Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-21 / 144. szám

C E G L E DÍ J A R Á S C E G L "EV DA V ÁROS RÉSZÉRE >;j u j j r VIII. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM 1964. JtJNIUS 21, VASÄRNAP Búcsú — Köszönet Már lassan két hete an­nak, hogy az iskolákban befejeződött a tanítás. A diá­kok kezükbe kapják évi munkájuk gyümölcsét. Itt a nagy vakáció is. Lezajlott az évzáró, elbúcsúztak a nyol­cadik osztályosok. Az évzáró ünnepi hangu­latában mindenki megható­dik és elgondolkozik. A diák elmerül csapongó, kavargó gondolataiban. Tudja, na­gyon sokat munkálkodtak nevelői. Érzi a szeretetet, tudja, mekkora küzdelem folyt tudása gyarapításáért, egyéniségének kifejlesztésé­ért. A pedagógus felidézi magá­ban a lepergett éveket. Meny­nyi küszködés. hadakozás. Mennyi verejték. És titkon, halkan bevallja magának, hogy ha még egszer pályát kellene választania, ugyanezt a hivatást választaná. A búcsúzás pillanatában a ballagó diák enyhíteni akar­ja ezt a fájdalmat. Megköszöni a sok-sok fára­dozást, azt a szeretetet, me­lyet tanárai nyújtottak a nehéz nyolc év alatt. Üj Judit (Foto: Tóth) A Ceglédi Hírlap június 12-i számában dr. Zoltán Zoltán nagyon érdekes és aktuális vitatémát vetett fel: miért nem járnak az emberek szín­házba Cegléden? Azzal kell kezdenünk: álta­lános probléma ez, még az ország vezető színházai is ha­sonló gondokkal küzdenek. Az sem titok*; hogy nagy ráfize­téssel dolgoznak. Vajon miért?' Nehéz a tel­jes igazságot kinyomozni. Az okot a modern technika által nyújtott új szórakozási lehető­ségekben kell keresni. A nagy konkurrensek: a televízió, a film. A tv házhoz szállítja a színházat. Nem kell ünneplő­be öltözni, jegyet váltani, siet­ni. Egy kézmozdulatra kitárul a világ, méghozzá a karosszék­ben ülve, papucsban, esetleg feketekávét kevergetve. Jogos a kérdés ezután: akkor hát halálra van ítélve a színház? Természetesen erről szó sem lehet. A színház problémája nem válság, hanem csak át­meneti megingás. A belső ne­hézségek időben egybe estek a külső, objektív körülmé­nyekkel, amelyeket már em­lítettem. A színháznak örök­érvényű értékei vannak, ame­lyet semmi sem pótolhat. Ilyen például a közvetlen élmény. A nagy művészeket, a gondo­lat és a nyelv szépségét köz­vetlenül, élőben látni, hallani — ezt más nem adhatja meg* csak a színház. A vitaindító cikk felveti a kérdést: hogyan lehetne Thá- liát visszacsalogatni? Véleményem szerint így: először is — ez általános ér­vényű — fel kellene frissíteni a színházak repertoárját. A régi klasszikusok nem tudják úgy kifejezni a mai ember gondolatait, érzelmeit, mint ezt a modern mai darabok megtehetnék. Nagyobb ösztön­zést Itellene adni a fiatal drá­maíróknak és az új színpadi művek biztosan sikert aratná­nak. Cegléden a színház nem fog­lalja el azt a helyet, amely a város kulturális életében meg­illetné. Alig hallunk valamit a ceglédi próbálkozásokról. Nem megfelelő a kapcsolat a színészek és a közönség között. Az a pont, ahonnan el kellene indulni, a propaganda, a szer­vezés. Ha az emberek megis­merik a színház élményét, meg is szeretik. Egy érdekes eset: ; Ceglédbercelről, mivel ott ! nincs kultúrház, sokan szeret- jnének Ceglédre bejárni szín- ! házba, de mert este fél nyolc í után nincs már vonat háza­sfélé — nem tehetik. Egyszer í lovas kocsikkal szerveztek egy (utat és két-háromszáz jelent- ! késő is lett volna. f ; ügy vélem, tartalmas mű- [sorpolitikával, ügyes szerve- ; zéssel meg lehetne teremteni > a színház reneszánszát. ! És akkor Thália örömmel S jön vissza Ceglédre. Kohlmayer Adóm S Ceglédbercel í ............ i s I DOMÍTOTT KROKODILOK * s Jövő héten Túrosunkba ér- jkezik a szovjet—bolgár nagy- ! cirkusz. Pénteken, szombaton !és vasárnap tekintheti meg S városunk lakossága három (órás nagyszerű műsorukat. A S négyezer személyes sátrat a (Vörösmarty téren állítják fel. JA világot járt cirkusz műsora ! bizonyára nagy sikert arat jmajd. Különösen érdekesnek (Ígérkezik Zira, a dzsungel lá- Snya. idomított krokodiljaival, ■ és párduc-műsorával, Ivanov (egyensúlyozó művész, a hét' ! tagú Alexandrov kerékpáros !csoport és a többi világhírű : artista. — Észrevételeit közread­juk, Benő bácsi! Nem kell annyira sietned! Már úgyis régen disputál- tunk. Ha már írni fogsz min- ezekröl, írjál hozzá egy pár sort arról, hogy tüntessék el vagy javíttassák ki az Óra­javító Ktsz kettészakadt cég­tábláját és gyorsítsák meg a leendő papír- és irószerbolt átalakítását, mert jt jelenleg éppen a Kossuth Szálló szom­szédságában, nem valami jó szolgálatot tesznek jó hírne­vünknek ... — Megírjuk és reméljük, hogy most már majd több­ször olvashatnak olvasóink Benő bácsi véleményéről. — Igen, igen, csak az új­ságtól is kérnék valamit. Mégpedig figyelmesebb szer­kesztést és figyelmesebb ri­portokat. Két-három nap alatt a következő elírásokat olvastam: Sós Lászlóné he­lyett Sasnét, Csutár helyett Csótárt, Ruzsinszky helyett Bruzsinszkit... Tudod, at­tól tartok, hogy ha ez így megy, nemsokára a Benő bá­csiból Jeriö bácsit csináltok és akkor itt állhatok a leg­nagyobb kánikula idején iz­zadságomban és mérgelödé- seimben megfürödve, úgy any- nyira, hogy már magamra sem tudok majd ráismerni .. — és Ott változatlanul éktelenked­ni fog a gaz és a bozót? Vagy nézzük meg a Kossuth Ferenc utcát. írjatok róla és dicsér­jétek meg a postát. Itt ugyan­is a virágot szerető jó embe­rek viselik annak gondját. De mennyivel szomorúbb a kép a vasbolt, a kenyérbolt és a bútorüzlet előtt! Azt hiszem, ennyi példa elég is ... Hát én ezért füstölgők magamban. Mert ha a munkát most ab­bahagyjuk, a gyomtalanítás­sal nem törődünk, altkor nem tudom, lesz-e a Virágos Ceg- léd-ért mozgalomnak sikere? Minden eddigi fáradságunk a gaz martalékává válik. Nem is olyan régen ott vol­tam egy KlSZ-gyűlésen. Ott ' a fiatalok azon töprengtek, hogy mit is vállalhatnának a KISZ második kongresszusá­nak tiszteletére. Mondtam ne­kik, hogy vegyenek részt a Virágos Ceglédért mozgalom­ban. Örülték a tanácsnak, de úgy látom, hogy azóta a fü­lük botját sem mozgatják... Nem is olyan mérgelődés ez édes fiam, mint inkább ag­godalom egy jól indult moz­galom további sorsáért. Pe­dig mondhatom, hogy mi ceg­lédiek, nagyon sokan örültünk már annak, hogy városunk a hatszáz éves évfordulón a vi­rágok illatától pompázni fog. — No, de Benő bá’... — Jó-jó, ne is mondd to­vább, mert tudom mit akarsz mondani.1 Azt mi is mindany- nyian látjuk és tudjuk, hogy ez a mozgalom nagyon szé­pen indult és vannak is ered­mények. Az újságunk is ír ró­la, sőt, nem is olyan régen a Dózsa Népe Tsz versenyfelhí­vását is olvastam és vártam a többiek csatlakozását, ami sajnos, elmaradt!... No, azért szépek a kihelyezett virág­vályúk. nagyon jól sikerült a Kossuth-szobor előtti park át­rendezése, s ha lassan is, de szépítik a Lenin-parkot, meg a Széchenyi : északi részét. De én azt szeretném tudni: mi lesz az út déli oldalával. Jól vizsgáztak | Általános államigazgatási is- \ méretekből tettek vizsgát az ^ elmúlt héten a városi tanács £ alkalmazottai. A városi ta- ^ nácsnál működő továbbképzési (; munkaközösség rendezésében ^ március első felében kezdő- ^ dött egy tanfolyam, ami most^ fejeződött be. A tíz hallgató^ közül ketten — Sila Pál a me- j zőgazdasági osztály főá’latte- j nyésztője és Hartyányi László, $ a műszaki osztály előadója —í kiválóan, négy hallgató jó, a i többiek pedig közepes ered- $ ményt értek el. í — Munkásvédelmi kiállítást j rendez a KSZKBI alközpont és / a Pest megyei KISZÖV veze- í tősége június 22-től július 1-igJ a ceglédi Kossuth Művelődésig Ház földszinti helyiségében. A $ kiállítás megnyitója június 22- \ én délelőtt 10 órakor lesz. A í kiállítás nyitvatartási ideje: 'j naponta 10 órától 19 óráig. í vány”-t kaptak. Itt a lehető­ség arra, hogy a ceglédi ki­rándulók ne csak nézzenek hanem lássanak is az előttük \ elvonuló tájakból, városokból.; A kiránduló csoportok for- \ dúljanak a TIT helyi veze- í, tőségéhez és kérjenek szak- J avatott, képzett vezetőket. í Higgyék el, megéri! —ri—Iá ; Lehet-e szebben, jobban el­tölteni szabad időnket, mint a haza megismerésével? Vál­tozatos tájainak szépsége több százezer külföldi turistát vonz. De nemcsak a külföl­diek utaznak az országban, hanem hazai turisták és ki­rándulók nagy tömegei is. Százával indulnak az autó­buszok különvonatok hazánk egy-egy szép tája felé kirán­dulókkal telve. Látni, ismerni j akarják a szélesebb otthont, az egész magyar hazát. La- i punk is egyremásra számol j be a vállalatok és társadal­mi szervezetek által rende­zett országjáró autóbusztú­rákról. Cegléd népe is látni akarja tágabb otthonát. De vajon látja-e, nem pe­dig csak nézi? Sajnos, azt kell megállapítanunk, hogy kirándulóink csak néznek. Ahhoz, hogy látni tudjanak, olyan valakire van szükség, aki ismeri a bejárandó terü­letet, annak földrajzi, nép­rajzi, történelmi és irodalmi vonatkozásait és még ezen kívül nagyon sok mindent. Ilyen emberek vannak Ceg­léden is. Tavaly ősszel a TIT Pest megyei szervezeté országjá­rás-vezető tanfolyamot ren­dezett, amelyen a megyéből százhúszan, ebből körülbelül ceglédi tíz vett részt. A si­keres vizsga után egyesek az egész országra szóló, mások pedig csak megyére szóló ,Országjárás vezető igazol­Látni kell\ nem elég csak nézni A TIT-től bárki kérhet túravezetőket szere holdanként négy forint célprémiumot tűztünk ki, amelynek a gyorsaság, minő­ségi munka, szemveszteség el­kerülése a feltétele többek között. Az aratók ellátásáról is gondoskodunk, meleg étel­lel és hűsítő italokkal látjuk el őket. Huszonnégy holdat kézi erővel aratunk — mondja Kákái László, a ceglédi Alkotmány Tsz elnö­ke. — Mégpedig úgy, hogy kiosztjuk a tagok között és mindenki maga gondoskodik a területéről. Háromszázötven holdon kombájn, száztíz hol­don pedig kévekötő aratógép dolgozik majd. — Mikor? — Ha az időjárás megenge­di, kedden munkához látunk. Egyéb munkák nem akadá­lyozzák az aratást, minden készen áll, tehát nincs semmi problémánk. kában. A gépek készen van­nak, a munkabrigádok meg­alakítva, zsákok, zsinegek el­készítve, a gabonatárolóhe­lyek fertőtlenítve, szóval már csak arra várunk, hogy beérjen a gabona és máris kezdődik a nyár legnagyobb, legfontosabb munkája. Kü­lönben nálunk nemcsak ka­lászosokat aratunk, hanem száz hold vetőborsót is. Az ehhez szükséges gépek is ké­szen állnak. Célprémium az aratóknak Papp Andrásné, a dán- szentmiklósi Micsurin Terme­lőszövetkezet párttitkára ké­résünkre a következő rövid tájékoztatást adta az aratás­ról: — Nálunk még nem érett az árpa az aratásra. Tizen­hetedikén elég nagy jégve­rés volt, de szerencsére a gabonában nem tett olyan kárt, ami megakadályozná a gépi munkát. Sajnos, a gyü­mölcsösben és a szőlőben már komolyabb károkról beszélhe­tünk. Ezek felbecsülése most folyik. —■ Az árpa aratását a jövő hpt;,;középén kezdenénk, ^r- hús’z- mold -;- gabona vár beta­karításra s ezt a munkát négy kombájn, három aratógép és egy rendrevágó fogja elvé­gezni. Két cséplőgépet is igénybe veszünk, az egyik csépel, míg a másikat mag­tisztításra alkalmazzuk. A terméskilátások aránylag szé­pek, de nagyon nehéz lenne még jóslásokba bocsátkozni. Mindenesetre a mázsában ki­fejezhető eredmény nagymér­tékben függ attól, hogy ho­gyan végezzük a betakarítást. Mi az aratásban, illetve a be­takarításban résztvevők ré­Mi már pénteken megkezdtük az aratást tájékoztat Kudelich Géza, a jászkarajenői Üj Barázda Tsz elnöke. — Kétszáz hold őszi árpánk vár betakarításra, re­méljük, hogy jó közepes ter­méssel. Pénteken két rendre- aratógép kezdte meg a vágást. — Egyéb hír? — Eddig öt vagon jó mi­nőségű zöldborsót szállítot­tunk el étkezési célra. Meg­kezdtük az újburgonya sze­dését is a húszholdas terüle­ten. Az idén százhúsz holdon termelünk cukorrépát s a na­pokban kísérletképpen meg­kezdjük ötven holdon az ön­tözést. Most folyik az MA 200-as öntözőberendezés mo­torjának bejáratása s remél­jük, hamarosan napi ötven­hatvan milliméteres csapadé­kot tudunk biztosítani a ré­pának a Körösérből. A Tisza vázét is hasznosítjuk, száz­húsz hold rétet és húsz hold silókukoricát fogunk vele ön­tözni. Magas a rozs a kombájnnak — mondja Szloboda Lajos agronőmus, á Kecskéscsdrdái Állami Gazdaságban. — Még nem tudjuk, hogy sikerül-e kombájnnal egy menetben be­takarítani a 283 hold termé­sét, vagy kénytelenek leszünk előbb rendre vágni és úgy felszedetni a kombájnnal? Őszi árpánk csak harminc hold vár aratásra, a jövő hé­ten kezdjük ott a munkát. Négyszáztíz hold búzánk van. Ennek egy részét egy menet­ben takarítjuk be, másrészét pedig rendrevágva. Két SZK 3-as kombájn és két rendre- arató vesz részt a nagy mun­Tizenegy üzletet nyitott ed­dig Ceglédbercelen a földmű­vesszövetkezet. A szakosított és a vegyesboltok mellett, fel­vásárlással és szolgáltatások­kal is foglalkoznak. Üzleteik nem fizetnek rá. A tagság részjegyeire hét százalékot fi­zettek. Ezenkívül a vásárlási könyv-tulajdonosok között szép summát térítettek vissza. Mint Halász József bizottsági tagtól megtudtuk, a tanács és a vezetőség foglalkozik azzal, hogy az újtelepieknek is nyit boltot. kalász Tsz, Albertirsáról a községi férfiraj, Jászkarajenő- ről pedig a leánycsapat har­colta ki a továbbjutást. A vasárnapi gyömrői megyei tűzoltóversenyein járásunkból három önkéntes tűzoltóraj vesz részt. Törteiről az Arany­Három csapatunk a meayei tűzoltóversenyen Saép summát térítettek Mentették, ami menthető íe a nagyobb kárnak. Gyor­san, szívből segítettek. Men­tették, ami menthető. Álljon itt dicséretül Juhász László, Zsemle György, Nagy Gyula, Szűcs József és az üzem­ben munkával vakációzó Szabó Laci gimnazista neve. Végül pedig, de nem utolsó­sorban említsük meg Tarkó Sándor kéményseprőt és Pol­gár , József parancsnokot, akik ; hivatalból végzik ( ön­kéntes tűzoltói feladatukat. Tűz ütött ki pénteken délután Abonyban, Kiss Sán­dor Batthyány út 44. szám alatti házánál. A tüzet a kéményből kipattanó szikra okozta, amely lángbaborítot- ta a sertésól tetőzetét. A községi önkéntes tűzoltóság azonnal a helyszínre érke­zett. Segítségükre voltak a vasipari ktsz dolgozói, akik szinte egy emberként siettek a bajbajutottak 1 segítségére. A rekkenő hőség ellenére lelkes munkájuk elejét ,vet­Ezekben a napokban, ezekben az órákban egy egész or­szág, egy egész nép figyelme fordul a szőkülő határ, a gabona­mezők felé. Hatalmas a tét! Hazánk jövő évi kenyeréről van szó. Az a kérdés, hogy a pompásnak ígérkező termést tudjuk-e realizálni. Az a kérdés, hogy az idén már eltudjuk-e kerülni, hogy drága pénzért tengerentúli búzát kelljen vásárolnunk. Az adottságok — a jelek szerint — adva vannak. Az eredmény rajtunk áll. Gyors körtelefont intéztünk a környék négy mezőgazda­sági üzeméhez, kértük, válaszukkal elégítsék ki olvasóink ér­deklődését. Legfrissebb jelentésünk a gabonaföldekről Mecskéscstírdit » itánssentmiklós — Jásakarajenő Ceuléd késsen ált !

Next

/
Thumbnails
Contents