Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-16 / 192. szám
4 "t^iirfap 1964. AUGUSZTUS 16. VASÄRNA1 Augusztus 18-án: gépkocsinyeremény- betétkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénztár augusztus 18-án rendezi a gépkocsi-nyereménybetét- könyvek 13. sorsolását, amelyen ismét százhatvanöttel növekszik azoknak a száma, akik a szerencsével párosult takarékosságuknak köszönhetik az autót. Ezúttal a Moszkvicsokon, a Skodákon, a Wartburgokon és az új, 601- es típusú Trabantokon kívül Renault, Fiat, Simca és Triumph Herald kocsikat sorsolnak ki. A húzáson az április 30-a előtt váltott és július 31-én még érvényben volt 10 000 forintos nyereménybetétkönyvekre 84, az ötezer forintosokra pedig 81 személygépkocsit sorsolnak ki. A húzást kedden délután 5 órai kezdettel tartják a Bartók szabadtéri színpadon, vagy rossz idő esetén a MOM Csörsz utcai művelődési házában. (MTI) SZÁZ ESZTENDŐ A SZENTENDREI Városi Tanács népművelési felügyelője, Székely Lajos figyelmeztetett Bogdányi Gyula bácsira, a város legöregebb emberére. A hangulatos kis utcákon Bogdányi Gyula bácsi lakása, a Dumtsa Jenő utca 6. szám félé baktattam. Jókedvű, hangos fiatalok jöttek velem szembe összekapaszkodva, nevetgélve. A Duna-part felé mentek. Mielőtt beléptem volna a házba, azon tűnődtem, milyen lehet egy százéves Öregember. Az arca bizonyára ráncos, mint a nyári hőségtől megszikkadt földek, keze reszketeg... talán már járni sem tud. Száz év nagy idő. Nos, Bogdányi Gyula bácsi nem ilyen. A szája szögletében húzódó két keserű ráncot leszámítva, arca sima, keze nem reszket, amint a szivart a szájához Barátok emeli. Mert szivarozik az öreg, naponta kettőt is elszív. Amikor született, 1864-ben, Kossuth az emigráció keserű kenyerét ette, és ekkor alakítja meg Marx Károly Londonban a Nemzetközi Munkás Egyesülést, az első Internacionálét. Apja szegény, vágvölgyi favágó volt, itt érte utói a kegyetlen halál. Fadöntés közben egy hatalmas bükk lett a szemfedője. Gyula bácsi apjától örökölte a természet szeretetét. Egész élete összekapcsolódott vele. A tragikus eset után még kijárt a favágók közé, segített nekik ezt-azt, garasokért. Néha meg elkalandozott és tágranyílt, nagy, csodálkozó gyermek- szemmel bámulta a sok színű erdőt, a rohanó hegyipatakokat, figyelte az erdei állatok életét. Hatéves, mikor édesanyjával Szentendrére, a híres bortermő vidékre költöznek. Figyelem az öreget, tekintete elkalandozik. Mintha átnézne a falon. Szemefénye most megtört, olyan a tükre, mint a párás üveg. Ha olvasni gyenge is, de a múltba nézni, múltat kutatni jó. Egyszer a király, Ferenc József és a trónörökös erre vadásztak. Kemény tél volt, a Duna ' is befagyott. Minden embert kihajtottak a Duna jegére folyosót vágni, nehogy a sziget felől meghajtott vad elmenekülhessen. — A trónörökös — emlékezik Gyula bácsi —, hirtelen ember volt, beszéd közben mindig hadonászott... mellette álltam a jégbe vágott folyosó szóién. Ä trónörökös valamit mondott az uraknak, egy mozdulat és bent voltam a jeges vízben . .. Társai alig tudták kihúzni a sodrásból. — Dobjanak rá egy subát — mondta a trónörökös. — Nem lesz semmi baja... erős ez a fajta... Folyt a vadászat tovább... Valami szakmát szeretett volna tanulni. Sóvárogva nézte a mások lábán feszülő rámás csizmákat. Abban az időben még céhek voltak, és a helybeli, híres volt a szép csizmákról meg a mester embernyúzó szigoráról. Gyula bácsi nem sokáig bírta... nem ment vándorútra, nem készült el a remek sem. Révész lett. — A természet... — mondja — visszahúzott. Pedig küzdelmes Idők voltak azok... ismertem a Dunát, az is engem. De sokat jártam a hol szelíd, hol haragos habjain ... ide, oda... Az öreg nem mondta, de én úgy éreztem ez életének a nagy titka: a ritmus. Nem kapkodott soha, tempósan, megfontoltan dolgozott. A dohánnyal megrakott szekerek mindig csak Gyula bácsi kompján akartak közlekedni. Egyszer