Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-18 / 141. szám
WCKI JCirlap 1964. JÚNIUS 18, CSÜTÖRTÖK Milyen kulturális élményeket nyújt vendégeinek a Dunakanyar? A Dunakanyarban hónapról hónápra nő a forgalom, amióta beköszön tőitek az első meleg napok. Megjelentek az üdülő- vendégek a folyó mindkét partján, s hétvégén tömegesen lepik el az utakat az autósok, motorosok, kerékpárosok. Az elmúlt vasárnapokon zsúfoltak voltak már a vonatok is, százával kerekedtek útra a kirándulók. A hazai üdülőkön, kirándulókon és átutazókon kívül igen sok külföldi, elsősorban csehszlovák és osztrák turista fordul meg ezen a gyönyörű vidéken. A kereskedelem és a vendéglátóipar, ha nem is elégíti még ki az igényeket, valamivel többet nyújt, mint az elmúlt években. Különösen a táhitótfalui Vöröskő Étterem örvend nagy látogatottságnak. Kérdés azonban, hogy szórakoztatásban, kulturális élményekben adunk-e az idén többet, mint az elmúlt években? A Dunakanyar kulturális életének fellendítése, ezen belül gazdag, színes nyári program biztosítása bad téri rendezvények tartására. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya segítséget kíván adni egy .nagyszabású Ki mit tud? vetélkedővel egybekötött esztrád műsor rendezéséhez. Még nem döntötték el ennek az eseménynek a helyét. Vagy Dunakeszin vagy Felsőgödön lesz. Az elmúlt évben egy ugyanilyen rendezvény volt Alsógödön kevés nézővel. Remélhetőleg az idén több szerencséjük lesz a rendezőknek, sikerül majd a közönség érdeklődését felkelteni. Most folyik a tervezgetés Leányfalun, Zebegényben, Nagymaroson, s még több más községben. Foton és Alsógödön már biztos, hogy nem vállalkoznak nagyobb szabású programra. Amint látjuk tehát, az elképzelések általában elég szerények. Egy-két helyet, mint Szentendrét és Vácot kivéve, a Dunakanyar egészében, nem nyújtanak művelődési otthonaink kielégítő szórakozást. Ennek oka a többi között, hogy nem mindenütt rendelkeznek megfelelő felkészültséggel. Rosszul felszereltek és elhanyagoltak például a szabadtéri színpadok. A korábbi években beleölt százezrek lassan semmivé válnak. Leányfalun például a gyom veri fel a szabadtéri színpadot. A padokat felelőtlen emberek megrongálták, a zenekari . árok omladozik, az egész környék elhanyagolt. Zebegényben is világítási és közlekedési gondok vannak, s így nem túl sok lehetőséget biztosít a korábbi években oly nagy lelkesedéssel megépített szabadtéri színpad. Máté János. a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője is úgy nyilatkozott a napokban, hogy a szabadtéri színpadok építése ebben a formában. egy hibás népművelési koncepció következménye volt az ötvenes évek, végén. Elnyelték a sok pénzt, de egyetlen egy sem épült fel annyira, hogy műszaki feltételei kielé- gítőek lennének. Még a legtöbb anyagi támogatást kapott gödöllői szabadtéri színpad sem használható ma már semmire. , , Nem sikerül évek óta — ez is nagy probléma — az üdülővendégek megnyerése. A népművelők és az üdülői kul- túrfelelosök kapcsolatának megteremtésére az idén újabb kísérletet tesznek, hiszen az üdülő vendégek igényelnék a színvonalas szórakozást, s a népművelők, ha közönség lenne, tudnák is ezt biztosítani. Az elmúlt években azonban nemegyszer megtörtént a Dunakanyarban, hogy a nagy régi téma. Kézzelfogható eredményekről azonban — kivéve egy-két kezdeményezést — alig-alig számolhatunk be. Megnehezíti az itt dolgozó népművelők helyzetét a feladat sokrétűsége. Mást igényel ugyanis az üdülővendég, megint mást a kiránduló, nem is beszélve a Pap-szigeten táborozó külföldiekről, akiknek különleges látnivaló kell. Természetes, hogy a vendégeken kívül gondolni kell a helyi lakosság nyári kulturális igényeire is. Igen sokan veszik ki ebben az időszakban szabadságukat, hogy élvezzék lakóhelyük nyári , öx-ömeit. Igen jelentős a vakációzó diákok száma is. Szentendrén, a járási ''ta- isács udvarán levő szabadtéri Színpadon, amely egyben kert- mozi is, kéthetenként műsort adnak. Elsősorban esztrád- müsor jöhet, számításba és sanzon-est. Ennek a színpadnak — bár nagyon szép helyen fekszik — komoly hátránya van: kicsi. A színpad felét elfoglalja a betonoszlo- pokx-a épített vetítővászon. Ugyancsak Szentendrén a tervek között szerepel még a Ferenczy Károly Múzeum szerb-kiállítása, valamint a rendszeres városnéző séta. A Pap-szigeten pedig könyvsátrat állítanak fel, amely egész nyáron nyitva tart. A városnéző séta és a múzeum nevezetességei nyújtanak élményt Visegrádon is. Dunakeszin a községi művelődési otthon most folyó át- aiakítási munkálatai során az udvart alkalmassá teszik szaköltségekkel kivitt budapesti színészek néhány ember előtt játszottak. Az ilyen vállalkozás, miután az anyagi felelősséget a községi művelődési otthonok igazgatói kénytelenek magukra venni, igen kockázatos. Ezt sajnos, már az elmúlt években is több keserves példa bizonyította. Nem sikerült még összehangolni a kirándulóhajók és a' dunakanyari kulturális programok időpontját sem. A Dunakanyar kulturális ellátása a jövőben niég az eddigieknél is nagyobb gondot okoz majd. A jövő évben megkezdődik a nagymarosi vízi erőmű építése. Sok ezer építőipari munkás érkezik majd erre a vidékié, huzamosabb tartózkodásra. Ez a sok ezer ember munka után szintén megkívánja az olcsó, de színvonalas szórakozást. Ez és a már említett meglevő problémák igénylik a minden eddiginél nagyobb figyelmet, s a lehetőségeken belül a fokozottabb anyagi áldozatot. Tenkely Miklós Tokió KÖNYV NAGYSÁGÚ TV A Sony Corporation, új, kisméretű televíziókészüléket mutatott be, amelyről azt állítja, hogy ez a világ legkisebb tv-lié szüléké. A tranzisztoros készülék méretei azonosak égy nagyobb könyvvel és súlya, telepekkel együtt mindössze 5.7 libra. ______________ A z utolsó amazonok Brazília dzsungeljeiben két kis indián amazontörzs él. A törzs tagjai kizárólag nők és gyermekek és a francia Guayana és Brazília határterületén laknak. Az amazonok békés életmódot folytatnak, halászattal és vadászattal foglalkoznak. Kitünően kezelik a lándzsát és a szigonyt. A törzs férfi tagjai az amazontelepüléstől távol élnek. Évente egyszer szabad feleségüket meglátogatni és két hétig maradhatnak nála. Párbeszéd — Halló! Halló! De nehezen veszed fel a kagylót! — I... i.. igen. — Ugye, időben hazaértél? Mi volt az iskolában? Hogy mént a biológia? Remélem, a vizsga sikerülni fog. Ebédelj meg. Elkészítettem a tűzhelyre a káposztás kockát... — Utálom a káposztás kockát és... — Még szemtelenkedsz is? ! Na. szóval. Az asztalon van a tányér és a villa. Borsot a fiókban találsz. Ja, majd elfelejtettem, a tészta előtt edd a levest, A jégszekrényben van paradicsomleves. Ne edd túl forrón. A gyufát a tűzhely fölötti tartóba tedd, — A paradicsomlevest?... — Miért... miért, mi van megint a paradicsom- levessel? Ki nem állhatom, ha nem hallgatsz végig. Borzasztó sok a gondom. Ügy fáj a fejem. És még te is bosszantasz... Semmire sem lehet téged használni, pedig már benőhetett volna a fejed lágya. —s Nem vagyok éhes... — Micsoda? Biztosan fagyiztál ebéd előtt és még ráadásul a zsebpénzed is elköltötted. Este számolunk. Egyébként nagyon rossz a modorod. A szomssédasz- szony mondta... Nem köszöntél neki megint, pedig tudod, a Giziké telefonját javítják és hozzánk fognak jönni telefonálni, amíg... A vonal másik végén kétségbeesett nyögés. — De... de drágám, hadd tegyem a másik kezembe a kagylót, már rászáradt a borotvakrém az arcomra.. ,> G. J. Minek beleszólni? — Épül a Szovjetunió legnagyobb cirkusza. Moszkva délnyugati részén, az „Egyetem” metróállomás közelében megkezdték a Szovjetunió legnagyobb, 3060 férőhelyes cirkuszának építését. A vaskupolájú, kör alakú épület jól illeszkedik a városképbe. A cirkusznak süllyeszthető arénája lesz, amely vízmedencévé változtatható. Az új cirkusz jövőre készül el. G. András szólásra jelentkezett. Akik körülötte ültek, kissé előre hajoltak, nagyon akartak figyelni. Tudták, hogy G. András most élesen. íelcsattan, mert úgysem képes elhallgatni, ami a gyárban történt. Hitték, hogy mast helyettük is kimondja véleményüket. Máskor is így szokta. Végtére tűrhetetlen, hogy ebben a gyárban mindenki azt csinál, amit akar. Tegnap a kis Faragó engedély nélkül lépett le az üzemből. Még a művezetőnek sem szólt. A kapunál pedig még csúnyát is mondott, amikor nem engedték ki. Faragó arra hivatkozott, hogy a művezető néha Modern *iő napokig is elmaradozik, azt mondja — értekezletek miatt. Bánja az ördög, mi miatt, az tény, hogy az értekezletek tömegétől nem lesz jó a minőség és tervteljesítés. Azután jó lesz, ha G. András az anyagellátás körüli cirkuszokat is odadörzsőii a főnökségnek. Elvégre tűrhetetlen, hogy még ma is hóvégi hajrákkal akarják pótolni saját lehetette nkeclés ükét. A felszólaló azonban minderről egy szót sem szólt. Röviden csak annyit mondott, hogy az ő részlegük a nehézségek ellenére is elkészül a feladatával. A többiek még akkor sem vették le szemükét G. Andrásról, amikor az már leült. Nem . hitték, hogy any- nyiban hagyja a fegyelmezetlenkedéseket, az anyaghiányt. Nahát, ez a G. Andrák, isűgtak össze és szinte ' haragudtak, amiért nem volt szószólójuk. I lyen teljes nyugodtságban telt el az értekezlet, az igazgató már fel is állt, hogy összefoglalja a tanácskozás tanulságait. Ha őszinte mert volna lenni önmagához és munkatársaihoz, bevallotta volna, hogy bizony nem sodr ösezefóglajniva 1 ója akad. G. András a következő megbeszélésen is hallgatott, azaz jelét sem adta annak, hogy mi tetszik és mi nem tetszik néki. Társai lassan hozzászoktak, hogy lehiggadt, vége annak az időnek, amikor „fejjel ment a falnak”. Mostanában csak dolgozott, szinte ki sem látszott a feje a gép mögül, mindenféléről beszélgetett barátaival, de agyári események lekerültek a napirendről. Eleinte hol erről, hol arról faggatták társai, azután ezzel is NYÁRI „OR Itt a nyár, a vidám és önfeledt szórakozás ideje. Az emberek habzsolják a nyár ezer örömét. Persze, nem mindenki mindent. Ki mit szeret. Mert a választék bőséges. Hogy csak a legnépszerűbbeket említsem: 1. A NAPOZÁS A középkori máglya elkor- csosult maradványa, melyet a mai orleansi szüzek és nem orleansiak, teljesen önként vállalnak, hogy a tortúra után a fél vállalatot üsse meg a guta barnaságuk láttán. Van úgy, hogy őket üti meg a guta, de kockázat nélkül nem születnek nagy dolgok. A művelet úgy zajlik, hogy a napozó bekeni testét különböző undorítóan ragacsos kuli- mászokkal. így fekszik a napra. Az olajra rászáll a por és a korom, amitől a test fekete less és a napozó azt konstatálja, hogy már le is bámult, pedig csak bepanirozta magát a következő sütéshez. A napozó egyed ezután lassú tűzön sülni kezd. Estére a szabadon maradt bőrfelületek vöV rösek lesznek és hólyagosak, minek következtében a napozó éjjel állva alszik, mint a söröslovalc. Másnap a hivatalban bemutatja magát és élvezi az elismerő pillantásokat. Harmadnapra bőre levedlik, foltos lesz, mint a sivatagi hiéna, de nem csügged, újra kifekszik a napra, és... az egész kezdődik elölről. 2. A FÜRDŐZÉS Az emberek egy jelentős része a meleg elől az uszodák vizébe menekül. A viz olyan hideg, hogy már a belépéskor kirázza a fürdőzőt a hideg, de mindez nem számít. Nagyokat sikonganak, amiről a tájékozatlan szemlélő azt hiszi, hogy a leejtői teszik. Közben ugrálnak, hogy meg ne vegye őket az isten hidege. Szájuk lila lesz, testük olyan libabőrös, hogy körmöt lehetne vele reszelni. Este hazamennek forró teát isznak cs megállapítják, hogy a fürdőzés csodálatosan hűsít, ime máris rázza őket a hideg. Van persze eset, hogy az uszoda vize nem hideg, ebben az esetben olyan piszkos, hogy beleüli a kanál és akkor a fürdőző nem megfázás, hanem kötőhártyagyulladás és különböző bőrnyavalyák miatt kap hideglelést. 3. TÁNC Esténként gyakorolják. Amikor a napi kánikula enyhülni kezd. a levegő hűvösödik, az emberek különböző tánchelyiségekbe tódulnak. A terem kellemesen előmelegített. A táncolok a zene hívó szavára a tenyérnyi parkettre tódulnak, egymásba kapaszkodnak, majd mosolyogva rugdalni kezdik egymást. Időnként hangosan nevelnek, hogy ezáltal több levegőhöz jussanak. A férfiak a művelethez általában zakót hordanak, miután az úgynevezett jobb helyeken a vendégek iránti utálatot úgy juttatják kifejezésre, hogy ragaszkodnak a zakóhoz és nyakkendőhöz. A nőkön nylonruha van, ami remekül tartja a meleget. A ruhák hamarosan csurom vizesek lesznek, ami nagyon egészséges, hisz az egész társaság priznicben van. A táncok szünetében az emberek sok sört isznak, hogy a következő csa-csa-csa alatt is legyen mit kiizzadni. 4. A KIRÁNDULÁS Az egész heti munkában elfáradt emberek egy része úgy pihen, hogy vasárnap kora hajnalban kel. Kialvatlanul hatalmas csomagokkal a hátán és a két kezében, optimista képpel elindul. Megy, amíg a szeme kezd kiguvadni. Ekkor le rogy egy tisztásra és kiborítja csomagjai tartalmát. Ekkor veszi észre, hogy a napolaj kiömlött és ráfolyt a kenyérre, de ez nem is baj, mert a nagy melegben a kenyér úgyis kiszáradt. Sajnos, a vaja is elolvadt és a szatyor alján egy kis tavat képezett. A kis tóban a mákosrétes összekeveredett két csomag Kossuthtal. Ilyenkor azon gondolkozik, hogy ézl a masszát elszívja vagy megegye. Többen ezt tudva, elhatározzák, hogy a helyszínen főznek. Ezek cucca még a kon- dérral és egyéb háztartási felszerelésekkel szaporodik. A menü általában pörkölt, melyet isával, porral és chomu- val ízesítenek. Csak javít a dolgon a pörköltbe hulló hangya, hőscincér és szöcske. Az esetek döntő többségében ezeket az ételeket csak főzik, de fogyasztásukra senki sem vállalkozik. Az éhes emberek a környező gyümölcsösökben zöldbarackot és zöldszilvát lopnak, ami nem éppen jó felhagytak, mert minden hiába volt. Pontosan saját magának sem tudta volna megfogalmazni, mi történt vele, mikor következett be nála a változás, csak érezni kezdte:'már nem a régi. Dehogy tudta volna valaha lenyelni, hogy a gyár szervezetlensége miatt csak hatvan százalékra teljesítették negyedéves tervüket. Most úgy tett, mintha elhinné, hogy a társ- vállalat tehet