Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-23 / 145. szám

1984. JÚNIUS 23. KEDD MECrn kMítBop 5 PARK - FELÁRON Megszépül a szigetszentmiklósi József Attila lakótelep Huszonkét 'háromemeletes lakóház áll már a szigetszent- miklósi József Attila lakóte­lepen, ahol közel ezer kom­fortos lakásban mintegy ezer család, négyezer lélek él. A távlati tervek szerint később további hatszáz családnak ké­szül itt hajlék. A telepi lako­sok száma tehát meghaladja a hatezret. A telep futóhomokon épült. Tervezőinek az volt az el­gondolása, hogy az egymástól meglehetős távolságra álló épületek közötti szabad területeket parkosítják, a mély homo­kot humuszréteggel borít­ják és így kötik meg. A probléma kerek tíz év óta vár megoldásra. Eddig fede­zet hiányában nem kerülhe­tett rá a sor. Pedig a homok alaposan meggyötri a lakó­kat. A legkisebb szél hatásá­ra is sűrű felhőben emelke­dik a levegőbe, ellene még a gyorsan bezárt ablakokkal sem nyújtanak védelmet, mert a finom homokszemek a legki­sebb rést is megtalálják. Be­hatolnak a falak közé és pil­lanatok alatt elborítanak min­dent. A parkosítás terve és költ­ségvetése már régen elké­szült. A több mint tizenkét és félezer négyzetméternyi sza­bad terület kertészeti rende­zése egymillió háromszázezer forintba kerülne, öt évvel ez­előtt, 1959-ben elültettek ugyan imitt-amott néhány fa­csemetét és cserjét, 1961-ben kertészetet, üvegházat is ka­pott a telep, hogy abban ál­lítsák elő a jövendő _park dísznövényeit, de aztán meg­kezdődött ismét a várakozás. Most végre, amint Görög László, a lakótelepi házkezelő- ség vezetője boldog örömmel újságolja, az Országos Tervhivatal hétszázezer forintot biz­tosított a parkosítás költ­ségeire. — Tulajdonképpen egymil­lió háromszázezer forintra lenne szükségünk, de azt hi­szem — mondja Görög László —, hogy a lakók fársadalmi munkájával hétszázezerből megvalósítják a terveket. A jó hír a lakók körében leírhatatlan örömet keltett. A napokban tanácskozásra ül­tek össze a telepen lakó ta­nácstagok és társadalmi aktí­vák, s megbeszélték a társa­dalmi munka megszervezésé­nek részleteit. A jelek szerint nem lesz nehéz dolguk. A lakók túl­nyomó többsége meg sem vár­va a felhívást, már be is je­lentette, hogy örömmel vál­lalja a kollektív munkából ráeső részt. A lakók ássák meg a vízvezeték csövei szá­mára az alapárkokat, a csö­vek lefektetése után elegyen­getik a talajt, a park vízve­zetékhálózatának csövei szá­mára megássák, majd a csö­vek lefektetése után beteme­tik az alapárkokat, elterítik a homoktalajon a termőréteget, amelyhez a humuszt tenge­lyen szállítják a községtől, mintegy négy kilométer tá­volságra kijelölt alkalmas te­rületről. A lakók végeznek tehát el a parkosítással kapcsola­tos minden földmunkát. Vöneki Ferenc, a helyi ház- kezelőség műszaki vezetője minden más munkát félreté­ve, a parkosítási terveket vet­te elő és most a végrehajtás csatatervén dolgozik. Legbuz­góbb munkatársa Pónya Vil- mosné, a telepi kertészet fő­iskolát végzett dolgozója — rangja itt kertész-szakmun­kás —, aki alig várja, hogy a kis üvegházban őrzött nö­vények végre rendeltetési he­lyükre kerüljenek. — A tervek szerint — mond­ja Vöneki Ferenc — a telep szabad területein játszóterek, homokozók is készülnek, hiszen legalább hat-hétszáz gyerekünk