Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-26 / 174. szám

1964. JÚLIUS 25, SZOMBAT

PEST

MECYEI

cMú’lap

3

Alapelvük:

a közösség érdekeinek szolgálata

Minimálisra csökkentették az alkalmazottak számát a ráckevei Rákóczi Termelőszövetkezetben

Furcsának tűnik ez a kifejezés, mert hozzászoktunk ahhoz, hogy ahol brigád van, ott brigádvezetőnek is lennie kell. A Rákóczi Tsz azonban nem ad a formulára: egyetlen brigádvezető

sincs a tsz-ben.

A növénytermesztési brigádot közvetlenül a főmező- gazdász, az állattenyésztési brigádot pedig az állattenyésztő szakember irányítja. Mivel a növénytermesztési brigádban dolgozik a legtöbb ember a 250 tag közül, annak munkáját, irányítását ismertetjük.

9

A munkaelosztást a legdemokratikusabb módon,

egyéni vállalások alapján

végzik. A tagok kitöltik a munkavállalási lapot, amely a növényfajokat, azok terület- nagyságát és a tag aláírását tartalmazza. Ezután munkacsapatok szerint összesítik a munkavállalási lapokat, azaz elkészítik a munkacsapat-tervet. Ennek a tervnek a teljesítéséért személyileg és közösen is felelősséget vállalnak a munkacsapat tagjai. A csapatmunka irányítását a munkacsapatvezető végzi, aki azonban maga is részt vesz a fizikai munkákban. Végül az egyéni és a csapatvállalások alapján elkészül a brigádterv, az előbbihez hasonló felelősség vállalás szerint. A brigád munkáját közvetlenül a főmezőgazdász irányítja, a munkacsapatvezetők bevonásával.

Hasonló elvek alapján alakították ki az állattenyésztési munkaszervezetet is. Természetesen ott mások a munka- feltételek és kevesebb ember dolgozik. Ami azonban mindkét főüzemágban azonos, az az eredményességi munkaegység. Az idén harmincnyolc forintos munkaegységértéket terveztek, de ez az érték lehet több is év végén. Természetesen a munka eredményétől függ, hogy mennyit tudnak majd osztani a zárszámadáskor. Ezenkívül a munkaA MUNKAVÉGÉN

(Foto: Kotroczó)

Sem tudományosan képzett mezőgazdász, sem egyetemet végzett közgazdász nincs a ráckevei Rákóczi Termelőszövetkezetben. A vezetőik zöme ugyan középiskolát végzett, de egyesek még a mezőgazdasági technikumot is csak most végzik el. Eredményeikkel azonban túltesz- nefc másokon: több mint egy évtizede szilárd, megalapozott a gazdálkodás és biztos a tervezett jövedelem a tsz-ben. Ez a tény kitűnő „érettségi bizonyítványa” a „középiskolás-’ vezetőgárdának.

Látványos, kirobbanó eredményeik sohasem voltak, de mindig biztosították a tagság megélhetését és a közös vagyon gyarapodását. Az egy munkaegységre jutó közös jövedelem szinte kezdettől fogva

megközelítette a negyven forintot

és tavaly is elérte azt. Nincs olyan tag a tsz-ben, aki ne érezné a létbiztonság megnyugtató, bizakodást keltő hatását. Szorgalom, igyekezet és derűs munlfeakedv jellemzi a tsz hétköznapjait és titulusoktól mentes, családias az emberek közötti viszony.

Sok taggal és csaknem minden vezetővel beszélgettünk, mielőtt megállapítottuk ezt. Évek óta ismerjük s figyelemmel kísérjük a szövetkezet életét, tehát személyes tapasztalatok alapján Is beszélhetnénk arról. Többet mond azonban az a munka- szervezet. amelyet féléve próbálnak sikerrel, közmegelégedésre. Érdemes figyelmet szentelni arra,

A Szövetkezet összes' ’földterülete 1850 hold, amelyből 1320 hold a szántó. A szántón gabonát, kukoricát, egyéb kapásokat, ipari növényeket és takarmányt termesztenek. A hagyományos növénytermesztés tehát a főprofiljuk. A közös szántóterületen egy brigádvezető nélküli brigád gazdálkodik.

Hatliteres bajonettzáras fazékkal bővül a kuktacsalád

zékban. A mintapéldány jól sikerült, most készülnek a sorozatgyártás szerszámai és még az idén megkezdik a ba- jonetzáras kukták gyártását. (MTI)

V.

egységek száma is függ attól, f hogy ki mennyit termelt bizo- J nyos növényekből területegy- ^ ségenként. í

y

Mindeddig kevés újat mond- ^ tunk, mert sok termelőszövet- J kezetben díjazzák hasonló mó- ^ don a termelőmunkát. Ami ^ azonban ritka és dicséretes, az ezután következik. A Rákóczi 'f Tsz-ben nemcsak a tagok, ha- \ nem í

a vezetők is í

£

munkaegységet kapnak, \

$

sőt, az alkalmazottak is. A vezetők ugyancsak kétszere- jí sen érdekeltek a közös jőve- ^ delem növelésében. Először j! érdekük az, hogy növekedjen j a munkaegységérték, másod- \ szór az, hogy növekedjen a í holdanként! bruttó jövedelem, f mert annak nagyságától függ, " hogy havonta mennyi munkaegységet kapnak.

Még ez a következetesen szocialista jövedelemelosztási forma is rejtegethetne kibúvót, vagy buktatót, ha nem párosulna az előzőekben már érintett elvvel: a lehető legkisebbre csökkenteni az improduktív dolgozók számát. Nos. a ráckevei Rákóczi Tsz vezetősége és tagsága ügyelt erre. Szigorú takarékossági elvek szerint, a főcélt követ-ke- i zetesen szem előtt tartva, vizs- j gálták meg, összesen hány alkalmazottra van szükség.

A négy szakvezetőn — elnökön, főmezőgazdászon, főkönyvelőn és állattenyésztőn — kívül mindössze öt alkalmazott van a tsz-ben. összesen tehát kilenc olyan tagja, illetőleg alkalmazottja van a tsz- nek, aki nem vesz részt a köztöltén' ' 'Herrhélő, "‘ffíikai j munkában. Miként győzik a sok adminisztrációt? Nos a > munkacsapatvezetők is segíte- \ nek. ök a csapatadminisztrá- \ ciót végzik és ezért a csapa- ! tűk egy tagra jutó munkaegy- j ség átlagának hét. százalékát | kapják.

Mint már említettük, féléve működik ez a racionalizált munkaszervezet — kiválóan! Lehet, hogy kevés még ez az idő, s valószínűleg több tapasztalatra lesz szükség ahhoz, hogy végleges véleményt mondhassunk róla. Ezért az eddigi véleményünk még vitás lehet. A tsz vezetőinek és tagjainak az az igyekezete azonban, hogy minden erőt a közvetlen termelés szolgálatába állítsanak, már ma is vitathatatlanul helyes.

Nagymiklós István

Dr. Rafael Figueredo, j.0.

rületi egészségügyi igazgató Matanzas városából beutazott Havannába, ott a repülőtéren június 11-én találkozott két kollégájával, dr. Eduardo Mu- zio aligazgatóval Oriente-Sud, és dr. Rolando Espinosa aligazgatóval Camagüey tartományból, hogy július utolsó harmadában Budapestén dr. Békés Zoltánnal, Pest megye főorvosával hosszan és behatóan értekezzenek. Közben jártak Berlinben. Prágában, Bukarestben és Szófiában. Tanulmányúton vannak, céljuk különböző európai szocialista országok egészségügyi szervezetével megismerkedni.

*Möst tehát j^üdéicaíászon egy terebélyes fa árnyékában álló kis épületet fényképeznek: az egészségházat, aztán odabent a csinos szőke védőnőt, Szlávik Magdolnát, akinek hivatali címét spanyol nyelven nem tudván, sokféle kötelességét részletesen elmagyarázom:

— Protectora de la família — állapítják meg. Náluk ennek a foglalkozásnak a neve a magyarnál kissé költőie- sebb: védelmezője a családnak.

Szentendrén a városi és járási főorvosi hivatalban dr. Szepessy Barna főorvost és dr. Csurgay Mihály közegészség- ügyi felügyelőt hosszasan faggatják, miképpen ellenőrzik a vízvezeték vizének tisztaságát, hogyan fertőtlenítik, és ha nincsen csatornázás, hová

tűnik. Reggeltől késő délutánig komoly, fárasztó és a nyolc órás munkaidőt legalább másfél órával megtoldott munkanap után^. pihen- tetőül fölszaladunk Dobogókőre./’ ^onnan^HCszíergomba, máj (KV is eg ráción át Budapestre. Tikkasztó a meleg és útközben sehol nem kapunk egy pohár jégbehűtött vizet. Sem szódát, sem ásványvizet, még kevésbé vízvezetékit. Pedig dr. Figueredo, hogy személyesen rendelhessen, szótárból kinézi és magyarul mondja a pincérnek':

— Pohár-.., hideg ... tiszta... víz ... jég ...

Mellesleg megjegyezve — talán lesz, aki csodálkozik rajta, most hogy visszagondolok, magamnak is feltűnik — egész napon át egyszer sem került, szóba semmiféle kifejezetten világnézeti, vagy politikái kérdés, de még személynév, vagy kifejezés sem. Szünet nélkül csak az egészségügy százféle dolgáról esett szó, mégis az orvosok — a kubaiak, meg a magyarok is — bizonyára elégedettek, nem' fecsérelték az időt. Egyméistól tanulva valamivel hozzájárulhatnak hazájuk fejlődéséhez és ez az igazi politikai munka.

— Hasta luego — mondom búcsúzkodásnál, ők meg:

— Viszontlátásra — így köszönnek el jó kiejtéssel, ami eltekintve attól, hogy csak három napja lépték át a magyar határt, különösen azért méltánylandó, mivel a spanyolnak „s” hangja nincsen. Igazán erőfeszítésükbe kerülhet, de mintha ezzel is meg akarnák mutatni, nemcsak a kávé szeretete, a közös cél felé törekvés még mélyebb rokoni kapcsa fűzi ösz- sze a két népet, a kubait, meg a magyart.

Szokoly Endre

Fügeszüret Cegléden

Kutasi Sándor, a Ceglédi Városi Tanács helyettes osztályvezetője, szenvedélyes kertész, szabad idejének legnagyobb részét növényei között tölti. Egyúttal kísérletezik is. Ma már sok ceglédi kertben növekszik Kutasi Sándor egresfája. Az amatőr kertész ugvanis egressel oltotta be a vadribiszkét, amelyből később magas törzsű, gazdag termésű növény íéjlödött. Ugyancsak Kutasi Sándor tér-, iesztette el a városban a fügét is. Tizenöt évvel ezelőtt ültette el kertjében az első fügebokrot, amélv azóta 15 méter hosszan elnyúló növénnyé téréből’ esedett. A délszak, növény, amely évente 30—40 kiló termést hoz, most érleli körtealakú gyümölcsét.

folyik a szennyvíz, mit csinálnak vele? Aztán statisztikai adatokat jegyeznek fel születésről, halálról, betegségről. Vastag jegyzettömbjük lapjain sűrűn íordítgatnak.

A járási rendelőintézetben dr. Szinna Ferenc igazgató- főorvostól az adminisztráció iránt érdeklődnek. A betegek kartonjainak rubrikáit nézegetik, meg a különböző űrlapokat, Kérésre elmondják, náluk mint, s hogyan van ugyanez, így alakul át tanulmányútjük tapasztalatcserévé.

A röntgenernyő élőit egy asszony áll, gyomorpanaszai vannak. Ezúttal a magyar röntgenorvoson kívül három kubai is megerősíti, hogy szerencsére sem fekélye, sem egyéb gyomorbaja nincsen.

A városi körzeti rendelő teljesen, korszerű kis épülete, berendezése, szemmel láthatóan tetszik nekik, de véleményt — sem jót, sem rosszat — semmiről nem mondanak. Néznek, figyelnek és legfőképpen jegyeznek. A gyermek- rendelő előtt azonban az apró hintók számára az udvaron felállított, hullámpalával fedett kocsiszínecskénél mégsem állják meg, dicsérik, milyen leleményes, ügyes találmány.

A nőgyógyászaton éppen az ab ülésére nyitnak be. Később a szülőotthonban — mind a harminc ágy foglalt — csak öt csecsemővel találkoznak.

— Nálunk az ilyesmit tiltja a törvény — jelentik ki megint anélkül, hogy véleményüket nyilvánítanák.

Mi viszont ebédnél nem nyilvánítunk véleményt, amikor dr. Figueredo citromot facsar a húslevesbe. A salátát mind a hárman otthagyják. Megmondják őszintén: nem szeretik a cukros ecetet. Viszont a túrósrétes nagyon ízlik mindhármuknak, annyira, hogy nyomban megtanulják a nevét és feljegyzik természetesen.

Ebéd végén egymás után két fekete. Egyébként amerre csak jártunk, mindenütt megkínáltak bennünket néhány csészével, úgyhogy ez ma már a tizedik lehet. Szeretik a kávét, akárcsak nálunk.

— Rokonok lehetünk mi magyarok, meg a kubaiak — kimondom hangosan a gondolatomat és a rokonságot újabb feketével azonnal megpecsételjük.

— Amióta eljöttünk otthonról. Magyarországon ittuk az első ió kávét — jelenti ki dr. Espinosa és ez már határozott véleménynyilvánítás. Együtt sajnálkozik aztán az egész társaság, amiért vannak országok, ahol ilyen fontos ital elkészítéséhez nem értenek ...

Azért csak pe legyünk nagyon büszkék! Akad viszont, amihez mi nem érTanulmdnyút és tapasztalatcsere — Megtelnek a jegyzetfüzetek — ízlett a túrósrétes

KUBAI ORVOSOKKAL PEST MEGYEBEK

Fia minden jól megy — igen. Vidáman győzhetnek, mert az országban eddig a legjobb eredmény 60—80 másodperc között volt, ők pedig a megyei tűzoltóversenyen 5 2 másodperc alatt szerelték össze a négyszázas motorfecs- kendöt. Rajuk tehát országos favorit, könnyen övék lehet a babér. De vajon jól megy-e minden? Illetve az acsai nyolc tűzoltókislány egyáltalán elmegy-e a holnapi, vasárnapi országos elődöntő versenyre, Baja városába?

Ugyan, miért ne mennének el? No, ez nem olyan egyszerű. Ácsán ugyanis már napok óta nagy a ri- billió a lányok utazása körül... Eredetileg úgy volt,

hogy mikrobusszat utaznak Bajára, amit az Ikladi Műszergyártól kapnak.

Csakhogy a gyár — miért, miért nem? — nem adta oda nekik

a mikrobuszt. Már

most mi legyen? — csapták össze kezüket az acsaiak. Hogyan menjenek a messzi Bajára a mi lányaink? Nosza, megmozdult a ját ás is. A galgahévízi tsz meg a járást pártbizottság a saját személyautóját ajánlotta fel nekik. De hiába; mert kellett volna egy harmadik kocsi még, hogy valamennyien elférjenek, azt pedig már nem leltek semerre sem. Ez hát szintén kútba esett. Maradt végül egy megoldás. A teherautó.

— Teherautó? — szörnyedtek el az érintett acsai papák- mamák. — Nyitott teherautó? — s a falu lelkesedése szemlátomást alábbhagyott. Nem így persze a lányoké, akik — midőn megkérdeztük őket, hogy teherautón is elmen- nének-e a versenyre? — sorban így válaszoltak:

— Ha a többi megy, én Is megyek Már megsüttem a csavart piskótát az

útra, kész vagyok, indulhatunk — így Urbán Mari.

— Hát... mennék, mert nagyon készültem — így Lajtos Erzsi.

— Persze, hogy .. de még mennyire1 Ha a parancsnok azt mondja, hogy teherautón, akkor azzal!

— vágta rá Gáspár Zsuzsi.

Es a mamák?

— Olyan hosszú útra!? Ilyen kislányok? Kényesek ők, a ruhájuk, a hajuk...

— igy a tanácselnöknő

— Hát... a maguk lelke rajta, maguk tudják, én elengedem, ha tényleg lesz a kocsin pony va ... — így a Lajtos-mama.

— Szegény kislányom, olyan szépe r. ki akar öltözni, es milyen lesz az a ruha a nyitott teherautón? De hát, ha ponyva is lesz és vigyáznak rájuk, hát... hát..., hadd menjen ... — mondta

Jambrik Erzsi ma- í mája. ;

így áll Ácsán ma \ reggel a helyzet, j Egyfelől a lányok vi- ; haros lelkesedése. 5 másfelől a papák- \ mamák féltő aggódd- ! sa.

Vajon melyik ma- ; rád felül? Még nem ! tudni, ez ma délelőtt ! dől el. Mi, a magunk \ részéről, mindeneset- \ re az utazást tani- j csolnánk. Azt is ! megmondjuk, hogy í miért. Azért, mert a •, nyolc acsai tűzoltó- < kislány, akik évek ! óta oly lelkesen ke- í szülnek a hagy ver- i senyre, sokkal, de í sokkal többet veszte- \ ne, ha nem indulhat- \ na a versenyen, mm! \ ami baj őket a pony- ! vás teherautón érhe- : ti. Mert ha kissé m- \ tán tényleg poros \ lesz a ruhájuk, vagy \ frizurájuk, azon i

könnyű segíteni. De : ha a lelkes kis gá'- ; dát olyan csalódás, j olyan seb éri, hogy í „lám, kár voL az \ igyekezetért!” — azon már sokkal ne hezebb.

Jó utat és győzelmet kívánunk • ;

F. A. !

Győznek-e az acsai lányok ?

Az Alumíniumgyár az utóbbi hónapokban több korszerű új terméket hozott forgalomba és ezzel itthon és külföldön növelte vásárlóinak körét. A viszonylag kicsiny zuglói üzemben mintegy 420 féle főzőedény készül és csupán exportra 138 millió forint értékű árut szállít az idén, ami megfelel öt év előtti tel- i jes termelésének. Legutóbb : Dánia műanyagfogantyúval el- i látott, ragyogóan fényes, pe- helykönnyű sípoló teafőzőket i rendelt, ebből az új cikkük- i bő! máris százötvenezret ex- : portáltak és felkészültek a ha- ! zai igények kielégítésére is. j Újdonságuk a gömbedény, j vagyis az öblösen kiképzett \ Lábas, fazék- és teafőző. Több \ külföldi rendelésre meghono- \ sították a svéd mintájú vas- j tag falú polírozott teáskannák : gyártását is, amelyekben ’< elektromos tűzhelyen percek \ alatt kiváló teát lehet főzni.; Fő slágerük azonban tovább- ! ra is a kuktacsalád, a két és \ fél, a négy és a hatliteres jól j bevált kuktacsalád-sorozat. A \ család most további taggal, ! a hatliteres bajonettzáras fa- ! zékkel bővül. A többi tagtól j abban különbözik, hogy a fe- : dőt nem a fazék pereme: alá kell süllyeszteni, hanem j bajonettzár segítségével a fa- j zék külső peremére erősíthe- \ tő. Ezzel az edény nyílása jó- : val nagyobb, így kisebb edé- : nyekbe adagolt ételt is el te- \ hét helyezni a kuktában. Ily; módon egyszerre kettő, eset- j leg három különböző ételt is ! megfőzhetnek az újfajta fa- ;