Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-12 / 109. szám

«Sr HEGYEI <cJ£írlap 1964. MÁJUS 13, KEDD Több iparengedély = jobb szolgáltatás A kisiparosok megyei értekezlete Választmányi értekezletet tartottak hétfőn Pest megye kisiparosai. A megyei vezető­ség beszámolóját Szász György, a KIOSZ Pest megyei titkára ismertette. Beszéde be­vezető részében megállapítot­ta, hogy ma jobban megbecsülik a kisiparosokat, mint akár egy vagy két esztendővel ezelőtt is. A kisiparosság által élvezett megbecsülés azonban kötele­zettségekkel is jár. Ez idén 222 millió forint értékű munkát kell elvégezni. Ez az összes szolgáltatás 64 százaléka. Van bőven tennivaló, ha a kívánal­maknak eleget akarnak tenni. Feltétlenül el kell ómi, hogy az eddiginél több kisiparos vállaljon kötelezettséget; ha hívják, mindig rendelkezésre áll apró-nagyobb munkák el­végzésére. A beszámoló a legjelentő­sebb eredményként könyvelte el, hogy sikerült megállítani a megyei kisiparosok létszámá­nak gyors csökkenését, sőt már valamelyes javulás mu­tatkozik. Több mint negyvenen kaptak ipari igazolványt, másodállásként, szabad idejük hasznosítására. A felsoroltak ellenére sem ki­elégítő a helyzet. Sok faluban hiányzik a fodrász, a szerelő és az építő kisiparos. Orvos­lása: megszüntetni az engedé­lyek kiadását gátló rendelke­zéseket. Szervezeti és .itatási gon­dokról szólva Szász György elmondotta: fél év alatt hét helyen szeiveztek KIOSZ-aka- démiát, ezeken több mint ezerháromszáz kisiparos vett részt. Ugyanakkor elégte­lennek ítélte a szakmai to­vábbképzés mértékét. A legki­sebb faluban is megtalálni a rádiót, a tv-.t, a modern gépe­ket és ezek javításához már nem elegendő a régi szaktu­dás. A különböző szakmákat 836 ipari tanuló sajátítja el. A javítási és szolgáltatási mun­kát segíti, hogy jóformán alig van olyan anyag, amelyből a kisiparosok igényeit ne tudnák kielégíteni, tehát a jó munka feltételei nagyrészt biztosítot­tak. Több küldött kért szót helyeselve a munka elvég­zését könnyítő jó anyag- ellátást. Kifogásolták, hogy egyes he­lyeken még mindig akadályo­kat emelnek az iparengedé­lyek kiadása elé, holott ez a lakosságnak is érdeke lenne. Sürget az idő, sok a tenni­való az építőipari munkáknál. Ha az Építésügyi Miniszté­rium nem köti magát a mes­tervizsgához, a kisipari enge­délyek kiadásánál, úgy segéd­vizsgás munkások sok ház ja­vítását, tatarozását elvégez­hetnék. A lakosság ilyen irá­nyú kéréseit ma csak részben tudják teljesíteni. A választmányi értekezleten különböző jutalmakat nyújtot­tak át a legjobban dolgozók­nak. A megjelentek elfogad­ták a beszámolót és az előter­jesztett határozati javaslatot. (t- gy.) Több mint száz asszony ülteti a palántákat a zsám- boki Petőfi Termelőszövetke­zet határában. Április 24-re a kora tavaszi szántás-vetést befejezte a termelőszövetke­zet, s 30-án kezdtek az asszo­nyok a palánták klül.tetéséhez. Az idén 780 holdon kertészke­dik a tsz, túlnyomórészt pa­radicsomot. paprikát, uborkát, korai burgonyát és zöldborsót termelnek'. A tagok most min­den tőlük telhetőt elkövetnek, hogy gondos munkával ala­pozzák meg a ió terméskilátá­sokat. Dolgoztak május else­jén is és a vasárnapokat is munkával töltik. Dr. László Domonkos, a szövetkezet elnö­ke elmondotta, hogyha az idő kedvez, május 15-ig befejezik a palánták kiültetését.--------r K evesebb jelentés, több segítség Hathatósnak ígérkező intézkedések a tsz-ek gazdálkodásának fejlesztésére a dabasi járásban A múlt gazdasági év ta­pasztalatai arra késztették a Dabasi Járási Pártbizottság és a járási tanács végre­hajtó bizottságát, hogy tü­zetesen megvizsgálják o mér­leghiányos és gyenge tsz-ek- nél egyrészt a rossz ered­mények okait, másrészt, hogy milyen intézkedések szüksé­gesek gazdasági helyzetük mielőbb megszilárdítására. A vizsgálatok alapján ké­szült jelentést a járási ta­nács ülése tudomásul is vette. Amint a járási tanács ülé­se megállapította, a hibák oka a tsz-vezetők gyenge­sége, határozatlansága, a ter­melést befolyásoló fontos té­nyezők figyelmen kívül ha­gyása, megoldatlan üzem- szervezési problémák, a bi­zonylati fegyelem lazulása, a közös tulajdon vedelj méirck hiánya és a költr ségek növekedése. A KIS FELADATOK A földművesszövetkezetek felvásárlási tevékeny­ségének vannak kisebb jelentőségű, de mégsem elha­nyagolható ágazatai is. Ilyen például a méhészeti szak­csoportokkal, s a méhészekkel való foglalkozás, a ke­resett, s igen egészséges ízesítő, a méz felvásárlása. A törteli méhészszakcsoport tizenkét tagú. A helyi föld­művesszövetkezet negyvennyolc mázsa mézre kötött velük szerződést, s még több olyan földművesszövetke­zet van a megyében, amely kellő figyelmet fordít arra, hogy az ilyen „mellékes” felvásárlási tevékenység se szenvedjen csorbát. A méz-, a tojásfelvásárlás, a nyúltenyésztés, a bő­rök megvétele mind mind aprónak tűnő dolog, de az országos egészet tekintve, az össz-szükségletet figye­lembe véve: nem az. Ezért nemcsak néhány, hanem minden földművesszövetkezetnek figyelmet kell for­dítania az ilyen kis feladatokra is, ahogy azt Törteién tették. re. Havonta egy-egy tsz- ben az osztály szakelőadói­ból alakult brigád megvizs­gálja a vezetési és üzem- gazdasági módszereket. A vizsgálat eredményét érté­kelő megbeszélésen a tsz vezetőin kívül a községi pártszervezet titkára és a községi tanács elnöke is je­len lesz. Tekintettel a mezőgazda- sági osztály ily módon meg­növekedett munkájára, a já­rási tanács vb mentesíti az osztályt minden nélkülözhe­tő adminisztratív munkától és jelentéstételtől. Ezáltal a mezőgazdasági osztály szakemberei a helyszí­nen rendszeresen és job­ban segíthetik, irányít­hatják a tsz-ek munká­ját és. az előXofduló. :hibákat még idejéSöráh észrcveheíik, nyomban orvosolhatják. Mind­ezzel kétségkívül sokban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az idén a dabasi járásban javuljon a termelőszövetke­zetek gazdálkodása. twwLWwwwwwwww^vwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwww.wwwwwwv' JUBILEUM Századszor jelentkezik a Kincses Könyv Ünnepi eseményéhez érke­zet. a falusi dolgozók népsze­rű Kincses Könyv sorozata. 1957-ben jelent meg először és azóta évente általában 12, vagy ennél több szépirodalmi mű jutott el az olvasók kezé­be. Ha most visszatekintünk, el­mondhatjuk. hogy helyes utat választott a szövetkezeti könyvterjesztés, amikor ezzel a sorozatával kopogtatott a falusi emberek ajtaján; A Kincses Könyveken keresztül tízezrek ismerkednek meg ha­vonta olcsó, hatforintos áron a mai magyar és a világiro­dalom legjelesebb alkotásai­val. Nem túlozunk, ha megálla­pítjuk, hogy a sorozatnak már kialakult olvasótábora van; szeretik, igénylik és várják minden egyes új kötet jelent­kezését. Csak pár nagyszerű kiad­ványt említünk itt meg az ed­dig megjelentek közül. S ha