van. Gondoskodunk hinták és egyéb szabadtéri játékszerek felállításáról, sőt, azzal a gondolattal is foglalkozunk, hogy a kicsik számára kis betonmedencét építünk, nyári lubickolónak. A kerti utak mentén pa­dokat állítunk fel és idő­sebb lakóink számára csöndes, árnyékos pihenő­kertet létesítünk. Ha minden jól megy, október végéig befejezzük a parkosí­tást és jövőre már a hepe­hupás, homokos, sivár terüle­tet szép virágágyakkal, cser­je- és facsoportokkal tarkí­tott pázsit borítja. A József Attila lakótelep te­hát megszépül végre az idén, kellemes otthonná válik négy­ezernyi lakójának őszinte örö­mére. m. L Disszidálni akartak Kreisz Sándor 20 éves és Bense Ferenc 19 éves segéd­munkás, mindketten valkói la­kosok, a napokban Budapest­re, majd Szombathelyre utaz­tak azzal a céllal, hogy a ha­tárt átlépjék. A szombathelyi határőrség azonban a határtól 700 méterre elfogta a kaland­vágyó fiatalembereket, és át­adta őket a Gödöllői Rendőr­kapitányságnak, ahol rrrnd- kettőjüket őrizetbe vették. Kovács János 30 éves, Ör­kényben lakó vájár Hegyesha­lom körzetében próbálta meg átlépni a határt. Elfogták, le­tartóztatták. KIVÁLÓ UTTÖROVEZETO kitüntetésben részesítette a ceglédi KISZ-bizottság Józsa Ferenc pedagógust, egy osztott tanyai iskola úttörőveze­tőjét. A kitüntetést Nagy Zoltán, a Cegléd városi KISZ- bizottság titkára adta át (Foto: Gábor Viktor) nrnnap 1964. június 23, kedd, Zol­tán napja. A nap kél 3.47, nyugszik 19.46 órakor. A hold nyugszik 2.40, kél 18.28 órakor. Várható időjárás: változó mennyiségű felhőzet, további esőkkel, zivatarokkal, he­lyenként jégesővel. Mérsé­kelt nyugati szél. A hőmér­séklet alakulásában lénye­ges változás nem lesz. 250 ÉVE 1714. június 23-án balt meg Szentpetervárott Andreas Schlü­ter szobrász és építész, az északnémet barokk legkiemelke­dőbb mestere. Danzigi és varsói működése után 1698-tól 1706-ig a berlini királyi palota főépítésze volt, majd egyik kialakítója a Zeughaus (a mai berlini német történelmi múzeum) homlokza­tának és többek között az ö mű­vészetét dicséri ezen a háború iszonyatát kifejező huszonkét haldokló harcos híres maszkja. Monumentális síremlékek és szarkofágok mellett bronzszob­rokat alkotott — köztük az első szabad téren felállított németor­szági lovasszobrot. Épületeinek néhány szerkezeti hiányossága miatt kegyvesztett lett, s ekkor elfogadta Nagy Pétét cár meg­hívását, s a cár udvari építésze lett. Feltételezhetően 6 tervezte a szentpétervári úgynevezett Nyári Palotát is. — Az Alkalmi férj Nyár­egyházán. A Pest megyei Petőfi Színpad ma este az Alkalmi férj című darabot Nyáregyházán mutatja be. — A tököli Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet hét­főn elkezdte az őszi árpa aratását. — Fürdés közben a se­kély vízbe fejest ugrott vasárnap délután a gödöl­lői Haha Lujza strand-; fürdő Medencéjébe Kupeéf Tibor huszonkilenc éves gödöllői gyárimunkás. Ször­nyethalt. — Az állatelhullás ará­nyának csökkentésére az Ál­lami Biztosító 30 ezer fo­rintos célprémiumot tűzött ki a termelőszövetkezetek számára. A célprémium el­nyeréséért küzd a váckis- újfalui Petőfi Termelőszö­vetkezet is, ahol a célpré­miumnak megfelelően a ta­valyihoz képest idén ed­dig az állatelhullás szá­zalékban szinte ki sem fe­jezhető. — A nők politikai, szak­mai és általános nevelése érdekében a gödöllői já­rás területén asszonyok művelődési köre működik Dányban, Gödöllőn, Isasze- gen, Pécelen, Valkón és Zsámbékon, szülők akadé­miája Dányban, Gödöllőn, Vácszentlászlón és Valkón, gazdasszonykör pedig Dány­ban, Isaszegen, Kerepesen, Kistarcsán és Pécelen. Vadszamár A Holland Nagycirkusz a Városligetben, a Fővá­rosi Nagycirkuszban vendégszerepei. Szombaton, a délutáni előadás alkalmából, az oroszlán tigris pro­dukció után a konferanszié bejelentette, hogy a nézők közül, akinek kedve van lovagolni, lovagolhat, só nyer­het is 100 forintot, ha képes három kört megtenni egy vadszamáron, „szőrmentin”. Csupán egy jelentkező akadt. Ahogy illik, lejött a nézők padsoraiból a porondra... — Mit keresel itt, kisfiú? — kérdezte a konfe­ranszié. — Jöttem meglovagolni a vadszamarat — s vá­laszt sem várva elkapta a szamár sörényét, hogy fel­ugorjon rá. Ám nem engedték felülni reá, mondván, hogy csak tizenhat éven felülieknek lehet. A gyerek, kisebbik fiam, aki jelenleg még valóban nincs tizenhat esztendős, csak augusztusban lesz tizen­négy, közölte, hogy ez a kikötés nem szerepelt a felté­telek között. Erre a válasz rövid volt: — Menj el innen, ne pimaszkodj öcskös, ne zavard az előadást, menj innen, mert kapsz egy pofont. És elzavarták a gyereket. A nézők között több jelentkező nem akad! s csak két cirkuszi alkalmazott szórakoztatta a vad­szamárral a közönséget. Az egyetlen jelentkező pedig, aki 100 forint helyett majdnem kapott egy pofont, csalódottan jött haza. s nem értette, miért nem ülhette meg a vadszamarat, amikor korengedéllyel immár egy esztendeje a Buda­pesti Honvéd lovasszakosztályának tagja, s most július­ban, a nyári szünetben, a galopp-pálya alkalmazottja lesz. A lovaglás is sport. S a különböző sportagakban immár évtizedes hagyomány, hogy igen fiatal korban kezdik a versenyszerű sportolást. A négyesztendős olasz sielő, Fiorenzo Gerda például nemzetközi Ifjúsági me­zőnyt vert meg fölényesen — másodpercekkel... De a cirkusz, úgy látszik, változatlanul csak cir­kusz, még ha a Holland Nagycirkuszról is van szó, a Fővárosi Nagycirkuszban, a Városligetben. Alacs B. Tamás — Harmincötezer forint értékű társadalmi munkával rendezték az átereszeket és a vízlevezető árkokat Pili- sen, a Józsefés Jókai út ke- 'gf Bgszt£ződés8í»§, ' Síi A harangozok „alko- ' nya”. Az angol harangozok szövetsége, amelynek körül­belül 40 000 tagja van, az elmúlt napokban élesen til­takozott az angol templomok korszerűsítése ellen. Foglal­kozásukat ugyanis komo­lyan veszélyeztetik a műsza­ki vívmányok, mint például a magnetofonszalagról köz­vetített harangszó. A szö­vetség tiltakozását az angol haranggyártók lelkesen tá­mogatták, — Tápióbicske északi hatá­rában, a rónaságot átszelő köves út mentén áll egy negyvennyolcas emlékmű, amely Eöldváry és Aulich 1849, április 4-i tetteit mél­tatja. A százados szomorúfü­zek árnyékában szerénykedő bronzszobor golyóütötte, ta­lapzata rogyadozó. A tápió- bicskei úttörők és az Április 4-e Termelőszövetkezet her­vadt koszorúi bizonyítják, hogy teljesen nem feledkez­tek el negyvennyolcas hő­seinkről. A Tápió mentiek közismert hagyománytiszte­lete azonban véleményünk szerint többre kötelez... A rádió és a televízió mai műsora Kossuth.rádió: 8.15: A Gyermekrádió műsora. 8.55: Könnyűzene. 9.30: Margheri- ta Carosio, Franco Corelli és Kim Borg énekel. 10.10: Népek zenéje. 10.45: Áramszünet — elbeszélés. 11.05: Zongoraművek. 11.52: Az Ifjúsági Rádió műsora. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: Törvény- könyv. 13.15: Barokk muzsika. 13.45: Gazdaszemmel. 14:10: Negy­ven elszánt kutató. — Rádiójáték. 14.33: Könnyűzene. 15.05: Szeretve mind a vérpadig — regény folyta, tásokban, XVII. rész. 15.25: Csaj­Guggolva dolgozik Szabados Ferenc. Szegei, gyalul, hom­lokráncoló figyelemmel il- lesztgeti egymáshoz a parket­tacsíkokat. Néha megtörli a homlokát, hátát, kinéz az ab­lakon, rágyújt egy cigarettára, aztán dolgozik tovább. A ház- kezelőség alkalmazottja. Egye­düli munkavállaló parkettavo­nalon. Kellene még egy se­gédmunkás is melléje — nincs. Nem keret nincs, hanem je­lentkező. Így azután egymaga végzi a segédmunkási teendő­ket is. Homokot hord — most az egyszer jó, hogy az eme­letes házak előtt mindjárt ho­mokdomb kezdődik —, dön­göli a deszkák közé. Milyen aprólékos ez a munka, meny­nyi apró mozdulatból áll ösz- sze a kész! A háziak néha benyitnak hozzá, nézik. Figyelik a mun­káját. Ez kellemetlen. Olyan, mint az ellenőrzés, talán még szigorúbb. Ezen a háziak jár­ni fognak, táncolni fognak, ég óvjon, ha javítás után is re­cseg, meghajlik a parketta. Még akkor is, ha az egész ja­vítási költséget a házkezelő- ség viseli. Alacsony, zömök, fekete ha­jú férfi a parkettás. Derűs iparosember. Nem fütyül munka közben, énekelni is ritkán. Legtöbbször hallgat­va kopog. Mire gondol? Akis­lány tegnap fél kiló krump­liért ment a boltba, kilót ad­tak neki. Azt mondták, ném lehet kevesebbet. Hát milyen ember az ilyen üzletes, aki egy gyerekkel visszaél? Vagy, hogy máshol már könnyebben végzik a parkettgyalulást. Va­lami új szerkezet van rá. Jó lenne, ha az itteniek is vásá­kovszklj operáiból. 14.10: Kókal Rezső: Rapszódia klarinétra és ni. pi zenekarra. 16.18: Cseberből —i vederbe. Zenés komédia. 18.15: Bartók: Zene húros, és ütőhang­szerekre, és cselesztára. 18.451 Munkásklub. 19.00: Népi zenekar. 19.25: A Szabó család. 20.20: Odys­seus bolyongásai — rádiójáték. 22.40: Könnyűzene. 23.25: Korunk kamarazenéje. 0.10: Csárdások. Petófi-rádló: 14.00: Operettdalok. 14.25: Kórti. sok. 15.05: Tánczene. 15.45: Garan- csi Mihály előadása. it.oo: Zene. kari muzsika. 16.35: Beadom a válópert — jelenet. 16.50: Fúvós, zenekar. 17.05: Hangverseny a stúdióban. 17.30: Ambrus Tibor riportja. 17.50: A jazz kedvelői­nek. 18.15: A viszontlátásra! 18.45: Kemény Egon dalaiból. 19.00: Ml történt a nagyvilágban? 19.15: Közvetítés Bukarestből. 20.12: El­beszélés. 21.05: Nőtacsokor. 21.50: Dolgos János Írása. 22.00: Törté. ! nelmi operákból. URH: 18.40: Az eladott menyasszony —« ; operarészietek. 19.25: Tánczene. ! 20.22: Vita sánta Ferenc műveiről, í 20.48: Kamarazene. > Televízió: ; 18.03: Hírek. 18.10: 100 kérdés — ; 100 felelet. 18.50: Magyar meste- í rek, Derkovlts Gyula művészete. 119.20: Esti mese. 19.30: Tv.hiradó. ; 19.45: Napi jegyzetünk. 19.50: Film a képernyőn. A Barangolás mel. léklete. 20.50: Szülők, nevelők egy­másközt. Kettős nevelés. 21.10; Áldozatok. Magyarul beszélő szov­jet kis játékfilm (csak 10 éven fe_ miieknek!). 21.40: Vajúdás. Riport- film az Ormánságról (ism.). 22.10: Tv-híradó. 2. kiadás. 22.30: Száz évben egyszer tv-film. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk hálás köszönetét azok­nak a jólsmerősoknek, szomszé­doknak, rokonoknak és külön a nagykőrösi postahivatal dolgozói­nak, és vezetőinek, akik felejthe­tetlen drága Jó férjem, szeretett édesapánk és nagyapánk, Török János temetésén megjelentek, sír­jára koszorút és virágot helyeztek, részvétükkel nagy bánatunkat , enyhíteni igyekeztek. özv. Török Jánosné és családja nyújtóztatja á lábait, pihen- \ teti. Aztán jönnek haza a i gyerekek. Frissek, szépek. Két • nagy fiú, az egyik most sza- \ badul, lakatos, a másik vil- j lanyszerelést tanul. A kis­lányból hogy mi lesz, nem tud­ni még. Saját szakmáját nem adja tovább. Miért? Vállat von. Nekik, a gyerekeknek máshoz volt kedvük. Neki ehhez van. Ha már na­gyon egyedül érzi magát, le­megy a házkezelőségi irodá­ba, ott van egy kis műhely is. Köszörüli a szerszámokat, s addig elmerül a zsongásban, a hangokban, az életben, mely­től a négy fal között egy ki- i csit kívülreked. Aztán visz- i szamegy s kalapál tovább a; szobában, ahová a nagy hűl- j lomoknak csak apró fodrozó- ] dása jut el, dehát van, aki j éppen ezt szereti. S szerencse j is, hogy így van — fejtegeti: komolyan- —, mert a lakók \ reklamálják a jó parkettát s \ a házkezelőségnek ezáltal \ szüksége van parkettázó al- \ kalmazottra. S hogy az igé-j nyék és ő ilyen szépen össze- í találkoztak, annak csak örül- \ ni lehet. Nem igaz? Bende Ibolya '■ sokszor kellett helyet változ­tatni, vidékre menni. Nem sze­rette. Itt kényelmesebb. Ko­rán végez s mindig kerül va­lami mellékes. Iparkodni kell. Gyűrkőzni a gyaluval. Nehéz. De ebben is megvan a jó. Az alkotás csendes öröme. Ha el­készül egy szobával, néhány pillanatig különös jó érzés fog­ja el. Amíg beszippantja a gyalult fa sajátos illatát, ar­ra gondol: ez az ő műve. Unalom? Nem ér rá unat­kozni az erőfeszítéstől, a gyűrközéstől. Szálanként ha­dakozik a parkettával. Azon­kívül apró szórakozásokat is kitalál. Reggel, mielőtt mun­kába jön, beugrik a kertész­hez virágért. Aztán elképzeli, hogy az asszony hogyan örül megint neki, hogyan moso­lyog. Ez is jó. Néha a háziak kinyitják a rádiót. Zenét hall­gat, híreket. Ebédel. Fél kiló kenyeret, szalonnát, szalámit. Megmosdik a fürdőszobában. Sok fürdőszobát megismert már. Sokféle családot. Ez is változatosság. Délutánfelé már arra gondol, este meg­iszik néhány korsó sört. Nem iszákos, de ennyit megenged magának. A szódásszifon is ott van a jégen. Meleg étellel várják, leül a szobában, to­rolnának belőle. De egyelőre nem akarnak. Egyelőre az ő erejére reflektálnak és ez mér­gesíti. Ha a háziak megszólítják, szívesen szóbaelegyedik. Kész­ségesen mesél erröl-arról. Kü­lönben reggeltől délutánig hallgat. Egyedül van. Vajon hogyan ízlik így a munka, za­jos gépek, fecsegő, tréfáló, dörmögő munkatársak nél­kül? Étkező nélkül, öltöző nél­kül, kultúrterem nélkül? Mi­lyen a munka így, a közös­ségtől, emberektől távol? Gondolkodik a kérdésen. Talán most először áll vele szemtől-szembe. Sohasem ért erre rá. Iparkodni kellett. Há­rom gyerek, az asszony nem dolgozik. Azelőtt vállalatnál volt ö javító, szerelő vállalat­nál, szóval nemrég van egye­dül. Ott az volt a baj, hogy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents