Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-12 / 162. szám

HECVSI ^Stíriai* 1964. JÚLIUS 13, VAS AKNAI* iff utcákon az állattenyésztésben A zsámbéki Új Élet Terme­lőszövetkezetben az utóbbi egy-két évben gyors ütemben fejlődik az állattenyésztés. Ez annak eredménye, hogy a szö­vetkezeti gazdák tisztázták: a gazdaság egyik fő termelési ága az állattenyésztés lesz. Rangja van a szövetkezet­ben az állattenyésztésnek, azt az is bizonyítja, hogy egyete­met végzett szakembert állí­tottak élére: Bajzik Ferencet. Amint a tsz-elnöke elmondot­ta, a fiatal szakember tudása javát adja az ügy érdekében. Tetszik neki a munkaköre, a szövetkezetben merészen nyúl­hat új tenyésztési eljárások­hoz. A vezetők segítik munká­jában; különösen Pákozd Zol­tán, a tsz-elnöke. A megyében elsőnek itt kezdték meg fehérjepótlás céljából a karbamid etetését. Mint minden új meghonosítá­sáért, itt is harcolni kellett a karbamidetetés bevezeté­séért. Igaz, némi többletmunkát jelentett a tehenészeknek jól szétke­verni a takarmányba a fehér port, de az ellenkezés főként az újtól való félelemből fa­kadt. Különösen sok ellenző­je akadt, miután két tehén elpusztult. Igen, a karbamid- tól, de azért, mert « gondatlan keverés miatt többet kaptak a megengedettnél. A vezetők nem a karbamidetetést szün­tették meg, hanem szigorúbb istállórendet vezettek be. Azóta nincs baj, azóta a fe­hérje száz mázsáit pótolták a szintetikus úton előállítható karbamiddal. — Fehérjedús takarmányból sohasincs elég — mondotta Bajzik Ferenc, amikor a szö­vetkezet állattenyésztéséről beszélgettünk — különösen olyan szövetkezetben, mint a miénk, ahol gyorsan fejlesztik a szarvasmarha-állományt. — A karbamiddal a hiányzó fehérjét pótoljuk a takar­mányban. Mi száz kiló élő­súlyra naponta harminc grammot adunk. Ez tehenen­ként százötven grammot je­lent. Egy kiló karbamid tizen­hat kiló korpában levő emészt­hető fehérjét helyettesit. Mi nemcsak a tejelő tehenekkel, de a növendékállatokkal is etetünk karbamidot. Nem szá­moltuk még ki, de rengeteg fehérjét pótoltunk ily módon ■— folytatta az állattenyésztő. A kísérletezgetésen már túl vannak a szövetkezetben, he­lyesebben nem is kísérletez­tek, hanem ' merészen meg­kezdték a karbamid etetését. Ezt így indokolta Bajzik Fe­renc: — A szakirodalom .már évek óta javasolja, ezért felesleges­Fehérjepótiás karbamiddal Nagyüzemi lúdtenyészet Borjúnevelés a zsámbéki Új Élei Tsz-ben A GÉMESKÚTNAL nek láttuk a kísérletezgetést. Több szövetkezetből jártak nálunk, kikérték véleményünket. Mi mindenkinek ajánlottuk. Persze, azt is megmondottuk, hogy az etetésnél nagy gondos­sággal kell eljárni, különben mérgezés lehet a következmé­nye. Az Űj Élet Termelőszövet­kezet vezetői több budapesti és Pest környéki szövetkezet­tel tartanak kapcsolatot: ha borjú születik s eléri az egy­hetes kort, csak telefonálnak a zsámbéki Oj Élet Termelő- szövetkezetnek, s máris men­nek érte. — Miért vásárolja fel a termelőszövetkezet a környék szövetkezeteiből a borjakat? — érdeklődtünk az állatte­nyésztőtől. — Mi gyorsabban akarjuk fejleszteni szarvasmarha-állo­mányunkat, mint ahogyan azt saját szaporulatból tudnánk. Ezért megvásároljuk a szom­szédos termelőszövetkezetek­től is a kisborjakat. — Nem lenne kifizetőbb, ha csakúgy mint általában a többi szövetkezetek .teszik, kifejlett, már tejelő állatokat vásárol­nának? — tudakoltuk. * Bajzik Ferenc határozottan válaszolt: — A szövetkezetek főként azért adják el a borjakat, mert szerintük nem érdemes nevelésével foglalkozni. Ne­künk azonban megéri. Egy­részt az itatásosi borjúnevelés a hagyományos nevelésnél lé­nyegesen olcsóbb, másrészt az állam is jelentős kedvezmé­nyeket ad ehhez. Amint megtudtuk, a szövet­kezet nemcsak állományá­nak' növelésére, hanem el­adásra is nevel tenyészállato­kat. Azokat a fiatal tenyész­állatokat, amelyekben „fantá­ziát” látnak, megtartják, a többit eladják. Jó árat kap­nak a vállalattól. Egy-egy hét­hónapos vemhes előhasi üsző­ért legkevesebb nyolcezer fo­rintot. Száztizeinkét növendék- marhájuk van már, amelyből ötven vemhes. Ez a szövetke­zet anyatartaléka. Válogatás nélkül veszik meg a borjakat. A nőivarúa- kat felnevelik. De mi lesz a bikákkal? ■ . (Foto: Kútvölg; Fiatalok versenye a szocialista brigád címért Két hét sem telt azóta, hogy a KISZ II. kongresszusa tisz­teletére munkaversenyt indí­tottak a váci fiatalok, a szo­cialista brigád cím elnyeré­séért. A váci járás három ipa­ri üzemében eddig 31. KISZ- brigád nevezett be a verseny­be. Az egyévi időtartamú ver­senymozgalom első értékelésé­re november 15-én, a váci já­rási KISZ-küldött értekezleten kerül sor, s a legjobb ered­ményt elért brigád megkapja a járási KISZ-bizottság ván­dorzászlaját. Óvatosabban, körültekintőbben A Tűzrendészet Országos Parancsnokságának felhívása a mezőgazdasági termények tűzvédelmére Az elmúlt napokban sokhe­lyütt okozott kárt a tűz a me­zőgazdasági terményekben. A gyakori és nagy kárt oko­zó tűzesetek miatt a Tűzren­dészet Országos Parancsnok­sága felhívással fordult a me­zőgazdasági üzemek vezetői­hez és dolgozóihoz. Ebben fel­hívják a figyelmüket arra, hogy a ’kombájnok minden olyan javítását, amely nyílt láng . használatával, 'vagy üzemanyagelfolyással jár, a Jeles az egyetemen — és Csömörön Az ember azt hiszi, meg­kapta az oklevelet és kész. Be­csukja a könyveit, soha meg nem található helyet lel szá­mukra, kilép az egyetem ka­puján és nagyot szippant 'a szabad levegőn. Köszönti az ismeretlen életet. Várja az új hely, tárt karokkal a me­zőgazdaság. Alig alszik egyet vagy ket­tőt, rájön, hogy nem védik többé az egyetem falai, a vizs­gán nem bólogat többé a ta­nár, mit mond jól és mit roSz- szud. Nincs kisegítő kérdés- Talpra kell állni. Most már -a munka dönti el, ér-e vala­mit az áttanulit öt esztendő? Ónodi Gedeon is sarokba vágta a könyveket, maga sem hitte volna, hogy egy esztendő sem telik el és máris előke­rülnek.. Hol ennek, hol annak néz utána. S kész már a terv: nem vár sokáig, meg­pályázza a kandidátusi címet. Ez a néhány sor is elárulja, nem szülői hiúság vitte az egyetemre, hanem ragaszkodás a mezőgazdasághoz, mint ahogy az iskola után vetette magát a munkába, mintha minden erejét egy esztendő alatta tenné próbá­ra. Tizenkétszer váltották egy­mást a hónapok, mióta először lépte át a csömöri Haladás Termelőszövetkezet küszöbét. Hallotta, hogy jó közösségbe kerül, de akkor még inkább a lakóhely- és Budapest közel­sége vonzotta. Azóta sok min­dennel gyarapodott ez az ér­zés, ami végleg ideköti a Ha­ladáshoz. Szerencséje volt. Az elnök megértő asszony. A főagronó- mus kiabálós, zsörtölődős, de csupaszív ember. Szenvedélyes tanító. Lipták Béla bácsi mint egy megszállott irányítja a gazdaságot. Számára nemcsak