már felsorolunk, akkor először Jókai Mór műveivel kezdünk, a Három királyok csillagával, az Uj földesúrral, a Szegény gazdagokkal és Móricz Zsig- mond regényeivel; a Forró mezőkkel és a Pillangóval. Ugyancsak nagy sikere volt a mai magyar irodalom jeles al­kotásainak, Illés Béla Kárpáti rapszódiájának, Szabó Pál; Talpalatnyi földjének, Illyés Gyula: Puszták népének és Mesterházi Lajos nagysikerű alkotásának, a Pár lépés a ha­tárnak. I Szép számmal találkozha­tunk a sorozatban a világiro­dalom legremekebb alkotásai­val is. így Diderot: Az apáca, Polevoj: az Egy igaz ember, Gorkij: Anya, Csehov: Dráma a vadászaton és Jan: Batu khán című könyvével. A századik Kincses Könyv a nemrégen Nívó-díjjal kitünte­tett Takács Imre: A csillagok árulása című regénye. A szer­ző két fiatal megrázóan szép lírai szerelmén keresztül mu­tatja be a felszabadulás előtti falusi életet. A történetben egymást váltogatják a felcsil­lanó öröm és a szívszoronga­tó szomorúság képei és a meg­rázó szerelmi történeten ke­resztül a szerző megláttatja az olvasóval a summások, a nincstelenek sanyarú életét. Zöldrák exportra A nagyobb folyókban kár­tevőnek számító zöldrákot — ellentétben a nemes folyami rákkal — megszorítás nélkül egész éven át fogják hálókkal és Nyugat-Európába, főleg Franciaországba exportálják. A MAVAD Vállalat telepeire április végén, május elején ér­keztek meg az első nagyobb tavasza szállítmányok, s nyá­rig a zsákmány fokozatosan növekszik. Jelenleg a zöldrók kilójáért 20 forintot kapnak a halászok, s ezért igyekeznek most a fogással. (MTI) f£Á4>Ío (Püspöki Béla rajza) orvos? — kérdi ügye- fogyottan a fiú. — A, dehogy. Ta­nár a Szilágyi gim­náziumban. Anyu otthon van. Éppen elég volt hármunkat felnevelni. Én vagyok a legfiatalabb... — hadarja egyszuszra, mint akinek fontos, hogy a másik min­dent tudjon róla. — Statisztika. Nincs leszálló? A lány elmosolyo­dik. Itt kellett volna leszállnia Zsuzsihoz, a nővéréhez. Na, nem baj, majd a követke­zőnél — gondolja. A Széna térig hall­gatnak, sokatmondó- an. — Már le akar szállni? — tartja ki kérőn a kezét a fel­ugrani készülő lány felé a kalauz, mintha visszatartaná. — Nem ... csak összegyűrődött a szoknyám — süti le a tekintetét a lány. Csend. Az autóbu­szon ülők elnézően figyelik őket. — ősszel bevonu­lok katonának — só­hajt a fiú. A lány komolyan, megértőén bólint. Az­tán szeme rávetődik a fiúra, majd mind­ketten zavartan néz­nek ki az ablakon. — Maga mindig ilyenkor van szolgá­latban? — kérdi me­részen, nagyot nyelve a kislány. — Három napig ilyenkor — válaszol gyorsan a kalauz. Ki­húzza magát, szemé­be rántja a sapkáját, úgy kiabál. — Moszkva tér! Végállomás. A kocsi kiürül. Le­segíti a lányt, össze­néznek. A lány této­váz, kezet nyújt: — Balogh Mária. — Király Sándor. 1247-es a kocsiszá­mom. S a következő for­dulóval viszi vissza a lányt a Keleti Károly utcához, Zsuzskához. a leendő mamához. A pihenőben címet cserélnek. G. J. Ugyanakkor a járási tanács mezőgazdasági osztálya, ön­kritikát is gyakorolva elis­meri, hogy a nem megfe­lelő eredményekért a tsz- ek állami irányítását ellá­tó járási és községi ta­nácsok is hibáztathatok, el­sősorban segítő ellenőrzésük hiánya miatt. A járási tanács sürgős­nek és nagyon fontosnak tartja a tsz-eknél az al­kalmazotti létszám és az al­kalmazottak bérezésének fe­lülvizsgálatát. Ez a felülvizs­gálat annál is indokoltabb, mivel az elmúlt években az alkalmazottak létszáma egyes tsz-ekben nemcsak megnőtt, de bérezésük szintje is magasabb lett. Több he­lyen alkalmazottakat szerződ­tettek olyan munkakörre, amelyet tsz-tagok nem fix bérért, hcpyfjfk munkaegyégré- szesedésért láthatnának el. Igazságtalanul nagy az arány­talanság majdnem minden tsz-ben az egy tagra és az egy alkalmazottra jutó évi jövedelemnél. A tsz-vezetők javadalma­zási módszerét is megvál- tozta tandónak tartja a já­rási tanács. Érdekeltté kell tenni őket a termelésben és ezáltal a kockázatok vi­selésében is. A járási tanács mezőgaz­dasági osztálya azonban nem­csak e javaslatokkal, hanem konkrét intézkedésekkel már­is segítséget adott a gyen­ge termelőszövetkezeteknek. Többek között abban, hogy egyes termelőszövetkezetek tervét elkészítette, valameny- nyinek előnyt biztosított a jobban jövedelmező termé­nyek termelési és állatne­velési, hizlalást szerződéskö­téseknél. i J A tsz-ek, különösen a! gyenge tsz-ek gazdálkodásé-; nak megjavítására irányéi- \ veket dolgozott ki és intéz- } kedéseket is tervez a já- j rási tanács mezőgazdasági } osztálya. Felhívja például a: tsz-eket arra, hogy a biztonságos értékest'- i tés érdekében vizsgálják ! felül a szabad piaci el- ! adásra tervezett áru i mennyiségét és annak J jelentős részére kösse- : nek pótlólag szerződést í a felvásárló vállalatokkal. Aj magasabb terméshozam ér-} dekében pedig ne csak ta-} vasszal használják a me-j legágyi ablakereketeket, ha-; nem hasznosítsák azokat j másodszor is. Ugyanígy hasz-; nősítsék maximálisan öntöző-} berendezéseiket a másodnö-} vényeknél, elsősorban a szá-j las takarmánynál, de a ké-} sei zöldáru — uborka, bor- i só, zöldbab, cékla stb. —} termelésénél is. Ezentúl a mezőgazdasági } osztály havonta megállapítja } a tsz-ek bevétel-kiadási tér-; vének alakulását és ahol j mulasztást, indokolatlan el-} térést tapasztal, ott nyom-} ban intézkedéseket tesz a } bevételkiesés pótlására, illet-} ve a kiadások csökkentésé-} — Körút — kiált­ja fennhangon a ka­lauz. Húszéves lehet. Pelyhedző száltállá. Enyhén horgas orra nyergén csontkeretes szemüveg ül. Moso­lyogva kéri a jegye­ket. A kocsi megáll. Ti­zennyolcéves forma diáklány száll fel. Szőke haját konty­bán hordja. Száján elrajzolódott a rúzs. Kárelőleg veti szemét a fiúra, aki nem kéri a jegyet. A lány fo­rintost nyújt oda és mosolyog. — Vonalat kérek — közben lesüti a te­kintetét. A fiú zavartan té­pi a jegyet. Átnyújt­ja, s keze remegve nyugszik a jegytartó asztalkán. A lány a kalauz melletti ülésre hup­pan. Kevés az utas. — Szokott erre jár­ni? — próbálkozik tettetett közömbös­séggel a fiú. — Hogyne... gyak­ran, A nagymamám erre lakik — vála­szol komolykodtál, közben elrendezi fe­hér szoknyáját. — A szülei... szó­val ... maga errefelé lakik? — kérdi za­vartan a fiú. — A, nem. Mi a Móricz Zsigmond körtérnél latrunk. Most a nővéremhez megyek. Ö már férj­nél van, babát vár... — büszkélkedik. — Margithíd! — szól a kalauz s hang­ja vidámsággal tölti meg a kocsit. Csen­get. A kocsi ránt egyet. A motor fel­búg. — És mivel foglal­kozik, ha ráér? — kérdi esetlenül, de egyre jobban be le­melegedve. — Hát... olvasok. Mert művelődni mu­száj ... nem? — ne­vet a lány és fehér foga kivillan a rúzs­folt mögül. Különben most érettségizem. Apu egyetemre akar íratni. Orvos szeret­nél- lenni. — És apukája is ^lu tolni Azon

Next

/
Thumbnails
Contents