Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-07 / 132. szám

MEbtftl «MtirtaP 1964. JÚNIUS 7. VASÁRNAP ■ Horváthnénak mindent szabad? Paragrafus a szív helyén címmel, május 17-i számunk­ban megírtuk, hogyan akarják felborítani két gyermek bol­dogságát Újszilváson — rossz­indulatú pletykák alapján — egy rendelkezés merev értel­mezésével. Horgos Dezsöné ad­minisztrátort felszólította Ker­tész Pál, a helyi tanács elnö­ke és Horváth Jánosné kör­zeti telepfelügyelőnő: vagy otthagyja munkahelyét, vagy pedig lemond a már szívéhez nőtt két kis állami gondozott ne­veléséről. Ellentétben a faluban el­terjedt rágalmakkal, rosszin­dulatú mendemondával, meg­győződtünk róla, hogy a ti­zenegy éves Olgi és a nyolc­esztendős Gyuszi Horgoséknál kifogástalan bánásmódban ré­szesül. :?r r Külön kis szobája van a két gyermeknek, gondosan öltöztetik őket, temérdek könyv, játék áll rendelkezé­sükre, s a legjobb tanulók kö­zé tartoznak. Tudják ezt a község vezetői is. dehát... szóval nem vonhatják ki ma­gukat a helyi „közvélemény” hatása alól. Cikkünkben lelkiismeretet, szerettünk volna ébreszteni, figyelmeztetni az illetékesekét: jó helyen, jó kezekben 'Vári« nak a gyermekek. Horgos, De­zső kubikos 1200—130Q forin-„ tot keres havonta, egy-egy gyerek után 200 forintot kap­nak, Horgosáé 900—1000 fo­rintjára pótolhatatlanul szük­sége lenne ennek a kis család­nak. Hiába kértük azokat, akik ebben az ügyben tényleg a gyermekek érdekében, szív1 szerint is tudtak volna- - vala­mit tenni — mereven elzár­kóztak — sőt presztízskérdést csináltak az ügyből. A cikk" megjelenése után Horváth Jánosné felke­reste Horgosáét, és felelősség­re vonta, mivel az ő utasítása nélkül fordult szerkesztősé­günkhöz. Ekkor már azt is ki­jelentette, hogy a gyerekek azért sem maradhatnak jelen­legi helyükön, mivel külön- . neműek. Nos, azóta Horgomé megkapta a hivatalos felszólí­tást, s amennyiben nem hagy­ja ott az állását, június 15- én elveszik tőle a gyermeke­ket. Képtelenségnek tűnik ez a döntés, éppen ezért még egy­szer útrakelünk, felkeressük az ügy szereplőit. Tépiógyörgye, tanácsháza, Horváth Jánosné körzeti fel­ügyelőnő: — Hiába erőlköd­nek —, kezdi kárörvendve, a gyermekeket június 15-én el fogjuk helyezni. Az intézet igazgatónője kiadta az utasí­tást. Ugyanitt Varró Sándor ta­nácselnök-helyettes: — Volt már dolgom újságirókkál. Ma­guk hasból írnak össze-vissza mindent. — Ismeri ön egyáltalán ezt az ügyet? — Ha ezt nem is, de sokat foglalkoztam már ilyen gye­rekekkel. Itt nincs értelme a további vitának. Sóós Tibor a tápiószelei cél­gazdaság vezetője, Horgosné munkaadója: — Mi végtelenül igazságtalannak tartjuk ezf a döntést. Horgosné olyan jól dolgozik, hogy nem válhatunk meg tőle, nem is fogadjuk el a felmondását. A gyerekek jó helyén, jó kezekben vannak. Horgos Dezsöné: — Most már nem tehetek mást, akár önkényesen is itt kell hagy­nom, a munkahelyem, a gyere­kektől nem válók meg. Újszilvás, általános iskola, fiatal pedagógusok a tanári szobában: — Ismerjük az ügyet, nagyon bánt bennünket, hogy ilyen könyörtelenül is érvényre juttatnak egy parag­rafust, a valóságot figyelembe sem véve: Ideje lenne már né­hány rendelet felülvizsgálása, módosítása az élethez. i. Gulyás Terézia, tanítónő: Olgi hozzám jár, én csak jót mondhatók erről a kislányról, de a nevelőszülőkről is. Jól­nevelt gyerek, szépen, tisztán jár. Fflévben 4.5-re állt, az­óta tovább javított, 4,SS a ta­nulmányi átlaga, jelesen Zár­ja az évét. Czédulás József, az tijsz.il- vási tanács vb-titkára (először Jjozzg ment Horváth Jánosné, de őt nem tudta rábeszélni arra, hogy a döntést meghoz­zák). — Jó helyen vannak ezek a gyerekek, bárcsak más nevelőszülők, vagy az édes­anyák így vigyáznának gyer­mekeikre. Igaz, bennünket csakugyan kötnek a paragra­fusok, de azért vagyunk em­berek, hogy azokat ne mere­ven érvényesítsük. Itt gonosz­ság a sásdi gyermektragédiát emlegetni, mint ahogy a falu­ban sokan teszik, ezek a gyer­mekek nincsenek veszélyben. Nemeshegyi Béláné, a Fő­városi Gyermekvédő Otthon igazgatója kitűnő pedagógus. Erről a háromnegyedórás te­lefonbeszélgetés győz meg ben­nünket. ö ugyan az intézet, és a pedagógia szabályaival ér­vel, de hangjából érződik a gyermekek sorsáért való ag­godalom, a humánum. Sajnos az újszilvási ügyet csak Hor- v~thné előadásából ismeri, kint o helyszínen nem járt. így hát nem is tudjuk meg­győzni, hogy a szabálytól elté­rő, tehát a kivételesre jogot tartó esetről van szó. Válasza egy mondatba foglalva körül­belül ez: „fogadjon Horgosné pótmamát, vagy ehhez hason­ló felügyelőt a gyerekek mel­lé, s akkor nem kell otthagy- i. az állását". Újszilváson tehát győzött a suttogó rosszindulat, a plety­ka — győzelemre segítette egy különben hasznos paragrafus merev végrehajtása. Akik te­hettek volna valamit ebben az ügyben, sajnos csak a presz­tízsüket védték, a „csak azért is megmutatom, hogy nekem lesz igazam” — elv alapján. Mos* hát elégedetten vehetik tudomásul, hogy Horgos De­zsővé néhány nap múlva ott­hagyja az állását, egy kisjö­vedelmű család elesik havi 900 forinttól. De vajon a közvé- ló ’ény belenyugszik-e ebbe a döntésbe? Mi is valljuk, a gö­döllői Ganz Árammérőgyár dolgozóival, az újszilvási fia­tal pedagógusokkal együtt: igazságtalan ez a döntés, és annak megmásítására van szükség! Súlyán Pál Közös erővel - mindenki hasznára Alig van az országban olyan háztáji gazdaság, olyan udvar, amelyben ne tartaná­nak tojótyúkokat. Kevesen tudják azonban, hogy a ná­lunk elterjedt udvari, szabad baromfitartás ősi módszerével a — tojástermelés korszerű szemszögéből nézve — nagy­arányú takarmánypazarlás fo­lyik. Egy hagyományosan tartott tojótyúk évi takarmányszük­séglete 35 kg és átlagosan 80 db tojást tojik, így évi átlag­ban 9 napra jut két tojás, s ez alatt a tyúk 900 gramm, azaz tojásonként 450 gramm takar­mányt fogyaszt. i A Baranya megyei Baksa kfzség Ezüstkalász Tsz-ének háztáji gazdaságaiban a múlt évben rátértek az évszázados szabad parlagi tyúktartásról a hibridtojók zárt, üres lóistál­lókban való tartására. Egy hibridtojó évente 44 kg ’ ta­karmányt fogyaszt és 200 db tojást tojik. Tehát egy tojás termeléséhez a szokásos 450 gramm helyett 220 gramm takarmány szükséges. En­nek következtében a tojás- termelés jövedelmezősége a korábbinak háromszorosára emelkedett. Mátrai József tsz-tag pél­dául a múlt év nyarán 50 to- jóhibridet vett át, amelyek az azóta eltelt kilenc hónap alatt 7808 db tojást tojtak. Mätrgi árbevétele a tojásért 13122 Ft volt, amelyből az 5610 Ft költség levonása után 7512 Ft jövedelme maradt. Papp Béla tsz-tag 285 tojó- hibridet tart. 9 hónap alatt 36 210 db tojást termelt, ösz- szesen 59 387 Ft értékben, amelyből a takarmány és egyéb költségek levonása után 28 637 jFt tiszta jövedelemre telt szert. A tapasztalat szerint 200 db tojóhibrid egy év alatt kere­ken 40 000 db tojást termel és 30 000 Ft. jövedelmet ad a tsz- ’ tagnak. ' A tojohibrid kezelése lé­nyegesen különbözik a hagyo­mányos udvari baromfi­tartástól. A tojók csak meg­határozott tenyészetből szár­mazhatnak (a baksai tsz Bá­bolnáról kapott „Schaewer’’ fajtát), a takarmány tojótáp; a helyiség zárt, fűtött, szel­lőztetett és mesterségesen megvilágított; az etetés és ita­ÖNTÖZIK A SZIGETET a vetésforgó kialakításánál ügyeljenek, olyan növényt, fő­leg pillangóst termesszenek ezen a földön, amelynél fon­tos azi öntözés — mondja Dö­Kilenc ilyen hordozható nagy teljesítményű szivattyú táp­lálja a sziget különböző pontjain lefektetett csőhálózatot Hatszáz hold válik ezáltal megint öntözhetővé, Pócsme- gyer és Tahitótfalu határában. — Most már csak az a fon­tos, hogy a szakszövetkezetek mötör József, a társulat elnö­ke. Tavaly a társulat működésé­nek első esztendejében még ( VITA: „Mezőgazdasági szakmunkásképzés - buktatókkal“ A mezőgazdasági szakmun­káskérdéssel — mint mező- gazdasági szakember és mint gyakorló pedagógus foglalko­zom. A cikkíróval sokban egyetértek, valóban többet kellene tennünk azért, hogy a fiatalság a mezőgazdasági pá­lyát válassza. Ebben reánk, pedagógusokra is vár bizo­nyos feladat. De nem minden múlik rajtunk. Mezőgazdasági jellegű gya­korlati foglalkozást tanítok a dunabogdányi általános isko­lában. Ennek a tantárgynak feladata volna, hogy a tanu­lókkal megismertesse es meg­kedvel tesse a mezőgazdasági munkát és a pályaválasztás­nál ilyen 'irányban segítséget tudjon nyújtani nekik. Ehhez azonban bizonyos feltételekre — például gyakorlókertre vol­na szükségünk. A község egyetlen termelőszövetkezete, az Úttörő, munkaerő-hiánnyal küzd, munkatorlódás idején rendszeresen támaszkodik is tanulóink munkájára. (Burgo­nyaszedés, kukoricatörés.) Olyan munkából azonban, ahpl valami elsajátítható is lenbe, sajnos, tanulóink egyszer sem tudták kivenni részüket. A termelőszövetkezettől — bár munkaerő-hiánnyal küzd — nem tudunk gyakorlókért céljaira sem területet kapni, így kénytelenek vagyunk a foglalkozásokat a körülbelül 300 öl területű iskolai bemu­tatókertben tartani, nemegy­szer 40—50 tanulóval. Ilyen kedvezőtlen körülmények el­lenére is öt tanuló választot­ta a mezőgazdaságot. Sajnos, közülük kettőt a technikum­ba nem vettek fel. Azt hiszem, a mezőgazdasá­gi gyakorlati foglalkozást ta­nító nevelők közül nem va­gyok egyedül, aki szívesen be­kapcsolódnék a termelőszö­vetkezet munkájába tanuló­immal, még akkor is, ha ezért díjazást nem kapunk. Alkal­mat szeretnék apa találni, hogy heti két órában foglal­koztathassuk tanulóinkat a mezőgazdasági üzemekben olyan munkakörben, ahol az előttük álló pályaválasztásban perspektívák nyílhatnak meg. Ne csak akkor mehessünk és kelljen mennünk, amikor a munkatorlódás miatt a tanu­lók a termelőszövetkezetek bajait, hibáit láthatják meg. Arra szeretném az illetéke­seket kérni: üljenek össze a megyei pártbizottság, tanács, mezőgazdasági és művelődés­ügyi osztályának illetékesei, hívjanak meg termelőszövet­kezeti vezetőket és gyakorlati foglalkoztatást oktató nevelő­ket. Tárgyalják meg így, mi az, amivel a termelőszövetke­zetek az iskolai gyakorlati fog­lalkozást támogatva, a pálya- választásban segítségére tud­nak lenni a fiataloknak és tárgyalják meg, mivel tudják a tanulók gyakorlati foglalko­zásai keretében segíteni a szakmunkásképzést. Én a ma­gam részéről biztos vagyok benne, ha ez, megtörténik, a gyakorlati foglalkozás is eléri célját — a jártasság és a készség kialakításán kívül megmutatja a fiataloknak, mi­lyen lehetőségek vannak a mezőgazdaságban. Urbán Sándor mezőgazdasági mérnök, a dunabogdányi általános iskola tanára alig 400 holdat vontak be az öntözésbe, az idei terv azonban 1187 hold a sziget 6500 holdra terjedő megművelhető te­rületéből. Csupán a négy község szak- szövetkezeteinek már kialakí­tott közös tábláit vették fel az öntözési tervbe, amelyet azon­a most meginduló beépített öiltözőművön kívül. Jövőre újabb beépített mű létesítésé­re és újabb iközös táblák ki­alakítására kerül ser. — Négy és fél millió az egy- esztentíős társulat vagyona gé­pekben és felszerelésben- — újságolja Márton Ferenc mű­szaki vezető. — Műhelyünk is van, ahol nemcsak a saját, de messze környék tsz-ei öntöző- berendezéseinek javítását, karbantartását elvégezzük. Ezáltal télen át is munkát biz­tosítunk dolgozóinknak. Kubi­kos brigádjaink pedig a szige­ten túl szintén építenek kü­lönböző öntözőműveket. A társulat kezdeményezésé­re a négy község szakszövet­kezetei új szőlőket és gyümöl­csösöket telepítenek. A társu­lat nagyszabású tereprende­zést hajt végre ennek érdeké­ben. Tahitótíalu határában a Pokol-csárda felé vivő út mentén például ezen a tavaszon 35 hold szőlőt és 11 hold meggyet telepített. j A csupa nemes csemegefajtá­ból válogatott szőlő, már ki- i hajtott és messze látszanak egyenletes sorai. Ezen a he­lyen különben jövőre folytat­ják a telepítést, összesen 100 hold csemegeszőlőj, és további 35 hold gyümölcsöt telepíte­nek. Természetesen az új te­lepítéseket is öntözik. Az egész szigeten különben tás szigorúan előírás szerint történik. E követelményekből is látható, hogy nálunk a kö­zös gazdaság állandó és rend­szeres támogatása nélkül ház- tájioan tojóhibrid nem tart­ható. Az Ezüstkalász Tsz a követ­kező 10 pontban írta elő a tojóhibridek háztáji tartásá­nak szabályait: 1. elkülönített, zárt helyiségben való tartás; 2., tojótáp etetése használati utasítás szerint; 3. 1 négyzet- méterre jutó létszám 5 tyúk; 4. előírás szerinti szellőztetés; 5. természetes fény kiegészí­tése villanyvilágítással: 6. au­tomatikus etetés és itatás; 7. termelési és takarmányozási napló vezetése; 8. a helyiség szabályszerű tisztántartása és fertőtlenítése; 9. évente min­den tojóhibridtől 100 db to­jás tsz-ben való kötelező ér­tékesítése, (a többit a tag sza­badon értékesítheti). 10. állo­mánycsere alkalmával (egy év után) annyi súlyú hús adandó le, amennyit betelepítéskor a tag kapott. A tojóhibridek háztáji tar­tásának az kölcsönöz népgaz­dasági jelentőséget, hogy ez ország 1850 millió darabos évi tojástermelésének 90 százalé­ka. mintegy 1700 millió db, háztáji tojótartásból szárma­zik. Ha azt a mennyiségű takar­mányt, amelyet 1963-ban par­lagi tojók etetésére felhasznál­tak, kiz&rólag' hibridtojók ta­karmányozására használnák, úgy a tavalyi 1850 millió db tojás helyett 1400 millió db- bál töbK. azaz 3250 millió db tojás termelése volna lehetsé­ges. A többiét értéke — azo­nos ráfordítás mal’ett — meg­haladja a 1.5 milliárd Ft-ot. A háztáji toióhibrid tartása a baksai módszer szerint a tsz közös gazdaságának kiegészítő, vele szorosan összefonódó ré­sze. ami a közös és háztáji gazdaságnak egyaránt előnyös. A tsz szállítja az alapanya­got, szakmailag kiképzi a ta­got. ellátja világító-, fűtő-, ön­etető- stb. berendeléssel, és 132 kg szemes takarmány elle­nében 100 kg tojótáppal. En­nek ellenében a tagnak kell adnia a helyiséget, meghatá­rozott számú munkaegységet kell a tsz-ben teljesítenie — azért is, hogy a toiótartáshoz szükséges takarmányt meg­kereshesse — és tyúkonként 100 db tojást kell a tsz-ben le­adnia felvásárlási áron. A háztáii hibridtoiók tartása erősíti a munkafegyelmet a közös gazdaságban, és anya­gilag érdekeltté teszi a tagot a közös takarmány hozamok növelésében. Végső soron, mint az is­mertetett példa is mutatja, a tag nagy jövedelemre tesz szert: a tsz árutermelése növekszik: több toiást adnak, a központi árualapba és a tsz- nek sem kell költ'é’es tojó­házat éoíteni. A hagyományos lehetőségek és az új. korsferű módszerek egyesítése így válik mindenki hasznára. Lovas Márton UJ SEZLON rendelésre 1050,— Ft-tól 1250,— Ft-ig, lovítóst is vál­lal a Pest megyei Ruhatisztí­tó és Szolgáltató Vállalat Budapest XI., Bartók Béla u 115. Telefon: 267—642. Mesterséges eső növeli a lucernát Pócsmegyer határában (Foto: Gábor) ban túlteljesítenek, összesen mintegy 1500 holdat öntöznek ez idén. ugyanis a szakszövet­kezeti tagok egymás után igénylik az öntözést kis par­celláik, leginkább málnásaik és szamócáik számára. Tavaly öt, idén már kilenc hordozható öntözőművel dolgozik a társulat a szige­ten, mindenütt öntözik az új mál­natelepeket, szamócásokat. A málnát már ikersorosan, gépi megművelés alá telepítették. 1970-re 4500 hold öntözésére rendezkedik be a társulat, újabb talaj rendezések és gyü­mölcstelepítések szerepelnek a közeli, halastó létesítése pe­dig a távlati tervben.-ly -e AUTO KÜLSŐ-6ELSŐ TAKARÓT méretre készítünk, hozott és saját anyagból. Külső taka­rót kiváló minőségű, köny- nyű ponyvaanyagból készí­tünk. Vidékre utánvéttel szállítunk. Elkészítési határ­idő: 8 nap. Pest megyei Ruhatisztító és Szolgáltató Vállalat, Budapest, XI., Bartók Béla ' út 115. Telefon: 267—642. / Az utolsó pillanatban sike­rült megszereznie a harminc darab zsibókötést a Szentend­rei-szigeti Vízgazdálkodási Tár­sulatnak, hogy első beépített öntözőművét — amelynek ve­zetékét már lefektették — kel­lő időben üzembe helyezhesse. Már csak a nyomáspróba van hátra, és a jövő héten a telep mű­ködni kezd. Vizet kapnak az új telepítések — Túltel­jesített tervek — 1970-re: 4500 hold

Next

/
Thumbnails
Contents