napközben fontos a föld, ha­nem az élet minden pillanatá­ban. Szinte sírva fakadt, ami­kor gyönyörű paradicsomukat mind elverte a jég. Kétmilliós kár közösnek, oda a sok mun­ka — egyetlen éjszaka. Ilyet olyan mezőgazdász, mint Lipták Béla bácsi nehezen vi­sel él. A nagy földszeretet, a min­dig tenni akarás sejtette meg vele már az első napokban: Ónodi Gedi — így hívja: Ge- di — jó talaj, érdemes magot vetni bele. Tanította és ta­nítja ma is. A tanítás módja jó pedagógusra vall. Temérdek és fontos munkát bíz a fiatal­emberre. Adminisztrálásról szó sem lehetett! Menj fiam a tehenészebbe, azután az ara­táshoz — biztatta. S helyeslőn bólogatott, mert megtudta, hogy amikor az egyik tehe­nész nem akart hallgatni az ifjú gyakornokra, Ónodi Ge­deon nem hagyta annyiban: — Elismerem, hogy Jani bácsi többet tud, nagyobb a tapasztalata, de mégis meg kell tennie azt, amit mondok, rám bízták az irányítást. Ha rossz lesz valami, majd tar­tom a hátamat. Nem lett rossz. Azóta is Ónodi gyakornok tiszteli a ta­gokat, de határozottan irányít. Most a palánta-hajtatóház megteremtésén munkálkodik. Ez a legújabb és legnagyobb feladata. Ha itt akar marad­ni Csömörön, az pedig már bizonyos, hogy itt tartják — gyakorolnia kell magát a kertészeti munkában is, mert a szövetkezetnek ez a fő üzemága. Csak ízelítőül any- nyit: a palántanevelés évente hat-hét rhillió forint értéket képvisel. Ezt bízzák arra az emberre, akj nemrég került/ki az iskola padjából. möri. Egész generációt neve fed, mintha nemcsak palán- taneveléssel foglalkozna. 1957 ben Mátyus Ldszjóné, Giziké jött ide gyakorlatra. És itt maradt. Ma főkönyvelő. Után; jött Ónodi Gedeon. S már ne ki is van utódja: Göllne Ákos. ö a legfiatalabb. / Szőlészeti és Kertészeti Főis kólán tanult, március elseji óta van a gazdaságban. Há rom évvel ezelőtt járt itt' elő szőr, gyakorlaton. Csak ke hétig tartott az egész, de ; szíve három év után is visz szahúztá. Nem annyira haitá rozott, mint Gedi, másfaj ti természetű. Félénkebb, csen desebb, gyakorlatlanabb. Any nyi azonban bizonyos, ilyei nagy szeretet, gondoskodás tanítás mellett, ahogy körül veszik, neki is jól kell maj< vizsgáznia egy esztendő múl va, 'A metódus ugyanaz, min a többinél: semmi admdniszt ráció. Semmi felesleges teher Tessék segíteni az aratásnál a cséplésnél, a spárgatermesz tést is meg kell ismerni é: tanulni. Gyakorolni, hogya: jut közel az ember az ember hez. Az ellenőrzés szigorú. Ex épp ez a bíztató. Ez az egyet len módja annak, hogy a szor­galmas tagságot megfeleli szakgárda irányítsa. Göllner Ákos még gyakor­ló, üres a bizonyítványa. Óno­di Gedeonnak azonban élet­ből tett első vizsgáján bizo­nyítványába írták — felsőbt osztályba léphet. Sági Agnes táblán kívül, a szükséges óv­intézkedések megtartása mel­lett, az éghető anyagoktól leg­alább 20 méter távolságban szabad csak elvégezni. Mint a felhívás megállapítja, különö­sen nagy veszélyt rejt magá­ban, ha az arató-cséplőgép üzemanyagszállító csővezetéke hibás. A learatott termést — a ke­reszteket — a vasútvonaltól legalább 60 méter, az asztago- kat pedig legalább 100 méter távolságban kell elhelyezni. Ha’ez a távolság nem tartható meg, a terményt az aratással egyidejűleg ed kell szállítani. A munkában csak olyan erő­gép vegyen részt, amelyet megfelelő szikrafogóval láttak ed. A szikrafogót szükség sze­rint, de legalább naponta egy­szer ki kell tisztítani. A mezőgazdasági termények -tűzvédelme a legszélesebb társadalmi összefogást igényli. Éppen ezért kívánatos, hogy az önkéntes tűzoltó testületek az előző évekhez hasonlóan dolgozzanak. Kioktassák a tűzkeletkezés lehetőségeire csakúgy, mint a megelőzés és a védelem szabályaira. A köz­ségek lakossága tűz esetén nyújtson segítséget az oltás­hoz. (MTI) űíinniinfnnnnnnnpnpps^jpí:,, A Könnyűipari öntöde (Vác, Temető utca 6—10.) felvételre keres ' vasöntő i szak- és segédmunkásokat, valamint esztergályos szakmunkásokat i Jelentkezni lehet: a vállalat munkaügyi osztályán. '■■■■■■■■■■•■’»■■»»»»■»■»■•■■■■»»•■•■■■■■■■•a» - - **•!*!*<*•*?!! '■ ............. ' ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•ír Érdekes a jelesen vizsgá­zott gyakornok és a nyugdíj felé haladó főagronómus kap­csolata. Ha a fiatal valami újat akar — az idősebb tilta­kozik. ő nem tartja jónak, neki több a tapasztalata. Az­után csak töpreng a hallotta­kon és szó nélkül kezdi ki­próbálni. Utána úgy belesze­ret az újba, mintha más meg­oldást soha nem ismert vol­na. így történt a vegyszeres gyomirtással is. Hallani sem akart róla — most pedig leg­ékesebb szószólója. Ónodi Gedeonnak, életelve: nem igaz, hogy aki eljegyezte magát a földdel, annak haj­naltól késő estig a határt kell bújnia. Úgy szervezze meg a munkát: jusson idő alvásra, olvasásra, mert a rablógazdál­kodásnak nagyobb az ára. Tanítást is vállalt. A zöldségtermesztő szakmun­kás tanfolyamon tanárkodott. Hallgatói negyvenkét órán át élvezhették egyszerű, gyakor­lati példákkal megtűzdelt elő­adását. Az egyetemről kikerült mezőgazdász „befutott”. Nem­csak azért, mert szeretettel tartják vissza a gazdaságban, hanem már évekre előre nyi­tott előtte a pálya. Liyták Béla bácsi úgy számítja, né­hány esztendő múlva nyug­díjba vonul. A nagy gyakor­latú, elismert főagronómus maga akarja: Ónodi Gedeon legyen az utódja! Furcsa gazdaság ez a csö- I — Azokat úgynevezett fe-1 hérhúsú borjúnevelésbe fog- í juk. A fiatal borjak csak .tej- £ port kapnak. Itt is jól megta- £ láljuk a számításunkat. Ki- £ lónkint huszonhét forintot fi- £ zet a vállalat. Száz borjú át- <S adását terveztük, s már most nyolcvan hatnál tartunk^ to- ^ vábbi hetvenet pedig neve- £ lünk. £ A termelőszövetkezet úttö- £ rő szerepet vállalt a nagyüze- £ mi baromfinevelés elterjesztő- £ seben. Most ugyancsak er- £ re a szerepre vállalkozott, £ amikor ezer darabból álló £. £ liba-törzstenyészetefr £. $ létesített. Tudvalevő ugyanis, £ hogy a nagyüzemi libatenyész- £ tés módszerei még nem telje- £ sen tisztázottak. A kezdet £ azonban Zsámbékon biztató: £ minimális elhullással nevel- £ ték fel eddig a libákat. Ez el- £ sősorban a két gondozó Götler £ Ferencné és Berecz Ferencné £ lelkiismeretes munkáját di- £ cséri. A nagyüzemi libate- £ nyésztés jövedelmezőségéről ^ így nyilatkozott Bajzik Fe-1 renc: — A tenyésztésbe állított £ Vajnaí-fajta több tojást ad, £ mint a hazai. Egy-egy törzsfád £ évi száz-száztíz forint jőve- £ dehnet hoz. Azt hiszem, ha sí- £ kerül a próbálkozásunk, meg- £ éri majd a fáradságot. £ A zsámbéki Oj Élet Tsz ve- « zetői keresdk-kutatják azt az £ utat, amelyen járva jövedel- £ mezővé tehetik az állatié- £ n-yésztést. Nos, az elmondot- J tak arról tanúskodnak, hogy % ezt az utat meg is találták. Mihók Sándor i

Next

/
Thumbnails
Contents