Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-26 / 174. szám
FEST MEGY I xKívlap 1964. JULIUS 25, SZOMBAT Magyarország helytörténeti lexikona Anziksz Zakopanéból Országos érdeklődésre számottartó sorozat kiadását kezdte meg a Magyar Tudományos Akadémia a közelmúltban. A sorozat címe: Magyarország helytörténeti lexikona. Egyes kötetei több tudományágat ölelnek fel és segítséget kívánnak nyújtani a társadalmi-gazdasági életet feltáró helytörténeti munkákhoz. Nem véletlen, hogy e helyütt is megemlékezünk a nagy jelentőségű sorozat megjelent első kötetéről — noha nem is szorosan vett pátriánkról szól — mert későbbi időpontban, a sorozat egyik köteteként a ml megyénk története is feldolgozásra kerül. Kétségtelen tény, hogy a helytörténeti kutatómunka, a helytörténetírás a történet- tudomány fellendülő ágazata napjainkban. Tudományos konferenciák, munkaértekezletek, metodikai megbeszélések igyekeznek helyes irányba terelni és tartani ezt a kibontakozó tudományágat. Az oktatásban a szülőföldismeret, mint tárgy tanításának az igénye, az igazgatásban a községfejlesztés a szocialista községpolitika helyes kialakítása teszi elsősorban szükságessi és sürgőssé az ilyen irányú kutatásokat. Több elismerésre méltó munka jelent már meg eddig is ebben a tárgykörben, de mind terjedelemben, mind tartalom vonatkozásában kiemelkedik ezek sorából az imént idézett sorozat első kötete: Veszprém megye helytörténeti lexikona. A kötet — amely mintegy előfutára a mi megyénk hasonló felmérésének — a hely- történet, a statisztika, a jogtudomány és közgazdaságtudomány eredményeire tá- maszkodóan, a levéltári és könyvtári anyagokat átfogóan rendszerezett adatközlésével fundamentális forráskiadvány. A szerzők — Ha Bálint és Kovacsics József professzorok — csaknem tízesztendős kutatómunkájának eredményeként jelent meg a könyv. Kutatómunkájukat kiérlelt, megvitatott tudományos elvek irányították, amelyek maradéktalanul testet is öltöttek a feldolgozás során. A szerzők tervezetét — az egész sorozatot illetően — még 1955-ben megvitatta és jóváhagyta a Magyar Tudományos Akadémia településtudományi és nyelvtudományi főbizottsága — ezt követte a lankadatlan szorgalmú kutatómunka. Szigorú rendszer érvényesült a hatalmas forrásanyag megválogatásánál is. A feldolgozott források jegyzéke tanúsítja: a szerzőknek arra is gondjuk volt, hogy utat mutassanak, milyen forrástípusok azok, amelyek nélkülözhetetlenek bármelyik megye településtörténetének megírásához, összefoglalásához. Határozottan körvonalazott tudományos elvek, hozzáértő, szakszerű feldolgozási rendszer szigorú érvényesítése — ezek tették lehetővé, hogy a szerzők lexikális sűrűséggel és pontossággal több mint 400 esztendőt fogjanak át időben és 1527-től szinte napjainkig (az 1960-as nép- számlálás adatait is felöle- lően) kézbe adják egy egész megye minden számba jövő települése demográfiai adatkincsének legjavát. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a kötet forrásjegyzéke szinte kimeríthetetlen lehetőséget biztosít az egyes településekre vonatkozó további kutatómunkának. A kötet bevezetője a hely- történeti lexikon céljáról, forrásanyagáról és rendszeréről szól általánosságban. Áttekintést kaphatunk itt a magyar helytörténetírás múltjáról, a lexikon elődeiről, magának a kötetnek tudományos előkészületeiről, a kötet célkitűzéseiről. E célkitűzések: a' helytörténetírás előmozdítása; a szülőföldtörténet oktatásának alaposabbá tétele; gyakorlati államigazgatási célok szolgálata; a történeti statisztikai módszer és megfigyelés megalapozása és /. KÖTET fejlesztése; Magyarország újkori történeti földrajzának elkészítése. A szerzők ugyanitt számot adnak a kutatómunkáról és a forrásokról, végül pedig a sorozat — a megjelent kötet és a készülő további munkák — rendszeréről tájékoztatják az olvasót. A lexikon első része Veszprém megye történetét foglalja össze. Képet ad a megye területéről és közigazgatási beosztásáról és megadja népességi, társadalmi és települési képét. Külön fejezet foglalkozik a megye lakóinak foglalkozási összetételével, megélhetési forrásaival. A XVI. századtól napjainkig terjedően tárgyalja a termelési viszonyok alakulását. Ezt követően — hasonlóan történeti távlatban — mutatja be a természetes és tényleges népszaporodást, a népmozgalom kérdéseit. Az első részt a térképek jegyzéke I és gazdag irodalomjegyzet zárja le. A kötet második része a megye községeinek és lalkott- helyeinek lexikonét adja. Itt jelentették meg a szerzők a helynévmutatót és az idegennyelvű összefoglalót is, valamint a képmellékletet is. A munka mind az adatgyűjtés, mind a feldolgozás módját tekintve egyedülálló irodalmunkban. Több tudomány anyagát átfogó eredményeivel a történettudomány művelőin kívül nélkülözhetetlen a tele- püléstudomárínyal foglalkozóknak éppen úgy, mint a települések fejlesztése területén dolgozó szakembereknek, a szülőföldismeretet oktató pedagógusoknak, a nyelvészeknek, a földrajz és a néprajz I kutatóinak, de négy évszáza- j dós adatkincséből bőven me- I ríthet a statisztikus is. D. F. 175 millió légi utas Népvándorlás a Tátrába — Drótkötélen a felhők közölt — Kocká- zatos-e a szabadtéri előadás? Mit nyújt Zakopane? Az elhelyezés kitűnő, s ez az IBUSZ és az Orbis — a lengyel utazási iroda — jó együttműködését. jelzi. Nemcsak jól felszerelt hotelekben szállásolják el a turistákat, hanem romantikus. egy- és kétemeletes faházakban, amelyek hideg-meleg vizes szobákkal rendelkeznek, s ragyogóan tiszták, kényelmesek. Ha az ember kinéz az ablakon, fenyvesekre, hegyekre, patakokra lát. Ha elindul az utcán, néhány száz méter után erdőben lépked. Ha hirtelen nem tudja merre jár, csak fülelnie kell egy pillanatig, s máris tájékozódhat az egy irányba futó patakok csobogó hangja után. Az IBUSZ és az Orbis változatos és kellemes programról gondoskodik. Egy napot feltétlenül Krakkóban tölt az utas, ahol megcsodálhatja a volt királyi vár világhírű gobelinjeit, bútorait, festményeit, művészien faragott oszlopfőit, a 600 éves Jagelló egyetem épületsorát, a Mária- templom egyedülálló oltárát, fából faragott bibliai alakjaival. A külföldieknek külön érdekesség, hogy a Mária- templom tornyában nem ha- .- - • • m Az iwaniacki csúcs, a nyugati Tátrában. A mély szakadékok még nyáron is havat rejtenek kilométeres óránkénti sebességgel. A fejlődés másik oka feltétlenül a repülőgép függetlensége a földi akadályoktól, s ezt még csak inkább fokozza az utazási magasság, valamint a gép hatósugarának növelése is. Az okok között lehet sorolni még a repülés fokozódó biztonságát és kényelmét, valamint a közönségnek nyújtott szolgáltatások kiterjesztését is. A sugárhajtású gépek korszakában élünk. Az egész világ ismeri és csodálja, a TU— 104-es és a TU—114-es szovjet utasszállító repülőgépeket, amelyek a világ legkorszerűbb gépei közé tartoznak. Ugyancsak ismertek és a legjobbak közé sorolhatók az Air France Boeing 707 ifpu.iúi korszer® ftényelthes és biz-: tonságos gépei is. vaiámint más országok repülőgépei. Kétségtelen tény, hogy az utazóközönség ösztönszerúleg is a legfejlettebb gépek iránt van bizalommal. A francia légiforgalmi társaság sajtóiájé- koztatóján hangzott el erre utólag az a bejelentés, hogy már 1963 novemberében 70 helyet foglaltak le az Air France első szuperszonikus járatára, amelyre a tervek szerint 1970-ben kerül sor. A légi közlekedés életünk elválaszthatatlan alkatrészévé, eszközévé vált. Világrészeket köt össze, embereket hozhat és kapcsolhat össze legyőzve a távolságokat, a messzeségeket. Fejlődése előtt mérhetetlen tér áll. rangkondulás, hanem kürtszó jelzi óránként az időt. Három kürtös tart szolgálatot, s a világ négy égtája felé fújja hirtelen megszakadó jelzéseit. A história szerint a tatárok betörésekor a lakosságot riadóztató kürtösnek átlőtték a torkát. Ezért szakad meg most is a magasan szárnyaló érces hang. A nyolc-tizenegy-tizennyolc- napos túrák programjának zömét kétségtelenül a Zakopane környéki hegyek között történő csavargás tölti ’ki. Felejthetetlen a Kasprowy Wierch fellegekbe nyúló csúcsa. Drót- kötélpálya visz fel, kétszer nyolc-tízperces úton, közel kétezer méter magasra, ahol reprezentatív étterem, egészségügyi szolgálat és emléktárgyakat kínáló árusok várják az embert. Ha szép az idő, messze ellátni a környező alacsonyabb hegyekre, de igen gyakran tejfehér felhőben botorkál az ember, s két méternyire már csak szürke foltnak látja társait, s kánikulában is dér üli meg haját, szemöldökét. Itt bizony elkél a kisbun- da, a csuklya, az esőkabát, de láttunk bokáig' érő őrbundában is egy embert, aki a hegycsúcson álló meteorológiai állomás mellett toporgott, az orkán erősségű szélben. A hegymászást kedvelőket felejthetetlen élmények várják a Morskie Oko 1600 méteres csúcsai között. A hegy lábánál turistaház áll. Földszintjén büfé. ahonnan sörözés, vagy kávézás közben méregzöld tengerszemre láthat az ember. Néhány zlotyiért csónak viszi át az utast, de legtöbben nekivágnak a parton kanyargó ösvénynek, ahol jóformán százméterenként forrás zubog. A partról meredek ösvény vezet fel a csúcsok között fekvő kisebb tengerszemhez. A homokos part a napfiirdözők paradicsoma. A völgykatlanban nem fúj a | szél, de enyhén hűs a levegő, í nem perzsel a nap és a csillo- I gó víztükör partján néhány I óra alatt bronzbarnára sül J még a szőke is. A sziklák kö- ; zott lépten-nyomon megtalál- j ható a hegyilakók standja, j akik áfonyát, szamócát árul- I nak tejszínnel, tejfellel. A népesebb kirándulóhelyek i érdekessége a jegesmedve. A i jegesmedve lenyúzott bőrében I jókedvű fiatalember rejtőzik, aki tréfásan megölelgeti a I bámészkodókat, s ebben a I pillanatban már kattan is az ! alkalmi fényképész gépje, s | csak a címet kell néhány zlotyi kíséretében bediktálni, hogy eredeti északi sarki hangulatú képet kapjon a turista. Az északi sark hangulatához nem hiányzik se a hó, se a kutyák állal vontatott — nem szánkó — hanem kisszekér. A hó a hegyek homályos szaka- dékaiban csillog, az idén már el sem olvad, ráesik majd szeptemberben az új hótakaró. A fehér kuvaszok pedig, akár a „medve”, készenlétben állanak a fényképezéshez. A kocsis a hegyipásztorok szépen hímzett-varrt szűrét és nagyszélű gombakalapját, va- | lamint medveölő fokosát j nyújtja a vállalkozó szellemű I külföldinek: örökítse meg ma- I gát az eredeti környezetben és j népviseletben. I Komoly szórakozást is nyújt I a város. Most július 20-án | például a krakkói Harnasie \ együttes lépett fel a világhírű l síugrópálya alatt elterülő, | több ezer helyes sport-stadion- \ ban. A mintegy hetven perces \ előadás két részből állt. A l szünet előtt egy tátravidéki \ népi táncjátékot mutattak be. | Az eredeti népviselet, és az í eredeti zene még csak fokozta t azt a hatást, amelyet a tánc- í játék nyújtott, háttérben az í óriási fenyveserdővel. Szünet f után népi táncelemekkel át- \ szőtt balett következett, amely i balladai témát elevenített I meg. í A kora esti, majd a késő es- \ te folyamán megismételt elő- 5 adást több ezer ember, közte | rendkívül f sok külföldi nézte meg. \ Ahogy a lengyel ismerősök el- | mondották, gyakori az ilyen \ kulturális program a város- [ ban, s minden rendezvényt I óriási érdeklődés előz meg. Amikor