! » A zivataros nyarat követő i tikkasztó forróság, az esőcsep­peket párologtató föld rendkí- ! vül kedvezett a gombatermés- j nek. Nemcsak a falusiak, ha­nem a városi kirándulók is szívesen gyűjtögették a gombát, s az ízletes, inyencfalatnak számító, ehető fajták közé bi­zony könnyen keveredhet ha- lálthozó mérgesgomba is. Egyetlen ilyen, a nép által „bolondgombának” nevezett fajta hosszú, kínos betegséget okozhat, sőt gyászba boríthat családokat is. Ezért csak jól- képzett gombaszakértők által megvizsgált gombákat vi­gyünk haza konyhánkba. Ne bizakodjunk abbpn. hogy a jó és mérgesgomba felismerése könnyű, hiszen sok hetyke „gombaszakértő” féltudása okozott már tragédiát. Az idei időjárás kedvezett a csúszó-mászóknak is. Az ártalmatlan vízi- vagy erdei siklókon kívül ala­Bátor volt a foíoriporter is: a sziklán sütkérező viperát sikerült lencsevégre kapnia. keresztes­posan elszaporodtak a ha­zai viperafajták is. Emlékezzünk arra, hogy a kö­zelmúltban a sajtó majdnem tragikusan végződő balesetről számolt be: Lőczi János er­dészt szolgálati útja közben marta meg egy homoki vipera. Hökkenten szétpillantott: se­hol senki!... A viperaméreg gyorsan felszívódhat, ezért zsebkésével testéből kikanya- ! ritotta a megmart részt. De a kígyóméreg jó része már a I szervezetébe került. Amikor Undorító és veszélyes karperec... A fogságba esett keresz­tesvipera hiába tátog. Sikamlós testét ingerülten ráfonja Sápi Mihály erdész csuklójára. (MTI—Foto: Birgés Árpád felv.) maradék erejét összeszedve —; segítséget keresett, elvesztette eszméletét, öntudatlan álla­potban szállították a kapos­vári kórházba, ahol egyheti gondos ápolás gyógyította meg. E majdnem halálos baleset tapasztalatain okulva, a dél­somogyi erdőgazdaságban kí­gyóveszélyre figyelmeztető táblákat helyeztek el azon a környéken, ahol a mérges hül­lők tanyáztak. Jó volna e pél­dát a többi „viperás vidéken” is követni. Nemcsak Dél-Somogyban, hanem Hollóháza környékén, a Zempléni hegyekben is el­szaporodtak a keresztesvipe­rák. A füzérkomlósi erdőgaz­daságban rendszeres írtóhad- járattal védekeznek a mérges­kígyók inváziója ellen. Az erdőmunkások szívesen rendeznek „vipera-fej va­dászatot”, hiszen jól meg­fizetik nemcsak az élve elfogott kígyókat, hanem a pusztítást bizonyító, beszolgáltatott lenyisszan­tott fejet is. A zempléni erdők dólgoz vász óta több mint 150 vif tettek ártalmatlanná. Kevesen tudják, hogy a fe­ketevipera is megtalálható or­szágunkban. A balátai ősláp és környéke a tanyájuk. A feketeviperák késő tavasszal bújnak elő. Könnyen össze­téveszthetők a feketén száradó gallyal. A Baláta-tó festői környékét, ahol rendkívül rit­ka növények is találhatók, na­gyon sok kiránduló keresi feL Tehát vigyázat!,.,. A fekete­vipera marása halálos is le­het. (Nedeczkí) Amiből 502 van az egész világon Néhány ezer évvel ezelőtt a bölények még Európa és Ázsia meglehetősen nagy tér­ségein éltek, ám évszázadunk elejére már csupán alig két­ezer példány maradt belőlük. De ezek is csak úgy maradtak meg, hogy védett területen, az Észak-Kaukázus és a belo- vezsszki erdő rengetegében húzódhattak meg. A különbö­ző országok állatkertjeiben 1927-ben már csak néhány tucat volt belőlük. A tudósok riadót fújtak. Nemzetközi természetvédelmi kongresszust hívtak össze, amelyen bölényvédelmi társu­latot alakítottak. A társulat munkájában aktív részt vál­laltak a szovjet tudósok. Telloban került elő ez a kőlap. Az ékírásos felirat szerint Dudu főpap emlékének szentelték. A világon ma pontosan 502 fajtiszta bölényt tartanak nyilván; ebből 140 a Szovjet­unió területén él. A bölény az orosz erdőkben található legnagyobb vad. Hossza há­rom méter, magassága (a marjától mérve) két méter. A felnőtt hímek súlya 13 mázsá­nál kezdődik. Jelentős a sze­repük az állattenyésztésben. Szarvasmarhával keresztezve rendkívül életképes utódokat hoznak létre. A bölénytehe­nek tejének zsírtartalma 9 százalék. Az állattenyésztő ebédre invitálja a gondjaira bízott bölényeket. A kubányi mezőgazdasági főiskolán 1962-ben kísérletez­ni kezdtek, hogy tehenek és bölények keresztezésével olyan tehénfajtát nyerjenek, amely nagy zsírtartalmú tejet ad. Kirgiziában az ottani akadémia és a helybeli állat- tenyésztési kutatóintézet munkatársai hústermelési cél­ra igyekeznek egy alkalmas hibridet kitenyészteni. Dél- Kirgizia több mint 800 ezer hektár kiterjedésű erdeiben kitűnő lehetőség kínálkozik ennek az értékes állatfajtának a tenyésztésére. Magyarország kőnyomatos bélyegei 35 százalékkal emelkedtek ér­tékben — írja egy francia fi- latelista újságíró. Ez az emel­kedés a múlt évi árakkal szemben áll fenn és elsősor­ban a jól centrált, hibátlan 1 példányokra vonatkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents