Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-12 / 109. szám

I */}* 'a r __ 2 lit a 1964. MÁJUS 12, KEDD NAGYGYŰLÉS A SPORTCSARNOKBAN (Folytatás az 1. oldalról.) vésték be a magyar nép tör­ténelmébe a nagy tanulságot: Magyarország független­ségének és békéjének egyik feltétele ma a nyu­gatnémet militarizmus fel­számolása, hogy soha töb­bé ne fenyegethesse Euró­pa és a világ békéjét. A német militarizmus és re- vansizmus veszélye azért reá­lis veszély még mindig, mert az Amerikai Egyesült Álla­mok és szövetségesei megszeg­ték azokat a kötelezettsége­ket, amelyeket a második vi­lágháború alatt és után Né­metországgal kapcsolatban vállaltak. Igaz ugyan, hogy napjaink­ban a nyugatnémet kormány még veszélyes játékot folytat és agressziós politikája a vi­lág békéjét, százmilliók éle­iét fenyegeti. Az erőviszonyok azonban ma már nem olyanok, hogy az imperializmus sa­ját pusztulásának veszé­lye nélkül háborút kockáz­tathatna meg a szocializ­mus országai ellen. Ezt a nyugatnémet imperia­listáknak is figyelembe kell vennáök. Az imperializmus mindig a legsötétebb népellenes erőkre támaszkodott, azokat igyek­szik szekerébe fogni. Ezt mu­tatja egyebek között az, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya továbbra is a legnagyobb készséggel ad ott­hont a szocialista országokból, közöttük Magyarországról el­menekült fasiszták szerveze­teinek és támogatja azokat. Helyet és támogatást ad az amerikai pénzen fenntartott uszító rádióknak. Az Amerikai Egyesült Álla­mok és az atlanti szövetsége­sei imperialista, szovjetellenes céljaikat szem előtt tartva maguk segítették elő, hogy Németország egyik részében ilyen helyzet alakuljon ki. Ezért válKalniok kell a felelős­séget ma a népek, majd a tör­ténelem előtt. Az új, szocialista Németország határai sérthetetlenek A nyugati nagyhatalmak azonban súlyosan tévednek. Egyfelől számolniok kell az­zal, hogy Bonn ma még tőlük akar nukleáris és rakétafegy­vert szerezni, holnap azonban már azoknak is dirigálni akar majd, akik e fegyvert a ke­zükbe adták. Másfelől a vi­lágpolitikai erőviszonyok és a Németországon belüli esemé­nyek nem elképzeléseik sze­rint, hanem éppen ellenkező­képpen alakultak. Az imperialisták rosszul számoltak, mert a német nép, s a népek szerencséjére született egy másik Németország is, a Német Demokratikus Köz­társaság. A magyar nép nagyra érté­keli a Német Demokratikus Köztársaság munkásosztályá­nak, parasztságának és értel­miségének harcát a szocializ­mus építéséért és sikereit a teremtő munkában. Történel­mi jelentőségűnek tartjuk, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban másfél évti­zed leforgása alatt megszűn­tek az imperializmus, a mdli- tarizmus osztálygyökerei, meg­változtak az osztályviszonyak, s ezért ez a német állam a többi békeszerető erővel együtt harcol a Nyugat-Né- metország részéről fenyegető veszély ellen. Bővülnek az első német munkás-paraszt állam nem­zetközi kapcsolatai, növekszik nemzetközi tekintélye. Népünk szolidáris Nyugat- Németország haladó, demokra­tikus erőivel is, amelyeket a bonni államban üldöznek és föld alá szorítanak, mert küz­denek az újjáéledt német im­perializmus, az esztelen re- vansdzmus, a militarista ka­tasztrófa politika ellen. Itt az ideje, hogy a felelős nyugati államférfiak is levon­ják az elkerülhetetlen követ­keztetéseket a világon bekö­vetkezett változásokból. Az Amerikai Egyesült Államok és Nyugat-Németország vezető köreinek is tudomásul kell venniük, hogy két német ál­lam van és az új szocialista Németor­szág határai sérthetetle­nek, azok felett a szocia­lista országok népei együtt örködnek a Német Demok­ratikus Köztársaság dol­gozó népével. A német kérdés olyan prob­léma, amely fokozzam két vi­lág — a szocializmus és a kapitalizmus — összeütközé­sének veszélyét. Ezért támo­gatjuk a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztár­saság javaslatait a második világháború óta fennálló prob­lémák tárgyalások útján való megoldására. Mindenkinek meg kell érte­nie, hogy a német kérdés ren­dezésének egyetlen útja ma a valóságos helyzet számbavé­tele, békeszerződés megköté­se a két létező állammal, a Német Demokratikus Köztár­sasággal és a Német Szövetségi Köztársasággal, és Nyugat- Berlin helyzetének megoldása a városrész demiíitarizált sza­bad várossá nyilvánításával. A német egységet moz­dítják elő és üdvözölendők a Német Demokratikus Köztársaság kormányának kezdeményezései, ésszerű javaslatai, amelyekkel a két német ál­lam közeledését ajánlja a tel­jes egyenjogúság, a szuveré- nitás tiszteletben tartása és a kölcsönös előnyök alapján. Ez minden népnek javára válna és jelentősen hozzájárulna a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének megszilárdí­tásához, a háború útjának el­torlaszolásához. Támogatjuk a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának összehívását — Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak, elvtárs­nők! Népeink küzdelmének él­harcosai, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt, híven követik a kommunista és mti-k 'spártok moszkvai nyi- j latkozaitainak elveit, a mar­xizmus—ieninizmus zászla­ját. Következetesen küzdünk a szocialista országok, a mar­xista—ler’nista pártolj egy­ségének erő .éséárt. A proletár nemzetköziség elveihez való h~_ r. so­raink tömörítésére ma az eddiginél sokkal inkább szükség van. Határozottan fel kell lépnünk a Kínai Kommunista Párt ve­zetőinek szakadár tevékenysé­ge ellen. A kínai vezetők a kommunista és munkáspártok egységesen elfogadott irány­elveit olyan politikával akar­ják felváltani, amely semmi­be veszi a nemzetközi mun­kásmozgalomnak az utóbbi években elért hatalmas ered­ményeit és figyelmen kívül hagyja más pártoknak az egész mozgalmat gazdagító ta­pasztalatait. A Kínai Kommunista Párt vezetői vissza akarják erősza­kolni a nemzetközi munkás­mozgalomra a marxizmustól idegen személyi kultuszt. Soha nem engedhetjük meg, hogy a marxizmus—leninizmust, a kollektív «vezetést, a pártélet lenini szabályait, az állami é’etben a szocialista törvé­nyességet, a gazdasági életben a tervszerű és arányos fejlő­dést egy csalhatatlannak tar­tott ember istenítése, misz­tikum, dogmák, frázisok is­mételgetése, az élet realitásá­tól és a tömegektől való elsza­kadás. önkény váltsa fel. A kínai vezetők álbaioldali frázisokkal támadják a bé­kés egymás mellett élés poli­tikáját, a háború elkerülhe­tőségének tételét, a forra­dalom békés úton való győ­zelmének lehetőségét, a szo­cialista építésben az anyagi érdekeltség alkalmazásának lenini elvét. Támadják egész közös, fő irányvonalunkat, amelyet a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960­as moszkvai világértekezletén együttesen állapítottak meg. A kínai vezetők szovjet- ellenes, nacionalista és kispolgári álláspontja, egységbontó aknamunkája ismét fő veszéllyé teszi a nemzetközi kommunista mozgalomban a dogmatiz- must, a szektarianizmust. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága elítéli a Kínai Kommunista Párt vezetőinek egységbontó törekvéseit és antáleninista felfogását Pártunkat teljes egyetértés fűzi a Szovjetunió Kommunista Pártjához, a nemzetközi forradalmi mozga­lom legtapasztaltabb osztagá­hoz, s annak Hruscsov elv­társ által vezetett központi bizottságához, a Szovjetunió­hoz, az emberi haladás zászló­vivőjéhez. Testvérpártunk, a Német Szocialista Egységpárt e kér­désben is azonos állásponton van velünk, s különösen jól­esik szólni erről itt, ezen a mai gyűlésen, azoknak a né- ínet elvtársaknak jelenlété­ben, akik annyi éven át, s oly sok tanácskozáson léptek fel pártunk képviselőivel együtt a marxizmus—leniniz- mus tiszta elveinek védelmé­ben. Mindkét párt támogatja a kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanács­kozásának összehívását, amelynek feladata lesz a vélemények kicserélése, a nézetek tisztázása, a marxizmus—Ieninizmus elveinek megerősítése, a kommunista világmozga­lom tovább erősítése. Pártjaink egyértelmű állás- foglalásai is erősítik a nem­zetközi munkásmozgalom egységfrontjait, amely — s ez szilárd meggyőződésünk — minden torzítás felett diadal­ra juttatja a lenini elveket. Az imperialisták szeretnék saját hasznukra kiaknázni a nemzetközi kommunista moz­galomban jelenleg folyó vitát, de korán örülnek. A világ kom­munista és munkáspártjai, amelyek védelmezik a marxis­ta—leninista elvek tisztaságát, a dogmatizmus és szektaria- nizmus elleni harcukban sem feledkeznek meg az osztályel­lenségről, az imperialistákról, a jobboldali reakciósokról, a revizionistákról. A soraink­ban jelenleg folyó vita időle­ges és nem változtat semmit osztálycéljainkon. Mi a ki­zsákmányoló tőkés rendszer ellen, a háborús kalandorok ellen harcolunk a szocializmus és a béke diadaláért. Testvéri barátságunk megbonthatatlan — Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! — Kedves elvtársnők! Német barátainkkal beható tanácskozásokat folytattunk az elmúlt napokban. Tájékoztat­tuk egymást építőmunlkánk eredményeiről és gondjaink­ról, kicseréltük tapasztalatain­kat. Megtárgyaltuk közvetlen kapcsolataink kérdéseit, s azo­kat a tennivalókat, amelyek szélesítik és mélyítik párt­jaink, országaink együttműkö­dését népeink javára. Eszmecserét folytattunk a nemzetközi kérdésekről is és teljesen azonos módon ítéljük meg korunk főbb eseményeit, problémáit. Közös marxista—leninista, internacionalista álláspon­tunk, egységünk és együttmű­ködési készségünk a döntő kapcsolatainkban. Ez az, ami új lendületet ad együttműkö­désünknek és megbonthatat- lanná teszi testvéri barátsá­gunkat. A küldöttség közvet­len találkozói a magyar dol­gozók úgyszólván minden ré­tegének képviselőivel, az él­mény, az ismeretség, a szemé­lyes találkozás erejével növel­ték a tömegekben ezt a barát­ságot, amely erős támaszunk a harcban. Az Ulbriaht elvtárs vezette párt- és kormányküldöttség jelenlegi magyarországi láto­gatása is ékes bizonyítéka an­nak, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Német Demok­ratikus Köztársaság népe együtt halad a béke, a hala­dás és a szocializmus maga­san lobogó zászlói alatt új győzelmek felé — mondotta Kádár elvtárs nagy tapssal fo­gadott beszéde befejezéseként, népeink internacionalista ba­rátságát, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szo­cialista Egységpárt marxista egységét, a szocialista orszá­gok összeíorrottságát, a szocia­lizmus és a béke diadalát él­tetve. A nagy tetszéssel, viha­ros tapssal fogadott beszéd után Walter Ulbricht, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokra­tikus Köztársaság Államtaná­csának elnöke lépett a mikro­fonhoz. WALTER VERRICHT: Egységesek vagyunk a marxizmus—ieninizmus elveinek megvédésében — Kedves Kádár János elv­társ! Kedves Dobi István elv­társ! Kedves magyar barátaink! Kedves elvtársnők és elv­társak! Engedjék meg, hogy küldött­ségünk nevében megköszön­jem önöknek azt a szívélyes fogadtatást és vendégszerete­tet, amelyben Budapesten és mindenütt, ahol jártunk, ré­szünk volt. Boldogok va­gyunk, hogy — látogatásunk befejezéseként — önökkel együtt részt vehetünk ezen az impozáns barátsági nagygyű­lésen, amely nagyszerűen de­monstrálja népeink törekvé­seinek egységét Átadjuk önöknek a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak testvéri harcos üdvözletét, akik nagyra érté­kelik a magyar nép kiváló teljesítményeit és büszkék ar­ra, hogy ilyen jó és hű bará­taik vannak. A mai nagygyűlést pártjaink és államaink testvéri összefo­gása, a marxizmus—leniniz- mus szelleme hatja át. Országainkat — amelyeket nehéz harcok árán a Szovjet­unió szabadított fel — a megbonthatatlan barátság szá­lai fűzik a dicsőséges szovjet néphez, annak vezetőjéhez, a Szovjetunió Kommunista Párt­jához, élén a lenini politika következetes harcosával, N. Sz. Hruscsov elvtárssal. Orszá­gaink a Varsói Szerződés tag­államai közé tartoznak és szorosan együttműködnek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében. A barátság és összeforrott- ság szelleme hatotta át azokat a tárgyalásokat is, amelyeket a Magyar Szocialista Munkás­párt és az önök államának ve­zető képviselőivel folytattunk. Minden megvitatott kérdésben egyetértésre jutottunk. Tár­gyalásaink ismételten megmu­tatták, hogy alapvető érdekeink azo­nosak és egységesek va­gyunk a marxizmus— Ieninizmus elveinek meg­védésében, a dogmatizmus és a revízión izmus ellen és együttesen sikeresen hala­dunk a szocializmus útján. Walter Ulbricht ezután el­ismeréssel szólt a Csépel Vas­es Fémmű vekb«n, a győri Wil­helm Pieck Művekben és a debreceni Golyóscsapágy Gyárban látottakról. — Ezekben az üzemekben ér­dekes beszélgetéseket folytat­tunk együttműködésünkről, valamint a szakosításról és kooperációkról a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak keretében. Ezekben az üzemekben láthattuk, hogyan fejlődik lépésről lépésre a munkamegosztás és a kooperá­ció. — A nádudvari Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetben szerzett benyomásaink meg­győztek bennünket arról, hogy a magyar mezőgazdaságban a növénytermelés és az állat- tenyésztés hozamainak állan­dó növelésére, a gazdálkodás megjavítására törekszenek. A fejlett népgazdaság meg­követeli a sokoldalú külföldi gazdasági kapcsolatokat. A Magyar Népköztársaság több mint száz országgal kereske­dik és forgalmát állandóan nö­veli, ez további bizonyítéka az ország növekvő gazdasági ere­jének. Országaink gyors fejlődé­sének fontos tényezője a köl­csönös gazdasági kapcsola­tok sokoldalú kibontakozása. Példaként említhető meg a váci Dunai Cement- és Mész- mű felépítése — amellyel le­hetővé vált a magyar cement- gyártás lényeges növelése —, két nagy erőmű komplett ka­zánberendezései és egy szinte­tikus fonalgyártó-berendezés szállítása a Német Demokra­tikus Köztársaságból. Országunk megszokott ut­caképéhez hozzátartoznak az Ikarus autóbuszok, nagy épít­kezéseinken magyar dömperek dolgoznak. Másrészt az álta­lunk szállított Trabant és Wartburg autók nélkül már nem lehetne elképzelni a ma­gyarországi utcaképet. A ma­gyar paprika korábban telje­sen ismeretlen volt nálunk, ma pedig már népszerű és ked­velt élelmiszer. A magyar bor­nak hasonlóképpen sok kedve­lője van a Német Demokrati­kus Köztársaságban. Az NDK rendkívüli feltételek között vívja harcát a békéért és a szocializmusért — Párt- és kormányküldött­ségünk Európa legsajátosabb országából érkezett önökhöz. Ez Németország, amely két vi­lágháborút robbantott ki és ahol most két állam létezik. Az egyik monopol-kapitalista társadalmi berendezkedésű, a másik szocialista társadalmi rendszerű állam. Eddig a Né­met Demokratikus Köztársa­ság fővárosában, Berliniben született minden olyan konst­ruktív javaslat, amely a bé­két, a németkérdés megoldá- I sát szolgálja. Berlin nyugati részében azonban még fennáll az USA, Anglia és Francia- ország megszállási rendszere. Európában csak a két német állammal neon kötöttek béke- szerződést. A nyugatnémet állam ve­zetői elutasítják a német békeszerződést, mert Né­metország 1937-es határai­nak visszaállítását és a Német Demokratikus Köz­társaságnak a NATO-ba való bekebelezését követe­lik. Ha a Szovjetunió, az USA és Nagy-Británnia által aláírt potsdami egyezményt tekint­jük, a Német Demokratikus Köztársaság jog szerinti állam, mart csak ebben az államban valósították meg e jelentős nemzetközi jogú dokumentum elveit. Mivel még nincs béke- szerződés és a két német ál­lam között nincsenek normális kapcsolatok, nincs biztosítva a normális forgalom. Ehhez jön még a háborúnak egy cso­mó maradványa, amelyek diszkriminálják a Német De­mokratikus Köztársaság lakos­ságát. Bár a bonni kormány igényt tart arra, hogy az egész Né­metország nevében beszéljen, szövetségben az imperialista nyugati hatalmakkal ketté­szakította Németországot és létrehozta a bonni külön ál­lamot, hogy megakadályozza egész Németországban a de­mokratikus fejlődést. Túltette magát a nyugatné­met munkások, parasztok és más dolgozó rétegek többségé­nek akaratán, akik új utat akartak járni és egységes, bé­keszerető, demokratikus Né­metország létrehozására töre­kedtek. Amint látják, a Német Szocialista Egy­ségpárt, a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja és a Német De­mokratikus Köztársaság kormánya rendkívüli fel­tételek között vívja har­cát a békéért és a szo­cializmusért. Ennek ellenére sikerült el­érni, hogy ma a Német De­mokratikus Köztársaság te­rületén már majdnem ugyan­annyit termelnek, mint amennyit 1936-ban egész Németország termelt. Gazdasági és kulturális fej­lődésünk programját a Né­met Szocialista Egységpárt hatodik kongresszusán hatá­roztuk meg. Ez a program behatolt dolgozóink szívébe és agyába, iránytűvé vált, amely pontosan megjelöli az utat és a célt. 1963-ban iparunk dolgozói a népgazdaság tervezése és irányítása új ökonómiai alap­elveinek megvalósítása során az árutermelés tervét túl­teljesítették és 3,5 milliárd márka értékű termelésnöve­kedést értek el. Iparunkban a munkater­melékenység 1963-ban 6,5 százalékkal emelkedett. Önök tudják, hogy a munkater­melékenység növekedése kulcskérdése a szocializmus győzelmének a kapitalizmussal folytatott gazdasági verseny­ben. Természetesen van elég nehézségünk is. Például nagy erőfeszítéseket kell tennünk, hog^ pótoljuk azt a több mint 30 milliárd márkányi veszteséget, amelyet a berli­ni nyitott határ idején ä nyugatnémet revansisták okoztak. A nehézségek azon­ban nem akadályozhatják meg sikeres előrehaladásun- I kát. A mezőgazdaságban is jól ! haladnak a dolgok. Termelő- ! szövetkezeti parasztságunk az j utóbbi két évben további ! sikereket ért el. Az egy i hektárra eső terméshozam I például burgonyából 172,6, I cukorrépából 266, gaboná- j ból pedig 24,7 mázsa volt. ' Az árutermelés tervét 1963- | ban valamennyi fő termék- 1 ben teljesítették vagy túl­teljesítették. Az a célunk, hogy az új tervezési és irányítási mód­szerekkel a mezőgazdaságban is segítsük elő a tudományos műszaki haladást, a termelés, a munkatermelékenység növe­lését, az önköltség csökkenté­sét, az iparszerű termelési módszerek bevezetését. Nagy megelégedéssel álla­píthatjuk meg, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban egyre élénkebb a szellemi élet. A munkásosztály a kul­túra területén is befolyásos erővé vált. A munkásosztály és az alkotó művészet között szoros szövetség fejlődött ki. Művészeink túlnyomó többsé­ge a szocialista társadalom életének realista ábrázolá'-"-- törekszik. A vitás nemzetközi kérdéseket békésen kell megoldani — Kedves barátaink és elv- társaink! A Német Demokratikus Köztársaságnak szilárd, korszerű szocialista ipari állammá való fejlődése sarkalatos kérdés az im­perialista és militarista Német Szövetségi Köztár­sasággal folytatott vitában. A KGST-ben a szocialista or­szágok gazdasági együttműkö­désének elmélyítését nem utol­sósorban ezért tartjuk olyan feladatnak, amelyre vala­mennyi testvérpártnak állan­dóan a legnagyobb figyelmei kell fordítania. Minden szocialista állam­nak kötelessége, hogy saját lehetőségeit a legnagyobb mér­tékben kihasználja és termelő­erőit a lehető leggyorsabban fejlessze. Minden egyes ország azonban csak úgy tudja maxi* málisan kihasználni lehetősé* geit, ha egyidejűleg minden olyan előnyt kihasznál, amelj (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents