Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-07 / 132. szám

1964. JÚNIUS 7, VASÄRNAP MM. 'srMiviaD Mindennapos törődést Ma már természetes do- ‘•-S nálunk, hogy egy-egy kongresszusra, legyen az a párté vagy tömegszervezeté, nem látványos, az ünnepélyes­ség külső jegyeit reprezentá­ló akciókkal, hanem szeré­nyen, de nagy odaadással végzett hétköznapi munkával készülünk. így akarnak felké­szülni a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség ez év de­cemberében sorrakerülö II. kongresszusára a fiatalok is. A program adott: azokat a feladatokat kell az eddiginél is eredményesebben végrehaj­tani, amelyeket az 1960. de­cemberében megtartott I. kongresszus tűzött a fiatalok elé, a második ötéves terv egész időszakára. A kongresz- szus akkor a következő hat feladatcsoportban határozta meg az ifjúság teendőit: „Emeljük a munka termelé­kenységét; fejlesszük és erő­sítsük a szocialista mezőgaz­daságot; vállaljunk védnöksé­get az ötéves terv kiemelkedő létesítményei felett; milliár- dokat takarítsunk meg a nép­gazdaságnak; teljesítsünk 45— 50 millió társadalmi munka­órát; szervezzünk széles körű tanulási mozgalmat A pártszervezetek állandó feladata, hogy nemcsak szá- monltérjék ezeknek a felada­toknak a megvalósulását, ha­nem messzemenő segítséget is nyújtsanak a KlSZ-szerve- zeteknek a végrehajtásban. Várható, hogy az elkövetke­zendő hónapokban mindezek­ben a feladatokban — külön­böző vállalások formájában is — többre, merészebbre vál- lalkoWtak a fiatalok. S erre a pártszervezeteknek is fel kell készülniük. A gazdasági-mű­szaki vezetők segítő közremű­ködésével teremtsenek lehető­séget, hogy o termelés fokozá­sára tett vállalások teljesíté­sének meglegyen a reális gazdasági, műszaki feltétele. A „szakma ifjú mestere”, a „kiváló ifjú mérnök”, a „ki­váló ifjú technikus” címekért folyó versengést is várhatóan fokozza majd a kongresszusi felkészülés, s bizonyára még több ifjúsági brigád tűzi majd maga elé a célt: nyerjük el a szocialista címet.' Mindezek elérése nemcsak óhaj, elha­tározás kérdése, hanem sokol­dalú segítségnyújtást is igé­nyel a vállalat gazdasági ve­zetőitől, a pártszervezetektől, amelyeknek jó politikai mun­kával, az állandó segítéssel helyes irányba kell ösztönöz­niük a fiatalok többet és job­bat akarását. A fiatalokban a vágy a nagy, a merész, a nehéz próbát jelentő tettek végre­hajtására. Most, a kongresz- szusi felkészülés' idején ter­mészetesen nem arról van szó, hogy merőben új, eddig még nem ismert merész vál­lalkozásokra ösztönözzük a fia­talokat. A pártszervezetek fel­adata éppen az, hogy a min­dennapos munkában éreztes­sék s magyarázzák meg: min­Életkora: 60 millió év előtt abban kell segíteniük, hogy az eddiginél elevenebbé, vonzóbbá tegyék a KISZ éle­tét. A középiskolás szerveze­tekben még ma is kísért az „államosított” KISZ problé­mája, az ifjúsági szervezetek nem mindenütt dolgoznak ön­állóan, még nem választódik el mindenütt egészséges mó­don az iskolai és a KISZ- mun-ka. De találkozni ennek az ellenkezőjével is: a KISZ- munka nem kapcsolódik elég szervesen az iskolai feladatok­hoz, a tanuláshoz. A pártszer­vezeteknek segíteniük kell ab­ban, hogy az iskolai KISZ- szervezetek éljenek és helye­sen éljenek az önállósággal, valóban mozgalmi munkát vé­gezzenek és tegyék félre a merev, iskolás módszereket. A pártszervezetek időnként napirendre tűzik a KlSZ-szer- vezetek munkáját. Igen, ez is módszere az ifjúsági szerve­zetek segítésének. De ennél fontosabb a mindennapos tö­rődés. A KlSZ-szervezeíékne’k mindennap és mindenben ma­gúk mellett kell éretniük a pártszervezeteket, akárcsak a gyermeknek a szülőt. S erre különösen szükség lesz most, amikor a kongresszusi készü­lődés felfokozza a fiatalokban a tettvágyat, s kettőzött ambí­cióval dolgoznak azért, hogy a kongresszuson minél na­gyobb eredményekről számol­hassanak be. A bölcs tanács, a bíztatás, a vállalások végre­hajtásához nélkülözhetetlen feltételek megteremtése, új és merész feladatok kijelölése, az út egyengetése meggyőző, tanító és nevelő szóval, mind- mind nélkülözhetetlen mód­szere annak, hogy a KTSZ- szervezetek valóban tartalmas, eredményesebb munkával ké­szüljenek fel a II. kongresz- szusra s ott elmondhassák: úgy állt mellettünk a párt, mint a jó szülő, aki bíztatott, amikor elcsüggedtünk, segí­tett, amikor bajban voltunk, osztozott örömünkben, amikor1 sikereket értünk el, velünk volt minden lépésünknél és ta­nácsait megfogadva, mindig a helyes úton járhattunk. Faragó Jenő A legöregebb szemtanúk Legenda és valóság - Sárkányok nyomában - Három szigeti Nemcsak az ókor, a közép­kor is tele van legendás tör­ténetekkel:. sárkányokról, ten­geri szörnyekről szóinak e tör­ténetek, s ma már a legtöbb ember kézlegyintéssel intézi el őket. Sárkányok? Szörnyek? A képzelet világában léteznek csak. Pedig ha megtisztítjuk a fantázia toldásaitól e történe­teket, legtöbbjüknél valós vo­násokat fedezhetünk fel.. UJ 1912-ben érdekes hír járta be a világot. Igaz, nem tar­tották többre „szokásos híria­dó, Rintja és Padar, ahol a földtörténet legöregebb állatai élnek. Bolygónk korához mér­ten nagyon fiatalok, de az em­berhez, — aki egymillió éve jelent meg az élővilágban — hasonlítva iszonyú öregek: hatvanmillió évesek. A köz­nyelven varánusz gyíkok előttünk áll a képzeletszülte sárkány. A nőstények általá­ban egy méterrel kisebbek, a súlyuk is arányosan csökken. A két nem súlyát átlagnak vé­ve egy-egy varánusz megha­ladja a háromszáz kilogram­mot, tehát valóban nem pici állatok! A hatvanmillió éve élt ősök kései utóda vadászatra indul pi kacsánál”, mégis felkeltet­te a figyelmet. A történet ar­ról szólt, hogy ■ „valahol Bor­neo szigetvilágában” a vélet­lenül arra tévedő hajósok ha­talmas szörnyeket figyeltek meg. Hosszú nyakúak, szájuk iszonyú nagy, pontosan olya­nok, mint amilyeneknek őse­ink a sárkányokat lefestették. A hír annyiban különbözött a „szokásos hírlapi kacsáktól”, hogy — igaz volt. Létezik föl­dünkön három sziget, Komo­Metángázból ammónia A metángáz kernizálása — Feldolgozó kombinátok Fejlődik a román petrokémiai ipar A metángáz Románia egyik legfontosabb természeti erő­forrása. A román metángáz vegyileg rendkívül tiszta, s azt a petrokémiai ipar egyre nagyobb mértékben használja fel alapanyagok és termékek egész skálájának gyártására. Meg kell jegyezni, hogy már- néhány évtizeddel ez­előtt is próbálkoztak a román metángáz kémiai feldolgozá­VAN ILYEN — Még, még, mesélj az integrálszámításról! (Greskovits rajza) vén a román mezőgazdaság a jövő év végén mintegy 2 mil­lió tonna vegyi műtrágyához jut. A román vegyipar a me­tángáz és az ammóniák alap­ján ciánhidrogént gyárt, ame­lyet a szintetikus rostok ter­melésénél használnak fel. A metángáz kernizálása ré­vén egy egész sor klórszárma­zékot kapnak; metilkloridot, kloroformot, széntetraklori- dot stb. A metángáz villamos krak- kolási módszere segítségével Romániában jelentékeny mennyiségű acetilént termelnek, vagyis olyan nyersanyagot, amelyet a borzesti vegyipari kombinát használ fel a PVC- gyártáshoz, s amelyet a risno- vi vegyipari üzem hasznosít az acetaldehid, az ecetsav és a polivinacetát gyártásához. Ebben az évben metángáz­ból 14-szer annyi petrokémiai terméket állítanak elő, mint 1959-ben. A becsületes tolvaj A portugáliai Pazaré város­kában ezelőtt három évvel egy Rainba nevű kereskedőnek el­lopták a pénztárcáját. Nem­régiben a posta kézbesítette a pénztárcát: benne voltak az iratok és a pénz. De a pénz más címletekből állt. A mel­lékelt néhány sor szerint igénybevevőjének sürgősen pénzre voit szüksége és ezért folyamodott ehhez a „hény- szerkölcsönhöz”. Most kö­szönettel visszaküldi a „köl­csönvett” pénztárcát. néven ismert állatok (Varanus Komedensis) ősei az eocénben népesítették be a szárazfölde­ket, hogy néhány évmillió után eltűnjenek, *mint annyi elődjük és utóduk, ám azokkal ellentétben — hírmondókat hagyva maguk után. A három sziget állatlakói joggal foglalkoztatják ma is a tudományos közvéleményt. 1962 nyarán szovjet expedí­ció járt a szigeteken, tavaly pedig két amerikai kutató, He­len és Frank Scheidér töltött hosszabb időt a varánuszok megfigyelésével. ED Az Indonéz Köztársaság kormánya — a három sziget Indonéziához tartozik —a leg­körültekintőbb gondossággal óvja a valóban felbecsülhetet­len értékű állatokat. Nemcsak védetté nyilvánította minden egyedüket, hanem a legszigo­rúbb megkötéseket alkalmazna a szigetre látogatókkal szem­ben is, ugyanakkor messzeme­nő segítséget nyújt a valóban tudományos munkához. Mindössze 2500—3000 pél­dány van már ezekből az ál­latokból és a kutatók egybe­hangzó állítása szerint mind jobban csökken számuk. A kor, a hatvan millió év az, ami elpusztítja ezeket az álla­tokat. Elkorcsosult faj, mond­hatnék köznapi szóhasználat­tal, s még hozzátehetnénk — degenerálódtak. Érthető te­hát, ha a tudományos világ nemcsak filmszalagok ezer és ezer méterein örökíti meg a szó szerinti ősidők egyetlen, még ma is élő állatfaját, ha­nem szokásaik, életmódjuk megfigyelésére is nagy gondot fordít. S Milyenek ezek az állatok? Ragadozók, tehát húsevők. Nincs biztonságban előttük egyetlen kisebb fajta állat sem, az ember azonban nyu­godt lehet. A „sárkányok’’ utódai riadtan menekülnek az ember elől, s éppen ezért meg­figyelésük roppant nehéz. HosSzú nyakuk, apró fejük — amit szinte kettémetsz hatal­mas szájuk, amelyben tűéles fogak rejtőznek — különös alakot kölcsönöz a varánu- szoknak.'Hosszuk két méter­től három és fél méterig vál­takozik. s nagy szerepet ját­szik hihetetlen erős farkuk, amelynek egyetlen csapásával képesek kettétörni vastag fa­póznákat is. Zöldesszürke bő­rük — idősebb korban barnás színárnyalatot kap — s hosz- szú, villás nyelvük; máris Piazzini francia kutató ex­pedíciója — több más mellett — kísérteteket folytatott a te- íintetben is, vajon hallanak-e ízek az állatok? Megállapítá­suk szerint — s ezt sokszoros dsérlet igazolta — nem. Eli­tetek. A kutatók feltételezése szerint átlagéletkoruk megha- adja a száz évet, s az össze­hasonlító kísérletek segítségé­vel — amikor megjelölt pél- lányok növekedését kísérték 'igyelemmel, s annak alapján következtettek a fajta többi ígyedeire — jónéhány 130— 150 éves példány is van kö­töttük. Sokáig titok vöt a kutatók előtt, miért nem szaporodik lagyobb számban a varánusz, liszen a nőstény 30—35 to­jást rak egy-egy alkalommal? A megfigyelés megállapította, rogy azért olyan rendkívül te vés az életben maradt va­ránusz fióka, mert az idősebb példányok — felfalják a to­jásból kikelt kicsiket. Az ál­latvilágban elég sűrűn megle­vő kannibalizmustól tehát a varánuszok sem mentesek.. EH A kutatók, akik heteket, hónapokat töltöttek a külön­ben lakatlan szigeten, hihe­tetlenül nehéz körülmények között dolgoztak. Nemcsak mindenféle kényelemről kel­lett lemondaniok, nemcsak a világgal szakadt meg kapcso­latuk, hanem napról-napra túl kellett járniok az állatok ravaszságán is. A varánusz fé­lénk, könnyen megriadó állat. Elég számára, ha megcsillan a filmfelvevő valamelyik fém­része, s napokig nem bújik slő barlangjából. Fél minden idegen dologtól, s bár szoká­sa szerint állandó csapást kö­vet, ilyenkor messzire elke­rüli a „gyanús” tárgyat. A tudósok mind több siker­rel birkóztak és birkóznak meg e nehézségekkel. A va­ránuszok. a századunk elején „titokzatos szörnyeknek” tar­tott állatok sem jelentenek titkot többé. Tudományos ér­dekességet és feladatot — an­nál inkább. Kárpáti László — Gázpedálemelő. Francia autós . újdonság a fémből és gumiból készült „betét", amely lehetővé teszi, hogy a nők magassarkú cipőben is vezethessenek. , sával, 1919-ben már működött ; egy kalciumkarbidot gyár­tó berendezés; 1936-ban me­tángázból kiindulva gyártot­tak először koromfeketét. Ugyanebben az évben Ro­mániában épült fel Euró­pa első ammóniát gyártó berendezése, amely a me­tángázból állított elő ter­méket. i öt esztendővel később a ro- J mán vegyészek a világon elő- £ szőr állítottak elő' formaldehi- >,t det a metángáz közvetlen í oxidálása útján. S A két világháború között J Románia nem rendelkezett \ megfelelő műszaki bázissal, s í így kénytelen volt megeléged- j ni az úttörő szerepével a me- j tángáz kernizálása terén. E természeti gazdagság ; hasznosítása csupán a népi \ hatalom éveiben vált való- \ sággá, amikor létrejött az jegyre nagyobb ütemben fej- % lődő román petrokémiai ipar. j Románia jelenleg a metángáz í kernizálása révén évente 36 \ ezer 500 tonna koromfeketét gyárt. A későbbiek során újabb termelőberendezéseket \ helyeznek majd üzembe, s a \ termelés tovább növekszik. ; Jelentős mennyiségű metán- i gázt használnak fel, ammó- i niák- és nitrogénműtrágya \ gyártására. A háború • után J felépült három nagy' kombi- í nát — a fogarasi, viktóriavá- rosi és a Piatra-Neamt-i — több százezer tonna ammő- niákot, ammóniumnitrátot, ^ ureát, ecetsavat és egyéb köz­í benső terméket állít elő. / ! Craiován és Marosvásár- \ helyen most két újabb nagy metángáz-kemizáló kombinátot építenek, s ezek üzembe helyezése ré­| den egyes vállalkozásuk, I látsszék az bár szerénynek is, j valójában egy nagy, az egész ország szempontjából fontos vállalkozáshoz kapcsolódik, annak része, összetevője. Ha a pártszervezetek segítenek a KISZ-vezetőségeknek abban, hogy egy-egy napi feladatban is meg tudják mutatni milyen jelentősége van annak az üzem, az iparág szempontjá­ból, milyen nagy országos, vagy éppen nemzetközi érdek fűződik annak jó végrehajtá­sához, máris sikerül felébresz­teni a fiatalokban a kedvet, a lelkesedést s valóban a fiata­lokra jellemző forradalmi len­dülettel végzik munkájukat. Nemrég jelent meg a KISZ Központi Bizottságának hatá­rozata az ifjúság szabad ide­jének célszerű, hasznos eltöl­téséről. Ez a határozat s a program, amelyet a KISZ- szervezétek elé tár, átfogja a fiatalság egész kulturális éle­tét, a tanulás, a szórakozás minden területét. Feltárja a „fehér foltokat”, konkrét prog­ramot ad, hogyan kell színvo­nalasabbá. tartalmasabbá, kul­turáltabbá tenni az ifjúság szabad idejének eltöltését. A pártszervezetek alaposan is­merkedjenek meg ezzel a ha­tározattal, hogy még termé­kenyebben segíthessék a.nnak végrehajtása közben a KISZ- szervezetet. A pártszervezetek különö­sen két dologban segíthetik az említett határozat végrehajtá­sát. Az egyik: politikai mun­kával tartalmasabb, színvona­lasabb munkára ösztönözhetik a KISZ-szervezeteket, arra, hogy ne a felszínes szórakozá­si lehetőségekkel, hanem a va-. lóban kultúrált, sok tanulsá­got és nívós szórakozást je­lentő rendezvényekkel, prog­ramokkal vonzzák maguk köré a fiatalokat. S a másik: segíthetnek összehangolni mindazoknak a tömegszerve­zeteknek a munkáját, amelyek valamilyen formában részt vesznek az ifjúság kulturális, szórakozási, tanulási igényei­nek kielégítésében. A középiskolás egye- témi KlSZ-szérvezet’ekét a pártszervezeteknek mindenek-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents