Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-02 / 153. szám
Baktériumölő osztriga A „Science et Vie” c. francia folyóirat beszámol arról, hogy az osztrigáknak jelentős baktérium- és víruspusztító ereje van. Az osztrigákból készült preparátumokkal hatásosan meg lehet gátolni sok kórokozó kifejlődését. Példa — követők nélkül! Miért kevés a* idém napközi ? ■ Albertirsán megoldották Még van idő a eselekvésre Szedik a málnát a Dunakanyarban Ki hallott olyasmiről, hogy a termelőszövetkezeti munka megnövekedett becsületét az 188-230 Halló, itt az aratási ügyelet! öreg megyeházánk második emeletének 250-es szobájában mostanában gyakrabban csöng a telefon. Június 22-től kezdve ugyanis itt tart szolgálatot a mezőgazdasági osztály aratási ügyelete. A jelenlegi ügyeletes, dr. Pásztor István éppen az egyik „csúcsszervvel” folytat telefonbeszélgetést, alkatrészügyben. — Másfél hete sincs még, hogy a szolgálatot megkezdtük — mondja, miután a telefonbeszélgetést eredménynyel befejezi — máris szinte esőstől jeletkeznek problémáikkal a termelőszövetkezetek. Persze összefügg ez a csapadékosabb idővel, több a géphibásodás, s jó néhány olyan probléma is mutatkozik, amire a felkészülés idejében nem számíthattak. Például a kombájnokhoz kánikulai napokban nem alkalmas az MDA—60-as olaj. A Monori Gépállomásról jelentkeztek nálunk jlyen igénynyel, s mi azonnal megtettük a szükséges intézkedéseket. Kiderült, hogy a kombájnokhoz alkalmas MDA— 90-es olajat csak Salgótarjánban lehet beszerezni. Nyomban félvettük a kapcsolatot az ÁFOR igazgatóságával, s a gyors intézkedés nyomán sikerült Budapestről végül is az olajat útnak indítani. Különben az ügyelet arra törekszik, hogy villámgyorsan, operatív módon segítsen elhárítani a termelőszövetkezeteknél mutatkozó problémát. Főként a komolyabb géphibásodások- nál hiányzó alkatrészek esetében, üzemanyag biztosításnál, gépátcsoportosításnál igyekszünk segítséget1 nyújtani. Tudjuk, hogy a munkák oroszlánrésze csak ezután következik. Ezúton szeretnénk felhívni a termelő- szövetkezetek, gépállomások, de a községi és a járási tanácsok figyelmét is, hogy ügyeletünket a 188—250-es telefonszámon kaphatják meg. Arra is fel szeretnénk hívni figyelmüket, hogy egy-egy komolyabb probléma esetén ne telefonáljanak hat-nyolc helyre — ilyesmi mostanában gyakran előfordul —, mert ez csak nehezíti a gyors elintézést. Az ügyelet továbbra is arra törekszik, hogy minél hamarabb segítsen megszüntetni az üzemanyag-ellátás, géphibásodás, vagy egyéb nehézségekből támadó zavart. Ki mit vállal ? A tavasz volt születésének ideje és már ott tartunk,^ hogy mérlegre tehetjük. A felszabadulás huszadik évfordulójára készülve az egész megyét érintő akció, a Ki mit vállal? mozgalom bontogatja szárnyait. Közhasznú, de végső soron az egyénre nézve is hasznos társadalmi hozzájárulást szorgalmaznak: házunktája legyen gazdagabb! Miről tájékoztatnak a napjainkig megszerezhető adatok? Vannak olyan községek, ahol a lakosságnak több mint a fele csatlakozott, míg másutt a községbeliek negyedrészéhez sem jutottak még el a Hazafias Népfront aktívái. Jó úton jártak, akik úgy értek célt, mint a vác- dukaiak. A tanácsházán sorra vették, hány házat kell tatarozni, hol kell rendbehozni a kerítést, vagy* * a vízlevezető árkot elkészíteni. Ezek ismeretében kopogtattak be a házakhoz, s így közös erővel könnyű volt kiválasztani, ki mivel csatlakozzék a mozgalomhoz. Budaörsön a társadalmi munkát a főutca rendbehozatalára összpontosították. Vác városában a sportpálya és az iskola építéséhez kérnek társadalmi mlinkavállalást. Itt különben az önkéntes munka értéke a tavalyi tízszeresére emelkedett! Nem tarthatjuk jó módszernek a ceglédber- celiekét, ahol úgy kívántak célt érni, hogy a vállalásig lapokat szétosztották a körzetekben. Jelezték, hogy egy hét múlva értejönnek és addig mindenki gondolkozzon, mit vállal? Akadt olyan község is, ahol a népfrontbizottsági tagok a tanácstagokkal együtt előre kitöltötték a lapokon, „ki mit vállal”. Ezeket a lapokat próbálták aztán aláíratni. Mit vállalnak a megye lakosai és milyen eredményeket könyvelhetünk el eddig? A vállalások többsége a községfejlesztést szolgálja. Igaz, hogy olvashatunk olyan önkéntes „vállalásokat”, amelynek teljesítése egyébként a lakók kötelessége; ilyen az udvar-, vagy utcarész tisztántartása. Ám a java nagyon is kézzelfogható és mindenkit érintő/ Verses községben száz szarvas- marha hizlalására kötnek háztáji szerződést. Általában jelentős mértékben a mozgalomnak köszönhető, hogy a tavalyihoz hasonlítva ugrásszerűen nő a felvásárolt jószágok és termékek meny- nyisége. A baromfifelvásárlás kétszeresére nőtt, de sertésből és szarvasmarhából is többet juttatnak a fogyasztóknak. A lehetőségeket nagyon is szemléltetően mutatják a felsoroltak. A Ki mit vállal? mozgalom nehezen felbecsülhető aranytartalék. Annál indokoltabb a kibontakozó akció akadályainak feltárása. Néhány figyelmeztető jel: nem mindenütt követésre méltó a személyes példamutatás. Ahol a Hazafias Népfront csatlakozást kérő munkatársai maguk alig vállalnak valamit vagy egyáltalán semmit, ott nem várhatnak mást a falubeliektől sem. Rendkívül fontos, hogy mindenki azzal szolgáljon, amivel a legtöbbet használhat, ami képességeinek és adottságainak -- valóban megfelel! A pedagógus ne járdaépítést vállaljon, hanem lehetőleg kulturális jellegű feladatokat. Legyen gondja, miben segíthet az analfabétizmus felszámolásában, hogyan emelheti községe, városa kulturális színvonalát. Az orvostól sem azt várják, hogy árokásási . felajánlást tegyen. Ha gondja van, a családok, háztartások és üzletek tisztaságára, ha jó tanácsokkal segít ezrek egészségének megóvásában, vagy ha magára- vállal egy-egy orvosi előadást, ezzel nagyon sokat használhat. Kétszázezer emberhez már eljutottak a Hazafias Népfront és a tanács munkásai. Érjük el, hogy a nyár folyamán a megye minden polgára közvetlenül is tudomást szerezzen a mozgalomról és a maga kisebb, vagy nagyobb hozzájárulásával gazdagítsa azt. Á közös érdekű önkéntes munka, valóban a legméltóbb megünneplése fel- szabadulásunk huszadik évfordulójának. Tóth György óvodán keresztül lehessen lemérni? Hogy miképpen és hol? Albertirsán, a Szabadság Tsz idénynapközijében. A napközi érzékeny fokmérője a tsz gazdasági helyzetének, a tagok munkakedvének. Évek óta szokás itt, hogy a termelőszövetkezet a nyári nagy munkák idejére segít nődolgozóin. Kétszáznál jóval több a termelőszövetkezetben számuk, de egy részük nem vállalhat rendszeres munkát, mert nem tudja hol elhelyezni kisgyermekét. Szívesen dolgoznának télen-nyáron, dehát a községi óvoda a bővítés után is kicsi, nem tudta az ößszes igény- jogosult gyermeket befogadni. Számukra nyitották az iücnynapközU május elejétől szeptember közepéig, hogy amíg a munka dandárja tart, ők is dolgozhassanak, növelhessék a maguk és a termelőszövetkezet jövedelmét. Két évvel ezelőtt az addig jól dolgozó termelőszövetkezet munkájában fennakadás mutatkozott. Csökkent a jövedelem, nőtt az adósság. S a következő évben, 1963-ban a minden évben zsúfolt idény- napközit megnyitás után hamarosan bezárták. Azért, mert mindössze nyolc-tiz gyerek volt a tágas, háromszor annyira méretezett teremben. Ez év áprilisában új kezekbe került a tsz koimányrúdja. Néhány hónap alatt nem lehet csodákat tenni, de a községben az az általános vélemény, hacsak valami rendkívüli esemény nem jön közbe, a nehezén már túljutottak. Ezért zsibong, nyüzsög most ismét harminc apró gyerek a gépállomás idénynapközinek kinevezett nagytermében. A bútorzat, a berendezés nem a másutt megszokott kifogástalan, de ha kissé ütött-kopott is, céljának tökéletesen megfelel. Asztalkáknál, székeken, padokon ül az aprónép és csivitelve várja az ebédet. A gyermekek valameny- nyien rendesen öltözöttek, tiszták. Csintalanok, de az óvónő szavára azonnal sorakoznak, indulnak kezet mosni. Az idegennel szemben is közvetlenek, csupán egy lányka' sündörög félve. Aggódva érdeklődik, talán oltást ad a néni? Amíg a kis tányérok meg nem telnek a jó illatú húslevessel, szót alig érteni közöttük. Nehéz dolga van az óvónéninek, és a dadusnak, míg mindenkit ki nem szolgálnak. Étvágyban nincs hiány, őrlik a puha húst a fehér fogacskák és máris minden szem a csokoládé felé fordul. Hálótermül a színpad szolgál. Ott sorakoznak az ágyak, flanelltakaróval. A nagy ablakokra behajtják a spalettá- kat. Szapári gróf hajdani színháztermében jóízűen álmodnak a „tsz-gyerekek”. — Ez a megoldás valóban csak szükségmegoldás — mondja Muzsik Gyuláné, a szülői ' munkaközösség elnöke. — Mégis rengeteget segít. Pontosan az ilyen korú gyerekeket nem lehet magukra- hagyni. Télen még csak megoldják az asszonyok a dolgot. Akkor kevesebb a tennivaló is, többet vannak otthon. De tavasszal, nyáron, amikor kora reggeltől késő estig tart a munka, nagyon jól jön a napközi. Szeretnénk, ha az Idénynapközit állandósíthatnánk, de nincs olyan helyiségünk, amit óvodának átalakíthatnánk. A napközit a termelőszövetkezet és a községi tanács kö- zösftn „üzemelteti". A költség- vetési összeg nagyobb részét a tanács biztosítja, míg a többit a szülök hozzájárulásából fedezik. Egy-egy gyermek után napi egy ötventől öt forintig terjedő díjat fizetnek. Helyiséget és kisegítő munkaerőt a termelőszövetkezet ad. a felszerelést közösen adták össze. Nagyon hasznos dolog egy ilyen idénynapközi. Aránylag kis befektetéssel asszonyok százait lehetne fokozottabban munkába állítani, akik szívesen is mennének dolgozni, ha gyermekeiket biztos felügyelet alatt tudhatnák. Mégis, idén a megyében megcsappant az idénynapközik száma. Ki érti, miért? (k. m.) A híres „málnaországban” az Ipoly mentén és a Börzsöny < déli lankáin az idén mintegy 1200 holdon termelnek málnát, j A gazdák jó termésre számítanak, körülbelül 280 vagon gyü- í mölcs szedésére készültek fel. Ez a mennyiség tizenhatmillió $ forint bevételt jelent a „málnaország” termelőinek. s A nagybörzsönyi asszonyok málnával megrakott kosarakkal indulnak a gyűjtőhely felé (MTI Foto — Bereth Ferenc felv.) ff Megfelelő ellenőrzés=jobb munka Itt a revizor Tárgyilagos kép Magasabb színvonal Sokan körülállták az üzemi hirdetőtáblát, olvassák a kifüggesztett hirdetményt: „A Pest megyei Tanács VB pénzügyi osztályának rendelkezése alapján a vállalat 1964. évi rendszeres vizsgálatát megkezdtem. Felkérem a vállalat dolgozóit, valamint mindazokat, akiknek az üzem működésével kapcsolatban észrevétele van: azt szgban, vagy írásban közölje velem.” * Percek alatt elterjed minden üzemrészben a hír: itt a revizor! A híradás vegyes érzelmeket kelt. Akinek oka van rá, aggódik, akinek rendben a szénája, nyugodtan végzi a dolgát és mindenben segíti az ellenőr munkáját. Váci, szentendrei, nagykőrösi, ceglédi és más tanácsi vállalatainknál az éves tervnek megfelelően végzik a Revíziót ezekben a hetekben, hónapokban. Szükség van ezekre a dokumentációs revíziókra? — te- szjk fel többen a kérdést, s arra gondolnak, hogy az irányító szervek, a bank, a szakszervezet, s más hatóságok úgy is meglátogatják esetenként a vállalatokat. Válaszképpen elmondjuk, hogy a múlt évben például a Pest megyei Tanács VB pénzügyi osztályának vállalati pénzgazdálkodási csoportja feladatként kapta a végrehajtó bizottságtól 51 vállalat évi rendszeres ellenőrzését. Hajós István csoportvezető irányításával a revizorok ezt a feladatot maradék nélkül teljesítették. Egy-egy intézmény vizsgálatára átlagosan 15 revizori munkanapot fordítottak. A végrehajtó bizottsági határozat szerint a pénzgazdálkodási csoport által végzett ellenőrzések színvonala jelentős mértékben emelkedett az előző évekhez képest. A vizsgálati anyagok alkalmasak arra, hogy a vezetés munkáját segítsék. Az 1963. évi ellenőrzések megállapításai alapján 224 személyt tettek felelőssé; közülük 213-at felelősségre is vontak. Büntető eljárás alá három, fegyelmi eljárás alá 97 személy került; 88 esetben egyéb felelősségrevonás történt. Okozott károk miatt 25 ezer 692 forint kártérítés került kiszabásra, melyből a múlt év végéig 16 892 forint be is folyt. j\\VC»\\\\\\\\\\Ä\\\\\\\\\\Vi\\\\>\\SV\N\\\\V>\\\^^ KETTESBEN I Megmutatkoztak ugyanakkor a revíziók hiányosságai is. Nem foglalkoztak több Pest megyei vállalatnál olyan fontos témakörökkel, mint például a termelési terv és a szükségletek összhangja, a lakosság számára teljesített javító-szolgáltató tevékenység fejlődése, a kapun belülj munkanélküliség, a szakmai képzettség stb. Nem volt megfelelő a szakosztályok részvétele sem az ellenőrzésekben. Kevés időt fordítottak a helyszíni vizsgálatokra, az általuk feltárt hiányosságok kiküszöbölésére nem adtak javaslatot. Helyes lenne, ha a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa, s a Magyar Nemzeti Bank Pest megyei Igazgatósága is megkapná időben az ellenőrzési ütemtervet, s ők is egyidőben bekapcsolódnának egy-egy tanácsi vállalat éves munkájának vizsgálatába. Mindezek ellenére megállapíthatjuk, hogy a dokumentációs revíziók nem szükséges rosszak a helyiiparban sem. Sok helyen javul a vezetés színvonla, megerősödik a munkamorál, a pénzügyi fegyelem egy-egy revízió után. Nagyobb hangsúlyt kap a társadalmi tulajdon. védelme s a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága átfogó, részletes képet szerez az irányítása alá tartozó vállalatok, üzemek munkájáról. Papp Rezső (MTI Foto Bojár Sándor felv.) JOGI KÉPVISELŐK MEGBESZÉLÉSE Értekezletet tartanak szombaton délelőtt fél 9 órai kezdettel a Pest megyei Tanács dohány zó .érmé ben a termelőszövetkezetek jogi képviselői. A megbeszélést a Termelőszövetkezeti Tanács Pest megyei irodája szervezi. Napirenden Kákái Jánosné országgyűlési képviselő, megyei megbízott előadásában a termelőszövetkezetek jogi képviseletének időszerű tennivalói szerepelnek. A részvevők megvitatják a szövetkezetekben végzett jogi munka gyakorlati módszereit, az időközben megjelent tsz-vonatkozású jogszabályokkal kapcsolatos problémákat, a felvásárlás, áruértékesítés és a raktározással kapcsolatos jogi kérdéseket. Dr. Gazdag János jogügyi főelőadó a termelőszövetkezeti jogászok munkájáról tart beszámolót 1964. JŰLIUS 2, CSÜTÖRTÖK
