Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-15 / 191. szám
4 k/CíHap 1961. AUGUSZTUS 15, SZOMBAT KÖZÖSEN A GYÁRRAL Nagykáta 12 000 lakosa közül 4600-an járnak Budapestre dolgozni. Naponta három és fél órát töltenek vasúton, eny- nyit veszítenek a pihenésre, művelődésre, szórakozásra szánt idejükből. Sorsukkal, nehézségeikkel a helybeli társadalmi szervek is sokat foglalkoznak. Nemrégen Nagykátán ülésre hívták meg azoknak a fővárosi üzemeknek a vezetőit, ahová a járási székhelyről a legtöbben bejárnak. Eljöttek erre a megbeszélésre a MÁV Vezérigazgatóság vezetői közül [ is néhányan. Talán ennek eredménye az a vonatpár, amely ma már fél órával kevesebb idő alatt viszi a dolgozókat Budapestre, illetve haza. Apró eredmény ez, amely nem jelenthet teljes megoldást, mert nem rövidíti meg a szükséges mértékben az utazás idejét. A vonatok gyors közlekedését ugyanis a kettős vágány megépítésével lehetne biztosítani. Ha nem is mindjárt egészen Nagy hátáig hosszabítanák meg a kettős vonalat, de megépíteni a legsürgősebben Rákos és Rákoshegy között kellene. Itt ugyanis jelenleg 30 percet vesztegelnek a vonatok. A rákoshegyi torok — ahogy a bejárók nevezik — a nagyká- taiak és a környékbeliek réme. A MÁV Vezérigazgatóságon is elismerik, hogy itt megoldást kell keresni. Sajnos, ez az egyetértés még nem jelenti azt, hogy további intézkedéseket ig tesznek. Nemcsak a hosszú utazásról, hanem a bejáró dolgozók művelődéséről is sok szó esik Nagykátán. A vonaton eltöltött három órát nehéz hasznosítani: nem vált be a vasúti mozgókönyvtár rendszere, mert a Hogyan lehetne gyorsabban utazni Nagyhutáról Budapestre ? — Szervezés az üzemben — Telt ház otthon — Az első eredmények a bejáró munkások ügyében Újítók — és kormány- és kiváló újító kitüntetésben. Hazánkban — átlagosan — évente csaknem 2000 találmányra adnak szabadalmat. (Ebből 500—600 külföldi bejelentés.) Hazai feltalálóink tevékenysége nyomán egy-egy találmány átlagosan másfél millió forint hasznot eredményez a népgazdaságnak. Több olyat is említhetünk közülük, amely világviszonylatban is kiemelkedő műszaki értéket képvisel. Ilyen „például a Heller—Forgó-féle hőkicserélő berendezés, amelyből . már a Szovjetunióban, Angliában és máshol is többet felépítettek vagy építenek. Hasonló Séta az eleven sonkák, oldalasok és csülkök körül A nagyüzemi sertéstartós technológiája a mezőgazdasági kiállításon Szeretjük, ha heti étlapunkról nem hiányzik a frissen szeletelt sonka, a porhanyós- ra sütött gyenge oldalas, vagy a forrón tálalt füstölt csülök... Mindezek akkor kerülnek bőven és gyakran asztalunkra. ha a sertéstenyésztés a sertéshizlalás területén is általánossá válik a korszerű technika alkalmazása. Az augusztus 28-án megnyíló 65. Országos Mezőgazda- sági Kiállításon mind az állattenyésztőknek, mind a fogyasztóknak alkalmuk lesz körsétát tenni az eleven sonkák, oldalasok és csülkök körül ... A sertések „étlapja" Természetesen nemcsak az ember szereti, ha az étrendje változatos, hanem a sertés is jobban és gyorsabban hízik, ha váltakozóa.n nedves, száraz és tápanyagokban dúsított kósztot kap. A kiállításon láthatják majd a körsétát tevő látogatók a 150 férőhelyes hizlaldát. A bemutatott sertések különböző súlyúak lesznek, hogy mindenre legyen példa. A bemutató bizonyítani fogja, hogy a nedves, száraz „étlap” alkalmazása, valamint különböző mezőgazdasági és ipari melléktermékek etetése növeli a sertések „ráhizlalási” eredményeit, megrövidül a hizla- lási idő és a hizlalda dolgozóinak munkaidejét sem kell 8 órán túl igénybe venni. A hizlaldához kapcsolódóan bemutatják a korszerű takarmánykeverőt is, a takarmányok ízesítését, téli időben melegítését, a sertéstápok keverési módszereit. Mindez gépekkel. korszerű eszközökkel történik. Szemléletes bemutató keretében győződhetnek meg az érdeklődők a nagyüzemi kocatartás és malacnevelés korszerű technológiájának hasznáról, értékeiről is: hogyan lehet több sertést gyorsabban és olcsóbban felnevelni, hogyan lehet az önköltséget csökkenteni. Összkomfortos „sertés-szülőotthon" A 30 férőhelyes zárt sertésólat üzemelés közben tanulmányozhatják a kiállítás látogatói. Az összkomfortos „sertés-szülőotthonokban” kiemelhető fal biztosítja a malacok rendszeres etetését, a „mamák” zavartalan pihenését. A zárt kocapihenő és a nyitott malackifutó mellett folyosó húzódik végig, innen történik a malac-etetöterek kiszolgálása. Az etetőterek fölött hősugárzókat helyeznek el, hogy a malacok télen se fázzanak meg. A korszerű technológia kiterjed arra is. hogy a kocák a szoptatás alatt olyan „étlap” alapján táplálkozzanak, amely biztosítja a szükséges tejmennyiséget, s emellett fenntartja a kocák kedvező kondícióját is az újravemhesü- lésbez. A hizlalás eredményességét szolgálja az a bemutatásra kerülő módszer is, hogy a leválasztott malacokat mindaddig (kb. még egy hónapig) a fiaz- tató kutricákban tartiák, amíg el nem érik a 25 kilós súlyt. Ez az az alap, amely gyors és olcsó hizlalást eredményez. (K) — Ügylátszik verhetetlen a kerékpár. A milánói autóklub ugyanis augusztus 3- tól kezdve kísérletképpen húsz kerékpárt bocsátott rendelkezésre olyan autósoknak, akik a központi milánói parkoló helyen helyezik el a kocsijukat. Rómában a város belterületén egyre több kerékpárost lehet látni, akik így oldják meg közlekedési problémáikat fizetett parkolás és az útkereszteződéseknél való várakozás nélkül. A CIPÓ Jaj, valami baja történt.. . Hiányzott ez nekem ... ... megpróbálom... . a kő majd segít.. . i. már kész is I | Kotroczó István / Vw Hvn > 1' - --------- -------------p nagy jelentőségű volt az a tájé lálmány, amely az Almásfüzi- p tői Timföldgyárban született, í Itt a kohómérnökök és a ve- p gyészmérnökök egy kis cso- í portja megoldotta, a bauxit f folyamatos feldolgozásának p módszerét. Ezért a találmányért 9 mérnök 1 millió 800 ezer forint dijat kapott. Az újítók és feltalálók mozgalma azonban ma még sok í gonddal küzd. Az idén. meg- í rendezett újítók és feltalálók ; tanácskozásain több észrevé- ; tel és javaslat hangzott el az újítókra és feltalálókra vo- j nalkozó rendelkezések módosítására. így szabatosabban kellene körülírni az újítás fogalmát, jobban tisztázni kellene a munkaköri, kötelesség meghatározását, a tervezői és vezetői munkakörben tevékenykedő dolgozók részvételének feltételeit az újítómozgalomban. Továbbá az is gondot jelent, hogy a műszaki és gazdasági vezetők jelenleg bátortalanok az újítási díjak mértékének megállapításánál. Mint ismeretes — az ide vonatkozó rendeletek szerint —• az újítóknak az elért megtakarítás 2—10 százaléka fizet- lhstá ki. újítási díj gyanánt. Mégis a jelenlegi gyakorlat szerint — országos átlagban — az elért megtakarítás 3—< 3,5 százalékát fizetik ki az újítóiknak, akik joggal sérelme-t zik ezt. A jelenleg érvényben levő rendelkezések lehetővé teszik, hogy az újítók kísérleti, illetve megvalósítási szerződésben állapodjanak meg a feltételekről az újításra igényt tartó vállalattal. Vitás esetben az újítónak módja van fellebbeznie a szákszervezethez p vagy a bíróságnál keresnie — p és megtalálnia — az igazát. í Az újítók mozgalmának je- ? lenleg éppen az az egyik leg- p nagyobb hátráltatója, hogy a p munkaköri kötelesség kérdé- p seben — a legtöbbször és | leggyakrabban vitatott prob- | léma eldöntésében — a je- i lenlegi joggyakorlat szerint a 1 bíróság nem illetékes. í Az újítók és feltalálók moz- | galmának eredményeit, sike- I reit, az újítók tevékenységét p ismeri az egész ország, Ne- p hézségeik pedig nem ismeret- 1 lenek az illetékes szervek p előtt. Jelenleg az Országos | Találmányi Hivatal gondozóig sában kidolgozás alatt van az ^ újítókra és feltalálókra vonat- í kozó legújabb rendelet. Ez a | rendelet előreláthatólag az | említett problémák közül so- p kát megszüntet. A készülő p rendelettervezetnél p minden valószínűség szerint figyelembe veszik az olyan javaslatokat, mint például az újítási díj megállapításánál a 6 szá- p zalékos középarány kimondása. p Előreláthatólag a szóban for- p gó 6 százalékos díjtól — le- p vagy felfelé — csak nagyon í indokolt esetben szabad el- í térni. Az a javaslat is nagy p érdeklődésre tart számot az p újítók körében, amelyben a p munkaköri kötelesség fogal- p mának új értelmezéséről lesz p szó. Eszerint nem a rendelet- p ben fogják meghatározni a ^ munkaköri kötelesség fogal- ^ mát. hanem a vezetők köteles- ^ sége lesz ennek meghatározása i a helyi viszonyok figyelembe | vételével. Ezen túlmenően pepi dig — az eddigi gyakorlattól | eltérően — vita esetén a bili róság jogkörébe fog tartozni t a munkaköri kötelesség kér- | désének eldöntése is. Tokár Péter hajnali négykor kelő ember nem olvas, ehelyett igyekszik egy-egy órácskát aludni. Hazafelé pedig a rossz világítási! kocsikban inkább a hangosabb szórakozás, élcelődés és a kártya járja. Mégis tenni kellett valamit, hogy a bejárókat bevonják a politikai és a kulturális életbe. A nagykátai kezdeményezés e téren igazán példamutató lehet: a község vezetői szocialista szerződéseket kötöttek azokkal az üzemekkel, ahol sok lakosuk dolgozik. A munkahelyek vállalták többek között, hogy segítenek a községi rendezvényekre való mozgósításban. Hogy milyen sikerrel, azt bizonyítják járási művelődési ház eredményei. A művelődési ház igazgatója erről így beszélt: — Hosszú ideig a hozzánk látogató társulatok csak fél házak előtt játszottak. Egyszer próbaképpen a pesti üzemek közönségszervezőinek adtuk át a jegyek egy részét, terjesztés végett. Megtelt a nézőtér, a nagykátai színházi előadásra, a BÖRTEX Cipőgyárban adták el a legtöbb jegyet. I>e sokat segítettek az üzemek a művelődési ház munkásakadémiájának megszervezésében is. Az elmúlt idényben a szakszervezeti bizottságok a nagykátai oktatásban való részvételre mozgósították a dolgozókat. Az is célszerű és hasznos, hogy az üzemi újságok, a művelődési házzal kötött megállapodás érteimé' ben, rendszeresen közlik a j nagykátai programokat, hírt adnak a megtörtént eseményekről. Ilyen és ehhez hasonló együttműködés eredménye az, hogy a Nagykátáról bejáró munkások egyre inkább bekapcsolódnak községük politikai és kulturális életébe. (ö. í.) Az újítók és feltalálók mozgalma hazánkban az idén lépett történetének tizenhatodik esztendejébe. A megtett utat jelzi, hogy az elmúlt több mint másfél évtized alatt népgazdaságunk különféle területein több mint másfél millió újítási javaslatot valósítottak meg. Az így elért gazdasági eredmény, illetve többlettermelési érték meghaladja a 17 milliárd forintot. Ujítómozgal- munk fejlődését talán két számmal lehetne legjobban jellemezni. A mozgalom kibontakozásának évében —| 1918 évben — a dolgozók | 35 ezer újítási javaslatot nyújtottak be, a múlt észtén- döben már több mint 252 ez- | rét. A szóban forgó időszak alatt nemcsak a népgazdaság, hanem az újítók is megtalálták számításaikat, mert eddig több mint egymilliárd forint újítási díjat fizettek ki az alkotó dolgozóknak. Az újítók és feltalálók mozgalmában je- | | lentos ösztönző erőnek bízó- j nyúlt az is, hogy sok újító j és feltaláló részesült tévé- j i hegységéért a Kossuth-díj ban, i