Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-05 / 156. szám
19S4. JÜIJUS 5, VASÁRNAP «31 HECVfl ^JÜírlttD Kettesben HOMO HABILIS A MÁSFÉL MILLIÓ ÉVES „ÜGYES“ EMBER (MTI Foto — Friedmann Endre felv.) Ausztriában is körözik Skorzenyt í Immár öt éve, hogy 1959 : júliuséban nagy jelentőségű ; tudományos felfedezés híre í járta be a világot: L. S. B. Leakey professzor, a nairobi ;j múzeum igazgatója, a világig szerte ismert ősrégész addig ? ismeretlen ősünk maradvá- f nyaira bukkant a földtörté- ^ net páratlanul gazdag termé- ií szetes múzeumában, a kelet- í afrikai Olduvai-árokban. Az ij; egykori vulkán tövében Imii zódó árok megkövesült vul- '/ káni hamujából akkorra már í a különböző kőszerszámok ^ százait hozta napvilágra Lea- ^ keyék ásója, csak éppen an- ^ nak a lénynek nem sikerült J; nyomára bukkanni, aki eze- ^ két a szerszámokat készítet- 5 te. Végre is, éppen öt évvel ? ezelőtt, egy forró júliusi ha- ^ pon Leakeyékre rámosolygott ^ a szerencse: a kutatóárokban ^ az idő „vasfogától” 400 da- ^ rabra összetördelve megta- í lálták az ismeretlen s ké- 4 sőbb Leakey által Zin- ? janthropus-nak (kelet-afrikai ^ embernek) elnevezett lény ^ koponyáját. <• A csontmaradványok, továbbá Otto Skorzeny, " az SS hírhedt különleges osztagának egykori parancsnoka, Mussolini kiszabaditója Spanyolországban él. Az osztrák hatóságok régóta kérik kiadatását különböző háborús bűnök miatt, de természetesen eredménytelenül. Skorzenynek azzal a csütörtöki madridi nyilatkozatával kapcsolatiban, hegy Ausztriában megszüntették ellene az eljárást, az osztrák igazságügyminisztérium leszögezte: Skorzeny ügyében elejtették a vádat a parancsára a sachsenhausani koncentrációs táborban elkövetett gyilkosságok miatt, de más bűncselekményeiért körözik. Amennyiben Ausztria területére lépne, letartóztatnák. Skorzeny egyébként egy ideig a linzi egyesült osztrák vas- és acélművek spanyolországi képviselője volt, majd az antifasiszták tiltakozására kellett megválnia ettől az állásától. Az egyik pénteki bécsi lap szerint a háború befejezése óta — 1951-ben — járt már Ausztriában, s akkor „régi jó ismerősként” fogadták. Egyelőre azonban nem foglalkozik újabb ausztriai utazás gondolatával... a lelőhelyen talált szerszámok tudományos elemzéséből a neves antropológus azt a következtetést vonta le, hogy az ismeretlen, már szerszámokat készítő és emelt fővel járó ősünk ember volt tudományos értelemben — a legősibb ember. Még meg- hökkentőbb megállapításra vezetett a leletet lezáró kőzetréteg tudományos kormeghatározó vizsgálata, amely szerint a Zinjanthro- pus 1,7 millió évvel ezelőtt élt, vagyis emberré válásunk 2800 technikust kap a nyáron a mezőgazdaság Újabb négy szakon képezték ki a felsőfokú szaktechnikusokat A mezőgazdasági üzemeknek jelenleg mintegy 5000— 6000 közép- és felsőfokú technikusra van szükségük. Ez a hiány az idén lényegesen csökken: az iskolák a mostani képesítő vizsgák után több mint 2800 mezőgazda- sági technikust bocsátanak ki. A középfokú mezőgazdasági technikumokban fennállásuk 14 esztendeje alatt még soha nem végeztek annyian, mint az idén. A 40 iskolából 1869-en kerülnek ki, nagy többségük általános mezőgazdász, a többi kertész, gépész és erdész.'' (MTI) #"/, snk&ldaíú energiaforrás : A CSEPPFOLYÓS GÁZ A mezőgazdaságban egyre több erőgépet használnak, természetesen ezzel párhuzamosan növelcszik az energiaigény. A kőolajnak rokon terméke, s egyúttal versenytársa a „cseppfolyós” gáz. A cseppfolyós gázt világosan el kell határolnunk a hazai földgázkitörésekben előforduló metántól, amely csak igen nagy nyomással vagy igen alacsony hőfokon cseppfolyósítható. Ezzel szemben a propán vagy a bután, esetleg a kettő keveréke már 0 Celsius fok körüli hőmérsékleten és normális légköri nyomáson könnyűszerrel cseppfolyósítható. A cseppfolyósítás során a gáz, térfogatának 1/ 250-ed részére csökken, ilyen módon kis térfogatban nagy mennyiségű energiahordozó sűríthető össze. Kisebb palackokban is vi- j szonylag sok energia „rak- j tározhaíó”. A 22 literes tax'- j tályok 5,6 köbméter gázt ■ szolgáltatnak, ami az átlagos ■ falusi háztartások egyhavi i energiaszükségletét körűibe- | lül fedezi. A cseppfolyós gáz több vonatkozásban már felveszi a versenyt a hagyományos energiaforrásokkal. A cseppfolyós gáz maradékmentesen elégethető, ezért nagyon hasznos olyan helyeken, ahol kipufogó gázol; vagy füstgázok keletkezését kerülni kell, előnyös motorhajtó üzemanyag például a mezőkezdetén tart, s mezőgazdaságunkban is nagy jövő vár erre a korszerű energiafoi*- rásra. L. Gy. hosszú és rögös útja legalább egymillió évvel hosszabb volt, mint eddig feltételezték. A világ sok neves tudósa azonban nem osztotta Leakey nézeteit. Azt tartották, hogy a Zinjanthropus még nem volt ember, hanem az úgynevezett, Austropolithe- cusok családjához tartozott; őseinknek ahhoz a csoportjához, amelynek fejlődési ága elágazott a fejlődés fáján a mai, modern emberhez vezető ágtól. Az elmúlt hetekben újabb nagy jelentőségű felfedezésről érkezett hír az Olduvai- árokból: három évi szakadatlan munka eredményeként — ugyancsak Leakey vezetésével — újabb ismeretlen ősünk maradványait fedezték fel, s ez a felfedezés új megvilágításba helyezheti emberré válásunk ma még homályos szakaszait. A Homo habilis — így nevezte el Leakey a most felfedezett lényt — (a latin habilis szó ügyest jelent) maradványai a Zinjanthropust megelőző kőzetrétegekből kerültek elő, vagyis ezek a lények korábban éltek, s í tudósok szei'int jóval túl is élték a zinjanthropusokat. A koponyák, fogak és csontok jellege teljesen elüt a Zinjanthropusokétól, s sokkal jobban hasonlít a modern emberéire. Testmagasságuk elérte a 120 centimétert, s koponyatérfogatuk is jóval nagyobb volt, bár kisebb, mint a modem emberé. A tudományos közlemény egyelőre csak annyit állít, hogy újonnan felfedezett ősünk maradványai több mint egymillió évesek. A lelőhely átkutatása szerint a Zinjanthropusok is, a Homo habilisek is ismerték a szerszámkészítés fortélyait, de az utóbbiak sokkal jobban értettek hozzá- ,Ok építették a lelőhelyeken talált szélfogókat és menedékeket is, azoknak a kőszerszámoknak is ők a készítői, amelyeknek előállítóit eddig hiába keresték. Ám — döntő bizonyíték! — a Homo habilis lakóhelyén, egy és ugyanazon rétegben Zinjanthropus maradványokat is találtak, vagyis kétfajta ősünk egy és ugyanabban az időben élt és fejlődött egymás mellett. A Zinjanthropusok később kihaltak, a Homo habilisek ágából azonban afej- lődéstörténetileg a modern emberhez közelebb álló Homo erectus, majd Homo sapiens ága fejlődött ki. Még sok-sok tudományos vizsgálat, bizonyító adat szükséges annak eldöntéséhez, vajon minden tekintetben megállja-e a helyét ez az elmélet. De már ma is biztosra vehető, hogy a Homo habilis fontos láncszem volt emberré válásunk sok millió éves folyamatában, amelynek titkaiból mind többet fejt meg a modern tudomány. V. T. Börtönből - börtönbe Még jóformán ki sem szabadult a börtönből a veszélyes bűnözőként ismert Bertha Sándor, máris sikerrel pályázik egy újabb büntetésre. Ugyanis a 28 éves bagi fiatalember június 23-án történt szabadulása után tíz nappal, julius 3-án reggel ismét (bűncselekményt követett el, Hatvanban kerékpárt lopott. Azt hitte, van olyan rutinja, hogy ezt az apró botlását senki nem veszi észre* de a rendőrség rövidesen elfogj. v Papír nyárfából, gyertyánból és bükkfából Újabb kísérleteket kezdtek a Papíripari Kutató Intézet szakemberei Világszerte terjed a lombos fák papíripari leihasználása. Számos helyen a bükkfa, Olaszországban a nyárfa, míg az északi államokban a nyírfa felhasználását helyezik előtérbe. A papíripari szakemberek hazánkban is fő feladatuknak tekintik annak megállapítását, hogy a hazai lombos fák közül melyek, milyen gyártási eljárással jöhetnek számításba papíripari feldolgozásra. Elsősorban a gyorsan növekvő nyárfákat találják a legalkalmasabbnak — ehhez szükséges a nyárfák elterjesztése —, de számításba kell venni azt is, hogy hazánkban az erdők nagy részét lombos fák — a bükk, a gyertyán, a tölgy és a cserfa — alkotják. A laboratóriumi vizsgálatok szerint a gyertyánból és a bükkfából készült cellulóz közelíti meg leginkább a nyárfacellulóz minőségét. A nyárfát nemcsak cellulóz- gyártásra, hanem szintén a papírgyártás céljaira, facsiszo- latként is felhasználják. A Papíripari Kutató Intézet, valamint a csepeli és fűzfői papírgyár együttműködésének eredményeként a nyárfacsi- szolat felhasználásának aránya a korábbi 12—15 százalékról 35 százalékra növekedett. A kutatóintézet szakértőinek munkája arra irányul* hogy ez az arány elérje a 40 —45 százalékot. Kísérleteket folytatnak kemény lombos fákkal is, azt vizsgálják, milyen eljárással dolgozhatók fel a nyárfához hasonlóan. A papíripari célra szánt nyárfák telepítése már megkezdődött. Hogyan keletkeznek a villámok? Szinte nap mint nap gyönyörködhetünk mostanában az égbolt egyik leglátványosabb produkciójában a villámlásban. Hogy tulajdonképpen mi játszódik le ezekben a pillanatokban, arról dr. Flórián Endre, a fizikai tudományok kandidátusa tájékoztatta az MTI munkatársát. A villámok keletkezésének folyamatát tulajdonképpen az indítja el, ha a talaj egy adott helyen környezeténél erősebben felmelegszik és a felette felhevülő légoszlop megindul felfelé, az egyre hidegebb magasságokba, magával vive a belekerült párát is. Útja közben a pára előbb kicsapódik és a vízcseppek felhőjévé alakul, majd a cseppekem vékony jégburok képződik. A még magasabb, még hidegebb környezetben azután a cseppek térfogata — a vízre jellemző módon — növekedésnek indul és végül is a jégkéreg apróbb-nagyobb szilánkokra robban szét. Csakhogy már a gőzből jéggé való átalakulás, a halmazállapot-változás köziben keletkező energia egy része elektromos töltéssé változott és most a szétrobbant szemcse darabjainak egyik része a negatív, másik része a pozitív töltést viszi magával. így a felhőn belül ellentétes töltésű gócok keletkeznek és kavarognak. Ha két ellentétes töltésű góc megfelelő közelségbe jut egymáshoz és létrejön köztük a kisülés, nagyobb környezetben felborul az amúgyis pillanatról pillanatra változó töltési-egyensú.yi helyzet és bekövetkezik az újabb kisülés, ismét másikat idézve elő. Ezek az egymást követő átütések, amelyek ott fenn külön-külön 1—100 métert is átívelnek, a másodperc milliomod része alatt láncszerűen kapcsolódnak össze és mi már csak azt látjuk, hogy esetleg több kilométeres villám cilcázik át az égbolton. A földre a villám csak akkor csap le, ha ennek megvannak a sajátos feltételei. A levegőben úszó felhő elektromos töltése — minél erősebb, annál inkább — mintegy maga alá gyűjti a földfelszín ellentétes elektromos töltését. És ha a földben is, a talajban is elegendő töltés halmozódik fel, a köztük mindig jelenlevő porszemek, korom, pára, stib. mint megannyi elektromos góc közvetítésével — mintegy lépcsőről lépcsőre ugrálva — megszületik a földre csapódó villám. Ezért nem rohan toronyiránt a földnek" hanem jobbra-balra csapong- va, ahol az éppen kisülésre kész góc megtalálja a partnerét. Ezért csap le a villám néha a számára szinte felkínált villámhárító helyett annak közvetlen közelében, magába a sima talajba. Az adott pillanatban ugyanis az egymásra következő apró ugrások számára ez volt a legkedvezőbb útvonal. Egyébként egy-egy villámlásnál több százezer, esetleg több millió voltos feszültségek egyenlítődnek ki, 3 villámcsatornán olykor 100 000—200 000 amper erősségű áram folyik át. Mivel azonban mindez a másodperc mil- iomod része alatt zajlik le, xligha lehet valaha is módot .alálni arra, hogy ezeket a ha- ;almas energiákat az ember szolgálatába állítsuk. (Kútvölgyi Mihály felvétele) gazdasági élelmiszertermelő és tartósító iparágakban. A mezőgazdasági gépek üzemeltetésére külföldön egyre több helyen cseppfolyós gázt használnak. A munka? dandárja természetesen fő- > leg a nyári hónapokra esik ^ és így érthető, hogy a me- • zőgazdasági gépek és^ bérén- ^ dezések energiaigénye, az ipari berendezésektől élté- ^ rően meglehetősen idényjel- ^ i legű. Ennek következtében $ mind fontosabbá válik a tá- % rolás kérdésének megoldása. í y Megfelelő geológiai — föld- ^ tani — feltételek mellett a '/f tárolásnak olcsó módja a £ földalatti üregek, például só- £ bányák vagy használatin ki- £ vüli tárnák ■felhasználása. ^ A cseppfolyós gáz tárolá- si módszereinek külföldi fej- ? j lődéséx-e jellemző a kuwaiti J olajkikötő. í ! y \ Itt nemrég építettek egy >, olyan gyárat, amely évi í ^ 200 0C0 tonna cseppfolyó- J sított propán-bután gázt \ termel. £ j A tároláshoz olyan óriás j ' gömbalakú tartályokat épí- 'j I tettek, amelyek mindegyiké- $ | nek átmérője 30 méter, be- ; [ fogadóképessége pedig több; ' mint 5000 tonna! Építettek ^ ! még egy félgömbalakú táró- J J lót is, amely a maga nemé- !j j ben eddig a legnagyobb a vi- ( I lágon, s tárolóképessége 8000 í tonna! { A cseppfolyós gáz hódító ; I diadalútjának még csak a í
