Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-21 / 144. szám
I mrr a sere I Mirltm 1964. JÚNIUS 21, VASÁRNAP A szürke falak mögött Ha az újságíró riportot ír, az igazságot keresi és igazságot akar osztani. Itt, ahol most járbk, erre semmi szükség és semmi lehetőség nincs. Justicia már elvégezte dolgát, szigorúan és kérlelhetetlenül. A váci börtön. A város több mint száz éves nevezetessége. Magas, szürke, kifelé ablaktalan <■ épülettömb. A falak mögött egy másik világ él, dolgozik, öntörvényei szerint. A kapualj hűvös. Döngve csukódik a hatalmas vasajtó. Kísérőm egy nevelőtiszt. Így hívják és ez az elnevezés sokat elmond a mai börtön céljáról is. Mindenütt rácsos, elektro- mos vezérlésre nyíló kapuk. Ezek határolják el egymástól a börtön élettereit: a munkahelyeket, a zárkákat, a séta, a torna és a sport céljait szolgáló udvarokat. Mit is tudunk mi a börtönről? Tulajdonképpen semmit. Szokványos jelzőkkel megtoldott, semmitmondó közhelyeket: szűk börtönudvar, silány cella, melynek parányi rácsos ablakán a szemközti szürke fal látható, kemény fapriccs, kőpadló, kibli és zacskóragasztás. Á börtönt járva rájövök, hogy e fogalmak nem léteznek, vagy nem így léteznek. A munkahely A munka itt kötelező. Kibújni alóla nem lehet. Kényszer. Mégis, ha valakit megbüntetnek, az a legfájdalmasabb, hogy nem lehet a közös, nagy munkatermekben. Zacskóragasztás? Nem. Modern, jól felszerelt, javarészt automatizált gépsorok, fényes, levegős munkatermek. A legfigyelmesebb munkásvédelmi ellenőr sem találhatna hibát, olyan tökéletes a balesetvédelem. Havi keresetük 1000 forint, amelyből természetesen a tartás költségeit levonják. Van, aki szabadulásakor több ezer forint készpénzzel indulhat az új életnek. Az itteni munka az ember első értékmérője és egyben nevelésének legfontosabb eszköze. A pontos, fegyelmezett munka, a szigorú rend, a célszerűség egyben út a büntetés időtartamának csökkentéséhez is. Azt tanultuk, hogy a munka emelte ki az embert az állatvilágból. Itt az emberségüket vesztett embereket újra emberré teheti. A zárka Tiszta, egészséges és világos helyiség. Bent szigorú rend, mint egy katonai körletben. Szögletesre vetett ágyak, kecskelábú asztal, körülötte ülőkék, minden elítélt részére külön kisszek- rény. A sarokban a sokat emlegetett kibli helyett kis fülkében vízöblítéses angol alkalmatosság, mellette a falon állandó folyóvizes mosdókagyló. Minden: a zárka, a folyosó, a lépcsőházak ragyognak a tisztaságtól, egy kórház sem lehetne higiéni- kusabb. Az ablakokat valóban sűrű rács fedi, de nagyok és szellősek. A folyosóról néztem a zárkák néma ablaksorát. Az egyikben idős, ősz hajú férfifej. Szeme csukva volt, arcát az ég felé fordította. Napozott. Az udvar Elsősorban nem szűk. Tágas, gyepesített térség. Egyiken röplabdapálya. Az udvarokon róják végtelen köreiket az elítéltek. Hátratett kézzel és némán. Másutt tornásznak. A tornát is egy elítélt vezeti: — Tizenhat ütemű torna- gyakorlat. Velem együtt rajta... Egyszerre lendülnek a karok, a gyakorlat ugyanaz, amelyet néhány éve én is csináltam a honvédségnél a reggeli tornákon. Az emberek Itt nincs helye az illúzióknak. Ezek bűnözők. Rossz arcú, zavaros tekintetű, többségükben stupid kifejezésű férfiak, legtöbbjének agyontetovált. a teste. Az intellektuális arc kevés. Amint elmegyünk mellettük, gépiesen kapják le sapkájukat és harsány „Jó napot”- tal köszönnek. Ha szólok hozzájuk, vigyázzba állnak és minden mondatók így kezdődik: — Tisztelettel jelentem ... Tisztelettel kérem ... Némelyik tekintetében alattomos alázat bújkál, mások konokul és ellenségesen néznek, de legtöbb az üres, érdektelen, közönyös tekintet. Általában az emberi sajnálatra apellálnak és kívülálló, a tények ismerete nélkül könnyen hangolódik erre az érzésre. — A környezetem a hibás ... A mostohaapám vert, a családom üldözött és nem törődött velem — mondja Cs. Lajos Törökbálintról. Állítása szerint tulajdonképpen bűntelen. A haverok kenték rá a dolgokat. Miközben beszél, mereven a falat nézi. Zárkatársait esténként nagy mesékkel tartja, mely szerint kint autója volt, csodálatos női és... — Az egyik nagyságát le akarta csapni egy ürge a kezemről, aztán „kioktattam”. Ezért verték rám ezt a három évet — mondja társainak. Az irataiból tizenhétrendbeli betöréses lopás derül ki, melyeket javarészt Érden és környékén követett el. F. József, a Monori Gépállomás volt traktorosa katonásan pattan fel az asztal mellől. Most éppen „szabad”, olvas és cigarettázik. Már egy ével eltöltött idebenn. — Megtévedtem ... Egy hordó gázolajat eladtam. Nyílt tekintetű, becsületes képű fickónak látszik. Érdemeire hivatkozik, melynek sorában még azt is felhozza, hogy az ellenforradalom alatt nem csinált semmit. — A gázolajért 400 forintot kaptam... és egy évet. Az ítéletet én is egy kicsit erősnek Uu'topi. És akkor a nevelőtiszt feltesz egy kérdést: — És azelőtt nem volt semmi? F. József megzavarodik. — Huszonnyolc hónapot kaptam sikkasztásért és lopásért. Huszonhat éves, ebből három és fél évet már börtönben töltött. nyerő. Mint mondják, a bűnözök legveszélyesebb típusa, mert kitűnő fellépésével képes az emberek bizalmába férkőzni. — Nem birom a benti életet. Nem tudok bűnözök között élni. — De hiszen maga is bűnöző. Méghozzá nehéz fiú. Mi a kifogás a magánál jelentéktelenebb kis csirkefogók ellen? — kérdi a nevelőtiszt. — Olyan csúnyán beszélnek! — mondja fintorogva. A könyvtárban A tanterem Az elítélt könyvtáros jelent. Öt még kintről ismerem, ßok kis szélhámosságáról hallottam, ezt a jövőt jósoltuk neki. Nem mer rámnézni. Fakó hangon mondja: — Négyezer kötet könyvünk van. Most lesz a könyvcsere. Minden osztályon van kinn 300—400 kötet, melyet havonta egyszer cserélünk. Mennyi időd van még? — kérdezem, folytatva az odakint! tegező viszonyt. — Tisztelettel jelentem, még másfél. Amerre a börtönben jártam, az őrök étkezőjében, az irodákban, tömérdek festmény. Az elítéltek munkái. Néhány kép jó manuális készségről árulkodik, kvalitásos azonban nem akad közöttük. A képek tájakat ábrázolnak, a színek, a formák különbözőek, de egyben valamennyi azonos: nagy, szabad, a végtelenbe vesző kék égboltokat ábrázolnak. Az erdőt nem kívülről festik, hanem bentről és a kép hátterében a sötét erdő mögött süt a nap és szabadon zöldellnek a hatalmas mezők. A szabadság igazi, emberi érléke itt realizálódik. Bent tulajdonképpen mindenük megvan, csak azt a szabadságukat vesztették el, amelyre méltatlannak bizonyultak, amelyet az anarchiával tévesztettek össze. Itt talán megtanulják a szabadság igazi értelmét. Sajnos, nem mindenki. Vannak megrögzött bűnözők, akik ötödszörre-hatod- szorra vannak itt. Nem a szükség, nem a nyomor, hanem rossz hajlamaik és fogyatékos értelmük teszi őket képtelenné a szabadságra. De az itteni nevelés, a munka, a fegyelem, általános műveltségük tágítása újból a szabadságra készíti őket elő. Ősz Ferenc Tündérmese? Nem. Nem tündérmese. Megtörtént. Tóta Sándorné naponta Dunakesziről jár be a Duna Cipőgyárba dolgozni. Nemrég, hazafelé, a vonaton fe- .lejtette pénztárcáját, ötszáz forint volt benne. Amikor észrevette, kétségbeesetten telefonálgatott a váci, a szobi állomásra, s 100 forintot ígért a becsületes megtalálónak. Múltak a napok, s Tóidéit már lemondtak arról, hogy valaha is előkerül az 500 forintos pénztárca. Hogy is kerülhetett volna elő, hisz irat nem volt, ami tulajdonosának nevét feltüntette. Ám egy nap Tóta Sán- dornét hazatérve, lakótársul; így fogadta: — Itt a pénztárca, s az 500 forint. Egy férfi jélent- Icezeít, váci művezető, nevét, lakcímét nem mondta meg, s a 100 forintos jutalomra nem tart igényt. Elmesélte, hogy a pénztárcában &gy Patyolat-cédula volt, amellyel elment a Patyolatba, a szám után megtudta a pénztárca tulajdonosának címét, nevét, s most elhozta jogos tulajdonosának. ötszáz forint lehet, hogy nem túl nagy összeg, de hogy ilyenek is tudunk lenni mi, emberek, azt jólesik megemlíteni. i F. M. ELSŐ Díj: KÉTHETES KÜLFÖLDI JUTALOMÜDÜLÉS Gödöllőn és Pécelen