Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-16 / 192. szám

~ .™.g jiflfc a té­ri len ' adták át Oberhof- ban a világ egyik legmoder­nebb sáncát, a „Rennsteig sánc”-ot. 1964. AUGUSZTUS 16. VASÄRNAP PEST me erei CKlrltW THÜRINGIAI' BARÁTAINK Bemutatjuk a testvéri Suhl megyét Üdülök, turisták, betegek paradicsoma A közelmúltban — mint arról olvasóinkat tájékoztattuk — hazánkba látogatott az NDK-beli Suhl megye pártbizott­ságának küldöttsége. Német vendégeink felkerestek Pest me­gyei üzemeket, termelőszövetkezeteket, megismerkedtek me­gyénk tájaival, gyáraival, lakóival. A látogatás során a Pest megyei Pártbizottság és á Suhl megyei pártbizottság képvi­selői arra az elhatározásra jutottak, hogy a két megye kö­zött eleven, állandó, szoros baráti kapcsolatot építenek ki. Az alábbiakban bemutatjuk olvasóinkTwk a testvéri Suhl megyét, lapjuk munkatársainak cikkei nyomán. RENNSTEIG ÉS WERRA KÖZÖTT Mint ahogy az NDK pol­gárai valamennyien, mi, Suhl megyeiek is szeretnénk a test­véri szocialista államok la­kosságával egyre szorosabb kapcsolatot teremteni. Sze­retnénk a szívélyes baráti szálakat még szorosabbra fűz­ni magyar barátainkkal, akik elnökünket, Walter Ulbricht elvtársat, és kíséretét oly lel­kesen és szeretettel fogadták baráti látogatása alkalmából ez év májusában Magyaror­szágon. Szeretnénk közelebb­ről megismerni önöket, hogy kölcsönösen még jobban meg­értsük, tiszteljük és szeressük egymást. A kép megyeszékhelyünk egy részletét ábrázolja az új kultúrházzal, a szakszervezeti székházzal és (jobb oldalt) la­punk, a „Freies Wort” (Sza­bad Szó) szerkesztőségének épületével. Lapunk a Né­met Szocialista Egységpárt megyei orgánuma, mintegy 120 ezer előfizetővel. Vagyis minden negyedik lakosa a me­gyének olvassa az újságot, amely így eljut majd minden családhoz. Suhl ősi munkásváros. Is­mertetőjele a fegyverkovács, amely a világhírű vadász- és sportfegyvergyártás szimbólu­ma. A városról a Kapp-puccs idején (1920 márciusának csa­tazajos napjaiban) így beszél­tek: „Zöld erdőben egy vö­rös város, amelynek szétlőtték a városházát.” Akkor kerget­ték ki a városból, a hegyekből és az erdőkből a munkások a Kapp—Lüttwitz konzorciu­mot, amely katonai diktatú­rát óhajtott bevezetni terüle­tünkön, amelyről a „Jénai Népújság” 1931. május 28-án így írt: „a lakosság végzete ott mindig az volt, hogy nyo­morúságos körülmények kö­zött kellett élniük”. A táj csodálatos volt, ám Oberhof és Liebenstein fürdőhelye­ken a junkerek és a gyárosok dőzsöltek. Számukra a múlt­ban valóban Németország zöld szíve” volt a mi szép Thüringáánk. A szorgalmas emberek ugyanakkor mezítláb és éhez­ve robotoltak a tőkések, üveg­hutáiban. Míg például Né­metországban az átlagkereset 1925/26-ban óránként 75 és 90 pfennig között mozgott, ad­dig a thüringiai üvegfúvóknak 36 pfenniget, helyenként pe­dig csak 18 pfenniget fizet­tek. Ennek egyszersmindenkorra vége. mióta a munkások és a parasztok sorsuk irányítását a kezükbe vették. Bár megyénk lakosainak számát é$ a terü­letet figyelembe véve, az NDK legkisebb megyéje d mienk, mégis fontos feladatok vár­nak ránk a szocialista NDK felépítésében. A megye szor­galmas és boldog népe tisztá­ban van felelősségével, amély- lyél a szocializmus és a béke ügyének tartozik, miután 400 kilométeres határunk egy­ben az állam határa is az im­perialista Nyugat-Németor- szággal. Munkásaink főleg a bá­nyákban, a fémművekben, üveggyárakban, elektrotechni­kai üzemekben, a papír és kultúrcifck gyárakban, jármű­iparban dolgoznak. Az álta­luk előállított áru tekintélyes részét több . mint 100 ország­ba exportálják, a világ min­den tájára. Suhl megye jelenti a „Ki- ckelhahn” kirándulóhelyet, amely Goethét megihlette, je­lenti Ilmenaut, több mint két­ezer diákjával az új műszaki főiskolán. Suhl megye: a ká­lium. A rádiókészülékek és játékok Somnebergből, va­dászfegyverek és elektromos konyhabenendezések, háztar­tási gépek Suliiból, szerszá­mok Schmalkaldenből, iiveg és porcelán a gyárak és a ház­tartások részére, és sok egyéb, fontos termék, ez mind-mind Suhl megye. Mint ahogy a tej és a vaj is (megyénknek van a legtöbb legelője az NDK- ban), sőt a pihenés, az üdülés is a csodálatos hegységekben,' erdőkiben. És a Vadászok „hal- Iali”-ja is a megyét idézi, mert területének fele erdő, telistele örökzöld lucfenyővel. Hegyeit, völgyeit gazdag múltú, daloskedvű, zenebarát nép lakja, amely a szocializ­mus építésének , új. merész útját járja. Hagyományos ven­dégszeretetét pedig szeretné önöknek, kedves magyar ba­rátaink, bebizonyítani. S uhl megye jellegzetesen középhegyvidék. Terü­letén találjuk a Thüringiai Erdő legnagyobb részét (a Rennsteig egy ősi, középkori kalmárútvonal, ma kedvelt turistaút, amely átszeli te­rületét nyugat—keleti irány­ban) és a Rhtjn-hegység nyúlványait. Suhl, a megye- székhely 525 méteren, Neu- haus — járási székhely — 835 méteren, Bad-Salzungen ugyancsak járási székhely — 356 m magason terül el. Me­gyénk bővelkedik igen ér­tékes gyógyforrásokban, amelyek elsősorban a világ­szerte ismert Liebenstein- fürdő környékén — ezt kü­lönösen a szívbetegek kere­sik fel — és Bad Salzungen- ben találhatók. H ála a festői vidéknek és a kellemes éghajlat­nak, megyénk a Keleti-ten­ger partján végighúzódó Rostock megye után az NDK-ban második helyen áll gyógyfürdők és üdülőhe­lyek tekintetében. Évente mintegy 330 ezren üdülyefc, és 33 ezren gyógykezeltetik magukat nálunk. Vagyis annyian, mint körülbelül a lakosság (Suhl megye lakos­sága. — A szerk.) kétharma­da vendégeskedik, pihen és gyógyul minálunk az NDK- bői és külföldről. Ezenfelül) megyénk évente mintegy A „WERRA“ KÁLIUMKOMBINÁT: Európa legnagyobb káliumüzeme A világ káliumtermelésének mintegy ötödrészét az NDK adja, ebből 42 százalékot a merkersi „Werra” VEB Ká­liumkombinát állít elő, Bad Salzungen járásban, a mi me­gyénkben. így a „Werra” ká­liumkombinát ( Európa legna­gyobb káliumüzeme. Képün­kön a távolban a kombinát egy része látható. A szép kis­lány Rübsám kisasszony, aki az üzem műkedvelő színházá­ban játszik és ezenkívül mint fiatal tehetséges, slágerénekes is. A 60-as káliumgránulátért, amely a világpiac egyik leg­keresettebb káliumterméke, a mi üzemünket aranyéremmel tüntették ki a legutóbbi lip­csei vásáron. Minden szem­pontból világszínvonalon áll kálium termelésünk. A gazdag káliumlelőhelye­ken kívül megyénkben talál­ható még vasérc, mangán és szénsav. A megye rendelkezik az NDK egyetlen szénsavüze­mével a Werra völgyében. A Werra legnagyobb folyónk (nem-hajózható). Az új ugrósánc rekordját Die­ter Neuendorf és Dieter Bokc- ioh tartja 111,5 méterrel 300 ifjúsági üdülőtábornak ad helyet, amelyet az NDK különböző Vidékeiről érke­ző gyerekek népesítenek be. j Thüringiai Erdő ma­is gaslatai az üdülőkön. kívül a téli sportok révén is ■ jól ismertek az NDK hatá­rain messzi túl. Így például Obenhof, Brotterode, Schmiedefeld, Lauscha, stb. Megyénkben lakik az olim­piai és kétszeres világbaj­nok Helmut Recknageli Werner Lesser, Dieter Bo- kéloh és sok más, nemzetkö­zileg is ismert és elismert sportolói CSAK RÖVIDEN Megyénkben 3876 négyzet- kilométeren 547 ezren élnek. Ez azt jelenti, hogy a népsűrű­ség négyzetkilométerenként 141. A megye nyolc járásra ta­golódik, összesen 413 helységet foglal magában, amelyből 31 városi jogú. ■k A megyeszékhely Suhl. A já­rási székhelyek: Bad Salzun­gen, Hildburghausen. Ilmenau. Meinüigen, Neuhaus, Schmal­kalden, Sonneberg és Suhl. ★ A megye legmagasabb csú­csai: a Grosser Beerberg 982 méter, a Schneekopf 978 me­ter. ■k A megye összes területének 50 százaléka erdő. íme, a festői szépségű Suhl egy részlete /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents