Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-21 / 144. szám
pm MEGYEI k'^Cívlap 1964. JŰNICS 21. VASÁRNAP T Akarjuk-e igazán? (Foto: Kotroczó) A szakszervezeti mozgalomban alig néhány éves múltra tekinthetnek vissza a szakmaközi bizottságok, ezek az új társadalmi szervezetek. A SZOT határozata értelmében \ szakmaközi bizottságot azokon a lakóhelyeken kell szervezni, \ ahol a szakszervezeti tagok — elsősorban az ipari munkások között levő szakszervezeti tagok — száma meghaladja a ^ huszonöt főt. Pest megyében valamennyi községben meghaladja a szakszervezeti tagok száma ezt a kötelező alsó határt, mert egyetlen olyan községünk sincs, ahol ennél I kevesebb lenne az iparban í; dolgozó, a lakóhelyéről eljáró munkás. Ez a tény Pest megyében sajátságos helyzetet teremt. Ebben a sajátságos helyzetben gyökerezik .a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsának az a törekvése, hogy a mi megyénkben községi szinten is meg kell teremteni a szervezett munkások helyi fórumát, a szakszervezeti szakmaközi bizottságokat. Ezeknek száma jelenleg megközelíti a száznyolcvanat. A szakmaközi bizottságok első feladata, hogy mint társadalmi szervezet képviselje a felsőbb szakszervezeti szerveket, koordináljon a különböző szakszervezetek között, s mindezeken túl kapcsolatot teremtsen a helyi államhatalmi, államigazgatási szervekkel. A szakmaközi bizottságok általában betöltik funkciójukat, annak ellenére, hogy viszonylag igen rövid múltra tekinthetnek vissza. Csökkenti viszont jelentőségüket az a tény, hogy sem jogkörrel, sem pénzzel nem rendelkeznek, s tagjaik elsősorban nem aktív, hanem nyugdíjas munkásokból verbuválódnak. A jelen-, leg érvényben levő határozatok alapján azonban ezen vál- j toztatni nem lehet. A jogkör- j nélküliség pedig olyan sajná- ! latos epizódokban jelentkezik, í mint amilyennek nemrég ! egyik jelentős ipari városunk- ; ban lehettünk, tanúi: a szak- ; maközi bizottság segítséget kí- ; ván nyújtani a közönségszer- ; vezésben a városi művelődési ; háznak. Vállalta, hogy kapcso- í latot teremt, s elbeszélget az í üzemi szakszervezeti bizottsá- ; gok kultúrfelelőseivel, közön- í ségszervezőivel. Értekezletet ! hívott össze, amelyre alig jöt- ; tek, s segítséget kért, amely- l re senki sem reagált. Magya- ; rázat: nekik nem a szakma- \ közi bizottság „dirigál”, haA hazudós Billy Angol filniszútira nem a Szakszervezetek Megyei Tanácsa! Az ilyen sajnálatos tapasztalatok, valamint a szakmaközi bizottságok munkájának szükségessége most arra késztette a Szakszervezetek Megyei Tanácsát, hogy tekintélyével a szakmaközi bizottságok mögé álljon, s egy igen jelentős akcióhoz az erkölcsi támogatáson kívül a leglényegesebbet, az anyagiakat is megadja. Ez az akció, a megye szaksaervezeti tagságának döntő zömét kitevő bejáró munkások problémáinak napirendre tűzése. A bejáró munkások helyzete meglehetősen nehéz. A helyben lakókkal szemben terhet jelent a napi több órás utazás, zsúfolt vonaton kánikulai melegben és téli fagyban. Hátrányt jelent ez a művelődésben, a politikai tájékozottságban, a társadalmi életben. Az utazási körülményeket — miután százezrek rendszeres napi vonatozásáról és a MÁV-, valamint a HÉV- vonalainak túlterheléséről, s korszerűtlenségéről van szó — megváltoztatni máról holnapra nem lehet, a szakszervezetek olyan intézkedéseket terveznek, amelyek a jelenlegi körülmények között is megvalósíthatók. Ez pedig a bejáró munkások művelődésének, tanulásának, tájékozottságának intézménves megkönnyítése, hogy lépést tarthassanak saját kulturálisszellemi igényeikkel. Az intézkedés kísérleti jellegű, s gyakorlati végrehajtói a szakmaközi bizottságok, a következő községekben: Budaörs, Érd, Gyál, Dunaharaszti, Nógrádverőce, Pécel, Budakeszi, Gödöllő, Dunakeszi, Nagykáta, Öcsa és Tápiószele. Ezekben a. községekben a szakmaközi bizottságok, a szakszervezetek megyei tanácsának rendszeres irányítása mellett felveszik a kapcsolatot a helyi művelődési szervekkel, intézményekkel. ,s tevékenységüket összehangolják. Ezen belül: részt vesznek a község kulturális, szellemi. politikai megmozdulásaiban, s ezekre szervezik a bejáró munkásokat. A rendszeres továbbképzés biztosításához az utazás idejének figyelembevételével úgynevezett „kihelyezett” munkásakadémiákat szerveznek a legnagyobb érdeklődést kiváltó témakörökben. Ehhez közvéleménykutatást rendeznek. Érden, Dunaharasztin, Dunakeszin, Vecsésen és Úcsán, a helyi művelődési szervek közreműködésével megszervezik a bejáró munkások klubját, amely időbeosztásával és foglalkozásainak témáival alkalmazkodik a bejárók életrendjéhez, érdeklődéséhez. Ennek elsősorban az a célja, hogy programjával biztosítsa, ne maradjanak le az érdekesebb megmozdulásokról a bejárók sem. A járási művelődési osztály és a helyi iskola illetékes vezetőivel történő megbeszélés alapján megszervezik a bejáró munkások esti általános iskolai osztályait, ahol a három műszakban dolgozó munkások is pótolhatják iskolázottságuk esetleges hiányait. Az ilyen osztályokba jelentkező bejárók problémáit figyelemmel kísérik, s a munkahelyi szak- szervezeti bizottságokkal együttműködve igyekeznek majd segítséget nyújtani a tanuláshoz, a szükséges idő biztosításához. Ilyen osztályokat szerveznek az előzetes tájékozódás alapján Érden, Gödöllőn, Pécelen és Vecsésen. Nógrádverőcén, Pécelen és Gyálon a szakszervezetek megyei könyvtára letéti könyvtárat állít fel, társadalmi könyvtárosok közreműködésével. Ezeknek a könyvtáraknak az a célja, hogy a vonatindulásokhoz és a vonatérkezésekhez alkalmazkodva „könnyebb” olvasmányt biztosítson az utazás óráira és az esti rövid pihenő idejére. Szerepel még a tervek'között néhány jelentősebb, rangosabb kultúrműsor, tanácskozás és véleménykutatás. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának ez az akciója az egyetlen figyelmet érdemlő kezdeményezés az elmúlt években, amely a bejáró munkások problémáival foglalkozik, ezért minden támogatást megérdemel. Kik adhatnak ehhez támogatást? A munkahelyi szakszervezeti bizottságok, a Hazafias Népfront községi bizottságai és a helyi tanácsok. Eredményt csak velük .együttműködve várhatunk. Seg|ítenek-e? Reméljük: 170 ezer emberről van szó!... Tenkely Miklós és hajában megcsillant az utca fénye, őszült. Hirtelen, gyorsan, mintha korai tél lepte volna be fekete haját. — Máskor ilyenkor itthon van — tette hozzá és ölébe ejtette a varrniva- lót. — Ne izgulj anyu... Hazatalál az öreg, biztos tovább kellett maradnia... — Mondtam már, hogy ne beszélj így apádról ... Mi az. hogy öreg — csattant fel anyám, aztán megmerevedett egy pillanatra. Én is hallottam. Apám lépteit hallottam, a zsivajból, az utcai lármából kihallatszottak cipője csusszanásai. amelyek csak nekünk voltak jelentősek, amelyeket csak mi ismertünk meg. Ki e titok tudója, hogy lépteikről megismerik egymást, kik egymáshoz tartoznak? — Apád jön — állt fel anyám és már szaladt a sarokba, ahol a kosara volt[. Ismertem már ezt a váltófutást. Apám jött. átadta a pénzt, anyám szaladt és egy félóra múlva letört • arcéul, vékonyraszorított szájjal tért vissza, Ránézett apámra, apám pedig csak megrántotta a vállát, Mit válaszolhatott volna. A következő pillanatban kinyílt az ajtó,---------------------------------— --------- anyám már indu lt is... — Várj. ne siess... Már bevásároltam — mondta apám és sovány arcát a győztes férfi kicsit mindig fintorba torzuló mosolya öntötte el__ — Te jó isten... Vásároltál? Mit? Honnan tudod te. hogy mi kell a házhoz? — ejtette le a kosarat anyám olyan kétségbeesetten, hogy egy pillanatra apám is bűntudatos képet vágott. — Húst... húst vettem, meg krumplit... Hoztak a hivatalba és... és hát vettem? — Mennyiért? — Mindért — suttogta apám , most mát : Akkor már hetek óta napjában kétszer is \ -------- -------- kilógtam a konyhába, hogy a \ fűrészpor ízű, millió morzsára hulló kukorica- ; kenyeret ujjaim között összepréselve megfor- \ gassam a tökmagolajban. Három-négy falat — f istenem, milyen mennyei íze volt, s hogy ful- ! dokoltam tőle — aztán ártatlan pofával visz- 'f szabaktattam a szobába, könyveim közé. Fur- ! dalt a lelkiismeret, hogy megloptam a csalá- \ dot, de az éhség, a kamasz test soha le nem \ gyűrhető éhsége még jobban kínzott, s a két í kín között úgy hányódtam, mint kormányt- \ vesztett hajó a szirtek és zátonyok között. ! Anyám az asztal mellett ült, valamit varrt, ! vékony kezében úgy járt a tű, mint valami { varázspálca egy ügyes bűvész ujjal között. \ Az is volt. Hihetetlen rongyokból próbált és tudott is ruhát, inget formálni. Formálta, al- 5 kotta és nem varrta ezeket a rongyokat, zok- ; szó nélkül, majdhogynem költői áhítattal, \ miközben kinn az utcán Napóleonról, dollár- \ ról, máshol bili-pengőről folyt a szó —. mon- ; dani sem kell. hogy a pénznemek nevei nem j ugyanazon társaságban merültek fel, mint ! beszédtárgy. ! Apámat vártuk, fizetés napja volt. Egyéb- í '-ént is otthonülő ember lévén , sietett haza \ mindig, de most. hogy a pengő napról-napra l rekordtempóval tornászta fel magát a csil- \ lapokig, szinte futva tette meg az utat hazáig. \ Ültem az asztal mellett, úgy láttam, mintha 5 most jönne velem szemben az utcán, hogyan í siet kopott aktatáskájával, furulya nadrágjá- J val. amelyen már a vasaló se nagyon segít- í hét. Arca sovány, mint mindannyiunké, zse- $ be dagadt a pénztől, amelynek csak súlya van. Í>de értéke nincs és fut... fut versenyt a pénz- í zel, bár tudja, hogy e versenyfutásban úgyis % lemarad. í — Jöhetne már apád! — nézett fel anyám kispolgári környezet amolyan; hazudós, beszámíthatatlan fél-! nófásnak tartja. ! * A film alapötlete rendkívül \ figyelemre méltó. A nyugati < irodalomban újra és újra fel-; bukkan az egyedüllét, a re- i ménytelen magányosság, a cél-: talanság gondolata. Ez az élet-; formának, az életforma ideoló- \ giájának velejárója, s terme- • szetes következménye a teljes \ nihilizmus, valamint az élet- : untság ezernyi fattyúhajtása, a j huliganizmustól a csendes őrü- i létig. Ezért a film célja első- \ sorban nem a szórakoztatás,; bár kétségtelenül szórakoztat: is pergő, jól felépített epizódjaival, humoros fordulataival. ; A szórakoztatáson túl, a pol- ■ gári társadalmak céltalansága- j nak kifejezője is. t A szövegkönyvet — amely j színdarabként is szerepel — j Keith Waterhouse és Willis \ Hall írta. Rendezője: John í Schlesinger. Főszereplője, A; hosszútávfutó magányossága í című filmből már ismert Tóm i Courtenay. j (tm) : * film alkotói akár ezt a cí- met is adhatták volna ennek a történetnek, hogy „menekülés a hétköznapoktól”. Az események középpontjában egy szimpatikus, kedves mo- soíyú fiatalember áll, aki az angol kisemberek céltalan, szürke, reménytelen hétköznapjait éli, halálosan megunt környezetben, érdektelen emberek közöt. Munkahelye egy temetkezési vállalat ' irodája, ahol még fokozza a kedélyére nehezedő nyomást a cég ..üzletága”, a maga komor színeivel. Ebből a környezetből menekül Billy az ő külön álomvilágába, hogy elviselhetővé tegye az életet. Különböző helyzetekbe képzeli magái: hol magasrangú katona, 'hol gazdag ember, s hozzászövi a szituációhoz gazdag fantáziája minden képzeletét. S ezen ő jól szórakozik, derűssé teszi életét, de a józan Filmekről Magánélet Színes francia-olasz film nizonyára rendikívüli köti zönségsikere lesz Brigitte Bardot új filmjének, a Magán- élét-nek. Bár a magyar közönség most látja másodszor ezt az istenített szőke csodát, hírével tele vannak a sznobtársaságok, mert nálu-ik sikk a külföldi filmeseményekről tudni, azokért rajongani. A filmektől valamit is váró ember azonban alaposan csalódik ebben a nem kis reklámmal beharangozott „remekmű’- ben. Néhány ..pikáns” jelenéten kívül ugyanis nem lát mást, mint egy elkényeztetett nagypolgárlány idétlen hiszté- riázását, mert a siker csúcsára jutott. Sztár lett, s „kényelmetlen” már neki a népszerűség, amely nemcsak „tehetsé- gé”-nek, hanem könnyűvérű- ségének is köszönhető. Híressége ugyanis nem annyira híresség, mint inkább hírhedt-j ség. • Az unatkozó gazdag lány filmcsillagként történő befutó-] sa a cselekmény, s ebbe a vérszegény történetbe a csapzott szőkeségét minduntalan lobogtató BB sem tud életet] lehelni. Nem tudna még akkor ', sem, ha olyan tehetséges lett-: ne, mint amekkora a hire. S] nem tud igazán tehetséges partnere sem. Marce lo Mast-, roianni. aki tehetetlenül vergődik a laza szerkezetű, lapos kis limonádéfilmben. A néző szinte az utolsó percig abban reménykedik, ma;d csak történik valami, hiszen semmiért talán még nyugaton sem csinálnak filmet. Ezt a várakozást azonban a másfél óra nem elégíti ki. Külön tanulmányt érdemelne. hogy mi teszi „naggyá” BB-t, szekszepiljén kívül? Mert hogy nem a tehetsége, az biztos. Mindezt azonban mába mondja el a kritikus, az ember csak saját szemének hisz. Nos. kívánunk hozzá jó szórakozást. KÖNYVESPOLC Nagy Péter: > SZABÓ DEZSŐ vállalkozott: marxista igény- j nyel és módszerekkel ele- \ mezni ezt az ellent mondd- \ sós életművet, végigkísérni í azt az életutat, amelyet Sza- j bó Dezső megtett. Kanyar- j gós, kitérőkkel és vissza- \ kanyarodásokkal teli életút \ volt ez, s ilyen az életmű is. í Szabó Dezső bonyolult ésj ellentmondásos életművéről! fokról fokra hantja le aí titokzatosság ’leplet Nagy Pé-“^ tér, s 'mutatja ki. milyen \ eszmei zűrzavarra alapozód- \ tak a szabódezsői nézetek, j s miféle „forradalmiság” volt; az, amelyet Szabó Dezső 1 képviselt. A nagyigényű mun-í ka nemcsak célkitűzéseiért, j hanem a megvalósításért is) megérdemli az elismerést.} Nagy Péter könyve méltón j sorakozik az utóbbi időben \ örvendetesen szaporodó mar- j xista irodalomtörténeti mun- < kák közé, újabb fehér foltot j tüntetve így el századunk ] irodalmi életének térképéről. \ (Akadémia Kiadó) (m. o.) ; t ! Végre teljesen szétfoszlott S egy mitosz — ezzel az érzés- ! se] tesszük le Nagy Péter ; könyvét. Vége a mítosznak, ! amely Szabó Dezső alakja í körül keletkezett, s amely ; körüllengte műveit, nyilat- \ kozatail, eszméit. ' Századunk egyik legtöbbet I vitatott magyar irodalmára ! volt Szabó Dezső. Elsősor- ! ban nem szépprózai művei- í vei, s nem művészi nagy- } ságával vívta ki a körötte ; támadt viharokat, hanem Í azokkal . az eszmékkel — az í irracionális filozófia „szabó- dezsŐitett” változatával — j amelyeknek esszéiben, hírla- í pi cikkeiben, s számos nyi- j latkozatában adott hangot. £ Szabó Dezső magános alak- 1 ja volt a magyar irodalom- $ nak, hatása, életművének ki- í sugárzása azonban rendkívül $ nagy befolyással volt korára, $ de bizonyos értelemben még <; napjainkban is számolni kell gazzal. Nagy Péter könyve ép- '■ pen ezért jelentős feladatra
