Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-16 / 192. szám
19*4. AUGUSZTUS Ifi, VASÄRNAP "‘vÄ/l-fflD 7 TÁVOLI NÉPEK IV. Léteznek-e ,, 4 ‘ ? Az idézőjel már joggal gyanút kelt az olvasóban. Hiszen ez az írásjel csak ott szokott díszelegni, ahol „valami nem stimmel.” Nos, a rézbőrűség- nél sem stimmel valami, akárcsak a többi legendánál, amely a leglegendásabb népet, az indiánokat körülveszi. Miért indiánok? Már maga a név is félrevezető. Azért mert Kolumbusz azt hitte: Indiába jutott el, s indiaiakat — azaz indiolcat — ta^ Iáit. így maradt rajtuk az indián név. Akárcsak Amerikán az — Amerika. 1507-ben jelent meg Martin Waldseemüller német szerző könyve, a Bevezetés a kozmográfiába címmel. Itt használják először az Ame■ ■ J ják az amerikai földrész em- ! béri történelmét. Lényegében | telhát nagyon fiatal történelem | ez, mégis: az együk legtitokza- \ tosabb, még ma is legtöbb cl- j lentmondással teli. Ló és kukorica Érdekes és talányokkal teli | történelem ez. Nagy számban I kerültek elő például vadlovak csontvázai a földrészen, mégis: iszonyú félelemmel szemlélték az indiánok a hódító ! spanyolok soha nem látott ! szörnyetegeit, a — lovakat, ők adják a világnak az .,amerikai búzát”, a kukoricát, de voltak incilán törzsek, amelyek csak a fehér ember közvetítésével ismerték meg. Van olyan törzs, amely felépíti a _ legősibb templomot — a cukuute fel. A spanyol hódítókat e kultúrából nem érdekelte más, mint az arany. Leromboltak .mindent, elégették az összes iratokat, pótolhatatlan kul- túrkincseket semmisítettek meg a civilizáció nevében. A világ nem is hallott semmit azokról a csodás alkotásokról, amelyeket a „rézbőrűek” hoztak létre, s amelyek semmivel nem maradnak el Egyiptom vagy Mezopotámia nagy alkotásai mögött. Az indián kultúrát lényegében — bár másodszorra — a múlt században. fedezték fel, amikor a véletlen nyomukra vezetett. Csodálatos városok, lélegzetállí- túan szép építmények, szobrok tárultak a kutatók elé, akik közléseikkel egycsapásra hazuggá és tarthatatlanná tetWmmfys x 'ty : ■ Äv».. v.Äcv-'a• uÄmÄL í issfes&sr.* Wmmmm '. v V- ■ U m -2L. m maiteTSi-ffi'Ä, gp - ■- . . '* v: : k - ................ ■ .. ItlMSitlfíl......... A A helyreállított maja templomok egyike Yucatanban. rika megjelölést, Amerigo Vespucci, Kolumbusz egyik kísérője neve után. S ha már a legendáknál és tévedéseknél tartunk: ma már bizonyított s nem is vitatott tény, hogy Amerikát ngm Kolumbusz fedezte fel. Jóval előtte megtörtént... A normann Leif Erikson volt az, aki i. sz. 980 körül felfedezi Vind- landot, s partraszáll a mai Massachusetts állam földjén. Itt y.ormann települést is alapít. De ő sem az első volt. Az i. e. III. században a kelták rendszeres hajóutakat bonyolítanak le Jhazájuk és — Amerika között. Többek között ezért látta meglepetten Cook kapitány, hogy a bennszülöttek háromszögletű latin vitorlát használnak csónakjaikon ... A meglepő tények mind jobban sokasodnak, s a tudomány mind több legendát dönt meg, sokszor csak azért, hogy — újabbak keletkezzenek. Miért nevezik például a csónakot egyaránt íuitamarannak Dél- India népei és’a maják? Vajon csak véletlen lenne? Az inka birodalomban — amelyről később még szólunk a kecsua nyelvet beszélték. E nyelvben azonban ezernél is több olyan szógyök van, amely a hinduk szent nyelvével, a szanszkrittal azonos. A kecsua azt mondja: man-na (nem) a szanszkrit: ma-na. Kecsua: nana (nővér), szansZkritul nanda. A holdat a !kecsua paksa-nak mondja, a szanszkrit paksza- nak. Mindez csak véletlen lenne? Miért rézbőrűek ? Soha nem láttak egyetlen vörösbőrű indiánt sem! A sárgásbarna minden árnyalata megtalálható, de.a vörös soha! A rézbőrű név onnét ered, hogy a szent harci festék valóban