Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-11 / 161. szám

1964. JÚLIUS 11, SZOMBAT “íJUvtap 3 Mégis fedél alá kerül Zsámbékon a búza A Budai Járási Tanács me­zőgazdasági osztálya és a Pest megyei Terményfelvásárló és B’eldolgozó Vállalat vezető tisztviselői, miután megtudták, hogy a MÁVAUT és a TEFU igénybe vett garázsaikat nem adja át'— ahogy arról beszá­moltunk — tegnap Zsámbékon a helyszínen tanulmányozták a magtárkérdést. Csak most derítették ki, hogy Budapest Főváros Tanácsa a MÁVAUT- ot hónapokkal ezelőtt felszólí­totta, záros határidőn belül ürítse ki Széna téri telephe­lyét, ahol a Zsámbék környé­ki* autóbuszok végállomása mellett garázs volt. Így tehát a MÁVAUT egészében elfog­lalta azt a zsámbéki garázs- épületet, amely addig a TE- FU-é volt, a TEFU pedig be­költözött a másik garázsba, ahol kisebb javításokra is be kellett rendezkednie. Ez az épület különben, amikor ideig­lenes magtárnak alkalmas he­lyiségeket kerestek, üresen állt és szintén igénybe vették. A tegnapi szemlén viszont magtár céljaira alkalmat­lannak találták. Talán helyesebb lett volna már eredetileg is körültekin­tőbben eljárni azoknak, akik igénybevehető helyiségek után kutattak. A MÁVAUT garázsépülete egy részét, mintegy egyhar- madát, amelyet fallal rekesz- tetett el és külön bejárattal is ellátott, most miután ezek a munkálatok befejeződtek, néhány hónapra átengedi, bár átköltözése miatt erre a hely­re is szüksége lenne. A Ter­ményforgalmi és Feldolgozó Vállalat vállalta, hogy a helyi­séget, amelybe 20—25 vagon gabona raktározható el, 24 órán belül kitisztítja és fer­tőtleníti. A garázs rész átengedése azonban az egész gabona- mennyiség elraktározását nem oldja meg. Ezért a zsámbéki tsz-vezetőkép- ző iskola a gabona ideig­lenes tárolására helyisége­ket ajánlott fel, az Új Élet Tsz pedig szintén gondoskodott szükségmagtár­ról. Kiürítette a juhhodályt, abba átköltöztette 1450 te- nyésztyúkját, a tojóházból pe­dig ideiglenes magtárt csi­nált. Egyben megsürgette a megyei tanács váci építő vál­lalatát, hogy végre fogjon hoz­zá a 32 vagonos magtár meg­építéséhez, amit másfél hónap alatt elkészíthetne és így még az idén használható lenne. A búza tehát Zsámbékon sem marad a szabad ég alatt. Ezt elégtétellel vesszük tudo­Juhhodályból tojóház, tojóházból magtár Sznkségtárolót ajánlott fel a twz-vczető- képző iskola is másul. Mégis, akarva-akarat­tan felmerül a kérdés, miért a huszonnegyedik órában kell intézkedni, amikor még má­jusban napvilágot látott az arravonatkozó rendelkezés, hogy mindenütt gondoskodni kell ideiglenes magtárakról? Negyvenegy milliós ételforgalom A váci vendéglátóipar féléves mérlege Az év felező napján — az | Igazgatósághoz érkezett felvi- I lágosítások szerint — több, j mint 103 százalékra teljesítet- I te forgalmi tervét a Váci Ven- j déglátóipari Vállalat. Dobos Béla igazgató ezt | mondja: — Sikerünk egyik legfonto­sabb eleme a megyei kereske­delmi osztály segítsége. A Du­nakanyar jó ellátása érdeké­ben több ízben utalt ki sört az előre tervezett és megsza­bott kontingensen kívül. — Ma előírás, hogy ételíé- léből s ne szeszesitalból jus­sanak növekvő bevételhez. Ir- hatunk-e ebben valamit a vá­ciak javára? — Egymilliós többletet! A negyvenmilliós féléves prog­ramot kerek ennyivel előztük meg. — Ellenértékként sok tá­nyér ételt kellett a vendég asztalára tenni. — Ki lehetne számomi. Szá­munkra sokkal érdekesoob, hogy hétről hétre többen ülnek be