Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-21 / 144. szám
A vasárnap főt ói a: SZÉLBEN (Kútvölgyi Mihály felvétele) Sulyi újdonságok Villany - Víz - Parketta Szőlősnyaralón nemrégen gépkocsik jártak utcáról utcára, s betongerendákat rakták le az útszélre. A villamosítás előkészületeinek e látható jelei azt mutatják, hogy Szőlősnyaraló lakói csakhamar élvezhetik a villanyáram minden előnyét. Felkerestem Cseri István tanácselnököt, és a munkák menetére vonatkozólag tájékoztatást kértem. A tanácselnök Szőlősnyaraló falitérképére mutatott és úgy magyarázta: — Szőlősön a Vas Zoltán, József Attila, Rózsa, Nap, Akácfa és Rákóczi utca kap villanyt teljesen végig, továbbá a Hunyadi utca egyik fele és a Dózsa György utca második harmadrésze. — Tökföldön a Széchenyi, a Bajcsy és a Zója utcai részeket kapcsolják bele rövidesen a villanyhálózatba. Ott már állnak a betonoszlopok. A jövő hét végére a külső szerelési munkálatok mindenütt befejeződnek. A bekötésre a jövő hónapban kerül sor. Az ünnepélyes átadás előreláthatólag augusztus elején lesz. — Sajnos, három és fél kilométernyi terület még mindig villany nélkül marad. Elsőrendű feladataink közé tartozik arról gondoskodni, hogy ezeken a helyeken is minél hamarabb kigyúljon a fény. Mintegy két héttel ezelőtt, a megyei kútfúró vállalat a, tanácsháza előtt mélyfúráshoz vidéki PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 144. SZÄM 1964. JÜNIUS 21, VASÄRNAP Művelődésünk eredményei, gondjai a járási tanácsülés előtt Tervszerűbb a nevelőmisnka Az új íaníerv tapasztalatai Több mezőgazdasági szakembert! kezdett. Erről a tanácselnök így nyilatkozott: — Az árvízsújtotta területek jó vízellátása érdekében, a megyei tanács kezdeményezésére, terven felül, több mint százezer forintos költséggel, a mi községünkben is kutat fúrnak. A munkálatokhoz a községfejlesztési alapból huszonötezer forinttal járulnak hozzá. A vállalat két hét múlva befejezi a munkáját. Remélhetőleg tiszta, jó ízű vizet nyerünk. Ez annál is inkább örvendetes lesz, mert egyszeriben megoldódhat a helybeli földművesszövetkezet hosszú évek óta húzódó szikvízprob- lémája is. ★ A múlt évi árvíz súlyos károkat okozott a művelődési ház padlózatában. Kijavítására most került sor. A nagy színházterem már elkészült. Csak úgy ragyog a tisztaságtól! A külső termek munkálataival is csakhamar elkészülnek. Meg kell azonban jegyezni, hogy a ház külső része még ' igen elhanyagolt állapotban van. Az igazgatóra hárul az a feladat, hogy a művelődési ház környékét is rendbe hozassa. Ugyanis a hepehupás talajon szerteszét homok- és kavicsdombok éktelenkednek. Egy kis áldozattal szép virágoskertet lehet ide varázsolni. Ekkor a művelődés háza ismét méltó lenne a nevéhez. Krátky László PIHENÉS A monori Ady Endre úti általános iskola tanévzáró értekezlete keretében meleg szeretettel vettek búcsút a tantestület legidősebb tagjától, Faita Pista bácsitól, aki 42 évi fáradságos pedagógus szolgálat után nyugdíjba vonult. Pista bácsi hosszú szolgálata ellenére ma sem elfáradt ember, a nyugdíjban sem akar megválni a pedagógus munkától. Az általános iskolától megvált ugyan, de munkavágya és tettrekészsége révén az ipari tanuló iskola élén továbbra is töretlen erővel kívánja tudását és hosszúpedagógus pályájának gazdag tapasztalatait érvényesíteni. Ugyanekkor vett búcsút az iskolai szolgálattól Zsákai lenőné hivatalsegéd, az iskola „Karola nénije”, oki közel másfél évtizeden át fáradozott férjével együtt — azon, hogy az iskola mindig tiszta, meleg, második otthona lehessen a tanulóknak. A nyugdíjba vonulóknak továbbra is jó egészséget és hosszú életet kívánunk! ______________ (—ty) — Ügyeletes orvos ma Gombán és Úriban' dr. Szilágyi Sándor Űri, Gyomrom és Mendén dr. Lányi Péter Men- de, Fő u. 6., Tel.: 11. Monoron dr. Halmai Géza, Üllőn dr. Leyrer Lóránt, Versesen dr. Nagy Lajos. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a Főtéri, Vecsésen a Dózsa György úti. — Négyszáz méter járda szak- és segédmunkáinak ^ elvégzését vállalták Maglódon a Rákóczi úti lakosok, akik elhatározták, hogy minden vasúmat) száz méter hosszú járdaszakaszt építenek meg. — Közel száz apróvadat (kisfoglyokat, fácánokat) keltetett ki a monori vadásztársaságnak a gombai Űj Élet Tsz. A vadakat hamarosan szabadon eresztik a mezőm. — A csatornarendszer korrekcióját Vecsés, Üllő, Monor között megkezdte a Vízügyi Igazgatóság. A munkálatok e pillanatban Üllő határában folynak, ahol nagy markológép végzi a csatorna tisztítását. A főcsatorna nagyobb kanyaimlatait megszüntetik, Monor és Üllő között új csatornarészt készítenek, hogy Monor felől a víz gyorsabb és zavartalanabb lefolyása még nagyobb esőzés esetén is biztosítható légyen. — Kilencszáznegyvenhét hold akác-, fenyő- és nyárfaerdőt telepítenek a kultúmö- vénytermesztésre alkalmatlan területekre járásunk tsz-eiben 1964—70-ig — közölte a járási erdészeti előadó. MŰSOR .Mozik Ecser: Az elnök úr látogatása. Gomba: Fotó Háber. Gyömrő: Ejféli mise. Matiné: Makszimka. Maglód: Gyilkosság Szicíliában (széles). Matiné: Nevessünk. Men- de: Hogy állunk fiatalember? Monor: Dohány. Matiné: és a tábornok. H: Boccaccio 70. IX. (széles). Nyáregyháza: Mi ketten meg a ló. Pilis: Az aranyfog. Tá_ piósáp: yalahol Európában, lá- piósüly: Nápoly négy napja. Úri: A pénzcsináló. Üllő: Bemutatom Balujevet (széles). Matiné: Ravasz Péter. Vasad: Hófehérke és a hét törpe. Vecsés: Majdnem baleset (széles). Matiné: Az elmaradt találkozó. H: Hamu és gyémánt (széles). 1 A járási tanács szombaton Hajdúk Bálint elnökletével ülést tartott. Elsőként azt a jelentést tárgyalták meg, amely az ötéves művelődéspolitikai terv végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről adott tájékoztatást. Nem mérte fel a jelentés teljes egészében a terv végrehajtásának jelenlegi állapotát, néhány fontosabb vonatkozására tért ki csupán: az iskolai nevelőmunka terv- szerűsítésére; a fokozatosan bevezetendő új tanterv tapasztalataira; a termelőszövetkezeti tagok szakmai, politikai továbbképzésére. Valamennyi iskolában elkészítették a nevelési tervet, s ennek alapján tanítanak a nevelők. Körültekintően, gondosan készült el Maglódon \ a központi, Monoron a Munkásőr utcai, Vecsésen a központi, valamint a bényei és az üllői iskolák nevelési terve. A tervek realizálását a jó iskolavezetés, az összehangolt, egybeforrt nevelői kollektíva mellett nagyban elősegíti a jól tervezett és szervezett osztályfőnöki munka, amelyre példát találhatunk Szabó Jusztina, Mészáros Imréné (Monor), To- \ mór Mihály né, Pallagi Ilona (Vecsés), Kovács Béláné (Nyáregyháza), Lewandowszki Tiborné (Úri) és Fürt Ferenc (Péteri) tevékenységében. A gyermekek személyiségének kialakítására . nagy gondot fordítanak nevelőink. Ezt segítik azok a feljegyzések, amelyet minden gyermekről elkészítenek, családi körülményeire, magatartására, munkaszeretetére, művelődési igényére vonatkozóan. Jó feljegyzéseket készítenek a nevelők Gyomron az Erzsébet telepi, Vecsésen a központi, valamint a mendei, sülyi, üllői iskolákban. Nagyban elősegítette az eredményes nevelőmunkát az iskola és az úttörőcsapat harmonikus együttműködése. Tápiósápon, Pilisen, Üllőn, Péteriben, valamint Monoron az Ady úti és a Munkásőr utcai iskolában. Az órák levezetésének módszerein lehet és kell is még változtatni, keresni kell a jobb megoldásokat és lehetőségeket. A gyakorlati foglalkozások eredményesen szolgálják az iskolareform megvalósítását azokban az iskolákban (Pilis, Monor Ady, Gyömrő központi), ahol az új tantárgyak bevezetését szemléltető eszközök és kísérleti anyagok elkészítésével segítik. Meglepett a jelentés, hogy a termelőszövetkezeti tagok közül nagyon kevesen vesznek részt a felnőttoktatásban. Erre pedig nagy szükség lenne, mert a 228 tsz-veze- töségi tag közül 196-nak, 75 brigádvezető közül 55-nek nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége. A tsz-tagok szakmai képzése is lassú ütemben folyik, holott az állandóan növekvő termelési feladatok mind több és több szakértelmet kívánnak meg a mezőgazdaságban is. ötven mezőgazdasági tanulót kellene az idén szerződtetni, eddig huszonötén jelentkeztek. (Lapzártakor a tanácsülés tart. További ismertetésére keddi számunkban visszatérünk.) Maholnap megpendíti a kasza Péteriben is Minden szem qabonára vigyáznak számára és a többit értékesítjük. A száz holdat kiosztjuk két-három holdanként tsz- tagok és ipari munkások között, akiknek holdanként egy mázsa tiszta és százhúsz kiló szöszösrozsot adunk. — A kézi aratás nem megy a többi munka rovására, mert alakítunk egy tizennyolc tagú brigádot ipán munkásokból. Az ó feladatuk az lesz, hogy a szalmát a tarlóról lehúzzák és kazalba rakják és az, hogy a gabonát beszállítsák a tárolóhelyekre. — A gépi aratást egy SZK— 4-es kombájnnal oldjuk meg. Ha az árpát sikerül a búza érése előtt levágni, akkor különösebb akadály nem lesz. A kombájnosrá hárul nagy feladat. Reméljük, hogy Paha- ranszki József (akit évek óta hozzánk küld a gépállomás, s eddig nem volt a munkája el') len panasz) és Nyikos Sándor ') segédvezető jól megállja a he- $ lyét a volán mellett. \ — Lesz-e elegendő tároló$ hely? \ — A felmérés megtörtént: \ mintegy ötvennyolc vagon £ gabonának kell helyet szorítanunk. j Az iskolában, a majori mag- tárban, a volt Mátyás-féie \ vendéglőben, a művelődési 5 otthonban és Gyomron, a ter- \ ményforgalmi magtárában tá- £ rólunk. $ — Mikor kezdődik az aratás? $ — Június 25-én kezdjük el í az őszi árpa vágását. í (-a-s) 5 Másodszor kapálják a 200 hold kukoricát, töltögetik a 45 hold burgonyát és vágják a lucernát a péteri Rákóczi Tsz-ben. Ezek mellé hamarosan „felzárkózik” egy újabb, az eddigieket túlnövő: az ara- tás-cséplés, a kenyérgabona betakarítása. — összesen hatszáznegyven hold aratni való területünk van, ebből száz holdon, kézzel vágjuk a gabonát — mondta Hrutka János tsz-elnök. — Gabonáink fejlődése kedvező. Előreláthatólag mire learatjuk az őszi árpát, addigra beérik a búza is. A rozsot mivel szöszös, kézzel fogják learatni. (A kombájn nehezen birkózott volna a rozs vastag szárával.) Erős szalmájából zsúpot készítünk saját szükségletre a kertészet oda állt a házsarokra: „Na lánykám, mi volt máma lecke? — szólított meg ■egy hazafelé igyekvő kis hajfonatost. Azután beballagott, föltette drótozott pápaszemét és a fakult bibliával kezében leült az eresz alá... a hosszú zsellérélet keserűségeit feledtetni, hogy a szegényes ebéd mellé lelke számára keressen valamit. Az első világháború végén — öreg családi biblia bejegyzése szerint —, Bódi György, az utolsó monori dudás, 86 éves volt, amikor itt hagyott bennünket. Népéletünk egy színes foltPénteken: véradónap Pilisen Az emberi összetartás szép megnyilvánulása volt a legutóbb — május 28-ón — Mendén szervezett önkéntes véradás, amelynek az eredménye 53 liter vér lett. Külön öröm, jó érzés volt számunkra az, hogy a véradók között szép számmal jelentek meg az ecseri KISZ-szervezet tagjai. Most ismét véradónapra készülünk. Tavaly a pilisiek igen szép számmal jöttek át Mor.orra vért adni. Ezért határozott úgy a Vöröskereszt járási elnöksége, hogy ebben az évben Pilisen is megszervezzük a véradónapot Reméljük, hogy ez alkalommal még nagyobb számmal jelentkeznek önkéntes véradásra helyből. Pilisről — de a környező ■községekből: Csévharasztról, Nyáregyházáról, Monori-erdő- ről is. A korszerű gyógyítás nélkülözhetetlen eszköze ez a gyárilag elő nem állítható gyógyszer. Sok család kapja vissza az édesanyát, a kedves gyermeket az emberek, a véradók áldozat- készségének köszönhetően. Kérünk azért mindenkit, különösképpen azokat, aki már kapott vért, vagy akinek kedves hozzátartozóját mentette meg a vérátömlesztés: mutassanak jó példát. Aki eddig még nem szorult arra, hogy vérátömlesztéssel gyógyítsák vagy mentsék meg az életét, az gondoljon arra: hátha holnap neki, vagy gyermekének lesz szüksége az életmentő, gyógyító vérre. Június 26-án mindenkit szeretettel várunk Pilisre, a véradónapra! Gál fánosné a Vöröskereszt járási titkára tál szegényebb lett. Alacsony,; kis nádas házát rövidesen el- adták. Citerája, az elárvult í dudával együtt ott maradt a % padláson ... További sorsuk- $ ról nem tud az emlékezés. ^ Borzsák Endre í akadt, aki számukra ezen a téren nevelést adjon ...! Gyu- ra bácsi is szegény, öregségére elmaradt a templomból. Mikor azonban elkezdtek kifelé harangozni — minden vasárnap, ha jó idő volt —, Mulatság végéti egypár krajcárt, ha kapott Gyura bácsi, jó volt. De ha nem kapott, akkor sem haragudott. Akinek abban a világban zsellérséget juttatott a sors, az gyerekeire sem igen támaszkodhatott öregségére. Elég bajuk volt azoknak az élettel. Nem maradt az ilyen szegénynek élete alkonyára egyéb értelmet adó a vallásnál. CsakDe mivelhogy a legyeket bajos a méztől távol tartani, ilyenképpen ő ezeken a napokon sem maradt pártfogó nélkül. Amint a Görbe utcai (Bem utca) kiskapuban megszólalt kecskebőr szerszámja; fölkerekedett a környék fiatalja: „No, gyerünk a Gyura bácsit vigasztalni!” A szomorú nótát mindig víg nóta, utcai tánc követte. „Száraz fűre deres harmat hulladoz. Kis pej lovam ne egyél, mert bajt okoz. Inkább selyem-féket veszek fejedre, Bársony-nyerget, csak hurcolj most kedvemre” „Itt a cucca! Itt a cucca!... Megájj bíró, huncut bíró megbánod. Még az éjjel ...............!” E s virágos búsulásában a bíró lányával olyan cselekedetet helyezett kilátásba, ami egész életére kihatással lett volna, viszont a nyomdafestéket nem tűri el. Elvétve megtörtént, hogy Gyura bácsit vasárnap délutánra nem hívták sehova se. így. egyéb dolga nem lévén, saját gyönyörűségére otthon fújta: De hát az öreg népzenész maga is csak ember volt. Ráadásul — a tanúk szerint —, már az előbbi bálon sem vizet ivott, mint azok, akikr.e': muzsikált. így nem csoda, hogy véglegesen nem érte be azzal, hogy a dudát fújva taktusra billeghetett. Egyszeresük lecsapta hangszerét és kiugrott a középre. Verdeste a csizmája szárát. Kurjongatva elkezdte cifrázni: „Cigánytányéron, cigánytányéron pogácsa. Fáj a szívem, fáj a szívem magára. En rám bizony, én rám bizony ne fájjon, Ügy sem leszek még a kendé a nyáron”. Az erejük teljében levő legényeknél eldőlt, hogy „kinek a táncát lehet megnézni”. A dudából meg nem fogyott ki a csaloaató: hogy a vallásnak külsőségei vannak, s a külsőségekhez hozzátartozik a templom látogatása is. Ehhez pedig, közfelfogás szerint, a jó ruha megkívántatik. Viseltes gúnyában szégyen is ilyen helyen megjelenni. A buzgó templomjárók nagy többsége kinézte volna maga közül kopott embertársát. És nemigen Azonban nem minden gyerekbál záródott ilyen csöndességgel. A citeraszó, dudasival- kodás sok legényt a választottjával már alkonyat el .t odacsalt. Ilyenkor a gyerekek maguktól odébb álltak. Amelyik vonakodott elmenni, azt úgy zavarták el: „Egy-kettő! ■.. Gyereknek ilyenkor már otthon a helye!” A parázs mutatás csak most kezdődött. Adalékok Monor történetéhez Amikor a duda azt mondja: „tu-tu-ri-kú!“ II.
