Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-27 / 149. szám
1984. JÚNIUS 27, SZOMBAT uecvei i&Urtap 3 Befejezte munkáját az országgyűlés A Pest megyei képviselők az ülésteremben (Folytatód a 2. oldalról) ben észre vehető fejlődést tapasztalhatunk. Általában célVégül a kereskedelmi dolgozók munkájáról, mint a társadalom szempontjából nagyfontosságú és közérdekű kérdésről szeretnék szólni. Ha azt mondjuk, hogy a belkereskedelem fejlődött, ezzel már azt is kifejeztük, hogy a dolgozók munkája egészében javult. A követelmények két irányban, egyrészt a szakértelem, másrészt a szocialista munkaerkölcs érvényesítése terén növekednek. Milyen konkrét követelményekről van szó? Négy fő követelményről, melyek külön- külön is nagy fontosságúak, de tulajdonképpen egészében, együttesen érvényesíten- dők. Az első a megfelelő, szüntelenül bővülő áruismeret. A második az emberismeret, a fogyasztói magatartás ismerete és megértése. A harmadik a vásárló megbecsülése, az udvariasság. Negyedik a szocialista tulajdon gondos kezelése. Aki ezek valamelyikének nem képes megszerű és szép üzleteket, vendéglőket, szállodákat építünk. Ugyanez kevésbé mondható el egyes üzletátalakításokra. felélni, nem való kereskedelmi pályán, a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló beosztásra. A vezetők elé az említetteken felül még további feltételeket is kell állítani, amelyek a vezetési módszerekkel kapcsolatosak. Időnként szó esik a „pult másik oldaláról” is, arról, hogy a fogyasztók a vásárlók egy része is nevelésre szorulna. Ez igaz, el kell ismerni. A fogyasztói magatartás normáit a szövetkezeti szerveknek, a szakszervezeteknek, tanácsoknak és különböző társadalmi szerve lenek kell jobban kidolgozni, megismertetni és elfogadtatni. Tisztelt elvtársak! A Belkereskedelmi Minisztérium irányító munkájában, munkamódszerében az utóbbi időben javulást tapasztalhatunk. Különösen a minisztériumnak azt a gyakorlatát kell üdvözölnünk, hogy egy- egy megye kereskedelmi problémáit a minisztérium vezetői, a kollégium tagjai a helyszínen vizsgálják meg, esetenként a kollégiumi üléseket a helyszínen tartják. Valószínű, hogy egyik-másik minisztériumunk —- nem mindegyik — sikerrel alkalmazhatná ezt a módszert. A miniszteri beszámoló szemléletét reálisnak látom, a fennálló gyengeségek megszűnésében reménykedem, a belkereskedelem egészének további fejlődésében bízom. Ezért a beszámolót elfogadom. Nyers Rezső nagy tapssal fogadott beszéde után különböző megyék képviselői szólaltak fel, s elfogadták a miniszter jelentését, majd szünet után a vitában elhangzottakra Tausz János belkereskedelmi miniszter válaszolt. Részletesen refjgjsjáy;. a felszólalásokra. Bejelentette, hogy a vitában szóbakerült, konkrét intézkedést igénylő kérdésekről, a kérések, javaslatok sorsáról az érintett képviselőket személy szerint is tájékoztatja majd. Az országgyűlés a kereskedelem helyzetéről szóló jelentés és a belkereskedelmi miniszternek a vitában elhangzottakra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. A kereskedelmi dolgozók feladata Sir. Szénás! Géza beszámolója alapja ellen támadókkal szemben. Az új büntetőrendelkezésék helyes gyakorlati alkalmazásához igen nagy segítséget nyújtott a jogpolitikai irányelveikről szóló kormányhatározat. A társadalmi együttélés szabályaival konokul szembehelyezkedő törvénysértőikkel és a visszaesőikkel ! szemben a bűnüldöző szervek munkáját egyre inkább a kellő szigor jellemzi, amely nem mondható el az egyéb köztörvényi ügyekben történő ítélkezésekről. Bíróságaink differenciáltabban járhatnának el, mert ez adott esetben szigort is jelenthet, nem csupán enyheséget. Kedvezően alakúi | a kifejezetten nevelő jellegű ' intézkedések aránya. Az egész társadalom erőfeszítésére van szükség! Az ebédszünet után Vass Istvánná ein ökle távéi folytatódott a tanácskozás. A tárgy- sorodat szerint dr. Szénási Géza légfőbb ügyész beszámolója következett, a törvényesség helyzetéről a Magyar Népköz- társaságban. . Kiemelte, hogy a Magyar Népköztársaságban a törvényes rétid és a törvényesség szilárd; törvényeink a társadalom egészének és ezzel összhangban az egyén boldogulását szolgálják, büntetőtörvényeinktől kizárólag annak van oka tartani, aki szembeszegül a törvényes rendelkezésekkel. A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyve és a büntető eljárásról alkotott törvény, illetve törvényerejű rendelet hatályba lépése óta eltelt két esztendő tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az új büntetőkódexek megfelelnek az élet követelményeinek. Bíróságunk, ügyészségünk és rendőrségünk lelkiismeretes munkáját dicséri, hogy az új büntetőrendelke- zéseik végrehajtása és gyakorlati alkalmazása — az ország egész területén — úgyszólván zökkenőmentes. Ezek a jogszabályok több olyan új rendelkezést tartalmaznak, amelyek a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyok között feltétlenül alkalmasak a szocializmus építésének hatékonyabb szolgálatára. Alkalmazásuk előmozdítja a törvényesség tovább szilárdítását, hozzájárul a közrend és a közbiztonság megerősítéséhez, védelmet nyújt társadalmi rendünk vagy annak gazdasági Ezután arról beszélt dr. Szénási Géza, hogy a társadalom segítsége nélkül bűnüldöző szerveink önmagukban nem képesek a bűnüldözés alakulásában jelentős szerepet játszó, iiegatív jelenségek kiküszöbölésére. Ehhez az egész társadalom erőfeszítése szükséges! .Ebben a tekintetben nagy jelentőségű a társadalmi bíróságok működése. A büntető ügyekben eljáró hatóságaink nevelő jellegű Intézkedéseket alkalmaznak elsősorban azokkal szemben, akik kevésbe súlyos bűncselekményt követtek el és ezt megelőzően becsületes életmódot folytattak. Bűnüldöző szerveink megfelelően biztosítják a védelem jogait. Rámutatott a legfőbb ügyész ezután, hogy olyan bűncselekményfajták, mint például a zsarolás, az orgazdaság, ma már szinte teljesen elenyésztek. Egyes bűncselekmények elkövetésének indító okai is megváltoztak: így például nyereségvágyból elkövetett emberölés ma már alig fordul elő. A bűnesetek száma csökkenő tendenciát mutat, azonban a bűnözés még ma is társadalmi jelenség. Szénási Géza ezután a következőket mondotta: — Kormányunk politikájának, népköztársaságunk állami és társadalmi rendje szilárdságának eredményeként fokozatosan csökken az állam elleni bűncselekmények száma. 1962-ben a bíróság elé állított személyek 0.8 százaléka követett el államellenes bűncselekményt, 1963-ban pedig 0.3 százaléka. Helytelen lenne azonban a hazánkkal és társadalmi rendünkkel szembeni ellenséges erők jelentőségét lebecsülni. Csökkent a társadalmi tulajdon elleni bűntettek száma Társadalmi tulajdon megkárosítása miatt kevesebb személy került bíróság elé; az ilyen ügyekben bírósági eljá- | ráson kívüli felelősségre vonást is alkalmazunk. A társadalmi tulajdonban okozott kár összege 1961JÓVÁHAGYTÁK A DRUZSBA TV-LÁNC A Távközlési Kutató Intézet és a Szovjet Rádiókutató Intézet közösen dolgozza ki az új mikrohullámú relérendszert Ilyen is van Az Üttörő Áruház előtt lányom feljajdult, s a szeméhez kapott. Bevonszoltam a kapu alá, tanácstalanul körülnéztem, aztán elmondtam mindazt, amit ilyenkor el szokás mondani: pislogj sűrűn, nézz jobbra-balra a szemgolyóddal, sírjál, húzzad le a szemhéjad. Szegényke, remegő kezekkel követte az anyai utasítást, de semmi nem használt. Elővettem a zsebkendőmet s nagy ügyetlenül próbáltam megnézni, mi mehetett a szemébe. Nehéz feladat volt, mert Zsuzsa jóval magasabb nálam. Közben azért azt is érszrevettem, hogy pár lépéssel arrébb egy Beatles- frizurás fiatalember kitartóan figyel minket. — A fene az ilyen bulikat — gondoltam magamban. — Más dolga sincs, mint szórakozni a más baján. Ellenségesen konstatáltam „párhuzam,” nadrágját, téglaszín pulóverjét. — Ha megengedik, talán inkább én — lépett ekkor hozzánk. Kivette kezemből a zsebkendőt, a síró Zsuzsát maga felé fordította. Szakavatott mozdulattal nyúlt a szeméhez, s a kellemetlenkedő porszemcse máris a zsebkendősarkon csücsült. — Orvostanhallgató? —kérdeztem, mert igen fiatalnak látszott. — Utolsó éves vagyok. — Nem is tudom, mit mondjak, nagyon köszönöm... — örülök, hogy segíthettem — hajolt meg kifogástalan jólneveltséggel a huligánkülsejű fiatalember s máris eltűnt az emberáradatban. K. M. A Magyar Távközlési Kutató Intézet és a szovjet posta rádiókutató intézete már korábban megállapodott abban, hogy közösen dolgozzák ki a Druzsba mikrohullámú relé- rendszert, amely a Szovjetunió területén, majd később más szocialista országokban is tökéletes vonalat nyit a távközlés, mindenekelőtt a televízióadások számára. Olyan széles sávú, sokcsatornás, mikrohullámú vonalról van szó, amelynek egy-egy csatornája 1920 egy idejű telefonbeszélgetésre, vagy fekete-fehér, illetve színes televi- ziókép, továbbá négy kísérő hang közvetítésére alkalmas. Hasonló berendezése már van az Egyesült Államoknak, ez azonban annál sokkal korszerűbb lesz, mert nemcsak telefon- vagy tv-adásdkat, hanem kibernetikai gépek, számítási adatait is tudja továbbítani. Működése megbízhatóságát növeli, hogy túlnyomórészt félvezetőkkel működik az amerikai elektroncsöves megoldás helyett. A kutatási munkákba az Orion-gyár fizikusai és mérnökei is bekapcsolódtak, mert a mikrohullámú rendszer berendezéseit az Orion-gyár állítja majd elő, s a gyár már most a tervezés szakaszában alaposan meg akar ismerkedni nagy jelentőségű új feladatával. A tervezési munka kezdete igen biztató, a nagyszabású átviteli rendszer vázlattervei elkészültek, azt a napokban Moszkvában nemzetközi zsűri megvizsgálta és jóvá is hagyta. Ez év végén már a vonalhoz szükséges berendezések vázlattervei kerülnek a zsűri elé. Az első berendezések felhasználásával 1960 első negyedér végére készül el a Szovjetunióban egy 150 kilométeres mikrohullámú vonalszakasz, 19G7-ben egy újabb 280 kilométeres szakaszt építenek* majd az itt nyert tapasztalatok alapján az Örion-gyár 1969-ben kezdi meg a Druzsba teljes vonalának kiépítéséhez szükséges mikrohullámú berendezés sorozatgyártását (MTI) 3 gyerek — 3 század Pierre Defournelle francia apának három fia volt: az egyik 1699-ben, a másik 1738- ban, a harmadik 1801-ben született. Defournelle 120 éves korában újra megnősült, 19 éves leányt vett el, és 129 éves korában halt meg. A párizsi ,.Magazine Pittores- que” című képeslap legutóbbi számában közli a más-más évszázadban született testvérek keresztlevelét. — Megkezdődött Bugyi községben a 200 ezer forintos öltöző építése a labdarúgó- pályán. A helyi tanács 100 ezer forinttal járult hozzá az építkezéshez. tői 1963 végéig 40.7 százalékkal csökkent. Figyelemre méltó az is, hogy—a- társadalmi .tulajdpn 'kárára 1963-ban. bűncselekményt elkövetők 3§-3 százaléka korábban már büntetve volt. Gondosán ügyelni kell tehát arra, hogy a vagyon elleni bűncselekmények miatt már jogerősen elítélt személyek ne kerülhessenek olyan felelős gazdasági beosztásba, ahol alkalom kínálkozik a társadalmi tulajdon károsítására. A legfőbb ügyész megemlítette, hogy a bűnesetek csökkenésének általános tendenciáján belül az élet és testi épség ellen elkövetett bűntettek arányú — a vádemeléseket leintve — emelkedik. Ebben agy szerepét játszik a Közlekedési balesetek számának ugrásszerű növekedése. Figyelemre méltó az is, hogy az erőszakos bűncselekmények elkövetőinek többsége a cselekmény elkövetésekor italtól kisebb-nagyobb mértékben befolyásolt állapotban volt. Fokozottabb figyelmet a mnnbásvédelemre Ezutáp Szénási Géza elmondotta: — Az ügyészségek a közelmúltban a népgazdaság három fontos ágában, a vegyipar, a gépipar és a mezőgazdaság területén, az illetékes szakszervezeti szervekkel közösen megvizsgálták a munkásvédelmi intézkedéseket. Megállapították, hogy — az eredmények ellenére — a munkásvédelem nem tartott lépést iparunk, mezőgazdaságunk rohamos fejlődésével. Az elmúlt évekhez képest csökkent ugyan az üzemi balesetek száma, de ugyanakkor emelkedett a súlyosabb, több munkanap-kiesést előidéző és emberéletet követelő balesetek száma. — Fokozottabban