vörös. Ezzel kenték be magukat az indiánok, amikor a hódítók ellen harcba szálltak. És így maradt rajtuk letöröl- hetetlenül a hamis név .., Honnét jöttek? Ázsiából! A Behring-szoros helyén akkor még érintkezett a két földrész. Ezer és ezer éven át itt vonultak el a törzsek, hogy élelmet, s nyugalmat leM"--0-. Brere- wood neves néprajztudós már 1615-ben !e:'ria: ”rokonai a tatároknak és a, mongoloknak.” Ezt a rokonságot azóta tudományos vizsgálatok ezrei igazolták, A földrész legősibb kultúráját i. e. 10 ezerből származtatják a tudósok — folsomi kultúra néven tartják számon — s lényegében innét számít! cói „piramist” — tehát már j igen fejlett kultúrájú, ugyan- i akkor más törzsek még a kő- korszak kellős közepén élnek. Az átlagember megjegyezte, hogy a maják iszonyú szót kása volt az emberaldozat, de arról már nem tud, hogy ez a valóban szörnyű szokás ugyanúgy dívott a föníciaiaknál, általában a sémi törzseknél, palesztínai zsidó törzseknél is. Sok még köröttük ma is a legenda. Skalpok, vérszomjasság, holott: békés és nagyon becsületes emberek voltak. Montezuma, az azték császár gyanútlanul beengedte fővárosába Cortezt és seregét, akik — meggyilkolták ... Nem a fehér ember szenvedett tőlük, hanem ők a fehér embertől. Hírhedtté vált az amerikai földrész úttörőinek jelmondata: „Csák a halott indián a jó indián”. Holott az indián „csak” hazáját védte | azok ellen, akik elvették tő- j le ... Szomorú és lehangoló | az indiánok történelme a fe- j hér ember megjelenése után. De előtte ... Legendás nevek Az indiánok történelmével aligha foglalkozhatunk úgy, hogy ne kelljen újból és újból legendás nevekkel találkoznunk: maják, aztékok, tol- tékok, inkák, irokézek, huro- nok, maszkók, tuszltarorák, s sorolhatnánk a legendás neveket tovább. A sok-sok törzs j sokféle nyelvet beszélt. A világ egvetlen területén sem ta- | lálkozhatunk olyan nyelvi sokféleséggel, mint éppen itt, Amerikában, az indiánok földién. Hiszen például az inkák birodalmában a kecsua nyelvet beszélték, de legalább tizenöt féle törzs élt a birodalomban. s a ma is élő maja leszármazottak ugyanazt a nyelvet beszélik, amit őseik, mégsem .tudnak mit kezdeni a megmaradt feliratokkal ... Sokféle osztályozást megkíséreltek a néprajztudósok, hogy valamennyire is eligazodjanak az indián törzsek világában. Mindenféle osztályozásnak vannak előnyei, de — hátránvai is. Mi itt lényegében három naav indián kultúrkörrel foglalkozhatunk: az aztékkal, a maiával és az inkával. E háromban febalálha- tó mindaz, amit e sokféle törzsből összetevődő fai alkotott. s amivel ma is ámulatbg ejti a világot. ! Kétszer felfedezett kultúra Az indián kultúrát a világ lényegében másodszor fedezték a „vad és civilizálatlan” indiánokról szóló világképet. Az indián kultúrákat — ahogyan a tudósok jelölik — „lefejezték” a gyarmatosítók. Itt nem takart semmit a homok, itt élt és virágzott egy kultúra, amelyet lefejezték, s ezért a feledés homálya borult rá. E kultúrák leghíresebbje az inka volt. Az inkák birodalma Az inka nem nép volt: a j név az uralkodó elit neve, \ akik összefogták a törzseket, s erős birodalmat teremtettek. Peru és Chile kisebb részén virágzott az inka birodalom, s az utolsó inka, akinek kezéből Pizarro és társai csavarták ki az arany- csillagban végződő királyi jogart, Atahuallpa volt. De kik voltak az inkák? | Származásukat megnyugtató j módon még nem tisztázta a j tudomány. Arcuk típusa, haj- i viseletűk alattvalóikétól teljesen elütő volt. Angol tudósok a megtalált inkamúmiák maradványait analizálták, s arra a következtetésre jutottak, hogy annak összetétele egyetlen más indián törzs tagjainak véréhez sem . hasonlítható. Sok még a talány, a kérdőjel — származásukat illetően. Tetteiket azonban megőrizték a romok. A legősibb kultúrcentrumot Peru területén az i. sz. 400 körüli évekből tárták fel, az ország északi fennsíkján, az ún. Castillot. Százötven méter hosszú rompalota ez, termekkel, oszlopmaradványokkal. kődomborművekkel. 1Í00—1200 körül alakul ki az inka birodalom. Az e területen élő csauka, csimu, uru törzseket tűzzel-vassal, de engedelmességre kényszerítik az inka uralkodók, akik közül sok neve fennmaradt. Az első, akinek alakba még félig a legendák ködébe vész. Manco Capac volt. ő alapította meg a birodalmat. Amikor 1532. november 15- én Pizarro bevonult maroknyi serege élén Caxamarca főterére — ahol ideiglenesen az inka tartózkodott — a birodalom mintegy tizenkétmillió alattvalót számlált. (Jövő vasárnap befejező cikkünk: Aztékok, maják) Kárpáti László A matuzsálemek titka Hogyan és hol élnek a matuzsálemek? S vajon milyen az életformájuk: olyan-e, mint a többi emberé? Sokan teszik fel ezeket a kérdéseket. A Szovjet Orvostudományi Akadémia gerontológiai intézetében, ahol a hosszú élet titkát kutatják, összegezték a legutóbbi szovjet népszámlálás adatait. Ennek alapján meghatározták, hogy egy-egy közigazgatási egységben milyen szinten van a magas életkor; ez úgy történt, hogy kiszámították, hány 80 éves és annál idősebb lakos jut ezer főre az illető köztársaságban, területen, járásban. Az adatokat térképre vezették, amelynek elemzése alapján levonhatunk néhány érdekes tanulságot. Először is: a matuzsálemek földrajzi megoszlása egyenetlen, ezer idős emberre — a helytől függően — 55—160 nyolcvanéves és annál idősebb lakos jut. Másodszor pedig megállapíthatjuk, hogy nemcsak ott találunk viszonylag sok matuzsálemet, ahol azt a, közhiedelem szerint várnánk, például a Kaukázuson túl, hanem más országrészekben, így például a rosi lakosság körében csaknem annyi a hosszú életű ember, mint a falvakban. Megdől tehát az a hiedelem is, hogy csak a falusi lakosok élnek sokáig. A 90 éves és ennél idősebb lakosok számarányát tekintve a Szovjetunióban a Kara- bak Autonóm Terület és a Nahicseváni Autonóm Köztársaság vezet Azerbajdzsánban, a Dái-Osszét Autonom Terület, az Abház és az Adzsar Autonóm Köztársaság Grúziában, valamint a Dagesztáni Autonóm Köztársaság és Észak- Kaukázus még néhány más vidéke. Bizonyos mértékig váratlan eredmény, hogy a matuzsálemek számarányát tekintve, a rendkívül zord éghajlatú Jakutföld szinte semmivel sem marad le az említett országrészek mögött. Szibéria más v idékein is elég sok a hosszú életű ember. A legnagyobb érdeklődés természetesen az igen-igen hosszú életű emberek felé fordul, akik már századik élet-« évüket is elérték, vagy még annál is többet. A Szovjetunióban az 1959-es népszámláláskor 21 70S olyan embert vettek nyilvántartásba, aki akkor 100 éven felüli volt. A hosszú élet az életkörülmények függvénye is, tehát attól is függ, milyen körülmények között dolgoznak és pihennek, hogyan táplálkoznak, hogyan töltik szabad idejüket, milyen viszonyban vannak embertársaikkal az emberek. A hosszú élet titkának meg[ fejtése elősegíti, hogy jobban | j megtervezzék azokat az álla- ) ! mi és társadalmi teendőket, amelyek célja elérni, hogy az egész lakosság életkorát meghosszabíbhassák. A matuzsálemek kivétel nélkül munkás életet éltek. Többség-ük fizikai munkát végzett, mégpedig 61 százalékuk a mezőgazdaságban, 16 százalékuk az iparban. A nyilvántartásba veiteknek csupán 4 százaléka volt szellemi dolgozó. Valamennyien fiatalon kezdtek dolgozni és késő öregségükig aktívan tevékenykedtek. A munka számukra életszükséglet volt. Hogyan táplálkoztak a matuzsálemek? Vallomásaikból kiderül, hogy S0 százalékuk a lehető legváltozatosabban. Csupán 9,5 százalék volt közülük vegetáriánus. Viszont csaknem valamennyien mérsékeltek voltak az evésben. Sem falánk, sem lusta ember nem akadt közöttük. Többsészegesek. Az Ukrán SZSZK- ban nyilvántartásba vett és megvizsgált, hosszú életűnek számító férfiak fele például soha nem dohányzott, negyede pedig soha nem ivott. Mae köztársaságokban nagyjából hasonló eredménnyel jártak a vizsgálatok. ■ A matuzsálemek nem élteit üvegházi körülmények között. Sokaknak éhezés és más nélkülözés is osztályrészül jutott. Van olyan vélemény, hogy az átlagon felülien hosszá életkor örökletes hajlam. Amikor a kérdést megvizsgálták, kitűnt, hogy a nyilvántartásba vett matuzsálemek családjában nem mindenütt éltek hosszú életű emberek. Megvizsgálták a matuzsálemek egészségi állapotát. Megállapították, hogy sokuk jól érzi magát, meglehetősen mozgékony; megőrizték szellemi frisséségüket, illetve, ha van is fogyatékosság ezen a téren, az nem jelentős. Rendkívül magas koruk ellenére a matuzsálemek erejükhöz mérten részt vesznek a különböző házi munkákban. Ez a mozgás-tevékenység jótékonyan hat vissza rájuk, elősegíti szerveik normális működését, hátráltatja szervezetük elaggását. Kóstoló (Foto: Tóth István) Baltikumban is. Érdekes tény: a nők között csaknem mindenütt több a hosszú életű, mint a férfiak körében. A matuzsálemek nemzetség szerinti megoszlása rendkívül változatos. Feltűnő az is, hogy néhány köztársaságban a vágük sovány, szikár. A testesebb, vagy különösen a kövér ember ritka kivétel közöttük. A matuzsálemek nem voltak sem ei'ős dohányosok, sem réVan rá rendelet? — Halk, udvarias kopogás titán, a leereszkedő „szabad” hallatára a fiatal titkár belépett az igazgatói szobába. — Igazgató elvtárs, bocsásson meg a zavarásért. A város, ifjúsági klubjától van itt egy küldöttség. Kérni jöttek. — Kérni, kérni... Mindenki csak kér... Na mit? — Engedelmével egy zongorát. — Hm ... zongorát. Miért pont zongorát? Van nekünk egyáltalán zongoránk? — Hogyne, igazgató elvtárs. Több mint tíz darab. Zongoraellátottságunk kitűnő. — Hol is tartjuk ezeket? — Egy éppen ezen az emeleten található. Sipa kartárs szobájában. — Az jó lesz? — Nem, azt ne ad- julk oda. Azzal egy kis baj van. Sipa kartárs az évek óta elintézetlen aktákat tartja benne. Na meg időközben egy egércsalád is beleköltözött. Nem lenne humánus dolog feldúlni egy békés otthont. — Akkor? — Mancikánál is van egy. De sajnos, azt is figyelmen kívül kell . hagynunk. A sötétbarna políro- zás jól megy Mancika legújabb nyári ruhájához... — Tovább! — Talán a portásfülkéből adjuk oda? ...Nem, azt sem lehet. Nem megy. Sőt. még nem is vihetjük. Zsiga bácsi kiszedte belőle a húrokat, íjakat készített az unokáinak. Teli Vilmos! Tetszik tudni. — Apropó, a ma-* ga szobájában nincs zongora? 1 — Sajnos, rosszra gondol, igazgató elvtárs. Ugyanis az egyik láb pont eltakarja a szőnyegen levő csúnya kávéfoltot. Kérem, hagyjuk ezt a zongorát nálam. Viszont a raktárban még gyárilag csomagolva porosodik néhány. — Azokat nem lehet! Tíz éve állnak már ott. Még egy évtized, s a múzeumnak ajándékozzuk. Nevünk bekerül az újságokba. Majd olvashatják az emberek: „...X. Y. vállalat nyolc vadonatúj-ócska zongorá ajándékozott a múzeumnak .. — Ni csak, mos: veszem észre. Hisze az igazgató elvtár. szobájában is van egy zongora! — Ezzel azt aka ja mondani, hogy e: adjuk oda? Ezt a: tán végképp néni szabad! A föosztá y- vezető kartárs ittlétekor mindig eret könyököl. Most megfosztanánk kedvem bútordarabjától ? Emberség is van a világon! — Erről jut esze mbe. Holnap ka~u > a jó munka jutalmáért egy újabi zongorát közp n púnktól. Legyün emberségesek, acl.u< oda azt. — Hm ... Nem le hét! Képtelenség Van erre rendelet'! Tóth István Mértéktartás, fizikai munka — Ma is dolgoznak — Egy felmérés tanulságai
