Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-27 / 149. szám

rt.3T MEGYEI 1964. JÚNIUS 27, SZOMBAT Gülbaba, am, piér Felvásárlási gondok, felvásárlási panaszok Alsónéraedin A felvásárlóhelyen uralko­dó hangulaton érződik, hogy az éjjel kiadós eső locsolta meg a földeket. A kora dél­előtti órákban is nyugodtan várnak sorukra a gazdák, sőt udvariaskodnak is, előre en­gedik azt, akinek mégis sür­gősebb dolga akad. Pedig a burgonyaszezon idején V nem igen énnek rá az alsómémedi tszcs-tagok, most azonban nem lehet a földekre menni, eset­leg csak a délutáni órákban. — Itt a belföldire kerülő újburgonyát vásároljuk fel — mondja Virág Károly felvá­sárló. — A termés zömét az ócsai vasútállomáson veszi át a földművesszövetkezet a gaz­dáktól. A felvásárló egyébként nincs megelégedve a terméssel, s az évrői-évre csökkenő termésátlag oka szerinte az, hogy romlik a vetőgumó minősege. Sza­bolcsból szerzik be az alsóné- medi gazdák már évtizedek óta a gülbaba gumóját, s úgy tű­nik, fertőzött. De itt vannak az új fajták, az amsei, a piér, amelyeket a külföldi rende­lők kívánságára termelnek nagyobb mennyiségiben az al- sónémediek. — Főként exportra szállít­juk a csíráztatott burgonyát — folytatja a felvásárló, mi­közben újabb és újabb zsá­kok kerülnek a mázsára. — Belföldre alig jut belőle. Horváth Károly, az egyik híres burgonyatermelő is itt várakozik sorára, s tőle érdek­lődünk a várható termés felől. — Jó közepes termés lesz — mondja, — Későn jött az eső, most meg nagyon is sok van belőle. Nem tudjuk szedni, pedig az nagyon fontos, mert egyik napról a másikra sokat csökkenhet az ára. Ügy látszik, a központi kér­déshez érkeztünk, mert a kö­zelállók közül többen is a sze­kér köré húzódnak, s bele-be- leszólnaik a beszélgetésbe. — Szólhatnának az érde­künkben, mert nincs min­den rendben a felvásárlás kö­rül — mondja Pelsőczy An­tal. Többen helyeselnek. — Sérelmezzük, hogy a va­gonhiány miatt bennünket ér a károsodás — utal Hor­váth Károly az előbbi mon­datra. Megtudjuk: az utóbbi na­pokban kétszer is előfordult, hogy az ácsai vasútállomáson nem volt elegendő vagon, s emiatt vissza kellett szállí­tani a terményt, majd más­nap ismét odafuvarozni. De ez csak egyik oldala a do­lognak. A másik legalább ennyire sérelmes: közben ár­változás volt. Négy forint­ról háromnyolcvanra, majd háromötvenre esett a bur­gonya ára, s az új ár sze­rint fizették ki a termelő­ket. — Legalább hatszáz forint kár ért a vagonhiány miatt. — Más baj is van — szól közbe egy menyecske. — Nekünk negyvennyolc órával a beszállítás előtt jelenteni kell, hogy mennyit hozunk. A szövetkezet azonban nem mondja meg, mennyit ka­punk a krumpliért. Szeret­nénk legalább a jelentéskor tudni, mit kapunk érte — folytatja a többiek élénk he­lyeslése közepette. Zsebbevágó panaszok ezek, s hogy a dolog végére járjunk, elmegyünk az ócsai vasútállomásra, ahol az ex­portra kerülő burgonyát ve­szik át. Feltűnik, hogy az állomás tele van üres vago­nokkal, s feltűnően kevés a kocsi, amelyről a vagonokba rakodnak. — A mostani rakodás még tegnapi szedés, a mait csak délután hozzák a gazdák. De nem tudom, lesz-e belőle MEDARD Milyen időjárásra számíthatunk a közeli napokban? géig az esős idő, s nem is­métlődik meg az I940-es és 52-es eset, amikor augusztusban tombolta ki magát Medárd. A következő időszakban va­lószínűleg megszilárdul az időjárás. Nappali felhőképző­dések lesznek, néhány helyen esővel, zivatarral. Mérsékelt északi, északnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet a Dunántúlon 8— 12, másutt 12—15 fok körül lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 23—28 fok között alakul; vagyis a közeli na­pokban nem várható nagyobb felmelegedés. valami — mondja Skripecz Zoltán, a földművesszövet­kezet