Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-23 / 145. szám
ifcerci leírton 1954. JÜNIUS 23. KEDD Főiskolák barátsága Együttműködési egyezmény a nyitrai mezőgazdasági főiskola és a gödöllői Agrártudományi Egyetem között A Duna mellék közép-euró- . pai részén, a természeti és | termelési-gazdasági feltételek lénj'eges előfeltételeket teremtettek az agrártudomány is- i méreteinek felhasználásában és átadásában e terület egyes I országai között. Mindezt és ; főleg a nemzeteink között I fennálló hagyományos kap- | előadásait is előkészítik. 1956 óta a diákok cseregyakorlatra utaznak. 1962— 63-ban 38 hallgató és négy pedagógus volt ezen a gyakorlaton. A külföldi cseregyakorlat négy hétig ta/t, ebből a hallgatók 10 napot tanulmányi kirángyari András professzor pedig a nyitrai főiskola tudományos tanácsának tagja. Az iskolák kölcsönösen kicserélik évi és évzáró jelentéseiket és más dokumentumokat is, az elért eredményeket előTanulmányok a mai faluról Filmjeinken, de gyakran a faluról szóló regényekben, elbeszélésekben is találkozunk íróasztalnál „megalkotott” parasztfigurákkal, a mai magyar valóság papírosízű ábrázolásával. Abban mindenki egyetért, hogy a mezőgazdasági termelés napjainkban már a technika korszakába lepett, de szociológiai, kulturális-politikai vonatkozásban mégis gyakoriak a félreértések, tisztázatlan nézetek, Ezeknek a problémáknak sikeres megoldásához, a helyes véleményalkotáshoz nyújt segítséget a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent 254 oldalas tanulmány-gyűjtemény. A falu, a parasztság megváltozott és egyre változó életéről kamunk képet a könyvből és hasznos útbaigazítást a fejlődés. a változások során felmerülő, olykor rendkívül bonyolult kérdések között való helyes tájékozódáshoz. A nyitrai mezőgazdasági főiskola, ahol 1300 tanuló tanul csőlátókat tartottuk szem előtt,, amikor barátsági és együttműködési egyezményt kötöttünk a nyitrai mezőgazdasági főiskola és a gödöllői Agrártudományi Egyelem között. Á két főiskola barátságának keretében folytatott köldulásokkal töltenek, amelyek során szövetkezeteket, állami birtokokat, kutatóintézeteket, törzste- nyésztő intézeteket stb. látogatnak. A többi 18 napon mezőgazdasági termelő üzemekben dolgoznak. Mind a két iskola kölcsönö, adásokon és a sajtóban népszerűsítik. kölcsönös félüzemi kísérleteket stb. valósí- | tanak meg. így például Pogácsás professzor- már két i éve kísérletezik az őszi ga- ! bona téli nitrálásával a nyit- I rai mezőgazdasági főiskola i növénytermesztési tanszékéLakai alatt a garázda testvérek Pető Pál 19 éves segédmunkás és bátyja, Pető Ferenc 28 éves segédmunkás, mindketten farmosi lakosak, egy délután Tápiógyörgyéről Farmos felé haladtak kerékpárjukon, dülöngélve, ittas állapotban. Útközben két kerékpározó asz- szonnyal találkoztak, akik figyelmeztették őket, hogy rendesebben haladjanak, hiszen balesetet okozhatnak. A két Pető a figyelmeztetést hallván feldühödött, majd leugrottak a kerékpárról és arconütötték az asszonyokat. Azok egy közeli dinnyéskunyhóba menekültek., A két férfi rohant utánuk, de a kunyhó gazdájának feleiége. i Harnos Sándorné útjukat állta. Pető Pál ekkor akkorát! ütött Harnosné kezére, hogy eltört. A garázda testvéreket őrizetbe vette a rendőrség. — Madáreledel toliból. i C.sshaalíoaiá'ÍJiájJan új madár- í eledel receptjét állították j össáe. A tojáshéj és madártól! keverékéből készült sűrű pép ízlik a madaraknak. A készítmény fehérjében igen gazdag és könnyen emészthető. Micsoda különbség! — De drága uram! Csak egy egyszerű hajvágást parancsol? — Igen... — Na ne tessék türelmetlenkedni. Tehát egyszerű hajvágás, egy kis olaj, kölni, bajuszigazítás ... — Csak a hajammal csináljon valamit. — Hogyan gondolja? Tőlem csal: sima stuccolással távozna? Engem szólnának meg. A boltom hírnevén esne csorba. Ezt nem teheti! (Megigazította a bajuszomat.) — Mit akar? — Ú, csak egy kis mosás. Felfrissítjük azokat a hajhagymákat. (Megmosta a hajam.) — De kérem, borotválkozni otthon szoktam,. — Nem szégyellt magát? Ezzel fáradni. Majd én. (Megborotvált.) — Most már igazán fejezze be. Ez a tizedik üveg, amiből valamint a fejemre locsol. — Mindegyiknek külön jelentősége van. (Hajam egy újabb hajolajadagot kapott.) — Készen vagyunk. Na, hogy tetszik? Egy pillanat, leseprem a, hajszálakat. Parancsoljon, a ballonja, táska. Viszontlátásra. Sok szerencsét. (Fodrász kisiparosnál voltam.) ■k — A következőt. (Beülök a forgószékbe.) — Egyszerű hajvágás, semmi móka. — Ez az. — Kis olajat, majd ha lehet... — Elfogyott! — A bajuszomon is igazíthatna. > — Döntse el kérem, nyiratkozni akar, vagy beszélgetni? (Megszeppentem.) — A hossza marad. '— Már megint beleszól. (A villanygép ráz. az olló életlen, a fésű hegyes.) — A pájeszomat hagyja úgy, spiccesre. — Maga a borbély, vagy én? — Csak ... (Az X. Y. férfifodrász ktsz-ből rúgták ki.) Tóth István Az új gabona fogadására készül az aszódi malom Meggyorsítják az átvételt — Jövőre megkezdik egy 600 vagonos siló építését Grandelisz Zoltánnal, az aszódi malom vezetőjével arról beszélgettünk, , miképpen készülnek a nagy munkára, hogyan tárolják majd a beérkezett új gabonát az aratás megkezdése után? — Igyekszünk — mondotta — a rendelkezésünkre álló rövid idő alatt úgy megszerIgényes magyarok — Velencében A hallgatók szakmai gyakorlata a takarmányok elemzéséből csönös együttműködés eddigi eredményei igen jók. Kapcsolataink segítik a két főiskola további fejlődését, a kutatást, az agrártudomány fejlődését és nagy képzettségű mezőgazdasági szakemberek nevelését. Az iskoláink közötti együttműködés már 1955-ben megkezdődött, de konkrétebb formákat csak 1962-ben öltött. A szerződés értelmében minden évben sor kerül a pedagógusok tanulmányútjára. Ezen utak révén kölcsönösen kicserélhetik tapasztalataikat a pedagógiai munka és a tudományos kutatás terén elért eredményekről. 1963-ban hét munkatársunk látogatta meg a gödöllői Agrártudományi Egyetemet, onnan pedig hat dolgozó jött Nyitrára. Az idén további kölcsönös tanulmány- utakra kerül sor, amelyek során a magasabb évfolyamok számára előadásokat bognak tartani. Ezek mindig rjjgy érdeklődést keltenek. Magyari, Kolbai, Lehoczky és Vágselyei professzorok előadásai nagy sikert arattak Nyitrán. Együttműködésünk ebben az évben lényegesen kiszélesedik. Az egyes tanszékek közvetlen kapcsolatot teremtenek. Ezeknek keretében például az állattenyésztési, növénytermesztési, mezőgazdasági-ökonómiai tanszékek képviselői fognak találkozni. Egész csoportok kölcsönös ön tenor vagy bariton szenyor? (Komádi rajza) vezni a munkát, hogy a beszállított gabonát . gyorsan, fennakadás nélkül átVehíssyk. Nőm,.-. .könnyű „a dolgunk, ínért kevés a hely. A malomnak összesen százhetven vagon befogadóképességű raktára van, amelynek több, mint a felében jelenleg is gabonát tárolunk. Ebben a hónapban még hatvanöt vagon búzát kapunk más megyékből őrletésre. A termelőszövetkezetekkel már most tárgyalunk a felvásárlásról és az átvételről. A gabona zömét közvetlenül nem mi, hanem a Gabcnafel- vásárló Vállalat a túrái, az ik- ladi és a galgamácsai raktárban tárolja majd. Mégis, hozzánk is sokan jönnek. Úgy gondoljuk, hogy ebben az időszakban napi tíz órát, vagy ha szükséges, még két órával tovább tartunk nyitva. Reggeltől estig átlag százhatvan tonna gabonát tudunk átvenni és elhelyezni. A Mérlegkészítő Ktsz e hó végére befejezi a húsz- tonnás hídmérleg rendbehozatalát, s ez egy csapásra meggyofsítja a munkát. ; Aki akarja, zsákokban, aki í akarja, ömlesztve adja át a \ gabonáját. ! Előfordulhat-e az idén is, ! hogy a szabadban tárolják a ! gabonát? ! — Nem. Csak egy nagyon ! kis mennyiségnek kell még [helyet talá'ni. A járási tanács- ! csal közösen tárgyalást foly- ! láttunk azokkal a termelő- I szövetkezetekkel, ahol van í megfelelő raktárhelyiség, hogy : átmentileg ott tárolják a ga- i bonát. Itt a gond csak az, | hogy a termelőszövetkezetek | nemegyszer a saját használat- : ra visszatartott gabonára nem : ügyelnek kellően. Megesik, hogy nedvesség éri, kicsírázik. Mindenesetre alaposan ellenőrizni kell az így tárolt gabona minőségét. — Még egy-két évig ilyen nehéz — fejezte be a beszélgetést az üzemvezető. — Ipartelepünk előtt szép jövő áll. Ezerkilencszázhatvanötben megkezdik és a következő évben be is fejezik a korszerű, hatszáz vagonos gabonasiló és ezt követően egy négyszáz vagonos tárház építését. Ezzel aztán hosszú időre minden gondunk megoldódik. Most már kapkodom a fejem. Hol a földre nézek — de nincs nyugtom, mert oti a jól ápolt, soha nem tisztított szandálok nyugtalanítanak. Fordítom a fejem és nézek oldalt, ahol az egyik Don Jancsi joggal hiszi, hogy kétnapos szakállábán gyönyörködöm, holott csak homlokáról lecsurgó veríték- c söppjeit számolom. Nincs időm tovább számolni, le kell szállnom. Épj: most, ilyen magávalragadó pillanatban! Mehetek haza, a négy fal közé, unalmas férjemhez, aki minden bizonnyal hosszú nadrágban, frissen vasalt ingben, épp fürdés után fogad. Sehogy sem érti majd a szerencsétlen, miért duzzogok. Miért is értené, hogy számomra ő nem lehet vonzó, érdekes, mert még titkon mindig a néhány perccel ezelőtt átélt élmények varázsa tart fogva. Mennyi szép, nemes férfi él a mai világban és mi, nők még veszélyességi pótlékot sem kapunk, hogy oda ne rohanjunk a gyönyörtől! — ‘Sás — dauerolt hajamon nyugtatta, körmeit pedig szorosan fogódzva a korlátban, mélyen hátam közepébe nyomta. Nem tudom levenni tekintetem arról az ifjú bozontos titánról sem, aki példás türelemmel szenvedte el, hogy a nálánál legalább tizenöt évvel idősebb asszony átadja helyét a felszálló gyerekes apukának. Nem bánthatta meg szegény bozontos azzal a hölgyet, hogy idősebbnek nézi saját magánál, S az is mily megható volt, ahogy a gyerekes apuka maga mellé térdeltette a közben megüresedett helyre pufók csemetéjét, mit sem törődve azzal, hogy az asz- szonyka tovább állt, megrakott szalyorját kezében szorongatva. Micsoda férfiasság! — vetődik hirtelen pillantásom két egymás mellett ülő férfiszépségre. Mindketten nyitott inggel terpeszkedtek és ejtették csodálatba őserdőhöz hasonló mellükkel az ámuló ■ női világot. sze csak azok, akik szabadon engedik láttatni pocakjukat, mert véletlenül elfelejtettek épp ott begombolkozni. Elvezet például együtt utazni azzal az ötven felé hajló fiatalemberrel is, aki oly figyelmesen ült rá frissen vasalt szoknyámra, emlékül hagyva egy mély ráncot. Elolvadó, bájos mosolya csak megerősítette bennem, hogy egész nap reá gondolok majd: miért is nem ül az istenadta inkább a felesége szoknyájára, miért az én gondosan rakott fehér aljamat választotta? Nem hagyhatom szó nélkül azt az ifjút sem, aki angyali természetességgel lökött félre a felszállásnál. Érthető, hiszen csak ötödik volt mögöttem a sorban. Elvégre egyenjogúság van, bocsátottam meg neki gondolatban. S azt is természetesnek tartottam, hogy később, amikor végre ülőhelyhez jutottam, a döglesztő melegben szeretettel fölém hajolt és arányos felsőtestét frissen Lábak. Mindenütt lábak — férfilábak. Soványak és pipaszárak. Vaskosak és még vas- kosabbak. Hófehérek és pecsenyére sültek, de nem akárhogy! Elöl bordók, hátul vakító fehérek. Milyen kedves például az a százhúszkilós szé- le-hossza egyforma girbegurba láb, abban az ennivaló- an piciny shortban! A két ‘kaktusz úgy lóg ki belőle és tapad az autóbusz padlójához, mint megingathatatlan oszlop. Fékezhet az autóbuszvezető, beletaposhat a gázpedálba — a kaktuszok maradnak. Jöhet felszálló, iparkodhat a leszálló: a kaktuszok földbegyökereztek. Csodálatos á nyár! Végre lekerültek a nadrágok a csupaszép férfilábakról és maradtak a térdig, a combig, a semed- dig sem érő rövid semmiségek, amiket szinte eltakarnak a kivingek. A sárga, a lila, a I kis- és nagyvirágos kivingek. \ legjobban a sötétalapúak tet- i szenek, amelyeken nehezebb : észrevenni, hogy ... egyszóval ; nyáron minden könnyebben : piszkolódik. Oly ellerjtállhatat- ' lanok ebben a viseletben! PerOÁZIS A NYÁRBAN nek módszertani elvei alapján. A baráti együttműködés a diákok tudományos köreire is kiterjed. E. Spaldon. a nyitraí mezőgazdasági főiskola rektora. sen megismerteti egymást a tudományos kutató és írd- \ nyitó tevékenységgel. Dr. E. Spaldon mérnök, professzor, ; a mezőgazdasági főiskola rek- i tora a gödöllői Agrártudományi Egyetem tudományos tanácsának a tagja. Dr. Ma-