kellene ellenőrizni, hogy a vállalatok és intézmények a gazdasági lehetőségeink által meghatározott kereteken belül a legkorszerűbb munkásvédelmi beruházások megvalósításáról tervszerűen gondoskodnak-e? A továbbiakban kijelentette: — Hatékonyan kell fellépni a társadalmi tulajdon megkárosítói ellen. A társadalmi tulajdont kezelő szerveknek és a dolgozóknak nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a társadalmi tulajdon ellen vétőktől megköveteljék az okozott kár hiánytalan megtérítését. Hangoztatta, hogy biztosítani kell az egyéni és társadalmi érdekek összhangját. Hozzátette: minden törvényes eszközzel el kell érni az állami gazdálkodó szervek és szövetkezetek jogos igényeinek érvényesítését. Az állampolgárokat is támogatni kell törvényes jogaik érvényesítésében. Meg kell viszont akadályozni az össznépgazdasági érdekkel szemben álló vállalati vagy szövetkezeti érdekek érvényesülését, és meg kell tagadni a segítséget az állampolgárok részéről támasztott megalapozatlan, vagy nyerészkedési és egyéb jogellenes célokat szolgáló igények érvényesítésétől. A legfőbb ügyész beszéde befejező részében hangsúlyozta, hogy szocialista államunk továbbfejlesztésének kulcskérdése a szocialista demokratizmus mind szélesebb körű kibontakoztatása; az, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei kapcsolódjanak be közvetlenül is a közügyek intézésébe. E célok segítését szolgálják a társadalmi bíróságok, amelyeknek száma a korábbi ezerötszázról mintegy kétszeresére emelkedett. — Bár a társadalmi bíróságok műkő des énék egyéves tapasztalatai reménytkeltőek — mondotta — kifogásolnunk kell, hogy az elbírált ügyek mennyisége a megválasztott társadalmi bíróságok számához viszonyítva még kevés, valamint azt is, hogy e bíróságok egy része 1983-ban nem működött, bár erre lett volna lehetőség. Ennek egyik oka, hogy az üzemi szakszervezeti bizottságok egy része kgpés önállóságot és kezdeményezőkészséget tanúsított a társadalmi bíróságok működésének megindítására. A fejlődés további meggyorsítása érdekében arra kell a fő figyelmet fordítani, hogy a még nem működő társadalmi bíróságok is megkezdjék munkájukat. Ebben elsősorban a szakszervezetekre és a gazdasági ve-‘ zetőkre hárul több feladat. Több felszólalás és dr. Szénási Géza válasza után az országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Az elnök szünetet rendelt el. Interpelláeió a hitleristák által ehurcolt magyar javak ügyében szünet után az országgyű- áttért az interpellációkA lés ra. Dr. Bognár József képviselő a pénzügyminiszterhez és a külügyminiszterhez intézett interpellációt, a második világháború végén a hitleri hadsereg által megszállt Magyarországról elhurcolt sok milliárdnyi érték — különböző nyersanyagok, mezőgazdasági termékek, vasúti gördülőanyagok, egyes gyárak komplett berendezései, kulturális értékek — kártalanítása ügyében. Az interpellációra — a külügyminiszterrel egyetértésben dr. Timár Mátyás pénzügyminiszter válaszolt. Többek között elmondotta: A kormány úgynevezett vagyonjogi tárgyalásokat folytatott és a jövőben is folytat — számos ország kormányával. — A legtöbb országgal a lényeges kérdéseket már rendeztük. Alapos reménnyel mondhatom, hogy újabban a magyar—osztrák vagyonjogi tárgyalásokon is — a kölcsönös igények méltányos figyelembevétele alapján. — megegyezésre van kilátás — mondotta. — Még néhány viszonylatban rendezetlenek ezek a kérdések, így például oz Egyesült Államok, a Német Szövetségi Köztársaság vonatkozásában. A magyar kormány a jövőben is arra fog törekedni, hogy az azokkal az országokkal létesítendő egyezményekben, amelyekkel a vagyonjogi kérdések még nem rendezettek, a Magyarországról elhurcolt javak kérdése kellő figyelemben részesüljön — fejezte be szavait dr. Timár Mátyás. A választ dr. Bognár József képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Ezután több helyi jellegű interpellációra az illetéke,« miniszterek válaszoltak, majd az országgyűlés kétnapos ülésszaka befejeződött.
