Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-12 / 109. szám

1964. MÁJUS 12, KEDD r»*< Htcrn kJCMop NAGYGYŰLÉS A SPORTCSARNOKBAN . _ • k éé, a demokráciáé, és a szo­cializmusé a jövő. (Folytató» a 2. oldalról) a szocialista világrendszer lé­tezéséből adódik. A korszerű népgazdaság nem fejlődhetik a nemzeti megkötöttség kere­teiben. Éppen a szocialista fel­tételek között vezet a terme­lőerők gyors fejlődése a gaz­dasági élet növekvő interna- cionalizásához. Internacionalista köteles­ségünk, hogy a nagy egész érdekeit mindig szem előtt tartsuk, mert ugyanakkor ez a legjobb útja annak, hogy nemzeti érdekeinket megóvjuk. Miben áll az NDK nemzeti politikájának lényege? A bé­ke biztosításában, a leszerelés révén és a két német állam kormánya, valamint az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus között az egyenjogú­ság alapján folytatott tárgya­lások útján a normális kap­csolatok helyreállításában. Az NDK az értelem és jó­akarat szellemében javaslato­kat intézett a bonni kormány­hoz. Javasolta, hogy mindkét német állam mondjon le az atomfelfegyverzésről, beleért­ve a sokoldalú atomhaderőben való részvételt is, hogy kezd­jék meg a fegyverkezés befa­gyasztását és hogy a két né­met állam kormánya tárgyal­jon a kapcsolatok normali­zálásáról. A Német Demokra­tikus Köztársaság népi kama­rájának, államtanácsának és kormányának politikája teljes egészében megfelel a Szov­jetunió nemzetközi politiká­jának és a Magyar Népköztár­saság kormánya békepolitiká­jának. A nemzetközi helyzet fejlő­dése teljes egiészében igazolja az 1957. és 1960. évi moszkvai nyilatkozatokban foglalt meg­állapítások helyességét: te­kintettel a szocialista országok befolyására és erejére, meg­van a lehetőség a háború ki­törésének megakadályozására és a békés egymás mellett élés végleges győzelmére. A nemzetközi erőviszonyok hatására az imperialista álla­mok felelős politikusai kezdik felismerni, hogy a vitás nem­zetközi kérdéseket békésen kell megoldani. Néhányan már felismerték azt a veszélyt, hogy korszakunkban minden háború atomháborúhoz vezet­het, amely őket és társadal­mukat elsöpörné a földről. Ezért az imperialista orszá­gok uralkodó osztályainak jó­zanul gondolkodó képviselői­ben erősödik az a hajlandó­ság, hogy néhány lépést te­gyenek az enyhülés felé, s ugyanakkor az Egyesült Álla­mok vezető képviselői által ki­agyalt recept szerint váltakoz­va folytatják az együttműkö­dés és a konfliktusok politi­káját. A békét fenyegető veszély még nem szűnt meg! Ez kü­lönösen megmutatkozik a nyu­gatnémet imperialisták és mi­litaristák agresszív revanspoli- tikájában, ugyanakkor abban a veszélyes politikában is, amely bizonyos USA-körök ál­tal a szocialista Kuba terüle­te felett végrehajtott provo­kációs repülésekben nyilvánul meg. Ezért teljesen egyetér­tünk Hruscsov elvtár'snak azokhoz a körökhöz intézett figyelmeztetésével, amelyek azt gondolják, hogy a békés egymás mellett élés elveit csu­pán a nagy államok kapcso­lataiban kell elismerniök és ugyanakkor megsérthetik a kis államok szuverenitását, függetlenségét és beavatkoz­hatnak belső ügyeikbe. Az SZKP volt és marod a kommunista világmozgalom élcsapata sen a két szuverén német ál­lam létezésének — nemzetkö­zi jori elismerését. A Német Demokratikus Köztársaság történelmi kötelességének tekinti az egész német nemzet békés fejlődésének biztosítását és a jövő egységes szocia­lista Németországa alap­jainak megteremtését. Biztosak vagyunk benne, hogy egész Németországban a bí­Kapcsolotaink minden területen jól fejlődnek Kedves barátaink és elvtár­saink! Tanácskozásaink során tel­jes volt az egyetértés abban, hogy a második világháború maradványainak felszámolása, a német békeszerződés meg­kötése, a nyugat-berlini hely­zet normalizálása sürgős fel­adat. A második világháború maradványai állandóan mér­gezik a nemzetközi légkört. Különösen nagy jelentősége van Nyugat-Berlin damilitari- zált, semleges, szabad várossá nyilvánításának. Az önök szép országában tett látogatásunk sopán sok szó esett a két ország kapcsolatai­nak további elmélyítéséről. Mély megelégedéssel állapít­hatjuk meg, hogy kapcsola­taink minden területen jól fej­lődnek, amint ez barátok kö­zött szokásos. A Német Szocialista Egység­párt — hasonlóképpen, mint a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt és más marxista —leninista pártok — azt a fő irányvonalat követi, ame­lyet a moszkvai tárgyaláso­kon kollektiven kidolgoztak, közösen elhatároztak, amelyet széles körű tapasztalataink igazoltak és amely harcunk során is helyesnek bizonyult. Következetes békepolitikánk a Német Demokratikus Köz­társaságban és a Magyar Nép- köztársaságban, a szocializmus építésében elért sikerek, mind­két ország szilárd nemzetközi helyzete erről tesz bizonysá­got. Kedves magyar barátaink! Kívánjuk önöknek, a fővá­ros dolgozóinak és az egész magyar népnek, hogy további nagy sikereket érjenek el a szocialista építő munkában. A | Német Demokratikus Köztár- ; saság, dolgozói testyérj sző- j vétségben harcolnak önökkel 1 a közös célokért. Hosszan zúgott a taps Wal- j tér Ulbricht beszéde után. A | lelkes hangulatú baráti nagy- , gyűlés Venéczi János zársza- ! va után az Internacionálé I hangjaival ért véget Pozsar Jánost kidobták. Mondhatnánk úgy is, hogy felmondtak neki, vagy hogy elbocsátották. De ez nem fedné pontosan a valóságot. Az igazság az, hogy kidob­ták. Mégpedig Cegléden, a Gerje—Perje Vízgazdálkodási Társulattól, ahol betanított munkás volt, ez év január másodikéig. Azóta, a koráb­bi havi ezerötszáz-ezerhat- száz forint helyett, a Nagy­kőrösi Ládagyárban van, ha­vi ezerkettőért. Miért dobták ki? Talán rosszul dolgozott? Nem, ilyes­miről szó sincs. Soha, senki nem panaszkodott rá. Hanem csupán szerződésben volt, te­hát egyoldalú felmondással azonnal el lehetett küldeni. Indok is volt erre: szerződé­sét „létszámcsökkentés” miatt nem hosszabbították meg. Ravasz, de egyszerű indok, sokminden belefér és egé­szen jogosnak látszik. Volta­képpen nincs ellene apelláta. Papírforma szerint a szer­ződéses alkalmazottat bár­mikor ki lehet tenni. Csakhogy... csakhogy az élet nem a papírforma sze­rint megy. Az élet ritkán fér bele a holt papírokba. Pozsár Jánost jogszerűen bár, de igazságtalanul küld­ték el. Érezte ő ezt, s elke­seredett szavakkal fordult szerkesztőségünkhöz. Nem pa­naszkodott, hanem vádolt. Tömören, világosan. Meg­írta, hogy állapotos volt a felesége, két hónappal a szülőotthon előtt, tudták ezt a vállalatnál, mégis elküld­ték. Létszámcsökkentésre hi­vatkoztak, közben pedig nem az a munkahely szűnt meg, ahol ő dolgozott, hanem egy másik. Elküldhettek vol­na fegyelmivel sújtott, fe­gyelmezetlen embereket, vagy család nélküli legényeket, mégis őt rakták ki. Miért? Szerinte Kertész Dezső, a nagyhatalmú kútfúró mester személyi bosszúja miatt... Levele végén igazságot kér magának, azt kéri, hogy mi­előbb visszakerülhessen a társulathoz, mert „szeretné letenni a nyolc általánost, majd a szakmunkás-tanfolya- mot, mert nagyon megsze­rette a kútfúró szakmát...” Hát igen, Pozsár Jánossal méltánytalanul jártak el, s amit a bosszúról ír, az csak amolyan védekezés, de vé­gül is a vállalati érdek a döntő — vethetné ellen bár­ki az oly sokszor hallott ma­gyarázatot. Csakhogy ... csak­hogy Pozsér János kidobása körül másféle bibi is akad. Jelesen az, ami legalább is furcsa, hogy Pozsár Jánost — mielőtt kidobták — más­fél hónappal korábban vet­ték fel munkahelyén a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt tagjelöltjeinek sorába. Vajon mi a véleménye er­ről a Gerje—Perje-cég párttit­kárának, Farkas Zoltánnak? Lényegében semmi. A tagje­lölt felvétellel ma is egyetért, hiszen ő volt Pozsár egyik ajánlója. Az elbocsátáshoz pe­dig nem tud hozzászólni, mert vele a felmondást senki meg nem tárgyalta. Mintahogy azt is csak szomorú mosollyal tudja regisztrálni, hogy a tár­sulat néhány kommunistája közül Pozsáron kívül még kettőt elbocsátottak. Végül is, miért dobták ki Pozsárt a vízgazdálkodási tár­sulattól? Minden jel szerint azért, mert Kertész Dezső, a kútfúró mester megharagu­dott rá. És miért haragudott meg a mester az egyszerű munkásra? Nincs kizárva, hogy azért, mert az fennhan­gon megmondta: a társulatnál visszaélések folynak, becsap­ják a tsz-eket, s ennek éppen Kertész a tettese. S hogy mit szól ehhez Kertész? Jószeri­vel semmit, mert a társulat­tól „hozzájárulásra” enyhített fegyelmivel azóta őt magát is elküldték. Tehát mégis szél zörgette a harasztot. Persze, ma még nem tudjuk véglegesen, hogy a — különben ugyancsak ala­pos — vádakból pontosan mennyi az igaz. Megmarad-e a fegyelmi színvonalán, vagy pe- : dig kitelik belőle egy bűnvádi eljárás anyaga? Ezt most már a rendőrség kutatja. De hogy Pozsár Jánosnak igazsága volt, annyi szent. Mert ha nem így lenne, akkor Kertész Dezső ma is Cegléden dirigálna és intrikálna. A fél igazság tehát már megszületett. A végső kérdés pedig ezekután önmagát kí­nálja. Ha a visszaélésekkel terhelt kútfúró mester dobta ki a társulattól a neki nem tetsző munkást, s ezután ön­magának is a távozás hímes [ mezejére kellett lépnie, nincs- e itt az ideje, hogy a Gerje— Perje Vízgazdálkodási Társu­lat vezetősége fontolóra vegye: a meghurcoltnak teljes igazsá­got kellene szolgáltatni, ma­gyarán mondva, Pozsár Já­nost a társulathoz vissza kel­lene venni? Mert itt nemcsak Pozsár Jánosról van szó. Története, sajnos, még sok helyütt elég­gé tipikus. Kinyitotta a szá­ját, megkapta a magáét. De nincs-e itt az idő és az alka­lom arra, hogy ezzel a „ne szólj szám, nem fáj fejem” elv­vel ezúttal kissé szembe szálljunk? Mert el ne feled­jük: az ilyen ügyek igy, vagy úgy bátorítást jelentenek. Bá­torítást, vagy a pénzharácso- lás közben embereken átgázo­ló becstelen alakok, vagy az igazságáért bátran, becsülete­sen, nyíltan kiálló emberek számára! Firon András Nagyobb jogkörrel - még alaposabban Megyénk népi ellenőreinek megbeszélése Befejeződtek a magyar és a német párt- és kormányküldöttség tárgyalásai Hétfőn befejeződtek a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségeinek tárgyalásai. A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson részt vettek a kül­döttségek tagjai és szakértői. Sajnálatos, hogy abban a helyzetben, amikor a békeharc erőit új eredmények elérésére kell tömöríteni, a kínai vézétök kalandor- politikájukkal nagy káro­kat okoznak a béke, a de­mokrácia és a szocializ­mus ügyének. Határozottan visszautasítjuk azt a politikát, amely arra irányul, hogy a kommunista világmozgalom fő irányvona­lát a kispolgári nacionalizmus és nagyhatalmi sovinizmus an- timarxista platformjával he­lyettesítsék és szétszakítsák a kommunista világmozgalmat. A Szovjetunió Kommunista Pártját, a Központi Bizottság első titkárát, Hruscsov elvtár­sat és a párt békepolitikáját ért rágalmazó támadásokat nem kevésbé határozottan visszautasítjuk! Bennünket a barátság őszinte szálai fűznek a Szov­jetunió Kommunista Párt­jához és Nyikita Szergeje- vics Hruscsov elvtárshoz. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja volt és marad a kommunista vi­lágmozgalom élcsapata! A béke, a demokrácia és a szocializmus eszméinek of- fenzívájához az SZKP nyúj­totta a legnagyobb segítsé­get a marxizmus—leniniz- mus alkotó alkalmazásával. Senki sem tántoríthat el bennünket a Szovjetuniótól és a Szovjetunió Kommu­nista Pártjától! Országaink párt- és kor­mányküldöttségei teljes mér­tékben megegyeznek abban, hogy Nyugat-Németország be­vonása a sokoldalú NATO- atomhaderőbe a nemzetközi helyzet veszélyes kiéleződé­séhez vezet. Az olyan há­borús bűnösök, mint Trett- ner — aki a bonni re- vansista hadsereg élén áll —. atomfegyverekhez akar­nak jutni. A tartós béke biztosítása csak akkor lehetséges, ha a bonni revanspolitikának vé­get vetnek és a bonni kor­mányt a békés egymás mel­lett élés politikájára kény­szerítik. A nemzetközi enyhülés meg- | akadályozására Nyugat-Né-1 metország ura-kodó körei min- | dent megtesznek. Céljuk, hogy í megakadályozzák a második | Világháború eredményeként | létrejött realitások — különö- * 1 Hétfőn délelőtt a megyei tanácsháza üléstermében érte­kezletre gyűltek össze a me­gyei, járási és városi népi el­lenőrzési bizottságok tagjai, hogy megtárgyalják a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának és a Mi­nisztertanácsnak a népi el­lenőrzés munkájával kapcso­latban közelmúltban hozott határozatait. Az ülést Balassa Béla, a megyei népi ellenőr­zési bizottság elnökhelyettese nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket, akik között he­lyet foglalt Cservenka Ferenc- né, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Pest me­gyei Pártbizottság első titká­ra, Varga György, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke, Varga Péter, a megyei tanács vb-elnöke és dr. Bo- zóky István Pest megye fő­ügyésze. Forgács József, a Pest me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke tartotta meg ez­után beszámolóját. Ismertet­te a párt Politikai Bizottsága és a Minisztertanács határo­zatait, rámutatva, hogy a népi ellenőrzési bizottságok az el­telt nyolc évben, megalakulá­suk óta, eredményes, hasznos mun­kát végeztek, a népgazdaságunk különböző ágazataiban mutatkozó hibák, visszásságok megszüntetése érdekében. Ezzel váltak érde­messé arra az új meghatáro­zásra, amely szexint tevékenységük a dolgozó tömegek bevonására épülő állami ellenőrzésnek te­kintendő. Az új határozatok nyomán megnőtt a népi ellenőrzés je­len tősége, kibővült a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizottság jogköre. Az új jogkör értei­mében bizonyos esetekben az ellenőrzés hatékonyságának növelése és az állami fegye­lem erősítése érdekében a KNEB egyes dolgozókat — az országgyűlés, az Elnöki Ta­nács és a *Minisztertanács ál­tal megválasztott, kinevezett, vagy velük egy tekintet alá eső személyek kivételével — állásukból felfüggeszthet. E jogkör abban az esetben ille­ti meg a KNEB-et, ha a vizs­gálat megállapítása szerint bűncselekmény alapos gyanú­ja forog fenn, vagy súlyos fe­gyelmi vétség gyanúja miatt kerül sor eljárásra. Gyako­rolhatja a KNEB ezt a jogkö­rét azokkal szemben is, akik a népi ellenőrzés vizsgálatát, illetve törvényes hatáskörében folytatott tevékenységét szán­dékosan gátolják, a szükséges adatok szolgáltatását alapta­lanul megtagadják, szándéko­san valótlan adatokat szolgál­tatnak, a vizsgált szerv dolgo­zóit felvilágosítások megadá­sától eltiltják, vagy megfé­lemlítik. Hangsúlyozta ezután: a jö­vőben több időt kell szentelni a lakosság által tett közérde­kű bejelentések és panaszok vizsgálatára. Rámutatott: mind szélesebb tömegeket kell bevonni a közügyek intézésé­be, a társadalmi ellenőrzésbe. Ennek egyik módja a sajtó nyilvánosságán kívül az üze­mi gyűlések, ankétok nagyobb számú megtartása. A beszámoló után a járási népi ellenőrzési bizottságok vezetői, illetve társadalmi munkatársai szólaltak fel és mondták el tapasztalataikat. < P. fi ' - ' - » V ■ ■- |- , "S" v (Foto: Csepregi) BALLAGÁS Ballag már a vén diák... Vác utcáit is betölti ezekben a napokban a végzősök éneke. Képünkön a közgazdasági technikum búcsúzó diákjai í NEMCSAKPOZSÁR JÁNOSRÓL VAN SZÓ!

Next

/
Thumbnails
Contents