ezf hallottam, a Pest I megyei szabadtéri színpadok I szomorú sorsa jutott eszembe, az elmúlt évek még szomorúbb tapasztalataival: a sza- ! bad téri előadás ráfizetés. A ! festői környezetet nézve pe- j GABONATISZTI TAS dig Visegrád panorámája tolakodott emlékezetembe. u visegrádi várral és heggyel a háttérben legalább olyan környezetű szabadtéri színpadunk lehetne, mint a Zakopanéi. Igen sokat tanulhatnának lengyel barátainktól az idegenforgalmi és vendéglátóipari szakembereink is, a közlekedés felelős ügyintézöirő. nem is beszélve. A hegyek között, mindenütt kitűnően karbantartott, széles, aszta utak kígyóznak, ahol a szerpentinek éles kanyarjaiban i_ 45—50 kilométeres sebességgel haladnak az autóbuszok, teljes biztonsággal. A büféknek, hűsítőket és gyümölcsöt áruló gombáknak, üzleteknek, bist- róknak pedig se szeri, se száma: egymást érik, s óriási forgalmat bonyolítanak le. mert kitűnő árut -adnak, s igen nagy figyelmet szentelnek a higiéniának. Hiányos lenne a Zakopanéi beszámoló anélkül, ha nem szólnánk arról a végtelenül barátságos magatartásról amellyel a lengyelek a külföldieket, de különösen a magyarokat fogadják. Ha megtudják, hogy magyar az illető, akivel megismerkedtek, a második mondatban elhangzik Báthory neve, s már sorolják is a közös lengyel—magyar történelmi emlékeket. Néhány perces beszélgetés után invitálják a turistát egy korsó sörre, vagy egy pohárka eredeti lengyel vodkára. Sokszor csak restelkedtünk, hogy nem tudjuk kellőképpen viszonozni ezt a kedvességet. De biztattuk lengyel ismerőseinket: majd legközelebb! S vándorútra keltek a címek: a lengyelek zsebébe budapesti, zalaegerszegi, békéscsabai, a magyarok zsebébe pedig varsói, katowicei, wroclawi, krakkói meghívás került azzal a megjegyzéssel: kicsi a világ, és nyitva a határ, nem lehetetlen a randevú. Tenkely Miklós • hely- 'j lítása; ^ M AGY AR—-BOLGÁR FILMMEGÁLLAPODÁS A magyar—bolgár kulturális együttműködési egyezmény keretében pénteken a két ország filmfőigazgatója megállapodást írt alá a további szorosabb együttműködésről. A megállapodás többek között tartalpiazza a két ország közötti filmcserét, valamint a kölcsönös látogatások megszervezését. es í és 2 Hátborzongató filmek A Montmartre-i Stúdió moziban megkezdődött a „Hátborzongató filmek fesztiválja.’’ A műsor nem új, de bizonyára kielégíti a rémtörténetek rajongóit: Draknia szerelmei, Frankenstein, A fáraók átka, A farkasember éjszakája, Az operaház fantomja. Századunk sajátos jelensége: a légi közlekedés mind nagyobb térhódítása. Ez a közlekedési forma alig több, mint negyven éves múltra tekinthet vissza — de Lindberg óceánrepülése óta olyan eredményeket produkált, amelyeket az egész világ méltán csodálhat. A légi közlekedés nagyban hozzájárult a világ képének átformálásához: megszűntek a világrészek közötti távolságok nehézségei. Hatalmas légi kikötők épültek a világvárosokban, sajátságos szakmák alakultak ki a repüléssel kapcsolatban. A fejlődés óriási léptű, s egy legutóbb közölt adat szerint az elmúlt évben több, mint 175 millió utas utazott a világ különböző országainak repülőgépein. A légi közlekedés fejlődésének többféle oka van. Ezek egyike feltétlenül a repülőgép nyújtotta szállítási gyorsaság. Amíg 1919-ben egy repülőgép sebessége alig haladta meg egy jelenlegi sportautó gyorsaságát — 1939-ben ez a sebességfok már megközelíti a 350 kilométeres óránkénti átlagot. Az 1950-ben, a polgári légiközlekedésbe beállított négymotoros gépek óránkénti sebessége meghaladta az 500 kilométert. 1963-ban már négyhajtóműves sugárhajtású gépek repülnek, s ezek óránkénti sebessége megközelíti az 1000 kilométert. Hovatovább eljutunk majd oda, amikor szuperszonikus gépek szállítják az utasokat több mint 2000 i
