Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-11 / 161. szám
na T wer» ^Mírlap 1964. JŰLIUS 11, SZOMBAT 75 éves házassági évforduló A nyugat-németországi Burg városkában, a 101 esztendős 1. R. Freese nyugalmazott iskolaigazgató és 95 esztendős felesége július 5-én ünnepelte 75. házassági évfordulóját, amelyet a népnyelv „koronagyémánt-lakodalom- nak” nevez. A 101 esztendős Freese naponta tíz szivart szív és nem veti meg a jó borocskát. Ferenc Józseftől - Nagy Eszterig Talán meghökkentő a cím, de igaz. Vác főterén, a több mint százesztendős sárga, barokk épületben Ferenc József császár és király volt az első vendég. Kézírása ma is jól olvasható a vendégkönyvben. A császár és király fenséges kézjegyén kívül csupán egyetlen név szerénykedik még a hatalmas vendégkönyv első oldalán, az is csak legalul, a bal sárokban: Ferdinand főherceg. Nagy Eszter egyetlen őse nem volt sem császár, sem király. A fiatal jászkarajenői lány mégis olyan otthon oNincs menekvés! Már nehezen várta az iskolaév befejezését. Végre elérkezett az is, és az iskolától meg leapt a — nem a glóriát —-, hanem a közepes rendű érettségi bizonyítványt. öröme határtalan volt, nagy tervek foglalkoztatták. Sok újságban olvasta, hogy fiatal szakemberekre nagy szüksége van a közös gazdaságoknak. Nemsokáig töprengett. Igaz, szárnyai nem voltak, és még csak táltossal sem rendelkezett, így kénytelen volt egy sistergő, pöfögő masinára felülni, és eldöcögött az egyik termelőszövetkezet elnökéhez. A diadalkaput és a harsány hangú harsonákat mellőzték, viszont 1300 forint gyakornoki fizetéssel fogadták a messzi, földről érkezett idegent. A fele királyság helyeit havonkénti munkaegység-előleget ígértek. A kacsalábon forgó kastély feledtetésére különbejáratú albérleti szobát biztosítottak neki. Kezdetben nagyon jól érezte magát, ám egy napon... Am egy napon nagyot gondolt. Szabadságot kért, a hamuban sült pogácsával megtöltött tarisznyát helyettesítő táskarádió súlyától nehéz sportzsákot a vállára kanyaritotta, s elindult világot látni. Ment, men- degélt, amíg elérkezett egy csodálatos gazdasághoz, ahol előző fizetésénél száz forinttal többet ígértek. Albérleti szoba helyett ugyancsak kacsaláb nélküli lakást ajánlottak, de főbérletit. Nem sokat töprengett — annál is inkább, mert előző munkahelyén sokat kellett dolgoznia — elszegődött az új helyre. Élt, éldegélt, s egyszercsak itt. is rosszul érette magát. Különösen akkor, amikor reggel felkeltették, és dolgozni indult. A gazdaság vezetői nem méltányolták rossz közérzetét, furcsa, számára érthetetlen szavakkal illették: „lusta, lógós, mihaszna.. Végül elhatározta, hogy innen is elmegy. A főbérleti lakásban utoljára hajtotta nyugovóra fejét. Zaklatott álma volt. Látta önmagát, amint legújabb helyén színén hat órakor ébresztik, és naponta rendszeresen dolgoznia kell. Reggel fáradtan ébredt. Szomorú volt. Érezte: nincs menekvés! Tóth István Megmentik a vízimalmot A Hajó- és Darugyár segítsége - A végleges megoldás a ráckevei Árpád Múzeumra hárul ra és tulajdonosára. Noha Gyurcsik bácsi a hajó újjászületését illetőleg pesszimista, a mérnök mégis belé helyezi minden bizalmát. Gyurcsik bácsi ugyanis, amint az a hajómolnárokra nézve anna_k idején kötelező is volt, kitűnően képzett hajóács. A múzeum fiatal igazgatója is tőle várja a megoldást. Erre a nagy tapasztalatot igénylő szakmunkára lámpással sem lehetne alkalmasabb, hozzáértőbb mestert találni. g. í. san, fenséges biztonsággal jön- megy a nagyhírű épületben, mintha csak itt született volna, vagy legalább is valamelyik őse parolázott volna itt az apostoli császár és király- lyal. Nagy Eszternek Jászkaraje- nőn tanító néni megszólítás dukál. Itt, az épületben azonban csak — hallgató. A népi táncoktatók tanfolyamának hallgatója. Tíz napig. Amint hazamegy, újra kettős rangja lesz: tanító és oktató. Igaz, nem olyan hangzatos ez a kettős cím, mint a ház első vendégéé volt hajdanán. A régi barokk épület, amely az esztendő tíz hónapjában a Siketnémák Országos Intézete, nyaranként egy rövid hónapra a kultúra fellegvárává válik. Itt rendezik a megye kultúrmunkásainak tanfolyamait , konferenciáit, vizsgáit, sőt néhány országos Studium is itt talál otthonra. Az irodában a „vezérkar főnöke”, Ladányi István, a megyei népművelési tanácsadó vezetője tájékoztat. — Június végén a főhivatású népművelők — művelődési ház igazgatók, népművelési felügyelők, művészeti előadók, számadó igazgatók, járási könyvtárvezetők — háromnapos konferenciájával kezdtünk. Őket váltották fel a tiszteletdíjas népművelők. Ezekben a napokban pedig négy, tíznapos tanfolyamon működik az épületben. Hármat — két népi tánc és a bábtanfolyam — a megye rendezett, míg a negyedik a Népművelési Intézet országos rendezőképző akadémiája. Járjuk az ódon. épületet. A tornateremben Osskó Endrémé megyei táncreferens Vezetésével éppen a bogi leánytáncot tanulják a — fiúk. A lányok a padokon énekelnek és — kuncognak magukban. Kifelé persze, amennyire lehet, leplezik, a világért sem akarják megbántani a fiúkat, de mit tehet az ember lánya, ha egy-egy huncut mosoly mégis csak odaiopako- dik a szäja szögletébe? Okkal: a szögletes, darabos, kemény tánclépések nem sok nőiességről árulkodnak. No, persze alakul ez még a hátralevő napok gyakorlatain* meg aztan nem is az a fontos, hogy a keménykötésű fiúk lányokká szelídüljenek az itt töltött tíz nap alatt. A lényeg: a lánytáncokat éppen olyan jói megtanulják, mint a lányok például a huszárverbunkot. Valamennyien táncoktatók odahaza, egyformán kell ismerniük a fiúk és a lányok lépéseit. A szomszédos teremben csak a ceruzák neszeznek. Az asztatok fölé hajolva rajzol húsz hallgató. Bábokat, díszletet, jelmezeket terveznek; papírra álmodják elképzeléseiket. A tanfolyamvezető, Atidrássy János, a budai járási művelődési ház igazgatója, asztaltói asztalig lép. Itt tanácsot ad, ott javít, amott magyaráz, bírál vagy dícsér. S a fehér papírokon tovább alakulnak a tervek, amelyeket talán már néhány hónap múlva a színpadokon is viszontláthatunk. Egy emelettel feljebb ismét a táncosok birodalmába vezet a folyosó. Dübög a padló, verbunk és friss járja. Ez már a haladók, a másodévesek tanfalyama. Az augusztus végi vizsgára készülnek dr. Salamon Zoltánná irányításával. A tánc nehéz, sok a figurája s bár már „összeállt”, mégis újra és újra próbálják, csiszolják. Fárasztó lecke, de szép. Az épület másik szárnyán szintén dübörög a padló. De itt a dübörgést nem a lábak ritmusa veri, hanem a zuhanó testek súlya. Az óra anyaga: a színpadi esés technikája. Érdekes, izgalmas és ugyancsak fárasztó tananyag. De a hallgatók lelkesen zuhannak újra és újra, míg csak tökéletessé nem formálódik az igazinak tűnő műesés. VÍZPARTON (Foto: Gábor) • • • • V ** — émV mm «■* -. .. 0 f a r v.í/í. íty-*. »»/t í.n'nr Jfa -m/mm mins,»/* /mmm m mm; • . • • » r »-vj v \ r t m m. v m ti A barokk palota első vendége Ferenc József apostoli császár és király volt. Nagy Eszter tanító és oktató talán a tízezredik, de a hosszú sorban még közel sem az utolsó. Nem virággal behintett vörös szőnyegeken lépked, mint fenséges elődje, az útja mégis messzebbre visz. Es minden Nagy Esztert tízek és százak kísérik az úton: a falu színészei, bábosai és táncosai. Prukner Pál Álarc a hideg ellen Az elmúlt télen Chicago utcáin sok gyalogost lehetett látni, arcán olyan álarccal, amilyet az orvosok kötnek maguk elé műtét idején. A lyukacsos anyagból készült álarcon kis fűtőtest van, amely félmelegíti a beszívott levegőt. A fűtőtestet zsebben hordozható elem táplálja. Termán amerikai orvos találta fel a szerkezetet azok számára, akiknek érzékeny légzőszerveik vannak és nehezen tudják a nagy hideget elviselni. szorgalmazta a második front mielőbbi megnyitását. A háború befejezése .után visszatért hazájába. A munkások képviselőjeként bejutott a szenátusba és részt vett a legális kommunista párt szervezésében. Támogatta a demokrácia mellett hitet tevő Gonzales Videla elnökké választását, majd amikor az elnök diktátort eszközökhöz nyúlt, a szenátus nyílt ülésén hazaárulással vádolta. Bujdosnia kellett; Videla kopói felgyújtották otthonát. De sikerült kijátszania üldözői éberségét, külföldre szökött és áthajózott Európába. Itt bekapcsolódott a békevilágmozga- lorhba. A konferenciák ismert szónoka lett. Munkásságáért £ megkapta a Nemzetközi Lenini Békedíjat. Videla bukása után í visszatért Chilébe, ahol 1954 j júliusában, ötvenedik születés-^ napját már hazája is megün-^ nepelte, a haladó világgal ^ együtt. ^ Nagyszerű költészetét, me-^ lyet merész képek és asszociá-^ ciók, a szabadon szárnyaló, kö- g tetlen forma bravúrjai jelle-^ meznek, a dél-amerikai népek ^ szabadságszeretete, békevá- ^ gya, s a i népek közötti barát- ^ ság szelleme hatja át. Hatva-í nádik születésnapján mi is 2 szeretettel köszöntjük Pablo g Nerudát és sok, alkotásban £ gazdag évet kívánunk neki. í B. B. \ ÉHEZŐ DEL A megalázott chilei fájdalma kong a lotai szénben, melyre a keserű ércet fejtő munkás ráncos árnyéka borul. Látom születését, nyomorult életét, s ahogyan elvész a salakos hamuban. Görnyed és elnyúlik, mintha vele kezdődne, vele végződne a világ, szénpor, lángok és ingoványok között. Télen rázza a köhögés, s nem esik meg egyéb, csak egy ló poroszkál a fekete vízben, amelybe eukaliptusz levele hullott, mint valami élettelen kés. (Boldog Balázs fordítása) A konferencia együtt ült és én egyedül álltam előttük. Nem tagadom, a térdem kissé remegett, a torkom száraz volt, s már előre kiegyeztem volna egy közepes bizonyítvánnyal is. A konferencia elnöke feltolta szemüvegét, rámnézett, harákolt egyet- kettőt: — Hm... Khm— kedves apa kartárs. Mint tudja, az általános iskolai félév után az apák féléve következik, hogy megfelelő bizonyítványt adjunk át az ön fejlődéséről, apai mivoltát illetően... — Igen, tudom ... — hebegtem és agyamban lázasan . kergetőz- ni kezdtek a kifogások, mint körhintán a gipszlovak ... — Készült? — kérdezte az elnök szúrós tekintettel. — Igen, kérem szépen ___Én kés zültem — nyeltem nagyot, mert egyáltalán nem voltam biztos benne, hogy készültem-e vagy sem. — Akkor, kedves kollégám — fordult a mellette ülőhöz — öné az első kérdés ... ... és a kedves kolléga felemelte ceruzáját, majd felém bökött: — Tessék nekem megmondani, hogy hívják gyermekének barátait? — Kiket, hogy hívnak? — Gyermekének barátait — ismételte meg a kérdést. — Fiam gyermekeinek .., azazhogy gyermekem fiainak... bocsánat, egy pillanatig gondolkodom... szóval, hogy gyermekem barátait, hogy hívják? Hát... na, hogy is... Pedig tudtam. Becsület szavamra tudtam, de annyi dolga van manapság az embernek, hogy egykettőre kimegy a fejéből... Szóval a gyermekem barátainak neve... izé... — Tudja, vagy nem tudja? —för- medt rám a kedves kolléga. Nem tudtam. Egyetlen barátjának nevét nem tudtam. Pedig arra mérget mernék venni, hogy van barátja. Az elnök a következő kedves kolléga kezére adott, és én érezni kezdtem, hogy mit jelent egy csoda áldozatának lenni: mit jelent fázni egy meleg szobában. — Legyen olyan kedves, és mondja meg nekem, milyen verseket tud? — En — hökkentem meg. — Dehogy. A gyermeke. Fogalmam sem volt. Hát honnan tudja egy munkába temetkezett apa, hogy gyermeke milyen verseket tud? Biztos tud. Nem is egyet, sőt, talán tízet is, vagy éppen húszat... Nevetséges kérdés... De itt nem lehet megfogni: — Az anyám tyúkja... A kiskarácsony ... A Talpra magyar... — Az anyám tyúkját nem tudja — közölte a második kedves kolléga és intett, mehetek a harmadik inkvizitor elé... — Kérem szépen, tessék nekem megmondani — így a harmadik — tud-e a gyerek káromkodni? Igen, ne tessék csodálkozni, tud-e káromkodni? — De már megbocsássanak, az igazán furcsa kérdés. Csak nem gondolják, hogy otthon szábad ■ időmben káromkodni tanítom a gyereket.... Lehet, hogy itt-ott hallott ugye valamit, de nem tud ... Nem olyan vagyok se én, se senki a családban, hogy ilyesmit tanuljon tőlünk... — háborogtam az oktalan és sértő kérdésen. — Közölnöm kell önnel kedves apa. hogy a gyermeke kitűnően tud káromkodni... Kitűnően. Meglátszik rajta a tervszerű otthoni foglalkozás... Köszönöm, tessék a kedves kollégámhoz fáradni... .. .és én odafáradtam a negyedikhez, az ötödikhez, a nyolcadikhoz, végigfáradtam az egész konferenciát, kaptam a kérdéseket és makogtam rájuk, hol szaporábban, hol lassabban fűzve a szavakat és közben az arco- kat figyeltem.' Amelyek komolyak voltak. Amelyek nem sok jót ígértek. Amelyek majd a bizonyítványomat nézik megírás közben... Aztán megkaptam a bizonyítványt is. Otthon ' eldugtam, nehogy megtalálja a gyerek. Oda a tekintélyem ... De azt a magasságos n áru- jóját, ennek a keserves ... most majd foglalkozom a kölyökkel... Ide gyere! Hol tanultál káromkodni, te gazember ... De bezzeg Az anyámtyúkját, azt nem tudod... Miért nem veszel példát apádról, aki... Jó... jó tisztelt konferencia, ez csak úgy kicsúszott a számon .., Gyurkó Géza Pablo Neruda, családi ne- ^ vén Neftali Ricardo Reyes, a ^ világhírű kommunista költő és í békeharcos hatvan éves. 1904 ■ i július 11-én született a Temu- % co nevű chilei városkában. ^ írói nevét Jan Nerudától, a : ^ múlt század jeles cseh költő- ^ jétől és prózaírójától vette, í akinek műveit nagyon ked- : í vei te. Pablo Neruda diplomáciai $ szolgálattal kezdte pályafutá■ $ sát. Költészetének első szaka- ^ szában a szűrrealizmus képvi- ^ selője volt. Mint hazája mad- í ridi követe, a spanyol polgár■«háború és Garcia Lorca köl• í tészetének hatása alatt sze- i £ relmes dalnokból a társa• ^ dalmi haladás harcosává érle- > ^ lődött. Rádöbbent, hogy eddi- i ^ gi irodalmi munkássága zsák- : i utcába jutott és az emberi ■ f szenvedés elleni küzdelemben ’ £ találta meg a kivezető utat.- % Egy életre eljegyezte magát a- ^ proletariátus igaz ügyével, a ^ munkásmozgalommal. i í A második világháború ? alatt, a harci zajtól távol, ^ szóval és írásban küzdött a- ^ haladás ügyének győzelméért. 1 £ 1942-ben mint Chile mexikói -^követe, falragaszokon jelen-i i ^ tette meg Sztálingrádi Ódáját, |- í amelyben ünnepelte a szovjet i- í katonák hősiességét, s ezzel is I Pablo Neruda 60 esztendős A Pest megyei Hírlap idén március végén cikket közölt az ország egyetlen műemlék- hajómalmáról. A Gyurcsik- féle ráckevei hajómalom már akkor is gyors segítségre várt A tél folyamán a vizet naponta két ízben kellett kimerni az erősen megviselt hajóból. A fenékdeszkák rothadásnak indultak. Dr. Kovács József, a helyi Ady Endre Gimnázium tanára, a helytörténeti Árpád Múzeum igazgatója, a fenékvíz eltávolítására szivattyút szerzett be. Ez a megoldás azonban csak az emberi erő kímélését szolgálja. A tavasz folyamán a hajómalom megmentése ügyében felvette a kapcsolatot a Magyar Hajó- és Darugyár igazgatóságával. Első lépésként június elején a váci úti hajógyár szakértői alapos vizsgálat alá vették a korhadó műemléket, s megállapították, azonnali segítségre van szükség. Reichord Ferenc mérnök már össze is szedette a gyárban a gyorssegélyhez szükséges fa, fém, szigetelő, festék anyagot. Az elszállítás napok és — alkalom kérdése. Reichord Ferenc ezzel kapcsolatban azt mondja: — Ez természetesen, csak pillanatnyi segítség. A hajómalom generális javításra szorul. Ennek tervét és költség- vetését most dolgozzuk ki. Mi ugyanis csak anyagot és műszaki tanácsot adunk. A hajó mind az ideiglenes, mind a végleges —, illetve hosszú időt álló generálozással nagyszerűen tartósítható. Az anyag árának megállapítását mindkét esetben a legminimálisabbra szorítjuk. — A gyors javítás mennyi időtartamra szól? — Körülbelül egy-két évre. A hajómalom javítási munkálatai ezek szerint az Árpád Múzeumra hárulnak. Személyileg pedig legelsősorban Gyurcsik Antalra, a hajómalom 32 éven át volt molnárá-