felvásárlási üzemágve- zetője, s közben a felhős eget kémleli. Elmondjuk neki a szövet­kezeti gazdák panaszait. — Sajnos, igazuk van. Valóban két napon nem tudtuk átvenni mindenkitől a beszállított terményt. Azok­nak, akik első alkalommal maradtak le a vagonról, ki­fizettük a különbözetet, de a második esetnél károsulta­kat nem tudjuk kifizetni — válaszolja az üzemágvezető. — Mi idejében megrendel­tük a vagonokat, sajnos a vas­út nem küldött elegendőt Amit kaptunk, azok között is több hibás volt és nem egy olyan, amelyikbe nem lehetett berakodni, annyira piszkos volt — folytatja tovább. A rakodást a földművesszö­vetkezet emberein kívül a vá­sárló német cég megbízottja is ellenőrzi. Beszélgetés köz­ben arra figyelünk fel, hogy széles mozdulatokkal geszti­kulál. Közelebb megyünk, s nyomban kiderül: minőségi panasza van. Az egyik gazda összeke­verte a különböző fajta bur­gonyát. Amint elmondták, nagyon veszélyes az ilyen „felületes­ség”, mert az egész vagont visszadobják csupán egyetlen rosszul válogatott zsák miatt is. Megdorgálják a gazdát, aki azzal védekezik, hogy mind­össze néhány bokorral tett az idegen fajtából, látszik azon­ban, hogy maga is tudatában van annak, nem jól cseleke­dett. A német megbízott egyéb­ként elismeréssel beszél az áru minőségéről, s ritka a mostanihoz hasonló minőségi kifogás. — Most van elég vagon, mintegy ötven rostokol az ál­lomáson. Napi harminc va­gonra valót kellene felvásárol­nunk, de hát az időjárás... Azzal nem perlekedhetünk — tér vissza ismét a felvásárlás problémáira Skripecz Zoltán. — Akkor is lenne elegendő vagon, ha tegnap nem esett volna? Kérdésünkre igennel vála­szol: — ígéri a vasút, hogy küld elegendő vagont. Reméljük, állja szavát. A korai burgonya *Alsóné- medi és a szomszédos közsé­gek parasztságának egyik leg­fontosabb terménye. De nem kevésbé fontos az országnak sem, hogy minél többet, minél jobbat termeljenek belőle. Kár, hogy a kisebb-nagyobb felvásárlási problémák sok bosszúságot okoznak a terme­lőknek. Ezek nélkül nem le­hetne felvásárolni a terményt? Mihók Sándor INJEKCIÓZOTT FÖLD ' Papagájok, mint életvédelmi őrök A Péti Nitrogénművek egyes üzemrészeiben, ahol szén- monoxid-szivárgás fordulhat elő, rendkívül érdekes mun­kásvédelmi újítást vezettek be. Az üzem még nem ren­delkezik a külföldön néhol már használatos mérőműsze­rekkel, ezért törpe papagá­jokat „alkalmaz” életvédelmi őrként. A törpe papagájok ugyanis rendkívül -érzéke­nyek a szénmonoxidra. Azok­ban az üzemrészekben, ahol fennáll a szénmonoxid-mér- gezés lehetősége, a papagájok társaságában nyugodtan dol­gozhatnak, mert a kis ma­darak a legérzékenyebb mű­szernél is pontosabban rea­gálnak az esetleges veszély­re. (MTI) Nem áll meg a technika a mezőgazdaságban sem. Ezt a tényt dokumentálja a Baki Állami Gazdaság gu- toriföldi egysége. Az a tapasz­talat, ami most itt születik, országos jellegű, kivétel nél­kül minden állami gazdaság és termelőszövetkezet felfi­gyelhet rá. Folyékony nitrogén műtrá­gyával táplálják az almásokat. Ezt a kísérletet 80 holdon már tavaly elkezdték és azt tapasz­talták, hogy a folyékony mű­trágyával injekciózott gyümöl­csösben 100—110 kilogrammos fánkénti átlagtermés helyett 150—200 kilogramm elsőren­dű minőségű exportképes al­mát szedtek. Ezek a biztató tapasztalatok arra ösztönözték a kísérletező szakembereket, hogy az idén már nemcsupán a gyünriölcsösben, hanem a ku­koricaföldön is alkalmazzák a folyékony nitrogén műtrá­gyát. Az injekciózott föld ered­ményei nemcsak a helyes me­zőgazdasági politikát dicsérik. Az alapanyag, a folyékony mű­trágya gazdaságos és szakszerű elosztását a Szovjetunióból exportált berendezés végzi, Zetor-traktorra szerelve. Ké­pünk magát a műveletet áb­rázolja, amelyet két szakem­ber képes tökéletesen megol­dani. r ■'yfc'.yw ■ - , — A Budapesti Orvostudomá­nyi Egyetem 1. Szemklinikáján üzemibe helyezték az ország el­ső orvosi analóg-számítógépét. Az új gépet élettani, di­A papság nem látogathatja a velencei biennalét A 32. velencei képzőművé­szeti biennálé június 20-án nyílt /meg. Előzetesen be­mutatták a képeket, met­szeteket és szobrokat a sajtó képviselőinek. Röviddel utá­na pedig a velencei római katolikus pátriárka, Urbani bíboros utasítást adott va­lamennyi papnak, szerzetes­nek és apácának, hogy tar­tózkodjanak a kiállítás meg­tekintésétől. A bíboros arra hivatkozott, hogy a kiállítást megtekintő képzőművészeti szakértők véleménye szerint a kiállított anyag „nem al­kalmas” arra, hogy a klé­rus tagjai megtekintsék. agnosztikai és kórjóslati kísérletekre használják fel. Jelenleg azt vizsgálják, hogy az úgynevezett látóideg fő vérellátása milyen összefüg­gést mutat a szervezet kerin­gési viszonyaival. A számító­gép nem mindennapos „ké­pességeit” a következőképpen használják fel: A beteg különböző erein mért adatokat — a feszültség­nek, a szállított vér mennyisé­gének, az érpályák ellenállá­sának adatait — „betáplál­ják” a gépbe. A vérnyomás­nak a feszültség, a szállított véráramnak az áramerősség, az érpályák ellenállásának az ohmos-ellenállás felel meg. Ha a gépet működésbe hozzák, ha­sonló folyamat játszódik le, •minit a szervezetben és a kü-n lönböző értékek változásából '•következtetni tudnak a szer­■ vezetben lejátszódó változá­sokra. Ezeket természetesen i orvosilag ellenőrzik. \ A gép alkalmas arra is, hogy i különböző rendellenességeket : vigyenek bele és a reakciókból ■következtessenek arra,, hogy a ■ rendellenességek milyen vál­■ tozásoka.t okozhatnak a látó­■ idegfő vérellátásában, vagy ál­talában a keringés folyama­tában. Ennek nagy gyakorlati i jelentősége, hogy az orvosok előre megtud­■ hatják, milyen értelemben : zavarja meg egy műtét a keringést. (Erre a várható értékre be is (tudják állítani a gépet, és ■szinte előre lejátszatják vele ■ a műtét alatt bekövetkező es- > hetőségeket. ! A most üzembe helyezett ■ gép az első egysége a Medicor (Művek és a klinika közös kí- ísérleti számítóközpontjának. A í berendezést Strobl György | mérnök, az elektrofiziológiai ; laboratórium egyik vezető : munkatársa tervezte és a la- ■boratórium munkatársai a ■ Medicor Művek szakembe­reivel közösen építették. A ■ tervek szerint hamarosan ímegkezdik egy nagyobb mé­■ retű számító-modell építését \ is. (MTI) A számvevők és a 'könyve­lők a (helyükre vágták magu­kat. — Ivan Alekszandrovics, egy tigrist alkarunk beszerezni — mondta félénken a főköny­velő. — Csak nem olyan egy­szerű a dolog. De már meg­találtuk a módját. — Mivégre kell maguknak a tigris? — érdeklődött Ivan Alekszandrovics. Jókora szünet. — Nagyon elszemtelenedtek az egerek — mondta a fő­számvevő. — Hát akkor vásároljanak maguknak egy macskát. A fe­dezetet az igazgatói alapból biztosítom maguknak — vála­szolt Ivan Alekszandrovics. — Ez az! — (helyeselt a fő­számvevő. — Jobb, ha macs­kát veszünk. — Hát persze, hogy jobb lesz a macska — tette le a garast főnöke mellett a köny­velő is. — Bocsásson meg, de nekünk nem kell a tigris — fordult felém aztán. — Macs­kára van szükségünk. — Sajnálom! — mondtam és újra zsákjába dugtam a tigrist. Sötét dolog ez a könyvelő- ség... Zaharov latos ilyennel egy mellékut­cában találkozni — semmi sem maradna az emberből! — Valóban — mondta a fő­könyvelő, s lesütötte szemét. — Van benne valami... — Nézze estik meg a színét! — kiáltottam most már, s egyre jobban belelovalltam magam a dologba. — Micsoda csíkjai vannak!... Ez egy szépség! És a hangja!!? — a markomba fogtam a farkát és megtekertem teljes erőből. — Hallották? Nem hallották? Helyes! Egész nap bömböl, most berekedt. Vérbeli raga­dozó! — Ragadozó! — állította a főkönyvelő is. — Tigris! — jegyezte meg tárgyilagosan a pénztáros. — Csak egy picit kicsi — fitymálta a főszámvevő. — Kicsi, de — tigris — fe­leltem én. — Tigris! — tört ki a lel­kesedés a többiekböl. — *Mi történik itt maguk­nál? — érdeklődött egy szo­lid, szemüveges férfi, aki hir­telen fölbukkant az ajtóban. venni — tanácsolta egy csinos, fiatal kartársnő. — Csöndet kérek! — állt fel helyéről a főkönyvelő. — Ebben a pénzügyi esztendő­ben nem tudunk macskát ven­ni. Öt rubelre senki sem biz­tosít alapot. — Ez hihető is — helyeselt nyomban a főszámvevő, s rosszallóan nézett rám. — Nálunk úgy van, hogy valami minél drágább, annál egysze­rűbb a megvétele. De ilyen kis összeget nem engedélyez­nek. Ebből következik, hogy sokkal könnyebben vásárol­hatnánk tigrist. — Igen, a tigrissel egysze­rűbb lenne a dolgunk — bó­logattuk nagy hévvel a töb­biek. * — De hát nézzék meg fi­gyelmesebben! — emeltem fői a macskát, megmarkolva a bő­rét a hátán, mint a házinyu- lat szokás. — Nézzék csak, olyan a pofája, mint egy ra­gadozóé, s hogy vicsorít! — azzal széthúztam a száját, hogy valóban vicsorgasson. — Micsoda torka van! Nem aján­I í Elhatároztam, hogy túladok ■a macskámon, hát zsákba dug- ■ tam és elvittem a főkönyvelő- ; ségre. I — Azt mondják, maguknál ' igen vígan vannak az egerek ! , • !— Hoztam hát egy macskát. A ;Vászját. Angóramacska. Jó- \ karban levő jószág. Ára öt ru- ! bel. ; A jelenlevők arca egyszeri- ! ben földerült, valamennyien ' barátságos és örvendező képet \ vágtak. í — Ürügyet kell keresni! — ; lelkendezett egy fiatal szám­ig művész. i — Méghozzá sürgős iram- ; ban! — helyeseltek kórusban 'la többiek. ; — Nagyon sajnálom — szólt \ a főkönyvelő —, de jelenleg l nem tudunk macskát besze­rvezni. Kimerült az ilyen cél- r ra létrehozott alapunk. A r múlt hónapban megvettük % volna, mint háziállatot, de a r bank most már nem folyó- r sít pénzt. r — Szerződéses kartársnak r talán lehetne alkalmazni — lám elő a főszámvevő. $ — Inkább jobb lesz a kö­rvetkező havi kiutalásunk ter- í hére, mint raktárkészletet át­Rajkai Ödönnel és dr. Ber­kes Zoltánnal, a Meteorológiai Intézet vezető munkatársaival az idei Medárd viselkedéséről beszélgetünk. — A Medárd-nappal kap­csolatos néphitnek valóságos természeti alapja van. Az európai szárazföld felett fel- melegedő levegő felszáll, s alatta betör, majd egy ideig uralkodóvá lesz a hűvös ten­geri áramlat. Nálunk általában kétféle módon jelentkezik: vagy • hűvös, szeles, kevés csa­padékot hozó az időjárás, s ez az igazi Medárd. Vagy pedig meleg marad a levegő, úgyszólván minden napra jut csapadék, s keve- sebb a szél. Az idén ez utób- : bi történik. A levegő csak most kezd hűvösödni, mert a tengeri szél szabályos be­áramlása eddig nem volt meg. Jól mutatja ezt a középhő­mérséklet alakulása. A legke­vesebb meleget — 17 fokot júniusban — a huszas évek­ben mérték. Az évtizedek átlagos közép­hőmérséklete 20 fok körül van, most ,viszont nálunk ed­dig 23 fok a júniusi érték. A csapadékosság az idén nem éri el az 1924-es esztendeit, amikor 211 millimétert mér­tek. Ennek most körülbelül a felére számíthatunk, 100 mil­liméter körük Ez a mennyi­ség nem kedvezőtlen a mező- gazdaságra. — Hogyan alakult az utóbbi napok időjárása, a jégesők milyen mértékűek? — Az elmúlt időben a na­ponta többször megújuló zi­vatart az okozta, hogy Észak- nyugat-Európából hideg leve­gő áramlott be az amúgyis zi­vataros levegőjű Kárpát-me­dencébe. Az egész ország te­rületén nagy mennyiségű csa­padék hullott. Sajnos, több helyen is jég verte a határt. — Milyen időjárás várható a jövőben? — Előreláthatólag nem húzódik el július vé­Üzembe helyezték az ország első orvosi analóg-számítógépét

Next

/
Thumbnails
Contents