vasárnap ebédre-vacsorá- ra. Ez a változás nem viharos gyorsaságú, de állandó. Tárgynyeremény — textilhulladékért r­Az új lakások építéséhez nagy mennyiségű textilhulla­dékra van szükség. Ugyanis rongyból készítik az építkezé­seknél használatos szigetelő anyagot. A MÉH július 15-től augusztus 15-ig országos gyűj­tést szervez. Mindazok, akik ebben az időpontban négy ki­ló bármilyen, a háztartásban keletkező használt rongyot átadnak a MÉH-nek, tárgy- ] nyeremény sorsolásban vesz- ! nek részt. A sorsolás a MÉH- töl kapott igazoló szelvény alapján történik, amelyet augusztus 22-ig kell bekül­deni Budapest 62. postafiók 56. címre, rongygyűjtőhetek jeligére. A szerencsés nyerte­sek miközben segítséget nyúj­tanak a szigetelőanyag gyár­tásához, a lakásukban csak feleslegesen helyetfoglaló lim­lomokat. szép bútorokkal és más lakberendezési tárgyak­kal cserélhetik fel. (MTI) — A napokban egy szov­jet IL—18-as repülőgép szállt le a bagdadi repülő­téren, amely a Moszkva— Bagdad közötti rendszeres légijárat próbarepülését vé­gezte. A 3650 kilométeres távot a gép nem egészen hét óra alatt tette meg, s köz­ben leszállt Damaszkuszban. Emberélet — tíz fej hagymáért A boncolási jegyzőkönyvben ez áll: „a tarkótáj baloldalán egy 13 milliméteres szúrt seb található. A kés, amellyel a szúrást elkövették, áttörte a koponyacsontot és behatóit a nyúlt agyba. Az agyvelő meg­sértése azonnali halált oko­zott.’’ . Előttem áll a halál minden borzalmával. Aztán, ahogy bo­gozni próbálom a szálakat, elém áll a halál, ez az azon­nali halál minden értelmet­lenségével. Mert értelmetlen ez a halál, elvitt egy 28 éves életerős fiatalembert, akinek felesége éppen gyermeket vár. És értelmetlen a halál azért az okért is, amiért elvitte a fiatalembert. Tíz fej vörös­hagyma és négy szem rózsa­krumpli volt abban a műbőr sporttáskában, amely a halál előidézésének így közvetlen oka volt. * Miiyen ördögi körülmények­nek kellett közrejátszaniok abban, hogy egy műbőr sport­táska ilyen tragikus szerepet kapjon? Gróf Sándor 28 éves, gödöllői lakos a Budapesti Szállítási Vállalat segédmun­kása miért nem engedte el a táskát. Hiszen ha elengedi, ma is él. De nem engedte el. A bon­colási jegyzőkönyv szerint ak­Nyilvános időjóslás :W i' 1*f : l J Az ember egyik kedvenc reggeli szórakozása az, hogy meghallgatja a rádióban az időjárásjelentést. Ha a prog­nózis, beválik, mélyen hallgat róla mindenki. Ha azonban nem válik be, akkor megin­dul a viccelődések áradata a „kétbalkezes” meteorológusok­ról... Az időjárás alakulásával kapcsolatos érdeklődés kielé­gítése céljából Balatonfüreden nyilvános me.eoro.ógiai- jelző­állomást szereltek fel. Ennek az elmés, laikusok által is „használható” készüléknek a segítségével mindenki meg­tudhatja, milyen idő várható. A készülék nemcsak a pilla­natnyi adatokat közli, — a meleg hőfokát, az adott lég­nyomást, stb. — hanem prog­nózissal is szolgál. Hasznos dolog ez a gépi meteorológus a kirándulóknak, a nagyobb vizi túrára indulóknak. És ha a gép téved? Nos, nem szabad tévednie. A gép azért gép, hogy pon­tos legyen, hogy „gépies” megbízhatósággal teljesít-e a kötelességét. És ha mégis té­ved? Hát akkor alkalom nyí­lik rá, hogy az időjárás ala­kulásával elégedetlen ember necsak az élő meteorológuso­kat — szidja. kor, azokban a pillanatokban dolgozott benne a szesz is, de nem olyan erővel, hogy maga­tartását döntően befolyásolhat­ta volna. Valami más is dol­gozott benne, valami olyan, ami mérgezőbb, mint a szesz, de mégsem mutatja ki a bon- colási jegyzőkönyv. ★ Gróf István 35 éves gödöllői lakos autó és villanyszerelő, két gyermek apja, az elhunyt testvérbátyja ezt mondta a rendőrségem: Nagyapói örökség volt az a földterület, ahol öcsém a hagy­mát beletette a sporttáskába. Ehhez a földhöz még nekünk is jogunk van. De édesapám bátyja, az idősebb Gróf József mégis maga használta a földet már tíz év óta. De nekünk nem a föld kell. Azt kértük, a jussunkért adjon pénzt. Aztán pert indítottunk. Az előké­szítő hagyatéki tárgyaláson rendesen beszélgettünk egy­mással, nem volt semmi fia­rag. ★ Gróf István és Gróf Sándor 1964. július 5-én vasárnap 12 órakor együtt kerékpározott ki a Szada-felé eső Boncsok- dűlőbe. Sándor vitte a sport­táskát, István kézi fűrészt vitt, hogy néhány karót vág­jon. Letették a kerékpárt és a földeken keresztül megindul­tak az akácoshoz. Amikor a nagyapai földre értek, Sán­dor hagymát szedett a táskájá­ba. „Jó lesz a levesbe" — mondta. És idősebb Gróf Jó­zsef, aki fiával ifjabb, Jó­zseffel a földön álló cseresz­nyefa gyümölcsét szedte, a fán levő fia felszólítására két unokaöccse felé, Sándor és István felé indult. „Nem szed­tetek eleget?" — kérdezte. Sándor válasza ez volt: „Annyit szedek, amennyi jól­esik." Az idős Gróf kérte a táskát. Nem adták. Erre az öreg megragadta a fülét és megfe­nyegette unokaöccseit: „majd beviszem ezt a táskát a rend­őrségre és feljelentelek ben­neteket. A múlt héten is meg­lopták tíz bőkor krumplimat." Az idős Gróf szerint ezután huzakodni kezdtek, mert mindkét unokaöccse védel­mezte a táskát. István szerint csak öccse Sándor huzakodott az öreggel. Az idősebb Gróf ezt állítja: István akkor már többször megütötte őt a kézi fűrésszel, úgy hogy a vére is folyt. István azt állítja: ő nem támadt, hanem csak később védekezett a fűrésszel. Bárhogy is történt, a* if­jabb Gróf József ekkor már lemászott a cseresznyefáról és a huzakodóktól néhány mé­terre állt... Ifjabb Gróf József 36 éves, rendszeres munkára képtelen, a szüleivel él. Felesége is volt, — akkor még rendesen dolgo­zott — két szép gyermekük született, de felesége elvált tőle, arra hivatkozva, hogy Gróf elmebeteg. A válás után az ifjabb Gróf négyízben fe­küdt idegkliniikán. Váltig hangoztatja, hogy nem elme­beteg, a felesége csalt más férfiak miatt akart szabadulni tőle. ö csak idegbeteg, azért nem tud rendesen dolgozni, azért remegnek a végtagjai. Legutóbb egy hónapja jött ki az idegklinikáról. Rossz a köz­érzete, nem tud vért látni. ★ ... Az ifjabb Gróf lejött a cseresznyefáról. Már a huza- kodóktól néhány méterre állt. És ekkor... Ö így mondja a rendőrsé­gen: — Sanyi kiabálta, hogy ez a miénk, ez a földre, vagy a szatyorra vonatkozott-e, nem tudom. És apát ököllel arcba vágta. Apámat István a kézi fűrésszel verte, apám arcáról folyt a vér. Sanyi meglökte apát, aki ekkor Istvánnal hu­zakodott, aztán Sanyi hozzám ugrott és homlokon vágott úgy, hogy a sapkám leesett. Nagyon ideges lettem, a zseb­késem előrántottam és Sanyi felé szúrtam. Nyomban ösz- szeesett. Aztán apám felé ro­hantam, aki Istvánnal dula­kodott. Isjván elszaladt, én utána, de abbahagytam a ker­get ést. Mondtam, apa meg­szúrtam Sanyit, erre rémülten elszaladtunk. ■k István hazakerékpározott. Aztán a gödöllői kapitányság­ra. Mentőautóval tértek visz- sza a földre, de az orvosra akkor már nem volt szükség. A gyilkos Grófék rettegve szaladtak haza Szódára. Az idős Gróf azonnal elment a rendőrségi körzeti megbízott­hoz. Mire hazajöttek, ifjabb Gróf már ünneplő ruhába öl­tözött. így akart menni a fog­dába. Ott tudta meg, hogy embert ölt. •k Négyen csaptak össze, egy ottmaradt a földön. A három élő részleteiben másként lát­ja az eseményeket. , Egyben biztosak mindhárman: Sán­dort az ifjabbik Gróf szúrta meg. És abban, hogy Sándor és az idősebb Gróf között régi volt a harag. Ifjabb Gróf József embert ölt. ördögi körülmények ját­szottak közre, s a remegő fér­fi késével egy koponyát át­ütött. Fukarság, makacsság, kivagyiság. Civódésban meg­gyengült idegek. De a legsú­lyosabb köztük mégiscsak a földéhség, a jussot követelő önbíráskodás. Murányi József Indul a második Napok óta várják a pillanatot. Szállóigévé lett: indul a második. Péntekre virradóra bekövetkezett a rég várt ese­mény. A Dunamenti Hőerőmű második új kazánjából a turbinához érkezett gőz megpörgette az 50 megawattos áramfejlesztőt. Az ügyelet, a vezető szakemberek éb­ren töltötték az éjszakát, hogy lépésről lépésre figye­lemmel kísérhessék a bonyolult technikai folyamatot. Ezernyi mérőműszer, ellenőrző berendezés és a hoz­záértők együttes véleménye adta az engedélyt a leg­fontosabb lépésre: „kezdhetjük az áramtermelést”. Hajnali öt óra után néhány perccel bekapcsolták a villamoshálózatba, rövid ideig néhány megawatt telje­sítménnyel villamos energiát szolgáltatott. A kísérleti üzemeltetés során több alkalommal üzembe helyezik az emeletes olajfűtésű kazánt és az áramadó 50 megawattos turbógenerátort. A kísérletek után következik a próbaüzem, amikor már a második százhalombattai áramfejlesztő is közreműködik az or­szág áramellátásában. Vác—Visegrádi 15 perc Magyar szárnyashajó próbaútja Pénteken délután a váci kikötőből kifutott a Fecske. A Vácon született magyar szár­nyashajó alkotói, a város ve­zetői, üzemek képviselői fog­laltak helyet a repülőülése­ken. A bemutató és járató próbaút utasai Visegrádra in­dultak. A Fecske tavaly került víz­re és vizsgázott arról, hogyan valósultak meg a tervezők el­képzelései. A téli pihenő után tavasszal hosszú próbasorozat kezdődött. Közben berendez­ték, műanyaggal, szőnyeggel borították az utasteret. E hét szerdáján jelent meg hivata­losan a Fecske a pesti partok­nál. A MAHART vezérigaz­gatója. minisztériumi vezető tisztviselők ültek fedélzetére. A bemutató fényesen sikerült. A váciaik nyugtázhatták az el­ismeréseidet. Vácróí Visegrádra 15 perc. alatt érkezett’ meg a hajó. Sebessége 65 kilométer órán­ként, de elérték a hetvenet is. Nagyobb tempó ez, mint a Sirályé, amelyet a MAHART távolsági járatokban közle­kedtet. Már most szinte a vi­lág minden tájáról érdeklőd­nek a magyar szárnyashajók után. A visegrádi kirándulás so­rán sokan kérdezték, mi lesz a Fecske sorsa? Hosszabb időn át „gyötrik”, használják a hajót, hogy közben, s az el­telt 100—200 órás üzemidő után szemmel tarthassák mű­ködését és tapasztalatokat .gyűjthessenek. Ezután bo­csátják az utasforgalom ren­delkezésére. Hogy mikor szá­molhatunk a következők szü­letésével az még a jövő titka. A magyar ipar büszkén könyvelheti el, hogy azok kö­zé a kevesek közé lépett, akik szárnyashajót gyártanak a nagyvilágban. Ez nagy öröm, de., az is bizonyos, hogy egy Fecske még nem csinál — nyarat. (t. gy.) Segít a társadalom J EGYZŐKÖNYVEK, hatá­rozatok, fellebbezések, ta­núvallomások hevernek az asz­talon — az abonyi „Kovács Ágnes-ügy’’ aktái. S a hivata­los papírok mögött egy lelket­len, züllött anya és szerencsét­len sorsú kislánya, akinek ed­digi rövid életében annyi szen­vedés és megpróbáltatás ju­tott osztályrészül, amennyi másnak talán egy egész élet­re sem rendeltetett. Az anya, Tóth Istvánná fia­tal asszony, mindössze 26 éves. Erkölcstelen élete hamarosan első házassága felbomlásához vezetett. Második férjével úgy látszik jobban megértették egymást: most már együttes szereplői lettek az utcai bot­ránykeltésnek, kocsmai vere­kedéseknek. A jeleneteknek eleinte szemlélője, majd egyre gyakrabban szenvedő alanya, az első házasságból származó, hétéves kislány, Ágika. Nyila­dozó értelmének visszataszító dolgokat kell befogadnia. El­torzult, állatias formájában szerez képet a „szerelemről", szülei jóvoltából, akik nincse­nek tekintettel a gyermek je­lenlétére. Aztán jönnek a po­fonok. A kegyetlen anya elő­ször csak részegségében emel rá kezet, majd józan pillana­taiban is veri — ok nélkül. A szomszédok egyre gyakrab­ban hallják a bot zuhogását, a jajgatást, azonban hiába pró­bálnak intézkedni: az anya csökönyös tagadása, erőszakos tiltakozása és a megfélemlí­tett gyerek hallgatása meghiú­sít minden beavatkozási kí­sérletet. Hiába látja a tanító­nő a kislány testén az ütés­nyomokat, a kérlelő érdeklő­désre mindig ugyanaz a szin­te refrénszerű visszatérő, el­utasító válasz: — Elestem, megütöttem magam. A nevelő kénytelen megelégedni ezzel, bár többször világosan hallja a társai körében álló kislány elbeszélését az otthon történ­tekről, fájdalmas felkiáltásait: „Ne bántson már! Ne bántson már!’’; s látja, a beszámolót illusztráló riadt, elhárító kéz­mozdulatokat is. A sok testi szenvedés egyre jobban hat a jellem alakulására, fejlődésé­re is. A különben jófejű kis­lány gyenge előmenetelt ta­núsít, társaival szemben ag­resszívan viselkedik, kénytele­nek külön ültetni. Kisebb lo­pások is terhelik, társaitól uzsonnát, a boltokból kekszet, csokoládét emel el. Az ok: az alkalmi munkát vállaló anya sokszor napokig magárahagy- ta, ilyenkor éhezett. Valószínű, egy ilyen esetre utal a jegyző­könyv mondata: a szomszédok látták, amint valósággal legel­te a kertben található sóskát. A testi fejlődésben alaposan visszamaradt kisgyerek ideg- rendszerét is erősen megron­gálta ez az élet. / r>Z ÉV MÁJUSÁBAN az- ü tán, amikor anyja külö­nösen kegyetlenül megverte, mindenki úgy érezte, bűn len­ne tétlenül szemlélni további szenvedését. A bejelentés ré­vén az esetről tudomást sze­reztek a községi tanács dol­gozói és haladéktalanul intéz­kedtek: először ideiglenes ha­tállyal, majd véglegesen álla­mi gondozásba vették. A hatá­rozat ellen azonban Tóthné fellebbezett, majd tiltakozó le­velekkel árasztotta el a felsőbb fórumokat. Vajon a későn fel­ébredt anyai szeretet diktálta ezeket a lépéseket? A válasz nem lehet kétséges, más indí­tóoka van ezeknek az erőfe­szítéseknek. Valószínű, hogy nem a gyermek, hanem a 280 forint tartásdij elvesztése fájt a lelketlen szülőnek. Szeren­csére minden fáradozása hiá­bavalónak bizonyult, a másod­fokú határozat ellen fellebbe­zésnek helye nincs. A kis Ko­vács Ágnes kálváriája remél­hetőleg véget ért. A társadal­mi összefogás megakadályoz­ta a tragédia beteljesedését, további élete folyamán min­den biztosítva van ahhoz, hogy teljes értékű, egészséges ember váljék belőle. J LELKIISMERETLEN AJ anya ellen bírósági eljá­rás indult ifjúság elleni bűn­tett miatt... Kopreda Dezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents