Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-15 / 164. szám

^ffívlrm 1964. JÜLIUS 14, KEDD LONDON Levél* és csomagtorlaszok Felhőkig tornyosuló levél- és csornagtorlaszok ‘gyűlnek az angol postahivatalokban, mert az alkalmazottak többsé­ge szombaton váratlanul nem hivatalos villám-sztrájkot kez­dett. Az ok: munkabér vita. A postások szakszervezete ugyanis tíz százalék, azaz heti 25 shilling emelést követel a bérkérdést végleg eldöntő tár-' gyalásck megkezdése előtt, utalva arra, hogy a postások fizetése heti három fonttal alacsonyabb az átlagos ipari munkabérekénél. 4 gyászolók ezrei az irrgi ravatalnál Csütörtökön temetik Maurice Thorezt Mély megrendülés világszerte • Az SZKP üzenete • Az MSZMP részvéttávirata Ivryben, amelynek több mint 30 éven át parlamenti képviselője volt, felravata­lozták Maurice Thorez holt­testét. A Párizs környéki „vö­rös övezet”-hez tartozó vá­roska tanácsházának * elő­csarnokában már hétfőn reg­gel a gyászolók ezrei vonul­tak el a Francia Kom- í A század gyermeke THOREZ ELYTÁRS HALÁLÁRA 1900-1964 munista Párt nagy ha­lottjának, a párt elnöké­nek, a nemzetközi kom­munista és munkásmoz­galom kiemelkedő veze­tőjének ravatala előtt. Az FKP elhunyt elnöké­nek temetésére csütörtökön délután három órakor kerül sor. Thorezt szerdán a Fran­cia Kommunista Párt köz­Hruscsov beszámolója a népjólét emelésének kérdéseiről (Folytatás az 1. oldalról.) kai és elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal. E verseny eredménye szá­munkra nem kétséges. Fel­tétlenül meg fogjuk nyerni. A kormányfő rámutatott ar­ra, hogy most már kidolgozták azoknak az intézkedéseknek rendszerét, amelyeknek célja a r mezőgazdaság belterjessé tétele, az állandó terméshozam és az állattenyésztés magas hozamának biztosítása. Csupán az idén 5,4 milliárd rubelt fordítunk a mezőgazda­ság termelési szükségleteire, vagyis hatszor annyit, mint 1953-ban. — A szocialista társadalom­ban minden törekvés arra irányul — mondotta a továb­biakban Hruscsov —, hogy az ember szükségleteit kielégít­sék, olyan feltételeket teremt­sünk, amelyek kibontakoztat­ják az ember képességeit és alkotóerőit. A dolgozók tényleges sza­badságot és társadalmi egy enlőséget akarnak, azt Kívánják, hogy életük anyagilag biztosított és szelle­mileg tartalmas legyen. A kommunizmus olyan társada­lomként való ábrázolása, amelyben az emberek életszín­vonalára irányuló gondosko­dás háttérbe szorul, csak el­riaszthatja és eltaszíthatja az embereket a kommunizmus­tól, csak a burzsoá propagan­da malmára hajtja a vizet, annak a propagandának segít, amely gyalázni próbálja a szo­cializmust, s a kapitalista élet­formát és a kapitalizmus „ja­vait” dicsőíti. Hruscsov emlékeztetett azokra az áldozatokra, ame­lyeket a szovjet nép a boldog jövőért hozott és hoz. — Szemrehányást tenni ne­künk amiatt — tette hozzá —, hogy állítólag revízió alá vet­tük a marxizmust, annyit je- jent, hogy nem ismerik, nem értik a marxizmus—leniniz- mus alapjait. — A nép anyagi ellátottsá­gának növelése, a lakosság egészségügyi viszonyainak ja­vítása, a lakosság műveltségi és kulturális színvonalának emelése, a dolgozók életszük­ségleteinek jobb kielégítése megteremti a feltételeket a munka termelékenységének növekedéséhez, a termelőerők gyorsabb kibontakozásához, a kommunizmus anyagi és tech­nikai bázisának megteremté­séhez. Számunkra a legfonto­sabb, legérdekesebb poli­tika és ideológia: a gaz­daság fejlesztése, a nép jólétének emelése. Ezután Hruscsov ismertette, hogy az ülésszak elé terjesztett törvényjavaslatok közül az egyik országos alap létesítését irányozza elő a kolhozparasz­toknak nyújtandó szociális futtatások fedezésére. Ehhez szükséges anyagi eszközök egy részét a kolhozok fizetnék be. Másik részét pedig az álla­mi költségvetésben irányoz­nák elő évenkint. Mint Hrus­csov megmondta, hatalmas történelmi jelentőségű intéz­kedésről van szó. A törvényjavaslat szerint a kolhoztagok nyugdíjazását és segélyezését 1965. január 1­től vezetnék be. A szükséges fedezet megte­remtésére ebben az évben két százalékot vannak le a kolhozok jövedelméből, ami körülbelül 350 millió ru­belt tesz ki. A nyugdíjak és segé­lyek összegének jelentős részét az állami költség- vetésből folyósítják. A törvényjavaslat kiköti, hogy a nyugdíjak és a se­gélyek kifizetését a kolhoz­tagok jövedelméből történő bármilyen levonások nélkül kell biztosítani. A törvényjavaslat alapvető rendelkezései szerint a kol­hoztagok öregségi és rok­kantsági nyugdíjat kapnak: árvaság! nyugdíjat kapnak az eltartójukat veszített gyer­mekek. Tervbe vgtték a kol­hozista nők segélyezését a ter­hességi és a szülési időre. Az öregségi nyugdíj alsó hatá­rát havi 12 rubelben, felső határát havi 102 rubelben állapítják meg. Hruscsov beszámolójának egy részét a terméskilátások­nak szentelte. Közölte, hogy az ország leg­több vidékén meglehetősen örvendetesek a terméskilátá­sok. A gazdaságfejlesztésben el­ért újabb eredmények — jelentette ki Hruscsov — le­hetővé teszik a szolgáltatási területen működő dolgozók bérének emelését. A béremelés összesen több mint 18 millió em­bert érint, közte 4 800 000 művelődésügyi dolgozót, több mint félmillió or­vost és mintegy 2 800 000 más egészségügyi dolgo­zót. Hruscsov a művelődésügyi dolgozók béremelési javasla­tára áttérve általános képet adott az oktatás helyzetéről a Szovjetunióban. Hruscsov nagyra érté­kelte a szovjet pedagó­gusok munkáját. A közélet állandó részesei­nek, a párt aktív segítő­társainak nevezte őket a kommunista társadalom em­berének formálásában. Hruscsov kijelentette, hogy a törvényjavaslat a művelő­désügyi dolgozók munkabé­rének emelését 25 százalék­kal irányozza elő. Egyévi átlagra átszámítva a többlet összege meghaladja az egymilliárd rubelt. Ez majdnem annyi, mint ameny- nyit 1940-ben összesen kifi­zettek munkabér címén a művelődési területen dolgo­zóknak. A szovjet kormányfő beje­lentette, hogy jelentősen eme­lik a múzeumok, klubok, könyvtárak és más kulturális és művelődési intézmények dolgozóinak munkabérét. Hangsúlyozta, hogy az is­kola és az élet közötti kap­csolat erősítését célzó tör­vény, amelynek alapját a tanulás és a termelés ösz- szekötéséről szóló lenini esz­me képezi, tökéletesebbé tet­te a népoktatási rendszert. Most. amikor ezen a té­ren elegendő tapasztalatot gyűjtöttünk, szükségesnek látszik a népoktatási rendszer további töké­letesítése, mégpedig az oktatás és a társadalmilag hasznos mun­ka egybekapcsolásának elve alapján, az oktatás magas színvonalának biztosításával. A beszámolónak az egész­ségügyi dolgozók béremelé­sét érintő részében Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet lakosság ingyenes orvosi el­látása a szocialista forrada­lom hatalmas vívmánya. » A szovjet kormányfő beje­lentette, hogy a törvényjavas­lat szerint az egészségügyi dolgozók, a társadalombizto­sítási, a testnevelési és sport­ügyi dolgozók munkabérét átlagban 23 százalékkal eme­lik, s az ezzel kapcsolatos több­let összege 650 millió rubelt tesz ki. Hruscsov ezután rátért a ke­reskedelmi és közétkeztetési dolgozók béremelésének kérdé­sére. A kereskedelmi dolgozók bérét átlagosan 15 százalékkal, közétkeztetési dolgozókét pe­dig átlagosan 25 százalékkal emelik. Évi átlagban számol­va, ez mintegy 550 millió ru­bel, bértöbbletet jelent. Egységes béreket állapítanak meg az állami kereskedelmi és fogyasztási szövetkezeti el­adók részére. Hruscsov rámutatott arra, milyen óriási méreteket öltött a lakásépítkezés a Szovjet­unióban. Az utóbbi 10 év alatt össze­sen 634 millió négyzetméter lakóteret befogadó új lakóhá­zakat építettek, ami másfél­szer annyi, mint amennyi a szovjet városok egész lakás­állománya volt. 1940-ben. A lakásgazdálkodási és köz­üzemi dolgozók munkabérét átlag 15 százalékkal fel kell emelni. Az SZKP Központi Bizott­sága és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa szükségesnek tart­ja az állami apparátus helyi szetvei dolgozóinak béremelé­sét is. Hruscsov kijelentette, hogy a most előterjesztett új tör­vényjavaslat szociális, gazda­sági és politikai szempont­ból igen fontos. Gyakorlatilag az összes munkás és alkalmazott egy negyede kerül új bé­rezési viszonyok közé. Munkabérük emelkedése át­lag 21 százalékos lesz, ami egy évre számítva 3 milliárd 300 millió rubelt tesz ki. — E javaslat elfogadása fontos lépés lesz az alacsony fizetésű munkások és alkal­mazottak bérének emelése te­rén. 1965 végéig a minimális munkabérek mindenütt havi 40—45 rubelre emelkednek — jelentette ki a szovjet kor­mányfő. X továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy a szolgáltatások te­rén működő dolgozók bérének emelése ellenére változatlan marad az áru­cikkek kiskereskedelmi ára és a szolgáltatások díj­szabása. Hruscsov ezután közölte, hogy milyen ütem szerint hajtják végre 1965 negyedik negyedéig bezárólag a szóban forgó alkalmazottak bérének emelését. Befejezésül kifejezte meg­győződését, hogy az egész szovjet nép nagy megelége­déssel fogadja majd a Legfel­sőbb Tanács határozatait, min­den munkás, kolhozoaraszt és értelmiségi munkájával gya­rapítani fogja a szovjet állam hatalmát, közelebb hozza a kommunizmus eszméinek dia­dalát. pontjában, Párizsban rava­talozzák fel, ahol csütörtök délig róhatják le kegyele­tüket a gyászoló franciák. Az Humanité, a Francia Kommunista Párt lapja va­sárnap rendkívüli gyászki­adásban emlékezett meg a párt elhunyt elnökéről. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága va­sárnap este összeült és nyi­latkozatban emlékezett meg Maurice Thorezröl. Thorez halála megrendü­lést keltett világszerte. Magában Franciaországban a munkás és demokratikus mozgalom képviselői egymás után fejezik ki részvétüket a kommunista pártnak. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja üzenetet inté­zett az FKP-hez, amelyben mély részvétét és együttér­zését fejezte ki. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban fejezte ki rész­vétét a Francia Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának. Hruscsov részvéttáviratban nyilvánította mély együttér­zését Maurice Thorez özve­gyének. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára a Központi Bizottság és a maga nevében távirat­ban fejezte ki részvétét Mau­rice Thorez özvegyének és családjának. A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttséggel képvi­selteti magát Maurice Thorez temetésén. Kifejezték részvétüket a francia . kommunistáknak a nemzetközi munkás­mozgalom vezetői is. Az Angol Kommunista Párt Politikai Bizottsága ülésén egyperces csenddel emléke­zett meg a francia munkás- mozgalom elhunyt vezetőjé­ről. Az elsők között intéz­tek részvéttáviratot az FKP Központi Bizottságához a bel­ga és a svájci kommunis­ták, Tito, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége elnöke. Rómában Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára emlékezett meg Maurice Thorezröl. ORVOSI JELENTÉS MAURICE THOREZ HALÁLÁRÓL Maurice Thorez előrehala­dott érelmeszesedésben szen­vedett, magas vérnyomással. Az elmeszesedési folyamat kü­lönösen súlyosan érintette az aortát, az agy és a szív ütő­ereket. Emiatt néhány évvel ezelőtt fellágyulás követke­zett be az agy baloldali fél­tekéjében, aminek következ­tében korlátozottá vált a jobboldali végtagok mozgá­sa, károsodtak a szívvér- edények és bizonyos fokú infarktus keletkezett a szív- izomzatban. Közvetlenül a halál előtt trombózis követ­kezett be az aortában és emiatt hirtelen eldugult a jobboldali agyütőér: ezt az agy vérkeringésének erős za­vara követte, ami a halál közvetlen oka lett. A „NÉP FIA” NINCS TÖBBÉ: vasárnapra vir­radó éjszaka szívroham végzett a nemzetközi mun­kásmozgalom egyik kiemel­kedő alakjával, Maurice Thorez-zel, a Francia Kom­munista Párt elnökével. A szív, amelynek tulaj­donosát üdülni, pihenni, megnyugodni vitte egy szovjet hajó a Fekete-ten­ger bolgár vizein, minden dobbanásával, a munkások, az egész világ és különösen Franciaország tömegeinek szabadságáért és igazán emberi, szocialista létéért dobogott. Hiszen Thorez csak 13 esztendős, amikor szénválogató fiú Pás de Ca­lais bányáiban, a francia kommunista mozgalom egyik bölcsőjében — s jó­formán gyerekfejjel részt vett már a francia munká­sok nagy sztrájkharcaiban. AZ ELSŐ VILÁGHÁBO- RÜ VÉGÉN, amikor a há­borús katasztrófa nemcsak a legyőzött, hanem a győ­ző országokban is óriási ro- . bajjal temette maga alá a munkásmozgalom reformis­ta illúzióit és a szociálde- mokratizmus politikájának romjain megjelentek az el­ső kommunista pártok — a fiatal francia bányászfiú a legelsők között van, akik nyílt szemmel szemlélik a világot. Megalakulásának pillanata óta tagja a Fran­cia Kommunista Pártnak. Mindössze 4 esztendős a francia párt, amikor Thorez központi bizottsági, 5 esz­tendős, amikor politikai bi­zottsági tag — és 10-ik év­fordulóját ünnepli a párt 1930-ban, amikor főtitkárrá választják. ALIGHA TÜL ZÁS AZT MONDANI, hogy Thorez élete: a Francia Kommu­nista Párt élete is. S ha ez a párt ma egyike a tőkés világ legnagyobb pártjai­nak, ha a történelem tra­gikus fordulatai közepette, bonyolult és nehéz körül­mények között is meg tud­ta őrizni erejét és egységét — ez igen nagymértékben annak a fáradhatatlan, ve­széllyel és kockázatokkal szembeszálló szívnek kö­szönhető, amely a hajdani bányászfiú mellében dobo­gott. Pedig a veszélyek igen nagyok voltak — erkölcsi és fizikai szempontból egy­aránt. De Maurice Thorez szilárd és emberi tudott maradni. Az 1936-os nép­front bonyolult csatáiban, a második világháború első esztendejének gyötrő ille­galitásában — a világhábo­rút követő első két eszten­dőben a miniszterelnökhe­lyettesi székben — és ak­kor is, amikor az SZKP XX. kongresszusa eszméi­nek szellemében kellett harcolnia a francia kom­munista mozgalom megúj­hodásáért. S A FIZIKAI VESZÉ­LYEK sem voltak kiseb­bek. Életútját letartóztatá- sok és börtönök fenyegeté­se kísérte — s egy ízben, amikor a hidegháború csúcspontján repülőgépét amerikai vadászgépek tá­madták meg, célpontja volt nyílt gyilkossági kísérletnek is. A hallatlan fizikai és szellemi terheknek ez a koncentrált viselése az utóbbi esztendőkben egész­ségét már megtörte — szel­lemének forradalmi frisse- sége azonban éppen olyan elevenen ragyogott, szívé­nek minden szenvedélye éppen olyan hevesen lán­golt a szocializmusért, mint annak idején, Pais de Cala­is tárnáiban. 1900-BAN SZÜLETETT. Nemcsak a „nép fia” volt, ahogy könyvének címe hir­dette, hanem a század gyer­meke is. S a század diadal­mas vezérlő eszméjéért élt és halt: a kommunizmu­sért. G. E. Elkészült az USA-ban a köztársasági párt választási programja Ma kezdődik az elnökjelölő kongresszus Vasárnap délelőtt ért véget a köztársasági párt program- alkotó bizottságának heves vi­tája és néhány órával később nyilvánosságra hozták az el­nökjelölő kongresszus elé ter­jesztendő pártprogram máso­dik részét. Scrantonék támadást in­dítottak Goldwater sebez­hető pontjai ellen. olyan programot akartak el­fogadtatni, amely kétségessé tette volna az arizonai „fene­gyerek” gyors megválasztását. Scranton híveinek nem si­került céljukat érvényesíteni­ük. mert a programalkotó bi­zottság többsége Goldwater szellemében fogant programot hagyta jóvá. A jóváhagyott program ma kerül a köztársasági párt elnökjelölö kongresz- szusa elé. Scranton hívei — mint ;nár korábban jeleztük —, még tiem adták fel a reményt, megpró­bálják a harcot a kongresszus elé vinni. A kongresszus hétfőn —ma­gyar idő szerint 18 órakor nyílt meg. A program megvi­tatása ma estére várható. Va­lószínűleg szerdán dől el. hogy ki lesz a párt hivatalos elnök­jelöltje és a jelölt csütörtö­kön beszédet mond.

Next

/
Thumbnails
Contents