rendezték meg a közelmúltban a baromfitenyésztő tanulók országos versenyét. A szakma kiváló tanulója címért folyó vetélkedőn az első helyezést Gulyás Ilona, a Tápiószelei Ki sérleti Gazdaság tanulója szerezte meg. A második helyre a Kertészeti Főiskola soroksári tangazdaságának tanulója, Erdélyi Zsuzsa került. Az első helyezett jutalma kétheti üdülés a Szovjetunióban. A verseny első hat helyezettje szakvizsga nélkül kitüntetéses !' szakmunkásbizonyítványt kapott. Megjutalmazták az első három helyezett tanuló gyakorlati oktatóit is. Strandon (Foto: Kotroczó) Ülést tartott az Országos Idegenforgalmi Tanács Az újjáalakított Idegenforgalmi Tanács megtartotta alakuló ülését, amelyen dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter ismertette a Minisztertanácsnak az idegenforgalommal kapcsólatos határozatát és beiktatta a tanács elnökét, Kossá István nyugalmazott közlekedés- és postaügyi minisztert. (MTI) Az új, független államok és a nemzetközi osztályliarc vakációkkal való zavarása mellett korlátlan teret enged egyes imperialista hatalmait gazdasági, kizsákmányoló tevékenységének. De még ezekben, a továbbra is gyarmati sorban élő, jóllehet, függetlenné vált országokban is történhetnek változások, s a függetlenség formai elemeinek kivívása, a hazái kormányok megalakulása, az idegen megszálló hadseregek — vagy azok egy részének — távozása stb. megkönnyíti a haladó erők tevékenységét. És hogy ezek az erők egyes esetekben valóban rendkívül számottevőek lehetnek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az Amerikai Egyesült. Államok dél- vietnami politikai és katonai csődje. Nyilvánvaló, hogy a volt gyarmati országok anti- imperialista, felszabadító nemzeti harcban álló népei nem kevésbé szövetségesei a szabadság erőinek, támaszai a szocialista tábor célkitűzéseinek, mint a nyílt gyarmati uralommal szembeszálló angolai, mocambiquei vagy a faji megkülönböztetés rabszolgapolitikáját folytató kormánnyal harcban álló délafrikai tömegek. A volt gyarmati országok -------------—--------------- nagy része azonban nem vállalja a nyílt szövetséges szerepét sem a szocialista, sem az imperialista táborral. Jelszavuk az el nem kötelezettség és a semlegesség. Legtöbbjük azonban a „semlegességen’' csak az osztályellentétekből fakadó világnézeti harc A második világháború —-------------------- utáni időszak t örténelmének legjelentősebb folyamata a szocialista világ- rendszer kialakulása és erő- jsödése. A nemzetközi osztály- : harc legdöntőbb frontszaka- ; sza ennek megfelelően a szo- í cialista tábor és az imperia- ; lista tábor között húzódik. De a nemzetközi osztály- ! harc nem kizárólag két egymással szemben álló főerő : harca. Minden harcban jelen- : tős szerepet játszanak az ' egyes főerők szövetségesei, \ amelyek jelentősen módosít- ! hatják az erőviszonyokat. A i nemzetközi osztályharcban i egymással szemben álló két ; főerő valamelyike mellé szö- ! vetségesként felsorakozhatnak í a világnak mindazon államai, jamelyek — nem imperialista itörekvésű országok — noha ! még kapitalista berendezé- ísűek, mint a volt gyarmati \ államok. í A volt gyarmatok egy ré- ; sze — több ázsiai ország és a ! latin-amerikai Kuba — már j szocializmust épít. Ezek te- ! hát nem szövetségesei, ha- ; nem részei, tagjai, a szocia- ; lista tábornak. Ismét más országok vezető erői viszont, í népeik érdekének elárulásá- j val, vállalják az imperializ- í mus kiszolgálását, a „szoros J szövetséget”. Bábkormányok fezek, mint amilyen Dél-Ko- \ reá, Dél-Vietnam ellenforra- f dalmi úton hatalomra került £ kormánya, vagy mint amilyen 'f például a a kongói kor- í rnány, amely a szocialista or- í szagokkal való kapcsolatok f szabótálása és példátlan proJárjuk a börtönfolyosót, í Egyforma kívülről zárható aj- \ tők. Egyiken felírás: Tante- i rém. Az ajtónyitásra egy fia- j tál férfi ugrik fel az egyik i pádból. B. István elítélt. Ti- ) zenkét évre büntették, mert ! egy társával elraboltak 500 \ ezer forintot, egy vállalat dől- ; gozóinak egy havi fizetését. Ci- \ vxl foglalkozása: pedagógus. > Itt is tanít, az általános iskola í alsó négy osztályában ő a tani- • tó. A tanterem egyébként! olyan, mint. rnás dolgozók esti! iskolája. A falon öktatótáb-j Iák, pirossal bevonalazott fe- i kete tábla. És a környezet ha-j tása alatt hamarosan komoly í vitába kezdünk a felnőtt ok- í tatás didaktikai módszereiről, í Szenvedélyesen érvel, olyan az í egész, mintha „odakint” len- | nénk, De közben vigyázzban j áll és zavartan forgatja kézé- j ben sapkáját. — Az alsó négy osztály el-! végzése itt mindenki számára: kötelező. Sajnos egy részük i nem akar, másrészük nem tud i tanulni. A többség azonban i hálás, jó tanítvány. önmagáról kérdezem. — Bűnös vagyok. Bár ez I itt divat, mégis azt mondom, hogy egy barátom vitt a dologba. Ö tervezte ki az egészet, én pedig segítettem neki. Egy szalmaszálon csúsztunk el. Amit kaptam, megérdemeltem. Kint jól kerestem, tanítványaim és feletteseim megbecsültek, szerettek. Gyönyörű feleségem van, nem tudom, mi lesz vele. Tizenkét év — nagy idő! Kéthavonta 500 forintot tudok neki küldeni, de nem hiszem, hogy megvár... M. István intellektuális bűnöző. Csalás, sikkasztás, csempészés és devizabűntettek terhelik. Apja ügyvéd. Modora simulékony, udvarias, megegyet. Bizonyítja" ezt, számos ENSZ-beli szavazás is, így például a gyarmatrend felszámolása, vagy akár Kína ENSZ-tagsága kérdésében. Az „el nem kötelezettség”-nek olyan értelmezése azonban, amely egyenlőséget kíván tenni a két tábor közé, kerülve ezzel minden határozott állásfoglalást, gyengítve a [elszabadult volt gyarmatok antiimperializmusát, éppen ellenkező előjelű, valójában reakciós törekvés. Persze, az imperializmus fojtogató gyarmati rendjéből kiszabadult országok skálája széles. S itt nem is csak arra a két „véglet”-.re gondolunk, amelyek egyikét a dél-vietnamihoz hasonló imperialista bábkorroá- nyok képviselnek, másika például a Vietnami Demokratikus Köztársaság vagy_ más szocialista volt gyár-’ mati, illetve félgyarmati ország. Széles a skála e ké' véglet között is: a jelentő nemzeti tőkés osztállyal, néha már kialakuló monopol tőkés körökkel is rendelkezi' szabályos kapitalista rendbe; élő államoktól (pl. India) egészen a kapitalista úttő' elforduló, attól tudatosan távolodó országokig, mint Algéria, Mali, Ghana stb. Már e néhány példa — a-------------------------------különböző j ellegű országok, amelyek egyes típusait olyan példákkal jeleztük, mint Dél-Vietnam, India, Algéria vagy a Vietnami Demokratikus Köztársaság — is mutatja, milyen sokféle az imperialista gyarmati sorból felszabadult országok arculata. Világo! ezért, hogy a nemzetközi po- litika szempontjából sem lehet közébük egyenlőségjelt! kérdésében való állást nem foglalást érti. Ezt azonban ugyanakkor többé vagy kevésbé határozott állásfoglalásuk kísérheti — a haladás álláspontja mellett — az imperialista és szocialista országok közötti több vitakérdésekben. Ilyenek: a gyarmatosítás elleni harc; népek egyenjogúságáért vívott {tűzdelem; fellépés á világkereskedelemnek az elmaradt országok hátrányára való alakulása ellen; politikai hadjárat a békéért, a leszerelésért, az atomkísérletek ellen stb. Mivel azonban ezen országok jelentős része kapitalista berendezésű ország, maga az a tény, hogy döntő jelentőségű nemzetközi kérdésekben nem menetelnek együtt a kapitalista társadalom fő erőivel, az imperialista hatalmakkal, hanem sok kérdésben szembekerülnek velük, semlegességüket már magában is haladóvá, antiimperialistává teszi. Ez gyakorlatilag ugyanig azt jelenti, hogy a nemzetközi osztályharc fő frontja még állami síkon sem a szocialista és a kapitalista országok között húzódik, hav nem a szocialista és. az imperialista országok között; ennek következtében nem kevés kapitalista állam egyes fontos nemzetközi kérdésekben szembekerül a vele világnézetileg pedig egy oldalon — a kapitalizmus oldalán — álló imperialista országokkal és a szocialista országok álláspontjával ért
