Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-12 / 162. szám

HECVSI

^Stíriai*

1964. JÚLIUS 13, VAS AKNAI*

iff utcákon

az állattenyésztésben

A zsámbéki Új Élet Termelőszövetkezetben az utóbbi egy-két évben gyors ütemben fejlődik az állattenyésztés. Ez annak eredménye, hogy a szövetkezeti gazdák tisztázták: a gazdaság egyik fő termelési ága az állattenyésztés lesz.

Rangja van a szövetkezetben az állattenyésztésnek, azt az is bizonyítja, hogy egyetemet végzett szakembert állítottak élére: Bajzik Ferencet. Amint a tsz-elnöke elmondotta, a fiatal szakember tudása javát adja az ügy érdekében. Tetszik neki a munkaköre, a szövetkezetben merészen nyúlhat új tenyésztési eljárásokhoz. A vezetők segítik munkájában; különösen Pákozd Zoltán, a tsz-elnöke.

A megyében elsőnek itt kezdték meg fehérjepótlás céljából a karbamid etetését. Mint minden új meghonosításáért, itt is harcolni kellett a karbamidetetés bevezetéséért. Igaz, némi

többletmunkát jelentett

a tehenészeknek jól szétkeverni a takarmányba a fehér port, de az ellenkezés főként az újtól való félelemből fakadt. Különösen sok ellenzője akadt, miután két tehén elpusztult. Igen, a karbamid- tól, de azért, mert « gondatlan keverés miatt többet kaptak a megengedettnél. A vezetők nem a karbamidetetést szüntették meg, hanem szigorúbb istállórendet vezettek be. Azóta nincs baj, azóta a fehérje száz mázsáit pótolták a szintetikus úton előállítható karbamiddal.

— Fehérjedús takarmányból sohasincs elég — mondotta Bajzik Ferenc, amikor a szövetkezet állattenyésztéséről beszélgettünk — különösen olyan szövetkezetben, mint a miénk, ahol gyorsan fejlesztik a szarvasmarha-állományt.

— A karbamiddal a hiányzó fehérjét pótoljuk a takarmányban. Mi száz kiló élősúlyra naponta harminc grammot adunk. Ez tehenenként százötven grammot jelent. Egy kiló karbamid tizenhat kiló korpában levő emészthető fehérjét helyettesit. Mi nemcsak a tejelő tehenekkel, de a növendékállatokkal is etetünk karbamidot. Nem számoltuk még ki, de rengeteg fehérjét pótoltunk ily módon ■— folytatta az állattenyésztő.

A kísérletezgetésen már túl vannak a szövetkezetben, helyesebben nem is kísérleteztek, hanem ' merészen megkezdték a karbamid etetését. Ezt így indokolta Bajzik Ferenc:

— A szakirodalom .már évek óta javasolja, ezért feleslegesFehérjepótiás karbamiddal Nagyüzemi lúdtenyészet Borjúnevelés a zsámbéki Új Élei Tsz-ben

A GÉMESKÚTNAL

nek láttuk a kísérletezgetést. Több szövetkezetből jártak nálunk,

kikérték véleményünket.

Mi mindenkinek ajánlottuk. Persze, azt is megmondottuk, hogy az etetésnél nagy gondossággal kell eljárni, különben mérgezés lehet a következménye.

Az Űj Élet Termelőszövetkezet vezetői több budapesti és Pest környéki szövetkezettel tartanak kapcsolatot: ha borjú születik s eléri az egyhetes kort, csak telefonálnak a zsámbéki Oj Élet Termelő- szövetkezetnek, s máris mennek érte.

— Miért vásárolja fel a termelőszövetkezet a környék szövetkezeteiből a borjakat? — érdeklődtünk az állattenyésztőtől.

— Mi gyorsabban akarjuk fejleszteni szarvasmarha-állományunkat, mint ahogyan azt saját szaporulatból tudnánk. Ezért megvásároljuk a szomszédos termelőszövetkezetektől is a kisborjakat.

— Nem lenne kifizetőbb, ha csakúgy mint általában a többi szövetkezetek .teszik, kifejlett, már tejelő állatokat vásárolnának? — tudakoltuk. *

Bajzik Ferenc határozottan válaszolt:

— A szövetkezetek főként azért adják el a borjakat, mert szerintük nem érdemes nevelésével foglalkozni. Nekünk azonban megéri. Egyrészt az itatásosi borjúnevelés a hagyományos nevelésnél lényegesen olcsóbb, másrészt az állam is jelentős kedvezményeket ad ehhez.

Amint megtudtuk, a szövetkezet nemcsak állományának' növelésére, hanem eladásra is nevel tenyészállatokat. Azokat a fiatal tenyészállatokat, amelyekben „fantáziát” látnak, megtartják, a többit eladják. Jó árat kapnak a vállalattól. Egy-egy héthónapos vemhes előhasi üszőért legkevesebb nyolcezer forintot. Száztizeinkét növendék- marhájuk van már, amelyből ötven vemhes. Ez a szövetkezet anyatartaléka.

Válogatás nélkül veszik meg a borjakat. A nőivarúa- kat felnevelik. De mi lesz a bikákkal?

■

.

(Foto: Kútvölg;

Fiatalok versenye a szocialista brigád címért

Két hét sem telt azóta, hogy a KISZ II. kongresszusa tiszteletére munkaversenyt indítottak a váci fiatalok, a szocialista brigád cím elnyeréséért. A váci járás három ipari üzemében eddig 31. KISZ- brigád nevezett be a versenybe. Az egyévi időtartamú versenymozgalom első értékelésére november 15-én, a váci járási KISZ-küldött értekezleten kerül sor, s a legjobb eredményt elért brigád megkapja a járási KISZ-bizottság vándorzászlaját.

Óvatosabban, körültekintőbben

A Tűzrendészet Országos Parancsnokságának felhívása a mezőgazdasági termények tűzvédelmére

Az elmúlt napokban sokhelyütt okozott kárt a tűz a mezőgazdasági terményekben.

A gyakori és nagy kárt okozó tűzesetek miatt a Tűzrendészet Országos Parancsnoksága felhívással fordult a mezőgazdasági üzemek vezetőihez és dolgozóihoz. Ebben felhívják a figyelmüket arra, hogy a ’kombájnok minden olyan javítását, amely nyílt láng . használatával, 'vagy üzemanyagelfolyással jár, a

Jeles az egyetemen

— és Csömörön

Az ember azt hiszi, megkapta az oklevelet és kész. Becsukja a könyveit, soha meg nem található helyet lel számukra, kilép az egyetem kapuján és nagyot szippant 'a szabad levegőn. Köszönti az ismeretlen életet. Várja az új hely, tárt karokkal a mezőgazdaság.

Alig alszik egyet vagy kettőt, rájön, hogy nem védik többé az egyetem falai, a vizsgán nem bólogat többé a tanár, mit mond jól és mit roSz- szud. Nincs kisegítő kérdés- Talpra kell állni. Most már -a munka dönti el, ér-e valamit az áttanulit öt esztendő?

Ónodi Gedeon is sarokba vágta a könyveket, maga sem hitte volna, hogy egy esztendő sem telik el és máris előkerülnek.. Hol ennek, hol annak néz utána. S kész már a terv: nem vár sokáig, megpályázza a kandidátusi címet.

Ez a néhány sor is elárulja, nem szülői hiúság vitte az egyetemre, hanem

ragaszkodás a mezőgazdasághoz,

mint ahogy az iskola után vetette magát a munkába, mintha minden erejét egy

esztendő alatta tenné próbára.

Tizenkétszer váltották egymást a hónapok, mióta először lépte át a csömöri Haladás Termelőszövetkezet küszöbét. Hallotta, hogy jó közösségbe kerül, de akkor még inkább a lakóhely- és Budapest közelsége vonzotta. Azóta sok mindennel gyarapodott ez az érzés, ami végleg ideköti a Haladáshoz.

Szerencséje volt. Az elnök megértő asszony. A főagronó- mus kiabálós, zsörtölődős, de csupaszív ember. Szenvedélyes tanító. Lipták Béla bácsi mint egy megszállott irányítja a gazdaságot. Számára nemcsak napközben fontos a föld, hanem az élet minden pillanatában. Szinte sírva fakadt, amikor gyönyörű paradicsomukat mind elverte a jég. Kétmilliós kár közösnek, oda a sok munka — egyetlen éjszaka. Ilyet olyan mezőgazdász, mint Lipták Béla bácsi nehezen visel él.

A nagy földszeretet, a mindig tenni akarás sejtette meg vele már az első napokban: Ónodi Gedi — így hívja: Ge- di — jó talaj, érdemes magot vetni bele. Tanította és tanítja ma is. A tanítás módja jó pedagógusra vall. Temérdek

és fontos munkát bíz a fiatalemberre. Adminisztrálásról szó sem lehetett! Menj fiam a tehenészebbe, azután az aratáshoz — biztatta. S helyeslőn bólogatott, mert megtudta, hogy amikor az egyik tehenész nem akart hallgatni az ifjú gyakornokra, Ónodi Gedeon nem hagyta annyiban:

— Elismerem, hogy Jani bácsi többet tud, nagyobb a tapasztalata, de mégis meg kell tennie azt, amit mondok, rám bízták az irányítást. Ha rossz lesz valami, majd tartom a hátamat.

Nem lett rossz. Azóta is Ónodi gyakornok tiszteli a tagokat, de

határozottan irányít.

Most a palánta-hajtatóház megteremtésén munkálkodik. Ez a legújabb és legnagyobb feladata. Ha itt akar maradni Csömörön, az pedig már bizonyos, hogy itt tartják — gyakorolnia kell magát a kertészeti munkában is, mert a szövetkezetnek ez a fő üzemága. Csak ízelítőül any- nyit: a palántanevelés évente hat-hét rhillió forint értéket képvisel. Ezt bízzák arra az emberre, akj nemrég került/ki az iskola padjából.

möri. Egész generációt neve fed, mintha nemcsak palán- taneveléssel foglalkozna. 1957 ben Mátyus Ldszjóné, Giziké jött ide gyakorlatra. És itt maradt. Ma főkönyvelő. Után; jött Ónodi Gedeon. S már ne ki is van utódja: Göllne Ákos. ö a legfiatalabb. / Szőlészeti és Kertészeti Főis kólán tanult, március elseji óta van a gazdaságban. Há rom évvel ezelőtt járt itt' elő szőr, gyakorlaton. Csak ke hétig tartott az egész, de ; szíve három év után is visz szahúztá. Nem annyira haitá rozott, mint Gedi, másfaj ti természetű. Félénkebb, csen desebb, gyakorlatlanabb. Any nyi azonban bizonyos, ilyei nagy szeretet, gondoskodás tanítás mellett, ahogy körül veszik, neki is jól kell maj< vizsgáznia egy esztendő múl va, 'A metódus ugyanaz, min a többinél: semmi admdniszt ráció. Semmi felesleges teher Tessék segíteni az aratásnál a cséplésnél, a spárgatermesz tést is meg kell ismerni é: tanulni. Gyakorolni, hogya: jut közel az ember az ember hez. Az ellenőrzés szigorú. Ex épp ez a bíztató. Ez az egyet len módja annak, hogy a szorgalmas tagságot megfeleli szakgárda irányítsa.

Göllner Ákos még gyakorló, üres a bizonyítványa. Ónodi Gedeonnak azonban életből tett első vizsgáján bizonyítványába írták — felsőbt osztályba léphet.

Sági Agnes

táblán kívül, a szükséges óvintézkedések megtartása mellett, az éghető anyagoktól legalább 20 méter távolságban szabad csak elvégezni. Mint a felhívás megállapítja, különösen nagy veszélyt rejt magában, ha az arató-cséplőgép üzemanyagszállító csővezetéke hibás.

A learatott termést — a kereszteket — a vasútvonaltól legalább 60 méter, az asztago- kat pedig legalább 100 méter

távolságban kell elhelyezni. Ha’ez a távolság nem tartható meg, a terményt az aratással egyidejűleg ed kell szállítani. A munkában csak olyan erőgép vegyen részt, amelyet megfelelő szikrafogóval láttak ed. A szikrafogót szükség szerint, de legalább naponta egyszer ki kell tisztítani.

A mezőgazdasági termények -tűzvédelme a legszélesebb társadalmi összefogást igényli. Éppen ezért kívánatos, hogy az önkéntes tűzoltó testületek az előző évekhez hasonlóan dolgozzanak. Kioktassák a tűzkeletkezés lehetőségeire csakúgy, mint a megelőzés és a védelem szabályaira. A községek lakossága tűz esetén nyújtson segítséget az oltáshoz. (MTI)

űíinniinfnnnnnnnpnpps^jpí:,,

A Könnyűipari öntöde (Vác, Temető utca 6—10.)

felvételre keres

'

vasöntő

i

szak- és

segédmunkásokat,

valamint

esztergályos szakmunkásokat i

Jelentkezni lehet:

a vállalat

munkaügyi osztályán.

'■■■■■■■■■■•■’»■■»»»»■»■»■•■■■■»»•■•■■■■■■■•a» - - **•!*!*<*•*?!!

'■ .............

'

■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•ír

Érdekes a jelesen vizsgázott gyakornok és a nyugdíj felé haladó főagronómus kapcsolata. Ha a fiatal valami újat akar — az idősebb tiltakozik. ő nem tartja jónak, neki több a tapasztalata. Azután csak töpreng a hallottakon és szó nélkül kezdi kipróbálni. Utána úgy beleszeret az újba, mintha más megoldást soha nem ismert volna. így történt a vegyszeres gyomirtással is. Hallani sem akart róla — most pedig legékesebb szószólója.

Ónodi Gedeonnak, életelve: nem igaz, hogy aki eljegyezte magát a földdel, annak hajnaltól késő estig a határt kell bújnia. Úgy szervezze meg a munkát: jusson idő alvásra, olvasásra, mert a rablógazdálkodásnak nagyobb az ára.

Tanítást is vállalt.

A zöldségtermesztő szakmunkás tanfolyamon tanárkodott. Hallgatói negyvenkét órán át élvezhették egyszerű, gyakorlati példákkal megtűzdelt előadását.

Az egyetemről kikerült mezőgazdász „befutott”. Nemcsak azért, mert szeretettel tartják vissza a gazdaságban, hanem már évekre előre nyitott előtte a pálya. Liyták Béla bácsi úgy számítja, néhány esztendő múlva nyugdíjba vonul. A nagy gyakorlatú, elismert főagronómus maga akarja: Ónodi Gedeon legyen az utódja!

Furcsa gazdaság ez a csö- I

— Azokat úgynevezett fe-1

hérhúsú borjúnevelésbe fog- í juk. A fiatal borjak csak .tej- £ port kapnak. Itt is jól megta- £ láljuk a számításunkat. Ki- £ lónkint huszonhét forintot fi- £ zet a vállalat. Száz borjú át- <S adását terveztük, s már most nyolcvan hatnál tartunk^ to- ^ vábbi hetvenet pedig neve- £ lünk. £

A termelőszövetkezet úttö- £ rő szerepet vállalt a nagyüze- £ mi baromfinevelés elterjesztő- £ seben. Most ugyancsak er- £ re a szerepre vállalkozott, £ amikor ezer darabból álló £.

£

liba-törzstenyészetefr £.

$

létesített. Tudvalevő ugyanis, £ hogy a nagyüzemi libatenyész- £ tés módszerei még nem telje- £ sen tisztázottak. A kezdet £ azonban Zsámbékon biztató: £ minimális elhullással nevel- £ ték fel eddig a libákat. Ez el- £ sősorban a két gondozó Götler £ Ferencné és Berecz Ferencné £ lelkiismeretes munkáját di- £ cséri. A nagyüzemi libate- £ nyésztés jövedelmezőségéről ^ így nyilatkozott Bajzik Fe-1 renc:

— A tenyésztésbe állított £

Vajnaí-fajta több tojást ad, £ mint a hazai. Egy-egy törzsfád £ évi száz-száztíz forint jőve- £ dehnet hoz. Azt hiszem, ha sí- £ kerül a próbálkozásunk, meg- £ éri majd a fáradságot. £

A zsámbéki Oj Élet Tsz ve- « zetői keresdk-kutatják azt az £ utat, amelyen járva jövedel- £ mezővé tehetik az állatié- £ n-yésztést. Nos, az elmondot- J tak arról tanúskodnak, hogy % ezt az utat meg is találták.

Mihók Sándor i