Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-14 / 138. szám
PEST MEGYEI VHÍG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 2 . NÁDASBAN AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEITANÁCS LAPJA Vm. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM AHA «« FILLER 1864. JÚNIUS 14, VASÄRNAP ARATÁSRA KÉSZ A BRIGÁD üzemegységenként osztják el a gépeket Csak kézzel aratható a rozs - Nyári intézkedési ten/ a ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben Szombaton délelőtt feldübörögtek a kombájnmotorok, lengtek a vágószerkezetek és zúgó hangra keltek a dobsi- nek a Ceglédi Gépjavító Állomáson. Utolsó próba alá vették a gépeket az átadás előtt. Négy kombájnt irányítottak a helybeli Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe, amely több mint 2000 hold gabona aratására készül. A négy kombájn közül háromhoz a tsz adott vezetőt és ez arról tanúskodik, hogy megfelelő számú és képzettségű szakmunkásgárdával rendelkezik. Kell is a traktoros olyan helyen, ahol brigádra való erőgép van már a tsz birtokában. Külön traktorosbrigádot is alakítottak, amely szervezettségben, teljesítményben felülmúlja a legjobb gépállomási brigádokat. Érthető ez, hiszen egy gazdaságban, a tagsággal egykenyéren dolgoznak a tsz traktorosai. Szabó Ferenc tsz-elnök és Dani Mátyás főmezőgazdász szerint már csak tíz nap van hátra az aratáshoz, mert Cegléd környékén június 22—24 körül érik kasza alá az őszi árpa. A tsz-nek 605 holdja van ebből a kalászosból és 165 hold rozs. Ezeket a területeket vágják először — géppel, vagy kézzel. Nem sokkal később az 1223 hold búza kerül sorra, majd a 113 hold tavaszi árpa, az 50 hold zabosbükköny és az ötven hold magnak való borsó. Ez utóbbi aratására lehet, hogy előbb kerül sor, de a területe nem olyan nagy, hogy különösebb gondot okozna. ha korábban érik. összesen tehát 2206 hold az aratni való. Négy kombájn, három kévekötő aratógép és két rendrearató gép áll rendelkezésre, amelyeket üzemegységek szerint csoportosítanak. Kombájnnal ki- lencszáz holdat, kévekötő aratógéppel 441 holdat, rend- rearató géppel pedig hatszáz holdat akarnak letakarítani. A fennmaradó több mint kétszáz holdhoz kézi kaszásokat kell szerződtetni, illetőleg szerződtettek is már ^ a tsz-tagok közül. ^ Mindezt a tsz nyári in- ^ tézkedési terve írja elő, tér- ^ mészetesen részletesebben. Az 4, elnök 1 és a főmezőgazdász ^ éppen erről tárgyal Kósik 4/ István traktoros brigádveze- 4 tővel. Kósik István jelenti, 4 hogy a gépek kijavítva, üzem- ^ készen várják az érést és f szerinte megy majd minden, ^ mint a karikacsapás. Azt í; érti ezalatt, hogy sikerül be- !j tartaniuk az intézkedési tér- vet. 4/ Ha a kombájnok betartják ^ a napi előirányzatot, azaz 4 y ha naponta átlag 25 hol- ^ dat learatnak, akkor az ^ aratást húsz munkanap ^ alatt fejezik be. y Az aratógépeknek napi har- 4/ mine — egyenként tíz — ? holdat kell learatniuk ah- 4 hoz, hogy tizenöt nap alatt ^ végezzenek, míg a kaszások- ^ ra napi fél holdas teljesít- ^ mény vár a 11 munkanap-^ ra tervezett kézi aratás so- ^ rán. ^ A jelentős arányú — mint- 4, egy tizenkét százaléknyi — 4, kézi aratásra elsősorban nem ^ géphiány miatt kerül sor. 4, összesen 265 holdnyi kézi jj aratást tervez a tsz ugyanis, ^ ami lényegében két munkanapot jelentene a kombájnoknak és az aratógépeknek. A borsót és a zabosbükkönyt (50—50 hold) azonban gazdaságosabb még kézzel kaszálni, mert így idejében és kevesebb veszteséggel tudják betakarítani. A rozs gépi betakarítása viszont azért ütközik nehézségekbe, mert laza, futóhomokos területen termesztik, s a gépek csak kínlódnának vele. Habár a munkák zömét, s legnehezét a gépek végzik, nem jelenti azt, hogy _ emberi kézre nem lesz szükség a gépi betakarításnál. A traktorosokon kívül kell még kiszolgáló személyzet a kombájnokhoz (kombájnonként egy fő), a magtisztító cséplőgépekhez, az aratógépekhez, a szalmalehúzáshoz, szállításhoz stb. is. összesen kilencvenkét férfi és 35 női dolgozót osztottak már be jó előre ezekhez a munkákhoz. Mindezzel az aratási előkészületek sora korántsem teljes. Probléma még a cséplőgépek, magtisztítók üzemeltetése, mert szeretnék azokat villanymotorral meghajtatni. Ehhez motorokat kell beszerezni és felszerelni. Előre kijelölték már a szalmalehúzó és a szállító erőgépeket is. Így például a szalmát két Utos- traktor húzza le, a gabonaszemet pedig négy egypótko- csis és három dupla pótkocsis vontató hordja. Az intézkedési terv külön gondoskodik a keresztrakás és az asztagolás munkáinak megszervezéséről. így minden aratógéphez hat kévdhordót és kereszt- rakót és minden osztaghoz hat asztagrakót osztanak be. A kereszteket negyven lófogat hordja, egyszerre négy aszta- got raknak és két lófogathoz számítanak egy kéverakót. Az első pillanatban furcsának tűnik az intézkedési tervnek az az előírása, hogy a szérűkhöz legtávolabb eső gabonatáblákat aratják kévekötő (Foto: Kotroczó) aki '4 A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ Számíthat rájuk a szövetkezet Állják adott szavukat — Ott vannak, ahol a legnehezebb Tekintély és bizalom a mendei Lenin Tsz-ben aratogeppel. Vajon nem nene- zíti meg ez az asztagba hordás munkáját? — Azt valóban megnehezíti — mondja Dani Már tyás — de ennél a hátránynál sokkal nagyobb lenne az, ha télen a szalmát kellene onnan behordani. Fogatunk van elég, s nyáron jobbak is az utak, na meg csépelet- lenül több szalmát is lehet egy kocsira felrakni, mint elcsépelve. Azonkívül az a fő érvünk a nyári behordás ilyen szervezése mellett, hogy gondolnunk kell az emberekre: télen, hóban, viharban nagyobb megpróbáltatást jelent a dolgozóknak ez a munka. Az emberekről való gondoskodás jegyét megtaláljuk a többi munka szervezésénél is. Előre tudják *a vízhordás, ebédellátás módját,' s nem utolsósorban azt is, hogy mit kapnak nehéz munkájukért a kézi aratók. Noha a közös jövedelem növelése a fő dolog, nem verik fogukhoz a garast, amiről tudják, hogy azé, aki megtermeli. így aztán arra is gondoltak, hogy minden tsz-tag, aki arat, idejében megkapja a neki járó természetbeni munkadíjat. Nem kivételek ez alól a cséplőgépekhez szerződött tsz-tagok sem. Lassan lehajtja fejét az őszi árpa, szőkülni kezd a rozs és másfél hét múlva kezdődik az aratás. Emberek százai kezdik majd hajnalban a munkát és végzik napestig fáradhatatlanul a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Mindig híresek voltak a Vörös Csillag tagjai arról, hogy jókedvvel, egy akaratúan kerekedtek felül a munkacsúcsokon. ___________ N. L M a választások Csehszlovákiában Vasárnap az urnák élé járul Csehszlovákia népe, hogy megválassza küldötteit a nemzetgyűlésbe — Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Tanácsba is — a nemzeti bizottságokba és döntsön a járásbíróságok tagjairól. Szorult helyzetbe került április közepén a mendei Lenin Termelőszövetkezet. A földek egy része még víz alatt állt* a munkák összetorlódtak, a szántás-vetés befejezésének határideje rohamosan közeledett. Bárhogyan számolt is az elnök meg az agronómus, úgy látszott: május közepénél előbb nem tudják földbe tenni a magot. Ekkor indítványozta a pártvezetőség, hogy a kommunisták kezdeményező részvételével a fogatok, gépek alapos kihasználásával április 25-re fejezzék be a tavaszi tennivalókat. A szakvezetés, ismerve a vigasztalan körülményeket, joggal vonhatta kétségbe a merész elképzelés realitását. Fazekas Károly, az elnök sem gondolhatta komolyan, hogy ilyen rövid idő alatt megbirkózzanak a temérdek munkával. A kommunisták viszont állták a szavukat — mozgósítva a tsz tagjait — ismét bebizonyították, hogy még a lehetetlennek tűnő feladatok megoldására is képes az összefogás. A szövetkezet két nappal az irreálisnak ítélt határidő előtt, a járásban a legelsők között befejezte a szántást- vetést. Hogy sikerült ez? Úgy, hogy a vitatkozás, huzavona helyett mindannyian megfogták a munka boldogabbik végét: kommunisták és pártonkívüliek, beosztottak és vezetők mind kimentek a földekre. A párttitkár - odaállt a vetőgép mögé, farosnak, a brigád vezetők versenyre keltek a tagokkal. A példa ugyan kiragadott, de jó néhány ehhez hasonlóval bizonyíthatnánk, mit jelentett a mendei Lenin Termelőszövetkezetnek a kommunisták példamutatása. Akárcsak a szomszédos közös gazdaságok, a mendei tsz is sok nehézség után, gyakori buktatókkal jutott el a kibontakozáshoz. A község átszervezését követő első esztendőben csak 14 forint jutott egy-egy munkaegységre. A következő év már 22 forintot hozott, tavaly pedig 31,29 forintra növekedett a munkaegység értéke. Ha szerény számok is ezek — de a közös vagyon évről évre való gyarapodása mellett a szövetkezet egyenletes fejlődését jelzik. Ebben pedig a tagok odaadó munkája mellett a szövetkezet maroknyi kommunistájának is része van. Morvái István párttitkár szívesen beszél a szövetkezet most már egyre erőteljesebb fejlődéséről, arról, hogy végre a maguk lábára szeretnének állni, nem vesznek igénybe állami segítséget és hogyan képzelik jövőjüket. Viszont halkabbá válik a szava, amikor a kommunisták szerepéről kellene beszélnie. BÚCSÚ AZ ISKOLÁTÓL * ; Pénteken még az érettségi lázában égett az \ ácsai Bolyai János gimnázium IV. a. osztá- < lya, tíz lány és tizenhat fiú, de szombaton ! már megnyugodva álltak az iskola udvarán. ! s hallgatták az igazgató, Péter Domokos bú- ! csúzó szavait. : — Most elköszönünk tőletek, ahogyan elí köszönünk az iskola minden diákjától. Nek- ! tek azt mondjuk: további jó utat, sok sikert ; az élethez, a többieknek: viszontlátásra szep- \ temberben. \ Az ünnepség rövid volt, de a hangulat ün- \ nepélyes. Méltó befejezése egy dolgos, mun- \ kás esztendőnek. Azaz... Igaz, hogy elhang- | zottak a búcsúzó szavak, de azért a munka ! mégsem fejeződött be teljes egészében. Ked- \ den a IV. b. osztály áll az érettségi bizottság ; élé, hogy számot adjon négy esztendő munká- í járói. Érthető tehát, ha a negyedik bé-sek ; arcáról még hiányzik a derű, az elégedettség, í s ha szavakban nem is mondják, de maguk- ; ban némi irigységgel gondolnak az a-sokra, \ akik már túljutottak az érettségi nagy erő- ! nróbáján is. A három tiszta ötös tanulóra. ! Kovács Mártára, Máté Sándorra és Tóth Má- ! riára és a három jeles rendűre: Baji Pistára, í Kovács Palira, Máté Terire. \ A IV. a. osztály sikerrel jutott túl az utol- ! só nagy akadályon: valamennyi tanuló érstt- \ nek bizonyult a vizsgák során. De a látszólag í nyugodt, elégedett tekintetek mélyén sokak { szemében már ismét ott bújkál az izgalom; | nemsokára újabb nagy erőpróba következik: | felvételi a főiskolákon, egyetemeken. Az osz- '■ tályból tizenegyen tanulnak tovább. Közülük az említett hat jeles tanuló pedagógusnak készül. A két nenyedik osztályból — összesen öt- venhatan vannak —, harmincán jelentkeztek egyetemekre, főiskolákra. Közülük tizenkilencen kívánnak pedagógusok lenni — tizenhat lány és három fiú. Orvos, gyógyszerész — ellentétben az előző évek tömeges jelentkezésével —, egy sem. Műszaki mérnöknek három, technikusnak egy. agrármérnöknek pedig két diák készül. De nemcsak a negyedikesek búcsúztak ezen a napon az alma mater falaitól, az őket idefűző emlékektől, búcsúzták az egyik második osztály diákjai is. Szeptembertől kezdve az addig felépülő új dabasi gimnáziumban tanulnak már tovább s így kevesebb utazásban, több szabad időben lesz részük. De könnyebb lesz a munka az ócsai gimnáziumban is, csökken az osztályok zsúfoltsága, a menza pedig minden utazó diáknak meleg ebédet biztosít majd. Az ünnepség befejeződött, az 1963/64-es tanév ezzel hivatalosan véget ért, de a munka azért megy tovább, A IV. b. érettségi vizsgái után tizenhat „öreg diák” ül majd be az iskola padjaiba, hogy maturáljon, a hónap végén pedig több, mint hetven levelező hallgató osztályvizsgái következnek. S ami ugyrnesak vizsgának számít: egy hete megkezdődött már a negyven esztendős iskolaépület teljes felújítási és tatarozási munkálata. Kicserélik az öreg épület tető- szerkezetét, korszerűsítik világítási és fűtési berendezését, hogy a szeptemberben kezdődő új tanévben frissen festett falakkal, megszépült köntösben fogadhassák a régi és az új diákokat. — P — No, pedig erre nincs oka, hisz mindenki tudja a környéken, de különösen a faluban, hogy a szövetkezet pártszervezete jól dolgozik, betölti hivatását. Jelenleg a mendei termelő- szövetkezetben 24 párttag és két tagjelölt dolgozik. Rövidesen két új jelentkező kerül a taggyűlés elé. A kommunisták egyik legfontosabb feladatuknak tekintik, hogy valamennyien rendszeres pártmunkát végezzenek. Minthogy a szövetkezet még nem . tartozik az erősebb gazdaságok közé, tevékenységük arra irányul, hogy pártmunkájukkal is a gazdasági megerősödést szolgálják. Szirony János, állattenyésztési munkacsapatvezető a sertésgondozók közvetlen munkáját irányítja. Az idén 900 darab malac felnevelése tartozik többek között a keze alá, s neki is nagy része van abban, hogy Gazsi Istvánná és Lilik Pálné gondos munkája eredményeként félszázalék körül van az elhullás. A tehenészetben Hajdú Ferenc munkacsapatvezető képviseli a pártalapszervezetet. A növénytermesztésben Gulyás Mihály vezetőségi tag a felelőse annak, hogy a területeket pontosan kiosszák a vállalóknak, időben megkezdjék a növényápolást, ne vénülhessen odakinn a tarlón a lekaszált fű. Gutái István tsz-elnökhe- Iyettes mint párttag is nagy felelősséget érez a vezetőség munkájáért. Havonként rendszeresen beszámol a pártvezetőségnek a tapasztaltakról, szóvá teszi a hibákat, javaslatot tesz, milyen intézkedésekkel lehet hatékonyabbá tenni a vezetést. Májusban az utolsó pártvezetőségi ülésen az ő javaslatára emelték fel a tehenészetben dolgozók célpré- miurűát. Ifjú Badacsonyi Fe- rencné főkönyvelő-helyettes a könyvelésben végzi pártellenőrző és a könyvelést segítő pártmunkáját... Eleinte akadtak a tsz-ben, akik kétkedve, bizalmatlanul fogadták a kommunisták segítségét. Ma már tekintélyük van a párttagoknak. Tudja (Folytatás a 6- oldalon)
