Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-14 / 190. szám

MSI MEGYEI Kórlap 1964. AUGUSZTUS 14. PÉNTEK TAMABAS NEM TOBTENT Újabb török repülőgépek Ciprus fölött Amerika-ellenes tüntetések Nicosiában A ciprusi kormány közlemé­nye szerint török lökhajtásos repülőgépek azt követően, hogy szerdán a reggeli órák­ban megsértették Ciprus lé­giterét Morfu és Xerosz tér­ségében, a délelőtti órákban a sziget északkeleti részén fek­vő Lefkoniko felett repültek át. A ciprusi ENSZ-szóvivő is megerősítette a berepülés té­nyét, de hozzátette, hogy támadás nem történt, s a tűzszüneti parancsot szer­dán az egész szigeten be­tartották. Kosztopulosz görög kül­ügyminiszter szerdán magá­hoz kérette llkin török nagy­követet, és tiltakozott amiatt, hogy a' török légierő újból megsértette Ciprus légiterét, valamint Görögország légite­rét is. Jelentések érkeztek ugyanis arról, hogy Kréta és Rhodosz sziget fölött is török katonai repülőgépek repültek el. A külügyminiszter kije­lentette, hogy amennyiben a felderítések megismétlődnek, úgy Görögország megteszi a megfelelő lépéseket. Visszatért szerdán Nicosiá­ba Kiprianu ciprusi külügy­miniszter, aki az athéni kor­mánnyal folytatott megbe­széléseket. Kiprianu nyomban felkereste Makariosz elnö­köt, hogy tájékoztassa tár­gyalásairól. A külügyminisz­ter megérkezésekor athéni útjáról megelégedéssel nyi­latkozott. A Reuter úgy tudja, hogy Kiprianu Makariosz elnök személyes üzenetét vitte Athénba. Az üzenet — ugyan­csak a Reuter szerint — bi­zonyos keserűséggel állapít­ja meg, hogy Görögország nem nyújtott kellő mérték­ben támogatást a török ag­resszió ellen. Szerdán délben Amerika- ellenes tüntetések zajlottak le Nicosiában. Főleg’a főváros fiatalsága vonult fel ilyen fel­iratú tábláikkal: „Az angolok és az amerikaiak elárulták az ENSZ-t!” — „Négerek gyilko­sai, takarodjatok!” A sajtó igen heves han­gon bírálja az Egyesült Államokat, amiért Ciprussal szemben a török agressziót támogatta. Az amerikai nagykövetség épületének védelmére a ni- cosáai rendőrfőnök vezetésé­vel érkezett a helyszínre rendőri erősítés. LAPZÁRTAKOR JELENTIK: A szigeten teljes a nyugalom teljes mértékben osztja a szovjet kormányfő álláspont­ját“. Bombay Hárommillió sztrájkoló Már mintegy hárommillió munkás sztrájkol az indiai Maharasntra államban, tilta­kozásul az élelmiszerhiány es az árak emelkedése ellen. A sztrájk gyakorlatilag megbé­nította az állam életét. Bom- bayban a gyárak, bankok, áruházak, éttermek és szállo­dák 85 százaléka szüntette oe munkáját. Szöul Áriíz, földcsuszamlás Az ötnapos heves esőzés után fellépő árvíz és földcsu­szamlás következtében szer­dán 37 személy vesztette éle­tét Dél-Koreában. Mintegy huszonegyezer ember vált hajléktalanná és hatalmas rizsföldek kerültek víz alá. A károkat egymillió dollárra be­csülik. Hruscsov és Mikojan üdvözlő távirata Ochabhoz Nyikita Hruscsov, a szovjet minisztertanács elnöké és Anasztasz Mikojan, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének elnök« meleghangú üdvözlő táviratban gratulált Edward Ochabnak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa újonnan megválasztott elnö­kének. A szovjet vezetők eredményes munkát kívánnak az új lengyel államfőnek a lengyel nép, a béke és a szo­cializmus üdvére, majd meg­győződésüket fejezik ki,'hogy a szovjet és a lengyel nép testvéri barátsága és sokolda­lú együttműködése továbbra is erősödni és fejlődni fog a két ország érdekében, az egész vi­lág békéjének megszilárdítá­sára. Dobi István üdvözlő távirata Kedves Odhab elvtárs! A Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökévé történt megválasztása alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya, népe és a magam nevében szívből jövő legjobb kívánságaimat küldöm önnek. Magas és felelősségteljes új tisztségéhez jó egeszseget és további sikeres, tevékenységet kívánok elnök elvtársifek, a Len­gyel Népköztársaság, országaink baráti kapcsolatai, a szocia­lista népek közössége, s a népek barátsága nagy ügyének javára. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Amerikai repülőgépeket és katonákat indítottak Kongóba Az amerikai kormány a Fort Bragg-i légitámaszpont­ról elindított Kongóba négy katonai szállítórepülőgépet. A UPI értesülése szerint negyven ejtőernyős, tíz más fegyvernemhez tarto­zó katona, továbbá ötven­hat főnyi kísérő személy­zet utazik a négy C—130- as típusú szállítórcpülö- gépen. Miért nem győz az admirális? ye-­Valamikor régen Clemenceau, a híres francia államférfi ezt mondta: „A háború sokkal komolyabb dolog, semhogy katonákra bízhatnánk..Pedig amikor Clemenceau a kato­nákról eme nem éppen hízelgő kijelentést tette, akkor még nem ismerte Burke admirálist, az U. S. Navy — az Egyesült Államok haditengerészetének — pompás generális példányát. Hát még ha ismerte volna! . No, de Clemenceau már régen beszélt, Burke admirális azonban épp a napokban. Nem is beszélt, hanem elnyilatkozta magát. Persze, nem a mi lapunkban, hanem az U. S. News and World Report című amerikai folyóiratnak és talán nem is veszi jó néyen, ha megtudja, hogy mi is közöltük nyilat­kozatát. Mindegy. Ne sajnáljuk a helyet tőle, megérdemli. Kommentárra már úgysem kell majd helyet pazarolnunk. A véleményalkotást az olvasóra bízzuk. Az idézett amerikai folyó­irat munkatársa kérdés-fele­letet játszott az admirálissal. Idézünk belőle: KÉRDÉS: Burke admirális, ha körülnéz a világban, elé­gedett ön a jelen helyzettel? VÁLASZ: Nem. KÉRDÉS: Aít nyugtalanítja, önt? VÁLASZ: Az emberek be­állítottsága ... Valami olyas­féle- beállítottság kezd elural­kodni rajtunk* hogy nem aka­runk beavatkozni. Jámborak vagyunk ... Erre sok példa van. New Yorkban például a múltkor harmincnyolcán hal­lották, amint egy nőt meg­gyilkol ták. Hosszú időbe tel­lett, amíg a gyilkos végzett áldozatával. Az emberek mégsem tettek semmit, nem siettek a megtámadott nő se­gítségére. Nem akartak be­avatkozni. Aztán: egy lány*t megerőszakolnak és az embe­rek nem lépnek közbe — nem akarnak beavatkozni. Vagy: egy nőt megtámadnak a New York-i kompon, és senki sem akar közbeavatkozni. Még ta­núskodni sem akarnak a rendőrség részére.. Miért? Az embernek az az érzése támad, hogy beavatkozni többé nem időszerű dolog. Ha valaki mégis odamegy és segít, a többiek nem úgy réznek rá, mint hősre. Bizonyos fokig hülyének tekintik és így szól­nak hozzá: „Meg is sebesül- aettél volna!” KÉRDÉS: Nemzeti betegség ez? VÁLASZ: Nem tudom. . Az emberek valójában nem is akarnak ilyenek lenni, de azért ilyenek. Ugyanez a ma­gatartás figyelhető meg nem­zetközi életünkben is ... , (S most, kedves olvasó, áll­junk meg egy pillanatra. Az őszinteségi rohamba esett ad­mirális, miután ily szépen le­festette hazája közérkölcsét, mesteri bukfenccel fordít egyet a dolgon, s kijelenti: „ugyanez a magatartás fi­gyelhető meg nemzetközi éle­tünkben” — értsd: az USA külpolitikájában — is.) Hogyan? Erre a továbbiak adnak magyarázatot. KÉRDÉS: Ennek tulajdonít­ja ön a jelenlegi vietnami válság iránt megmutatkozó nyilvánvaló érdektelenséget is? VÁLASZ: Részben. Például volt idő, amikor egy akció már véget vethetett volna a Castro-rezsimnek ... KÉRDÉS: És hogyan lép­tünk volna közbe? Katonai­lag? VÁLASZ: Minden lehető módon. Nemcsak egy cselfo- gás lehetséges. Lehet, hogy katonai akcióhoz kellett vol­na folyamodni, de minden­képpen könnyű lett volna. KÉRDÉS: Készen állt a ha­ditengerészet a beavatkozás­ra? VÁLASZ: Igen. Az USA haditengerészete mindig be­vetésre kész. KÉRDÉS: Mit teszünk a to­vábbiakban Castro ellen? VÁLASZ; Minden lehetőt elkövetünk, hogy ártsunk a kommunista kormánynak és végül megbuktassuk. ■ KÉRDÉS: Katonai akció­val? VÁLASZ: Ha másképp nem megy, el lehet képzelni egy inváziót is ... KÉRDÉS: És mi a helyzet Délkelet-Ázsióban? Ott he­lyes úton járunk? VÁLASZ: Nem hiszem. Délkelet-Ázsia messze van és már nem érdekli annyira né­pünket, mint Kuba. Ott va­gyunk Vietnamban, jobbak a fegyvereink, jobb az ellátá­sunk, a közlekedésünk. Szám­belileg is fölényben vagyunk. KÉRDÉS: Akkor hát miért nem győzünk? VÁLASZ: A kommunisták élet-halál harcot vívnak. A különbség a nép beállított­ságában van. KÉRDÉS: Mit kell tertnünk, ha győzni akarunk? VÁLASZ: Meg kell, hogy legyen bennünk a győzni aka­rás. A mieinknek, ott Viet­namban érezniük kell, hogy az otthoniak velük éreznek, írják meg az otthoniak nekik, hogy számítanak rájuk. Ezt kell olvasniok az újságokban is. Ki kell törölnünk belőlük azt. az érzést, hogy az ameri­kai nép valójában nem is akarja, hogy csapataink ott legyenek, s nem törődik vele, akár győzünk, akár vesz­tünk... KÉRDÉS: Bevetne ön nuk­leáris fegyvereket? VÁLASZ: Ha szükséges. Nem szabad habozni és fékez­ni a lendületet... KÉRDÉS: Bevonulna ön Észak-Vietnamba? VÁLASZ: Talán. El kell rá készülni, hogy szükség esetén behatoljunk Észak-Vietnam-' ba ... Időközben Harriman kül­ügyminiszter-helyettes, aki az elmúlt napokban a kongói kor­mány megsegítéséről tárgyalt Brüsszelben, ismételten meg­erősítette, hogy „a két kor­mány folytatja és bővíti a Csombe-kormánynak nyújtott segítséget'’. Üjabb jelentések szerint a kongói partizánok folytatják előrenyomulásukat Bakavu város felé. A kongói kormánycsapa­tok kedden hidat robban­tottak az előretörés meg- lassítására. Később két T—28-as típusú amerikai repülőgép — disz- sízidens kubai pilóták ve­zetésével — a várostól 50 ki­lométerre megtámadott egy partizán gépkocsioszlopot. JOHNSON: A vitákat erőszak alkalmazása nélkül kell megoldani Johnson, ál Egyesült Álla­mok elnöke szerdán New Yorkban beszédet mondott az amerikai jogászszövetségben. A délkelet-ázsiai helyzettel kapcsolatban azt állította, hogy Washington nem tö­rekszik a háború kiterjesz­tésére, mert ez — úgy­mond — „olyan óvatlanság lenne, amely emberek mil­lióinak _ életébe kerülne, Ázsia nagy részét háborúba sodorná és fenyegetné a vi­lágbékét”. Az Egyesült Ál­lamok jelenlétét Dél-Viet- namban azzal próbálta in­dokolni, hogy Washington nem engedheti „kommunista zsarnokság alá” kerülni a dél­vietnami népet. A ciprusi válsággal kap­csolatban többek között ki­jelentette: „Amerika nem nézheti ölhetett kézzel, hogy legjobb barátai a háború szakadékénak szélére sodród­janak. Kötelességünk mun­kálkodni azon, hogy érvé­nyesüljön az elv, amely sze­rint a vitákat erőszak al­kalmazása nélkül kell meg­oldani. Ha ez az elv nem érvényesül barátok között, akkor nem érvényesülhet el­lenfelek között sem.” Végezetül foglalkozott a polgárjogok területén, a né­gerek egyenjogúsításával kap­csolatban mutatkozó zűrza­varos problémákkal. Utalt arra, hogy „e jogok megta­gadása rendbontásra és erő­szakosságra vezet” és kije­lentette, hogy .az ilyeú cse­lekedeteket be kell szüntetni és meg kell büntetni Mis­sissippi államban épp úgy, mint New Yorkban”. A „kincstárnok“ kiszabadult Hajsza a „hallgatag vonatrabló“ után Ismét nyomozási láz tört ki Angliában: pontosan egy hét­tel az „évszázad bűntényének” első évfordulója után megin­dult az évszázad legnagyobb hajtóvadászata a börtönből megszöktetett Charles Frede­rick Wilson, a „hallgatag vo­natrabló” után. Amint már jelentettük, szerdára‘virradóra egy há­romtagú banda behatolt a bir­minghami Winson Green bör­tönbe és kiszöktette onnan a 30 évi börtönbüntetésre ítélt Charles Wilsont, a nagy vo­natrablás egyik föbűnösét. A 32 éves Wilsonban, aki a monstre-per során egyetlen kérdésre sem volt hajlandó válaszolni, a banda „kincstárnokát” sejtik. Wilson hátrahagyta fe- gyencruháját, tehát a bűnö­zőknek még arra is volt ide­jük, hogy a magukkal ho­zott civilruhába átöltöztessék társukat. , A Scotland Yardot elsősor­ban az a kérdés foglalkoz­tatja: hogyan jutottak hozzá a szöktetők a börtön páncél- szekrényében őrzött fő kulcshoz és a cella kul­csához. A Scotland Yardot eláraszt­ják bejelentésekkel és nyom­ravezetőnek szánt közlésekkel azzal kapcsolatban, hogy hol vélték látni a birminghami börtön szökevényét. Az egyik bejelentés egy nőtől szárma­zik, akinek a lakása a börtön falaira néz. Szerinte két autó állt a fal előtt. Egy másik bejelentés arról ér­tesítette a rendőrséget, hogy a szökés éjszakáján két­üléses repülőgép várako­zott a börtön közelében. Ebből arra következtetnek, ihogy Wilsonnak esetleg sike­rült külföldre szöknie. Ä- '< nem NYÁRI VÁSÁR augusztus 10-22-ig Női nylonharisnya, női fürdőruhák, lányka es bakfis fürdőruhák, női nyáriruhák, béby^ lányka és bakfis nyáriruhák, divatvásznak, műszálszövetek, nyomott mosóáruk, női balerinacipők, női pömszcipők, női, férfiszandálok és még ezerféle cikk 30 százalékos engedménnyel Kapható: a kijelölt boltokban. Cipruson a légikor csütörtö­kön észrevehetően tovább eny­hült'. Az egész szigeten nyu­galom uralkodik. A hírügynökségek jelentet­ték, hogy Grivasz tábornok csütörtökön átvette a ciprusi nemzetőrség főparancsnoksá­gát, mint Karajannisz tábor­nok utóda. Karajannisz — miután benyújtotta lemondá­sát — csütörtökön Nicosiából Athénbe érkezett A Reuter jól értesült forrásokra hivat­kozva úgy tudja, hogy Karajannisz és Grivasz között nézeteltérések me­rültek fel. A török fővárosban csütör­tök délután tették közzé Inö- nü miniszterelnök válaszát Hruscsov szovjet miniszter- elnök augusztus 9-i üzenetére. Válaszában Inönü hangsúlyoz­za, hogy „a török kormány • Ennyi talán elég is. Bár az újságíró még sok kérdést tett fel az admirálisnak és Mr. Burke még sok mondattal találta szarva között a tőgyit, csak egyetlenegy kérdésről nem volt szó, csak egy dologra nem válaszolt a kipróbált hadaggastyán. Hová bújik akkor — családjával együtt —, ha az agresz- szió nyomán az egész békeszerető államok egyesített ütőere­jével találja magát szemben? F. A.

Next

/
Thumbnails
Contents