lemaradásukról. Azt sem kérdezte meg, tán arról is a másik üzem tehet, hogy későn rendelték meg a lemezeket? Neki az esztergá- lás a dolga és nem a főnökség ténykedését ellenőrizni. Úgy látszik, öregszik. Lehiggadt. bölcsebb lett. Egy-két ! esztendővel ezelőtt, amikor né- 'hányan jósolták: adod Andris még lejjebb is, csak csóválta a fejét. Nem kor, nem öregség dolga ez, hanem a vérmérsékleté — bizonygatta. — Tévedett volna? Dehogy tévedett. Éjszakánként vitatkozott magával: szólni kellett volna. így elké- nyelmesednek, azt hiszik a fegyelmezetlenek, mindent lehet csinálni, hiszen a főnökség nem lehet mindenütt ott.' Gúnyolta magát: talán megijedtél, mert kétszer is leintettek? Gyáva fickó vagyok — kínozta a lelkiismerete. Azután igazolni kezdte viselkedését: elvégzem-én a mymkám, viselje mindenki a maga felelősségét. Ha másnak nem mozog a lelkiismerete, miért az enyém lázad? Azután mi értelme is van annak, hogy megváltsa valaki a világot? I Senki nem szereti a világmeg- I váltókat. Miért éppen én okos- | kodjak mindig? M ásnap, amikor törődötten felkelt ágyából, újra a ^ csendes, a megcsendesedett G. 2 András volt. A gyárban udvariasan köszöntötték, de nem I szaladt hozzá senki ilyen vagy \ amolyan gondjával. Minek is ^szaladna? — válaszolt önnön \ kérdésére G András, nem én ^ vagyok a párt vagy a szak- 'tt szervezeti bizalmi, menjenek g ahhoz. Átöltözött és munká- i hoz kezdett. A meo soha nem ^ találhatott kifogást a munká- S iában, s épp a napokban járt \ híre annak, hosy kitüntetésre J terjesztették fel. j Csupán felesége csóválta a £ fejét, s néha-néha méltatlan- {kodott: valami nincs rendben. \ Ö úgy szerette a férjét, lán- í golóan. s azt sem bánta, ha ä néha fejjel megy a falnak, \ csak ne legyen ilyen hallga- \ tag. Szerinte az az egészséges | lelkű ember, aki törődik a vi- tággal, nem hagyják nyuaod- | ni a napi gondok és milyen (szép idők is voltak, amikor ; Andris, az örökké nyugtalan \ férje még munka után is füs- \ tölgött. Hányszor mondta ak- ! koriban neki tréfábólAndris, ! te, keresztre feszítenek, ha ! megváltod a világot! ! G. András szerette a felesé- ; gét. tudta, hogv igaza van, de \ továbbra is csak hallgatott. S • a dologban az volt a légérde- ! kesebb (vagy talán sajnálaté»- j sabb?), a főnökei soha nem di- j rcérték annyit, mint mostaná- iban. —i. —á. eledel, de az a haszna megvan, hogy az éhségtől és fáradtságtól meggyötört embereket felfrissíti és futólépésre kényszeríti. 5. A HORGÁSZÁS Ezt nem kollektiven, hanem egyedül művelik már csak azért is, mert így a horgász másnap azt mesél, amit akar. Kiül a partra és dülledt szemekkel figyeli a dugót, amely természetesen nem mozdul. Közben egy szúnyog észreveszi a horgászt és értesíti a többieket is. A szúnyogok imádják horgászokat, mert jó a vérük, jók az idegeik, és mert néni mernek csapkodni, hogy el ne zavarják a halakat. Ezért a horgászt a szúnyogok esti imájukba foglalják. De a horgászt a j halak is szeretik, mert tudják, hogy este dühében az összes kukacát a vízbe hajítja, megfogadva, hogy többet nem lesz ilyen bolond, és nem csípett magát potyán halálra. De ezen ígéretét, sem a szúnyogok, sem a halak, sem a feleségek nem hiszik el. Vázlatos tanulmányom természetesen nem tért ki az ösz- szes nyári szórakozásokra, csak a főbbeket érintette, azzal az igénnyel, hogy hézagpótló mű legyen az idegbajok eredete című most készülő \ szakmunkához. Ősz Ferenc — Miért kosaraztad ki a Pistát í — Nagyon maradi! Képzeld gyereket szeretne... (Szegő Gizi rajza)