sem fordult a vízbe. Kicsi, de biztos darab kenyérnek látszott, megnősült. Jó házasság volt. Hét gyermekük született, négy még ma is él. Feleségét 1929- ben temette el. Milyen furcsa, az öreg a gyerekekről mesél, a legfiatalabb is túl van már az ötvenen. Nekem idősek, neki — gyerekek ... Jól emlékszik az első háború talmi lelkesedésére, és később a gyászoló, kisírt asz- szonyszemekre. — Aztán jött a kommün... nem féltem, hiszen a szegényekhez tartoztam. Talán akkor ember lehettem volna... utána mást szolgáltam, erdőirtás, mezei munka... küzdelmes volt, de jó volt az élet... Az újat, a felszabadulás utánit sem élvezhette, hiszen nyolcvanéves volt. Dolgozni már nem tudott. Figyelte hogyan változik körülötte a világ. — Bizony, eleinte furcsa volt... nehezen indult. Most már úgy látom elrendeződik a dolog, az országbein, meg itt is. — Vendégségbe... — hangja kicsit megremeg — átutazóban vagyok már itt... de azért még érdekel, hogy mi történik a világban. Mindennap felolvassák az újságot.. . Keze még nem reszket, de szeme fénye megtört... kemény és nehéz volt a száz év. Hallgatás vonja be leplével a ezobát. A szivar végig égett. Kihűlt csonkja a hamutartó szóién pihen. Búcsúzom. Ö feláll, s a kapuig kísér. Hiába tiltakozom. — Tudom mi a tisztesség — mondja, miközben halkan nyikorog a zöldre mázolt fakapu, aztán becsukódik. Az utcán fülembe cseng még Gyula bácsi hangja: küzdelmes volt, de jó az élet. Karácsonyi István Heti jogi tanácsadónk Termelőszövetkezeti vezető állású dolgozók munkaügyi vitái Általános munkaügyi rendelkezés, hogy vezető állású dolgozóknak áthelyezéssel, felmondással kapcsolatos munkaügyében a felmondást, áthelyezést elrendelő szerv közvetlen felettes hatósága jogosult dönteni. Egyébként a vezető állású dolgozók munkaügyi vitái a járásbíróság hatáskörébe tartoznak. Eltérő gyakorlat volt, ha a tsz-vezétő állást betöltő dolgozóinak (mezőgazdász, főkönyvelő stb.) nem megfelelő munkavégzése, alkalmatlansága miatt került sor a munka- viszony felmondására, melyik hatóság — a járási tanács mezőgazdasági osztálya vagy a bíróság jogosult-e panasz esetén dönteni? A Legfelsőbb Bíróság egy tsz-főkönyvelő ügyében kimondta, hogy vezető állású termelőszövetkezeti dolgozók felmondással, áthelyezéssel kapcsolatos munkaügyi vitái a járásbíróság hatáskörébe tartoznak. Ugyanis a tsz-dolgozók munkaügyi vitáira vonatkozó, általános munkatörvényi renj- delkezések alkalmazását a törvény kizárja. A mezőgazdasági munkavállalók, javadalmazásáról A tsz-mozgalom megszilárdítása, továbbfejlesztése, vezetésének megerősítése érdekében lehetőséget adnak a rendelkezések, hogy a termelőszövetkezet szakembereket — mezőgazdászt, könyvelőt stb. — munkaszerződéssel alkalmazzon. A szakembereket a közgyűlés által megállapított munkaegységrészesedésben és egyéb járandóságban, jövedelemkdegészítésben lehet részesíteni. > Több helyen problémát jelentett, hogy ezek a rendelkezések'a fizikai munkát végző Vnezőgazdasági munkavállalóikra kiterjeszthetők-e. A Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást, hogy ezeknek a rendelkezéseknek a mezőgazdasági munkavállalókra való kiterjesztése nem lenne helyes, mért ez nem szolgálná a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom erősítését. Az ilyen gyakorlat a termelőszövetkezeti tagsági viszonyra vonatkozó rendelkezések kijátszását eredményezhetné. Tv-film Sarkadi „Viharban“ című novellájából A Magyar Televízió filmre viszi Sarkadi Imre Viharban című novelláját. Mihályfi Imre rendező és Zsombolyai János operatőr vezetésével a forgatócsoport a Balatonon készítette a film legtöbb felvételét. A forgatást szeptemberben, műteremben folytatják. A tv- film női főszerepét' Tímár Éva, a Nemzeti, Színház fiatal művésznője játssza. (MTI) Termelőszövetkezeti tag munkaegységrészesedésével kapcsolatos vitája Érvényes rendelkezés szerint a tsz-tagok munkaegységgel, jövedelemrészesedéssel kapcsolatos vitáiban 300 forinton aluli követelés esetében a vezetőség, azon felül a közgyűlés dönt első fokon. A vezetőség határozata ellen a közgyűléshez lehet fordulni. További jogorvoslatnak nincs helye. Problémaként vetődött fel, hogy 300 forintot meghaladó követelés esetén a közgyűlés első fokú határozata ellen lehet-e bíróságnál keresettel élni? A tsz-ekre vonatkozó rendelkezések előírják, milyen vitás ügyben lehet bírósághoz fordulni. - így például kártérítési kötelezettséget megállapító első fokú közgyűlési határozat ellen, lakás bérletével, használatával kapcsolatos egyéb vitákban hozott döntések ellen. Nem lehet viszont bíróságnál keresettel élni a kérdéses ügyben hozott közgyűlési határozat ellen. A törvény értelmében a járási tanács végrehajtó bizottságához lehet fordulni. Akadályközlés elmulasztása a termelési és terményértékesítési szerződéseknél A Polgári Törvénykönyv előírja: ha a termelési vagy terményértékesítés szerződés megkötése után olyan körülmény merült fel, amelynek következtében a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előreláthatóan akadályba ütközik, erről a felek kötelesek egymást kellő időben írásban értesíteni, kivéve, ha az akadályt a másik félnek is ismerni kellett. Az akadályközlés elmulasztását korábbi jogszabályok kötbérrel sújtották. Emiatt több tsz-volt kénytelen kötbért fizetni még akkor is, ha egyébként szerződési kötelezettségének eleget is tett. Az újabb rendelkezések az akadályközlés elmulasztásához kötbérfizetési kötelezettséget nem fűznek. Ez azonban nem jelenti, hogy az akadály- értesítés elmulasztásának jogi következményei ne lennének. Minthogy számos esetben ma is előfordul, hogy a tsz- ek elmulasztják az akadályértesítést, ezért szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet a Legfelsőbb Bíróság kollégiumi állásfoglalására. Kimondja a döntés, hogy szerződésszegés miatt indított perben — például késedelmes teljesítés miatt kártérítés — vizsgálni kell az akadályértesítés elmulasztásának kihatásait is. Azt, hogy a károk bekövetkeztében az akadályköz- lés elmulasztása mennyiben játszott közre, illetve a tszr- nek vagy a termeltetőnek — vevőnek — ez mennyiben róható fel. Az állásfoglalás szerint az a fél, amelyik, az akadályértesítés kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanul mulasztotta el, és ezzel kárt okozott, köteles azt a másik félnek megtéríteni. A kötbérfizetési kötelezettségről Külön rendelkezések szabályozzák,. mikor áll fenn kötbérfizetési kötelezettség. Minthogy a termelőszövetkezet nevében aláírásra jogosultakról a járási tanács mezőgazdasági osztálya képviseleti könyvet vezet, akkor érvényesíthető tsz-szel szemben kötbér, ha a termelési vagy terményértékesítési szerződést az elnök és még egy, a közgyűlés által kijelölt vezetőségi tag kötötte meg. Ugyanis a tsz-alapszabály- minta szerint a szövetkezet revében kötelezettségvállalásra az elnök csak a közgyűlés Utal kijelölt vezetőségi taggal igyüttesen jogosult. Dr. M. J, Jiiidenl a giiermekéri 4 papa és Ti rázták, a mama elhatá- hogy végre szereznek egy szép napot Ignáckának, aki korát tekintve, ötéves, beosztását illetően pedig egyetlen gyerek a családban, a papa és a mama busz-, ke ség e és szeme fénye. Vasárnap korán ebédeltek, közben lg nációit elverték, mert nem sietett eléggé. Az-, tán másfél órán keresztül sikálták, több ruhácskát rápróbáltak, míg végre megállapod-, tak, hogy a fehér nadrág és a világos kék jersey blúz lesz a leg mutató sabb. Midőn Ig- nácka teljes díszben pompázott, a papa és a mama negyedóráig gyönyörködtek benne és megállapították, hogy az egész környéken nincs ilyen szép és főleg rendesen öltöztetett gyerek. Aztán kézenfogták Ignáckát és elindultak a Vidám Park felé. A korzón mentek végig, hogy mindenki lássa az idilli családi hármast. Itt történt az első baj: Ignácka leparkírozott egy cukrászda előtt és csak egy forintos fagylalt lefizetése ellenében volt hajlandó tovább menni. Megkapta a fagylaltot, utána rögtön két nagy pofont, mert a kék blúzon végigcsorgatta a csokoládét. Ignácka bömbölni kezdett, arca maszatos lett, de mivel tiszta gyerek volt, fagyialtos mancsával letörölte, majd kezét a nadrágjába kente. Űjabb két pofont kapott, amitől megint maszatos lett, de képét letörölte és mancsait.. . (Lásd fentebb.) Így értek ki a Vidám Parkba. A papa az első bódénál leparkirozott és idegességét csillapítandó, rendelt egy korsó sört. Ez a mamának nem tetszett, amin természetesen összevesztek. Ezalatt Ignácka — miután effajta csatározást annyit hallott már, hogy egyáltalán 7iem szórakoztatta — elindult a körhinta felé. Közben a papa és a mama az ösz- szes szótárukban található gorombaságot egymás fejéhez vagdosta, majd miután kifogytak a szóból, feltűnt nekik Ignácka hiánya: A mama tébolyodottan rohant a hangos híradóhoz, a papa pedig össze-vissza szaladgált és bánatában újabb korsó sört ivott. Ignácka ezalatt összebarátkozott egy nénivel, aki vett neki egy fagylaltot és az irodába kísérte, ahol a mama az öröm visszafojthatatlan sikoltásával ölelte keblére egyszem gyermekét és adott neki két hatalmas pofont, amitől Ignáclta újfent sírni kezdett és újra maszatos lett és stb., stb. ikor végre lecsitultak a kedélyek és a papát is megtalálták egy büfésátornál, elvitték Ignáckát a dodgem- hez, hadd szórakozzon az a gyerek. Ignáckának nagyon tetszett a dolog, csak azt fájlalta, hogy a papa nem engedte kormányozni. Ezért sírt, mire újra kapott két pofont, amiért sírni kezdett, stb., stb. Az ötödik menet után Ignácka már kiszállt volna, de M a papa azt akarta, hogy kedvére szórakozzon. A mama is kiabált a korlát mögül, hogy szégyellhetné magát a papa, negyven éves létére nem tudja abbahagyni a dodgemezést és elver minden pénzt. Ignácka a hetedik menet Után bőgni kezdett. Szegény a kis buta eszével nem tudta felfogni, hogy a papa komoly ember létére csak azért vezeti nagy rikkantásokkal azt a vacak dodgemet, hogy ő örüljön. Megint kapott két pofont, amiért olyan buta, hogy nem tudja mi a jó neki... Amikor végre újra szilárd talajra kerültek, a papa és a mama megint összevesztek. Ignáckának azonban volt any- nyi esze, hogy nem ment el, hanem a lábuk alatt a sóderből kis homokvárat kezdett építeni. Közben a feje felett folyt a légicsata, amelynek egyik manővere közben a mama a tűsarkával a kezére lépett. Ignácka természetesen bőgött és persze újra kapott egy pofont, de a sírástól maszatos kezét már nem törölte ja nadrágba, mert mint mondtam, tiszta gyerek volt és nem akarta, hogy a keze bepiszkolódjék. A mama elhatározta, hogy hazamennek, mert egy ilyen piszkos kölyökkel nem sétál. Még valaki meglátná és mit szólna, hogy ‘tgnácka ilyen slampos. A papa azonban a gyerek pártjára állt és elcipelte a céllövöldéhez, hogy majd nyer neki valamit. Ig- nácka az első ötven lövést; élvezte, csak később kezdett i unatkozni, de meg sem nyik- kant. Helyette beszélt eleget a mama, aki megállapította, hogy a papa sosem lesz Teli Vilmos, legfeljebb tökfilkó. Ignácka csak a Teli Vilmost értette, mert még nem ismer-i le a magyar kártyát. Egy idői után a mama kitépte Ignácka kezét a papáéból és felült ve-l le a körhintára, amin Ignácka az ötödik menet után rósz- l szül lett, minek következtében j a mama ruhája is maszatos \ lett. \ * papa közben egy bódénáli /í bevágott néhány korsó l sört, hadd legyen jó napja an- ■ nak a gyereknek. Aztán elin- \ dúltak hazafelé. Az utat végig \ veszekedték és csak a mellék-1 utcákon közlekedtek, nehogy! ismerőssel találkozzanak. Otthon közösen megverték \ Ignáckát, mert nem tud visel- \ kedni, mert nem értékeli, hogy ; drága jó szülei szórakoztatni f akarják, mert nem tud vi-! győzni a szép fehér nadrágjá- ; ra, ezért meg sem érdemli, ^ hogy ilyen áldott jók legye- J nek hozzá a szülei... ősz Ferenc
