Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-21 / 144. szám

A vasárnap főt ói a: SZÉLBEN (Kútvölgyi Mihály felvétele) Sulyi újdonságok Villany - Víz - Parketta Szőlősnyaralón nemrégen gépkocsik jártak utcáról utcá­ra, s betongerendákat rakták le az útszélre. A villamosítás előkészületeinek e látható je­lei azt mutatják, hogy Szőlős­nyaraló lakói csakhamar él­vezhetik a villanyáram min­den előnyét. Felkerestem Cseri István tanácselnököt, és a munkák menetére vonatkozólag tájé­koztatást kértem. A tanácsel­nök Szőlősnyaraló falitérképé­re mutatott és úgy magyaráz­ta: — Szőlősön a Vas Zoltán, József Attila, Rózsa, Nap, Akácfa és Rákóczi utca kap villanyt teljesen végig, továb­bá a Hunyadi utca egyik fele és a Dózsa György utca má­sodik harmadrésze. — Tökföldön a Széchenyi, a Bajcsy és a Zója utcai része­ket kapcsolják bele rövidesen a villanyhálózatba. Ott már állnak a betonoszlopok. A jö­vő hét végére a külső szere­lési munkálatok mindenütt befejeződnek. A bekötésre a jövő hónapban kerül sor. Az ünnepélyes átadás előrelátha­tólag augusztus elején lesz. — Sajnos, három és fél ki­lométernyi terület még min­dig villany nélkül marad. El­sőrendű feladataink közé tar­tozik arról gondoskodni, hogy ezeken a helyeken is minél hamarabb kigyúljon a fény. Mintegy két héttel ezelőtt, a megyei kútfúró vállalat a, tanácsháza előtt mélyfúráshoz vidéki PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 144. SZÄM 1964. JÜNIUS 21, VASÄRNAP Művelődésünk eredményei, gondjai a járási tanácsülés előtt Tervszerűbb a nevelőmisnka Az új íaníerv tapasztalatai Több mezőgazdasági szakembert! kezdett. Erről a tanácselnök így nyilatkozott: — Az árvízsújtotta terüle­tek jó vízellátása érdekében, a megyei tanács kezdeménye­zésére, terven felül, több mint százezer forintos költséggel, a mi községünkben is kutat fúr­nak. A munkálatokhoz a köz­ségfejlesztési alapból huszon­ötezer forinttal járulnak hoz­zá. A vállalat két hét múlva befejezi a munkáját. Remél­hetőleg tiszta, jó ízű vizet nye­rünk. Ez annál is inkább ör­vendetes lesz, mert egyszeri­ben megoldódhat a helybeli földművesszövetkezet hosszú évek óta húzódó szikvízprob- lémája is. ★ A múlt évi árvíz súlyos ká­rokat okozott a művelődési ház padlózatában. Kijavításá­ra most került sor. A nagy színházterem már elkészült. Csak úgy ragyog a tisztaság­tól! A külső termek munkála­taival is csakhamar elkészül­nek. Meg kell azonban jegyezni, hogy a ház külső része még ' igen elhanyagolt állapotban van. Az igazgatóra hárul az a feladat, hogy a művelődési ház környékét is rendbe ho­zassa. Ugyanis a hepehupás talajon szerteszét homok- és kavicsdombok éktelenkednek. Egy kis áldozattal szép virá­goskertet lehet ide varázsolni. Ekkor a művelődés háza is­mét méltó lenne a nevéhez. Krátky László PIHENÉS A monori Ady Endre úti általá­nos iskola tanév­záró értekezlete keretében meleg szeretettel vettek búcsút a tantes­tület legidősebb tagjától, Faita Pista bácsitól, aki 42 évi fáradságos pedagógus szolgá­lat után nyugdíj­ba vonult. Pista bácsi hosszú szol­gálata ellenére ma sem elfáradt em­ber, a nyugdíjban sem akar megválni a pedagógus mun­kától. Az általános iskolától megvált ugyan, de munkavá­gya és tettrekészsége révén az ipari tanuló iskola élén továbbra is töretlen erővel kívánja tudását és hosszúpe­dagógus pályájának gazdag tapasztalatait érvényesíteni. Ugyanekkor vett búcsút az iskolai szolgálattól Zsákai le­nőné hivatalsegéd, az iskola „Karola nénije”, oki közel másfél évtizeden át fáradozott férjével együtt — azon, hogy az iskola mindig tiszta, me­leg, második otthona lehes­sen a tanulóknak. A nyug­díjba vonulóknak továbbra is jó egészséget és hosszú éle­tet kívánunk! ______________ (—ty) — Ügyeletes orvos ma Gom­bán és Úriban' dr. Szilágyi Sándor Űri, Gyomrom és Mendén dr. Lányi Péter Men- de, Fő u. 6., Tel.: 11. Monoron dr. Halmai Géza, Üllőn dr. Leyrer Lóránt, Versesen dr. Nagy Lajos. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a Fő­téri, Vecsésen a Dózsa György úti. — Négyszáz méter járda szak- és segédmunkáinak ^ el­végzését vállalták Maglódon a Rákóczi úti lakosok, akik elhatározták, hogy minden va­súmat) száz méter hosszú jár­daszakaszt építenek meg. — Közel száz apróvadat (kisfoglyokat, fácánokat) kel­tetett ki a monori vadásztár­saságnak a gombai Űj Élet Tsz. A vadakat hamarosan szabadon eresztik a mezőm. — A csatornarendszer kor­rekcióját Vecsés, Üllő, Monor között megkezdte a Vízügyi Igazgatóság. A munkálatok e pillanatban Üllő határában folynak, ahol nagy markoló­gép végzi a csatorna tisztí­tását. A főcsatorna nagyobb kanyaimlatait megszüntetik, Monor és Üllő között új csa­tornarészt készítenek, hogy Monor felől a víz gyorsabb és zavartalanabb lefolyása még nagyobb esőzés esetén is biztosítható légyen. — Kilencszáznegyvenhét hold akác-, fenyő- és nyárfa­erdőt telepítenek a kultúmö- vénytermesztésre alkalmatlan területekre járásunk tsz-eiben 1964—70-ig — közölte a já­rási erdészeti előadó. MŰSOR .Mozik Ecser: Az elnök úr látogatása. Gomba: Fotó Háber. Gyömrő: Ej­féli mise. Matiné: Makszimka. Maglód: Gyilkosság Szicíliában (széles). Matiné: Nevessünk. Men- de: Hogy állunk fiatalember? Monor: Dohány. Matiné: és a tábornok. H: Boccaccio 70. IX. (széles). Nyáregyháza: Mi ketten meg a ló. Pilis: Az aranyfog. Tá_ piósáp: yalahol Európában, lá- piósüly: Nápoly négy napja. Úri: A pénzcsináló. Üllő: Bemuta­tom Balujevet (széles). Matiné: Ravasz Péter. Vasad: Hófehérke és a hét törpe. Vecsés: Majdnem bal­eset (széles). Matiné: Az elmaradt találkozó. H: Hamu és gyémánt (széles). 1 A járási tanács szombaton Hajdúk Bálint elnökletével ülést tartott. Elsőként azt a jelentést tárgyalták meg, amely az ötéves művelődéspolitikai terv végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről adott tájékozta­tást. Nem mérte fel a jelen­tés teljes egészében a terv végrehajtásának jelenlegi ál­lapotát, néhány fontosabb vo­natkozására tért ki csupán: az iskolai nevelőmunka terv- szerűsítésére; a fokozatosan bevezetendő új tanterv ta­pasztalataira; a termelőszö­vetkezeti tagok szakmai, po­litikai továbbképzésére. Valamennyi iskolában elkészítették a nevelési tervet, s ennek alapján tanítanak a nevelők. Körültekintően, gon­dosan készült el Maglódon \ a központi, Monoron a Mun­kásőr utcai, Vecsésen a köz­ponti, valamint a bényei és az üllői iskolák nevelési terve. A tervek realizálását a jó iskolavezetés, az össze­hangolt, egybeforrt nevelői kollektíva mellett nagyban elősegíti a jól tervezett és szervezett osztályfőnöki mun­ka, amelyre példát találha­tunk Szabó Jusztina, Mé­száros Imréné (Monor), To- \ mór Mihály né, Pallagi Ilona (Vecsés), Kovács Béláné (Nyáregyháza), Lewandowszki Tiborné (Úri) és Fürt Fe­renc (Péteri) tevékenységé­ben. A gyermekek személyiségé­nek kialakítására . nagy gon­dot fordítanak nevelőink. Ezt segítik azok a feljegyzések, amelyet minden gyermek­ről elkészítenek, családi kö­rülményeire, magatartására, munkaszeretetére, művelődési igényére vonatkozóan. Jó feljegyzéseket készítenek a nevelők Gyomron az Erzsé­bet telepi, Vecsésen a köz­ponti, valamint a mendei, sülyi, üllői iskolákban. Nagyban elősegítette az eredményes nevelőmunkát az iskola és az úttörő­csapat harmonikus együtt­működése. Tápiósápon, Pilisen, Üllőn, Péteriben, valamint Mono­ron az Ady úti és a Mun­kásőr utcai iskolában. Az órák levezetésének mód­szerein lehet és kell is még változtatni, keresni kell a jobb megoldásokat és lehető­ségeket. A gyakorlati fog­lalkozások eredményesen szol­gálják az iskolareform meg­valósítását azokban az is­kolákban (Pilis, Monor Ady, Gyömrő központi), ahol az új tantárgyak bevezetését szemléltető eszközök és kí­sérleti anyagok elkészítésé­vel segítik. Meglepett a jelentés, hogy a termelőszövetkezeti ta­gok közül nagyon keve­sen vesznek részt a fel­nőttoktatásban. Erre pedig nagy szükség lenne, mert a 228 tsz-veze- töségi tag közül 196-nak, 75 brigádvezető közül 55-nek nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége. A tsz-tagok szakmai kép­zése is lassú ütemben fo­lyik, holott az állandóan nö­vekvő termelési feladatok mind több és több szakér­telmet kívánnak meg a me­zőgazdaságban is. ötven me­zőgazdasági tanulót kellene az idén szerződtetni, eddig huszonötén jelentkeztek. (Lapzártakor a tanácsülés tart. További ismertetésére keddi számunkban visszaté­rünk.) Maholnap megpendíti a kasza Péteriben is Minden szem qabonára vigyáznak számára és a többit értékesít­jük. A száz holdat kiosztjuk két-három holdanként tsz- tagok és ipari munkások kö­zött, akiknek holdanként egy mázsa tiszta és százhúsz kiló szöszösrozsot adunk. — A kézi aratás nem megy a többi munka rovására, mert alakítunk egy tizennyolc tagú brigádot ipán munkások­ból. Az ó feladatuk az lesz, hogy a szalmát a tarlóról le­húzzák és kazalba rakják és az, hogy a gabonát beszállít­sák a tárolóhelyekre. — A gépi aratást egy SZK— 4-es kombájnnal oldjuk meg. Ha az árpát sikerül a búza érése előtt levágni, akkor kü­lönösebb akadály nem lesz. A kombájnosrá hárul nagy fel­adat. Reméljük, hogy Paha- ranszki József (akit évek óta hozzánk küld a gépállomás, s eddig nem volt a munkája el­') len panasz) és Nyikos Sándor ') segédvezető jól megállja a he- $ lyét a volán mellett. \ — Lesz-e elegendő tároló­$ hely? \ — A felmérés megtörtént: \ mintegy ötvennyolc vagon £ gabonának kell helyet szo­rítanunk. j Az iskolában, a majori mag- tárban, a volt Mátyás-féie \ vendéglőben, a művelődési 5 otthonban és Gyomron, a ter- \ ményforgalmi magtárában tá- £ rólunk. $ — Mikor kezdődik az ara­tás? $ — Június 25-én kezdjük el í az őszi árpa vágását. í (-a-s) 5 Másodszor kapálják a 200 hold kukoricát, töltögetik a 45 hold burgonyát és vágják a lucernát a péteri Rákóczi Tsz-ben. Ezek mellé hamaro­san „felzárkózik” egy újabb, az eddigieket túlnövő: az ara- tás-cséplés, a kenyérgabona betakarítása. — összesen hatszáznegyven hold aratni való területünk van, ebből száz holdon, kézzel vágjuk a gabonát — mondta Hrutka János tsz-elnök. — Gabonáink fejlődése ked­vező. Előreláthatólag mire learatjuk az őszi árpát, addigra beérik a búza is. A rozsot mivel szöszös, kéz­zel fogják learatni. (A kom­bájn nehezen birkózott volna a rozs vastag szárával.) Erős szalmájából zsúpot készítünk saját szükségletre a kertészet oda állt a házsarokra: „Na lánykám, mi volt máma lec­ke? — szólított meg ■egy ha­zafelé igyekvő kis hajfonatost. Azután beballagott, föltette drótozott pápaszemét és a fa­kult bibliával kezében le­ült az eresz alá... a hosszú zsellérélet keserűségeit feled­tetni, hogy a szegényes ebéd mellé lelke számára keressen valamit. Az első világháború végén — öreg családi biblia bejegy­zése szerint —, Bódi György, az utolsó monori dudás, 86 éves volt, amikor itt hagyott bennünket. Népéletünk egy színes folt­Pénteken: véradónap Pilisen Az emberi összetartás szép megnyilvánulása volt a leg­utóbb — május 28-ón — Mendén szervezett önkéntes véradás, amelynek az eredménye 53 liter vér lett. Külön öröm, jó ér­zés volt számunkra az, hogy a véradók között szép számmal jelentek meg az ecseri KISZ-szervezet tagjai. Most ismét véradónapra készülünk. Tavaly a pilisiek igen szép számmal jöttek át Mor.orra vért adni. Ezért határozott úgy a Vöröskereszt járási elnöksége, hogy ebben az évben Pilisen is megszervezzük a véradónapot Reméljük, hogy ez alkalommal még nagyobb számmal jelent­keznek önkéntes véradásra helyből. Pilisről — de a környező ■községekből: Csévharasztról, Nyáregyházáról, Monori-erdő- ről is. A korszerű gyógyítás nélkülözhetetlen eszköze ez a gyári­lag elő nem állítható gyógyszer. Sok család kapja vissza az édesanyát, a kedves gyermeket az emberek, a véradók áldozat- készségének köszönhetően. Kérünk azért mindenkit, különösképpen azokat, aki már kapott vért, vagy akinek kedves hozzátartozóját mentette meg a vérátömlesztés: mutassanak jó példát. Aki eddig még nem szorult arra, hogy vérátömlesztéssel gyógyítsák vagy mentsék meg az életét, az gondoljon arra: hátha holnap neki, vagy gyermekének lesz szüksége az életmentő, gyógyító vérre. Június 26-án mindenkit szeretettel várunk Pilisre, a vér­adónapra! Gál fánosné a Vöröskereszt járási titkára tál szegényebb lett. Alacsony,; kis nádas házát rövidesen el- adták. Citerája, az elárvult í dudával együtt ott maradt a % padláson ... További sorsuk- $ ról nem tud az emlékezés. ^ Borzsák Endre í akadt, aki számukra ezen a téren nevelést adjon ...! Gyu- ra bácsi is szegény, öregségé­re elmaradt a templomból. Mikor azonban elkezdtek ki­felé harangozni — minden vasárnap, ha jó idő volt —, Mulatság végéti egypár kraj­cárt, ha kapott Gyura bácsi, jó volt. De ha nem kapott, akkor sem haragudott. Akinek abban a világban zsellérséget juttatott a sors, az gyerekeire sem igen támasz­kodhatott öregségére. Elég ba­juk volt azoknak az élettel. Nem maradt az ilyen szegény­nek élete alkonyára egyéb ér­telmet adó a vallásnál. Csak­De mivelhogy a legyeket ba­jos a méztől távol tartani, ilyenképpen ő ezeken a na­pokon sem maradt pártfogó nélkül. Amint a Görbe utcai (Bem utca) kiskapuban meg­szólalt kecskebőr szerszámja; fölkerekedett a környék fia­talja: „No, gyerünk a Gyura bácsit vigasztalni!” A szomorú nótát mindig víg nóta, utcai tánc követte. „Száraz fűre deres harmat hulladoz. Kis pej lovam ne egyél, mert bajt okoz. Inkább selyem-féket veszek fejedre, Bársony-nyerget, csak hurcolj most kedvemre” „Itt a cucca! Itt a cucca!... Megájj bíró, huncut bíró megbánod. Még az éjjel ...............!” E s virágos búsulásában a bíró lányával olyan cselekede­tet helyezett kilátásba, ami egész életére kihatással lett volna, viszont a nyomdafesté­ket nem tűri el. Elvétve megtörtént, hogy Gyura bácsit vasárnap dél­utánra nem hívták sehova se. így. egyéb dolga nem lévén, saját gyönyörűségére otthon fújta: De hát az öreg népzenész maga is csak ember volt. Rá­adásul — a tanúk szerint —, már az előbbi bálon sem vi­zet ivott, mint azok, akikr.e': muzsikált. így nem csoda, hogy véglegesen nem érte be azzal, hogy a dudát fújva tak­tusra billeghetett. Egyszeresük lecsapta hangszerét és kiug­rott a középre. Verdeste a csizmája szárát. Kurjongatva elkezdte cifrázni: „Cigánytányéron, cigánytányéron pogácsa. Fáj a szívem, fáj a szívem magára. En rám bizony, én rám bizony ne fájjon, Ügy sem leszek még a kendé a nyáron”. Az erejük teljében levő le­gényeknél eldőlt, hogy „kinek a táncát lehet megnézni”. A dudából meg nem fogyott ki a csaloaató: hogy a vallásnak külsőségei vannak, s a külsőségekhez hozzátartozik a templom lá­togatása is. Ehhez pedig, köz­felfogás szerint, a jó ruha megkívántatik. Viseltes gú­nyában szégyen is ilyen he­lyen megjelenni. A buzgó templomjárók nagy többsége kinézte volna maga közül ko­pott embertársát. És nemigen Azonban nem minden gye­rekbál záródott ilyen csöndes­séggel. A citeraszó, dudasival- kodás sok legényt a válasz­tottjával már alkonyat el .t odacsalt. Ilyenkor a gyerekek maguktól odébb álltak. Ame­lyik vonakodott elmenni, azt úgy zavarták el: „Egy-kettő! ■.. Gyereknek ilyenkor már otthon a helye!” A parázs mutatás csak most kezdődött. Adalékok Monor történetéhez Amikor a duda azt mondja: „tu-tu-ri-kú!“ II.

Next

/
Thumbnails
Contents