Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-18 / 141. szám

1964. JÚNIUS 18, CSÜTÖRTÖK Jf£C)Ef kJCí/Hhp 3 A törvényesség és az egyeztető bizottságok illési tarlóit a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa Wm A Csepel Autógyárban pél­dául még az egyeztető bizott­ság is elutasította egy mérnök kilépési kérelmét, aki orvosilag igazolta, hogy fokozatosan romlik a látása. Még azt sem vették figyelembe, hogy új munkahelyén aspiránsképzését is elősegítenék, s. a népgazda­ság számára sokkal fonto­sabb munkakört töltene be. Az elutasítási indok: munka­erőhiány. Más alkalommal ugyancsak a Csepel Autógyár­ban a törvény határozott intéz­kedése ellenére megtagadták az egyik dolgozó kilépési ké­relmét. aki orvosilag igazol­ta. hogy munkája ártalmas az egészségére. Hasonló helyte­len döntések születtek a Diós­éi Csapágygyárban, az ikladi Ipari Műszergyárban és másutt is. Szeren cséré egyre több esetben meg­akadályozzák az egyeztető bizottságok a vállalatveze­tőségek törvénysértő hatá­rozatainak érvényre jutta­tását. Helyesen járt el például a Gödöllői Mezőgaz,dasági Gép­állomás egyeztető bizottsága, amikor megakadályozta, hogy olyan dolgozót akarata ellené­re traktorra ültessenek, akinek nincs meg a szakmai képesí­tése. Hasonlóan jó tapaszta­latokat szerezlek a vizsgálat során a váci Könnyűipari ön­tödében és az Ipari Szerelvé­nyek Gyárában is. Bírálta a beszámoló a vál­lalaton belüli áthelyezések in­tézését. Megállapította, hogy sok esetben csak az áthelyezés napján, vagy csak az áthelye­zés után közük a dolgozóval a határozatot. Az is előfordul, hogy a jogszabályokat nem is­merő dolgozókat határozat néi­I kül helyeznek át egyik mun- ; ! kakörből a másikba. Bírálta a beszámoló azokat i az egyeztető bizottságokat,! amelyek túllépik az ügyek; nyolcnapos tárgyalási határ-j idejét. Kifogásolta, hogy egyes szakszervezeti bi­zottságok nem adnak ele­gendő segítséget az egyez­tető bizottságok munká­jához és nem tűzik rend­szeresen napirendre a tör­vényesség helyzetének vizsgálatát saját vállala­tuknál. A legtöbb hozzászóló saját ■ tapasztalatai alapján igazolta' az SZMT vizsgálatának kő-' vetkeztető seit. Dr. Nagy Jó- \ zsef, a területi egyeztető bi- i zottság elnöke többek között! olyan irányú tapasztalatairól ’ számolt be, hogy egyes válla­latvezetők a törvényességhez ragaszkodó egyeztető bizott­sági tagokat kirekesztik a ju­talmazásokból. Vári Zoltán, a vasas területi bizottság titká­ra sürgette az illetékes szerve­ket, hogy hozzanak döntést az önkényes kilépés megszüntető- | sere. Hosszasan indokolta, ] hogy a dolgozók többsége ala­pos indokkal változtat mun­kahelyet és ezek az emberek nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe a kisszámú fegyel­mezetlenül vándorló munka- vállaló miatt. Palotás Károly, az SZMT vezető titkára és még sok hoz­zászóló felhívta a szakszerve­zeti szervek figyelmét, hogy , segítsenek az egyeztető bizott­ságok munkájának további ja- j vitásában. Végül az SZMT jóváhagyta a következő félévi munkater­vet' ' Profit és ember Érik már a fóti paradicsom Akármekkora' is volt a hí­re mindig a félti paradicsom­nak, június derekára még so­hasem ért be szabadföldén. Most pedig Kalmár Sándor — régi fóti paradicsomkertész- familia sarja — teljesen érett, izzóan vöröslő paradicsomot hoz be a tsz-irodába. Családi részesművelésre vállalt para­dicsomföldjének zsengéjét, ta­lán csak tucatnyi mosolygós gyümölcsöt tesz le büszkén az asztalra és örömmel jelenti, hogy pirosodik már a termés, de más tagok parcelláin szin­tén, nemcsak az övén. Annyi lesz pár nap múlva az érett, hogy meg lehet kezdeni a sze­dést. Nem kell böngészni utá­nuk a dús, zöldellő töveken, egy-egy bokorról nem is egy érett gyümölcs lekerül. El is határozzák, hogy még ezen a héten megkezdi a tsz a paradicsomszüretet, jókor ah­hoz, hogy nagy pénzt kapjon kilójáért, hiszen a piacra most még csak melegágyl kerül. S mei ^kASzaSDfiáir re csökken az ára. a korai szüretkezdés nagyon sokat je­lent. Kerek sz§z holdon hete­kig szüretel a tsz étkezési al­maparadicsomot, később pe­dig 120 holdon kerül sor a be­főzni való szedésére. Addigra azonban már a tarlóba vetett szilvaparadicsom első kapá­lásán is túllesznek. 3827 riport Hétéves a tv-híradó Hét évvel ezelőtt, 1957 jú­niusában jelent meg első íz­ben a képernyőn a televízió híradója. Azóta a hazai és külföldi eseményekről bővén és gyorsan tájékoztató híradó a Magyar Televízió legnép­szerűbb műsorszáma lett. Az elmúlt évben például 3827 ri­portot sugároztak, amelyből több mint kétezer itthon ké­szült. Sülök figyelmébe: A növényvédőszer mérgező! Tavaly augusztusban jelent meg a növényvédőszerek okozta mérgezések megelőzé­sével kapcsolatos intézkedés. Sajnos, ennek ellenére a gon­datlanság több, növényvédő­szerek okozta, halálos balese­tet idézett elő. A nyári szünidő elérkezté- vel a Pest megyei. Közegész­ségügyi és Járványügyi Állo­más ismételten felhívja a fi­gyelmet,' hogy ne engedjük gyermekeinket méregtáblával jelzett területeken közleked­ni, játszani. Ilyen területekről semmilyen gyümölcsöt se szedjenek, ne fogyasszanak. A permetezésre használt kádak­ban még akkor se törődjenek, ha használat után kimosták azokat. Gyümölcsszedésre fiatalko­rúakat csak felügyelet mellett: szervezett és fegyelmezett bri­gádokban szabad foglalkoztat­ni. A dolgozókat pedig ki kell iöktstnT - a- ipertri«9fc*eit gyü­mölcs fogyasztásának veszé­lyére,' s részükre munka utáni mosdási lehetőséget kell biz­tosítani. Megszúrta munkástársát a kukoricatolvaj Monoron emberölés kísérle­tének bűntette miatt őrizetbe vették Bravinszki Ferenc 34 éves mezőgazdasági munkást, a helyi állami gazdaság dol­gozóját. Bravinszki a vele együtt dolgozó 20 éves Kovács Elemért zsebkésével oldalba- szúrta úgy, hogy a tüdeje is megsérült. A nyomozás meg­állapította, hogy Bravinszki ellen tengeridara lopás miatt büntető eljárás van folyamat­ban, s ez ügyben a fiatalem­bert is kihallgatták. Emiatt vonta felelősségre őt munka­társa. állítólag azért, mert el­lene terhelő vallomást tett. A fiatalembert súlyos sérülé­sekkel ápolják a kórházban. A profil szó nemcsak az egyhangú, vagy nemesvonalú arcéleket jelenti. Ennek segít­ségével jelöljük meg egyebek között azt is, hogy iparágaink, gyáraink, üzemeink milyen főbb termékekét készítenek, milyen termelési ágat mű­velnek. Profilja lehet egy gyárnak például a teherautó- gyártás, a csapágykészítés, az alumíniumfeldolgozás, a ruha­szövet-szövés. vagy a mező- gazdasági üzemekben a zöld­ség-, illetve' a gyümölcster­mesztés. stb'. Az eredeti szó származékai :■ a gyártási profil, a profilkialakí­tás. a profiltisztítás, a profil­finomítás, stb. Manapság az egyik legtöbbet hallott válto­zat az „átprofilírozás”. Jelen­tése nem egyéb, mint egyes készítmények . áttelepítése egyik gyárból, a másikba. Lét­rejöttének indítéka egy másik, ugy-ancsait országos tevékeny­séget jelölő kifejezés: a sza­kosítás. A fenti rövid szóelemzés — mint ahogy az ismertetett fo­galmak sem —> nem puszta kedvtelésből született. A to­vábbiakból kiderül, hogy a he­venyészve elemzett kifejezé­sek takarta praktikus és szükségszerű törekvések mennyire húsba vágnak, mi­lyen közelről érintik az em­bert, a technika működtetőjét. Az elmúlt évek során gyá­raink. üzemeink nemcsak töb­bet. jobban és olcsóbban ter­meltek. hanem külső inspirá­cióra. vagy éppen önálló kezde­ményezés alapján termékeik körét is bővítették. Igv aztán a központi irányítás és koor­dináció ellenére a több éves gyakorlat átfedéseket eredmé­nyezett. Például az ipari sze­relvények gyűjtőnévvel je'ö’t gyártmányokat, a különböző méretű és típusú elzáró sze­lepeket, csapokat, csővezetéke­ket és más hasonló szerkeze­teket országszerte vagy har­minc gyárban, illetve k’s'pari szövetkezetben készítették. Ugyanez persze más iparágak gyártmányaival is előfordult. A kialakul! helyzetet látva; központi irányító szerveink nagyon helyesen intézkedtek; ,.profiltisztítást” és a helyzet­nek leginlcább megfelelő ,.sza­kosítást” /cell végrehajtani az egész országban. Megkezdődött és napjaink­ban mind szélesebb méreteket ölt az elet követelte helyes in­tézkedések végrehajtása, ami szorosan összefügg egy másik nagyon helyes és időszerű tö­rekvéssel, a vidék iparosítá­sával. Egyes gyártmányok, vagy egécz gyártmányfajták útra­kelnek és másutt, más gyár­ban, üzemben lelnek új hajlé­kot. A gyártmányokkal együtt a hozzájuk tartozó gépek, raj­zok és szerszámok is átkerül­nek az új helyre. Az emberek azonban, akik az elszállított gépeket kezelték, a legtöbb esetben a régi helyükön ma­radnak. Nem. nem hagyják őket munka nélkül, csakhogy mást kell csinálniok. mint ed­dig. A munkahelyükön ma­radj fő gyártmány - k ké z'H- sébe kapcsolódnak be s ez Mindeddig abban a büszke tudatban éltem, hogy ismerő­seim, hivatali kollégáim az ud­variasság mintaképének tarta­nak. A nőkkel szembeni lo­vaglás viselkedésből meg egyenesen elvi kérdést csinál­tam. A villamoson például soha nem ülök le. Még akkor sem, ha történetesen van üres hely. Minek? A legközelebbi megállónál a legelső nőnek úgyis átadnám. A minap döbbentem rá, mennyire hamis illúzióban ringattam magam. Kisebb baleset ért, minek következtében jobb lábam egyik ujjúról levette az orvos a körmöt. Naaynehezen fölerő­szakoltam a cipőmet és elsán- tikáltam a villamosmegálló­hoz. Ügy gondoltam, nem le­szek hűtlen az elveimhez, ha, ez egyszer ülve utazom haza. A megállónál, ahogy az már Pesten szokás, sokan várakoz­tunk. Szerencsém volt, mert a villamos úgy állt meg, hogy éppen szembe kerültem az aj­tóval. Félre húzódtam, a kocsi oldalához, hogy helyet adjak a leszállóknak. Már a lépcső­re tettem volna a lábam, ami­kor hátulról egy testes hölgy tört utat a tömegben, s átpré­NEM VAGVQK UDVARIAS selte magát a villamos és a köztem levő alig tízcentis ré­sen. Elsőnek szállt fel. Mire egyensúlyomat vissza­nyertem. a kocsi már megtelt. Állva hallgattam, hogy a hölgy még mindig mondja a magáét. Természetesen ülve: — Udvariatlan fráter! Nem elég, hogy tolakszik, még az utat is eláll)a ... Micsoda fér­fi! Fikarcnyi gyengédség sincs benne egy törékeny nővel szemben!... Összehúztam magam egy tíz négyzetcentiméternyi kis hely­re. Egy másik útitársnöm, erő­sen szőkített, elegáns és csi­nos harmincas, azonbdn úgy vélte, túlságosan is elterpesz­kedtem. Hosszúnyelű ernyőjé­vel hívta fel erre a figyelme­met. Még jobban összezsugorod­tam. Már csak öt négyzetcen­timéternyi helyen álltam. A bal lábamon. Most meg a sző­ke hölgy könyöke fúródott az 'ddalamba. Egy négyzetcentiméter, láb­ujjhegyen. Ám a szőke még ezt is sokallta: — Legyen szíves és ne lök­dössön! Miért nem húzódik ar­rébb?? Már nem is éreztem, hogy állok. Azaz, dehogynem! Érez­tem. hogy valami átfúrta még ép ballábam fejét. A szőke hölgy cipőjének tűsarka volt. Felnyögtem: — Bocsánat, a lábam ... — De nagyon félti a lábacs­káját! — vágott vissza epésen, — Ha ennyire kényes, utaz­zon taxin — tette hozzá a ba­rátnője, egy hasonlóan csinos és hasonlóan hosszúnyelű er­nyővel felszerelt vörös. A következő megállónál át kellett szállnom. A középső ajtóhoz tornásztam magam. Türelmesen várakoztam, mi­után előttem, közvetlenül az ajtóban, nő állt. Még hozzá nem is éppen fiatal. Ámbár annak akart látszani, A ru­hája a legújabb bakfisdivat szerint készült, frizurája egy tizennyolc évesnek is dicsére­tére vált volna. Az arcára meg rákentek egy egész koz­metikai szalont. — Bocsánat, leszállnék ... — IVe tolakodjon! Egy csöpp udvariasság sincs magában? okozza a legnagyobb problé­mát. Tévedés ne essék, nem akar­juk azt állítani, hogy á szako­sítás és a gyártási profilok át­telepítése valamiféle bagatell feladat lenne. Az viszont igaz. hogy ami a dolog tech­nikai részét illeti, főként hatá­rozott intézkedés és némi pénzbefektetés kérdése. Nem így. az új helyen az új mun­kaerő betanítása a gyártás­ra és a régebben, az áttelepí­tett gyártmányok készítésével foglalatoskodó emberek más munkára irányítása. Nem egy gyárunkban ta­pasztaljuk, textilipari és vas­ipari vállalatoknál egyaránt, .hogy ezek az emberek nehe­zen birkóznak az új feladatok­kal. Hosszú hetek óta a leg­jobb esetben is hetven-nyolc-' van százalékra teljesítik a nor­mát. Magától értetődik, hogy azv alacsonyabb., teljesítmé­nyért kevesebb bér jár. S itt a következő izgalmas kérdés: károsodhatnak-e ezek az em­berek? Nem önszántukból váltak meg azoktól a gyárt­mányoktól. amelyekkel fe­gyelmezett munkával, ha, kel­lett. a száz százalékot is túl­teljesítették. Szerencsére valamennyi érintett vállalatunk vezetői megértették, hogy nem mind­egy, milyen munkaműveletet végzett egy ember hosszú évek óta és hogyan birkózik meg az eddig ismeretlen gyártási műveletekkel. Gondoskodtak az új munkára beosztottak betanításáról és úgynevezett .,kifutási időt” adtak nekik. Ez azt jelenti, hogy meghatá­rozott ideig akkor is megkap­ják a száz százalékos teljesí­tés után járó bért, ha csak hat­van, nyolcvan, vagy kilencven százalékos eredményt érnek el. Csodálatosképpen egyetlen régi munkástól se hallottuk, hogy az ilyen eljárást igaz­ságtalannak tartaná, ellenben volt olyan gyárvezető, aki amiatt panaszkodott, hogy — csak szóban ugyan — felelös- ségrevonást helyeztek kilátás­ba számára a minisztérium­ból. Egészen biztos, hogy az ilyen ijesztgetéseknél ..ma­szek” kezdeményezésekkel ál­lunk szemben és az is biztos, hogy kormányzati szerveink alkalomadtán nem az ijesztge- tőknek. hanem a helyesen in­tézkedő gyárvezetőknek adnak igazat. F. I. Őrzés nélkül hagyta kisgyermekét Tragikus végű szerencsét­lenség történt Csemön az el­múlt szerdán délután Istvánfi Jánosék portáján. Az otthon­levő 24 éves fiatalasszony fel­ügyelet nélkül hagyta az ud­varon játszani kislányát, a másfél éves Ilonkát. A csöpp­ség a nyitott kapun ál kiment az utcárs és ott beleesett a vi­zesárokba. Az árokban 70 cen­timéter mélységű víz volt, amelyben a kisgyermek meg­fulladt. A felelőtlen anya el­len gondatlanságból okozott emberölés bűntette miatt in­dítottak eljárást. Tegnap délelőtt a MEDOSZ budapesti székhazában ülést tartott a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa. Bencsik Ist­ván SZMT-titkár beszámolója alapján megtárgyalták a törvé­nyesség helyzetét a vállalati egyeztető bizottságok munká­jának tapasztalatai tükrében. A beszámoló a magyar szak- szervezetek XX. kongresszu­sán hozott határozat alapján felhívta a szakszervezeti szer­vek figyelmét, hogy az eddi­gieknél határozottabban. lelkiis­meretesebben intézzék a dolgozók ügyes-bajos dol­gait, panaszait, ügyelje­nek az egyéni és a nép­gazdaság! érdek összhang­jának érvényre,juttatására. Hangsúlyozta, hogy a «szak- szervezeteiknek nemcsak joguk, de kötelességük is, hogy fel­lépjenek a Munka Törvény- könyvének megsértői ellen, érvényt szerezzenek a dolgo­zók igazának. A jogos pana­szok orvoslása nem ellenzéki magatartás, hanem fontos po­litikai kérdés. Elmondta, hogy a napirend tárgyalását széleskörű vizsgá­lat előzte meg. A tapasztala­tok értékelésénél a rendsze­rünk által biztosított jogokat es a kötelezettségeket egy­aránt alapul vették. Megálla­pították, hogy az elmúlt idő­szakban határozott javulás ta­pasztalható a munkaügyek in­tézésében. Ezzel kapcsolatos jogszabályaink jól szolgálják a különböző érdekek összhang­jának megteremtését. Vállalati Egyeztető bizottságaink a leg- :öbb helyen hozzáértőbben, a tények alapján intézik az jgyeket. Az eredmények azonban lem jelentik a munkaügyi vi­ták megszűnését. Manapság is szép számmal akadnak válla­latok, szervek, ahol figyelmen dvül hagyják, vagy helytele- lül hajtják régre a munka- igyi jogszabályokat, megsértik » szocialista törvényességet. \ sérelmet szenvedett dolgo­zó, vagy dolgozók nem marad­iak magukra. Törvényerejű rendelet, valamint a Munka törvénykönyve előírja, hogy ha vita támad a dolgozó és a vállalat között. az ügyet az egyeztető bizott­ság, vagy bíróság előtt kell elintézni. Az utóbbi időben a legtöbb így a muijkaerővándorlás niatt kerül az egyeztető bi- xrttságok elé. A munkahely- változtatások leggyakoribb in- iítékai: a fennálló bérarány- alanság, a szociális helyzet­yen tapasztalható különbség, i lakáskérdés, a. hosszan tartó itazás, a tanulási lehetőségek liánya, a rossz bánásmód stb. \ példák egész sorával bizo- lyította a beszámoló, hogy az isetek túlnyomó részében a iolgozóndk van igaza. A másik ajtón már szálltak \ fely A hölgy csak nem moz- 1 dúlt. \ — Kérem, asszonyom, azon- j nal indul a kocsi. Szeretnék \ leszállni... — Miért nem gondolta meg \ előbb?! — Elnézést, kedves höl- j gyem. önre vártam. Azt gon- \ doltam ... — Nem vagyok a maga } kedvese. \ — Még egy ok, hogy sürgő- \ sen leszálljak. — Nemcsak udvariatlan, de ; pimasz is. Micsoda férfiak \ vannak manapság! Az utcán \ mind hösszerelmest játszik ... t Leszólítják az embert. A vil- \ lamoson meg? Tolakodnak furakodnak, lökdösődnek. i Semmi tapintat, semmi lova- j giasság. Bezzeg, az én időm- ; ben!... j Egy megállót gyalog mén- ; tem vissza. S rájöttem, hogy ! nem vagyok udvarias. Ha nem. hát nem. De óvatos annál inkább. Azóta a villa- \ mosbérlet mellett ott lapul a ; zsebemben a Nőtanács pecsét- ; jével hit le sít ve nejem megbí- • sólevele, laazolandó. hogy csu­pán öt helyettesítem. ; Kővári József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents