Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-11 / 108. szám
1964. MÁJUS 10, VASÁRNAP rboi ULcrrt K^tirtap Kompon utazik a málna Svakén át sokat panaszkodtak a vác—szobi főútvonal elhanyagoltsága miatt, most pedig az ad okot panaszra, hogy végre néhány héttel ezelőtt megkezdték, legalábbis részben az útszakasz szélesítését és korszerűsítését Emiatt lezárták a váci DCM-töl Nóg- rádverőcéig, s Kismarostól Nagymarosig az utat. Az útépítés különösen nagy aggodalmat okoz a málnatemnslők között a szobi járásban, mert a lezárt út .helyett másikon zavartalan biztonsággal nem szállítható a kényes bogyó. A málnát, főleg az étkezésre és exportra alkalmas gurulós málnát sürgősen kell a fővárosba szállítani és érés idején naponta 30—10 megrakott tehergépkocsi viszi sebesen a gyümölcsöt a szobi járás egész területéről Budapestre. A málnatermést álvevő MÉK, amint az útépítés megkezdéséről tudomást szerzett, nyomban az emiatt előálló szállítási nehézségeik elhárításának lehetőségeit kereste. Érintkezésbe lépett a Pest megyei Kishajózási Vállalattal. A napokban elvi megállapodás jöit létre a két vállalat között. A a saóllitó# — Kevesebb gurulós bogyó mólnawrsstígból és ennek költségeire sen? a \ MÉK. sem a kishajózási vállalat nem tud fedezetet biztosíEgy rágalmazás története tani. A Közúti Igazgatóság most magára vállalta a reflektorok felszerelésének költségeit. Komoly nehézségek merülnek azonban fel a kismarosi és nógrád verőcei málnatermés elszállításánál. Ezeknek a községe lenek nincs révállomása, az útépítés pedig Nagymarostól is, Váctól is elvágja mind a kettőt. Vagyis csupán a rossz állapotban levő kerülő utakon közelíthetik meg a málnaszállító teherautók nagy kerülővel a nagymarosi révet. Éppen ezért ezekben a községekben idén még a legszebb málnát sem veszik át a felvevőhelyek gurulós áron, hanem csak az ipari málna árát fizetik érte. Hasonló a helyzete a nagymarosi termelők egy részének is. Az Útépítő Vállalat eredetileg a most épülő két útszakasz határidejét július 30-ban, vagyis olyan időpontban szabta meg, amikor a málnaszüret már csaknem befejeződött. Most azután tekintettel a szobi járás Duna menti'részén levő gyümölcstermelő szakszövetkezetekre, kilátásba he'ysz- te, hogy a Kismaros—Nagymaros közti útszakaszt már július 10-ig megépíti. Akkor ugyan már javában tart a málna szedése, de a hátralevő hetekben legalább- a Verőcei, kismarosi, továbbá a két patak környékén levő nagymarosi termelők a minőségnek megfelelő áron értékesíthetik málnájukat. Ennek az útszakasznak befejezése után azonban — miután Nógrád verőce és Vác között csak később készül el az út. — változatlanul szükséges a málnarakományok kompon történő átszállítása a Duna másik partjára. A történet tulajdonképpen másfél évvel ezelőtt, 1962 decemberében kezdődött, amikor Gubicza József vegyésztechnikust megbízták a Pest megyei Mű- í anyag-, Játékáru- és Tö- | megcikkipari Vállalat veze- j lésével. A Solymáron működő vállalatnál abban az i időben az előző igazgató " I leváltása, kényszerű távozá- I sa miatt bizony eléggé kuszáit, zavaros volt a helyzet. Az új vezető természetesen igyekezett rendet teremteni. Ez azonban nein ment könnyen. Csak hosszas küzdelem árán sikerült például eltávolítani a hamis jelentést készítő munkaügyi vezetőt, akinek leváltására már 1961-ben a Budai Járási Népi Ellenőrzési Bizottság is javaslatot tett. Nagy ellenállást váltott ki amikor sorozatosan eljárást indított az igazgató azok ellen, akik felelősek voltak a népvagyon hanyag kezeléséért. így telt el több mint egy év. Igaz, közben többen kiléptek, köztük a főmérnök is, de a vállalatnál lassan, fokozatosan javultak a viszonyok, és sikerült teljesíteni a múlt évi tervet. Ezt a fejlődést az év elején azonban megzavarták, hátráltatták a Cubicza igazgató ellen tett bejelentések. A feljelentő, aki korábban a vállalatnál dolgozott, kilépése után hosszú listát készített Gubicza József visszaéléseiről és elküldte azokat több illetékes megyei hatóságnak. Nincs hely arra, hogy leírjuk mindazt, ami ezekben szerepelt, azonban a tényként felsorolt cselekmények, visszaéléseket, gazdasági bűn- cselekményeket gátlástalanul elkövető, korrupt embernek tüntették fel az igazgatót. Ha a vádak beigazolódak, Gubicza József bíróság elé kerül és börtönbüntetésre ítélik. A bejelentéseket a Budai Járási Népi Ellenőrzési Bizottság munkatársai vizsgálták meg. Alapos, minden körülményre kiterjedő munkát végeztek. Fazekas István, Kovács József és Gábor István népi ellenőrök kiderítették az igazságot, s azt tételesen, hivatalos dokumentumokkal. jegyzőkönyvekkel alátámasztva bizonyították be. Az igazgató állítólag 2000 forint célprémiumot ígért az anyagbeszerzőnek, ha a vállalat régi, kimustrált teherautóját eladja az AUTÖ- KER-pek. Ez megtörtént, de csak 1000 forint prémiumot utalt ki. A valóság: eredetileg ezzel a feladattal az igazgató írásban két dolgozót bízott meg, s részükre személyenként 1000 forint célprémiumot he'yezeít kilátásba, amit teljesen szabályosan ki is fizettek. Az igazgató állítólag a bejelentőtől és másoktól (a helyettes főkönyvelőtől és a szakszervezeti bizottság titkárától is) két-háromszáz,focin- j tos összegeket kért. hogy eb- ' bői a vállalatnál másodállás- I ban dolgozó építész munkabé- | rét kifizethesse. A valóság: az építész mun- ; kabérét szabályszerű könyve- , lés alapján utalták ki, a ren- j delkezésre álló 36 000 forint I állományon kívüli béralapból. I Az igazgató senkitől semmifé- 1 h §., Ifi kompokat járató kishajózás vállalat elvállalta, hogy t málnaszállító teherautókat különjáratokon átviszi a Duns jobbpartjára, ahol a kitűnt állapotban levő budapest— esztergomi főútvonalon károsodás nélkül szállítható a málna. Mivel azonban ezek a rakományok csak a sötétség beállta után érkezhetnek a Duna partjára, csupán éjszakai tarifa mellett vállalja a szállítást a kishajózási vállalat. A felemelt, csaknem kétszeres tarifa és az autó útvonalánál: meghosszabbítása körülbelül negyedmilliós többletkiadási jelent a MÉK számára. Ezért a tarifákra . ..vonatkozóan. tqég folytatódnak a tárgyalások. A málnarakományck át szál- ^ litása két révnél történik. Az £ Ipoly menti községek terméséig a szob—basaharci, a nsgyma- £ rosi málnát pedig a nagyma- ^ ros—visegrádi révnél kell át- í hajózni. Mindkét rév kikötői-g ben azonban megfelelő erős i, világításról kell gondoskodni í Húsz ember talicskázza a követ az uszályra a szobi kikötőben. Bajosra hajózik a rakomány, sok kő kell ott a Duna szabályozási munkához (Gábor Viktor felv.) dacára télen visszatartották a munkásokat, így gyakran le dolgozatlan órákért fizettek bért. A szervezetlenség, a határidők eltolódása miatt sok a túlóráztatás, amit azután hét végén lecsúsztatnak. így vannak olyan napok, amikor tíztizenegy órát is dolgoznak az építők, de ahhoz már kommentár sem kell: tíz-tizenegy órán át ilyen nehéz munkát egyforma intenzitással - nem lehet végezni l Még ez is kevés ? Két esztendővel ezelőtt sokan nem hittek abban, hogy sikerül közkívánatra megoldani á szabad szombatok előtti megfelelő hazautazást, hogy jobb lesz az ellátás, megoldódik a zavartalan vízszolgáltatás és így tovább. Akkor azt mondták a munkások, ha a pártbizottság iparkodása a munkások jobb ellátásáért sikerrel jár, ők. maguk biztosítják: nem lesz baj a munkafegyelemmel. Akkor a pártbizottság kérésére a MÁV kü- lönvonatot állított be és pénteken három óra helyett; két órakor hagyták abba a munkát. A konyhán hét-nyolcféle étel között lehet válogatni mindennap. A népbolt áruellátása megjavult. A munkás- szállás is megfelelő. A napokban azonban kiderült: mindez kevés. A dolgozók azt kérték: a szabad szombatok előtt pénteken tizenegy órakor fejeződjön be a munka. Az Ut-Vasútépítő Vállalat és a Mélyépítő Vállalat beleegyezett, mondván, akik messze utaznak, így könnyebben kapnak csatlakozást, hamarabb viszontlátják családjukat. Minden második héten tehát pénteken kora délelőtt abbamarad a munka, szombat-vasárnap szünet és hétfőn — hétfőn többen nem kezdenek munkához, mert nem tiszta fejjel érkeznek vissza. Ki hihet azután abban, hogy négy nap alatt egész heti munkát .elvégezhet bárki? Amikor népgazdasági érdekre, az építkezés meggyorsítására hívja fel a pártbizottság a figyelmet, készek a meggyőzőnek tűnő válasszal-: a (munkások ledolgozzák az elveszett időt! Óraszámra ez így igaz, de a teljesítményt tekintve maguk a vezetők elmondják: nem sokat ér a tízórai egyfolytában végzett munka. Akadnak, akik a munkáshiányra hivatkoznak: ha nem lennének engedékenyek, sokan itthagynák az építkezést! Lehet, hogy néhányan elmennének. ha szigorúbb rend uralkodna az építkezésen, de akik nyolc-tíz esztendeje együtt vándorolnak egyik nagy építkezésről a másikra, azok sokkal jobban szeretik hivatásukat, semhogy a rend láttán búcsút mondanának egymásnak. Akik a fegyelem miatt adébbállnának, azok jelenleg sem sok hasznot hajtanak. Százhalombattán a munkásoknak jó körülményekéi teremtettek, esténként -lehetőség van megfelelő szórakozásra, könyvtár, mozi várja a dolgozókat — egyszóval ami jár és amiben kedvezni lehet a munkásoknak. azt az állam megteszi Helytelen azonban az a szemlélet, ami jelenleg sok embernél uralkodik, ini szerint mindenkor csak a munkások kedvét kell keresni, akkor is, ha az építkezés kárát vallja. Solti János konyhavezető is panaszkodik: ez illetékesek nem ellenőrzik a munkások étkezési idejét. Mindenki akkor jár enni, amikor akar, semmibeveszik a kijelölt időt. Akadnak, akik már tizenegy árakor az ajtót támasztják, holott a legkorábbi étkezők is csak fél tizenkettőkor ebédelhetnek. Akik akarnak, márpedig ilyenek mindig vannak, egy-két órát is elidőzhetnek az ebédlőben, senki nem fordít rájuk gondot. Néhányan a torlódást, a sorbanállást a konyha nehézkességére, szűk kapacir fására akarják fogni, holott, ha mindenki betartaná a rendet — mint az erőműnél — egyetlen munkaóra sem veszne az étkezés miatt kárba. Hivatalnokok ? A beruházásoknál kilenc függetlenített párt-, illetve KISZ- és szakszervezeti munkás dolgozik. Annyi függetlenített munkatárs, ahány egyik-másik járási pártbizottságon van. A mozgalmi szervek mégsem képviselnek elég erőt Százhalombattán. Németh Gyula, a pártbizottság titkára minden idejét,, legtöbbször estéit is az építkezésen tölti. Igyekszik a termelést ellenőrizni, részt vesz a kooperációs értekezleteken, elmegy a különböző szervekhez, mindig oda, ahonnan segítségre van szükség, — egymaga azonban kifárad. messzire nem juthat. Egymaga, — hiszen a többi függetlenített munkatárs közül nem mindenki dolgozik hasonló lelkiismerettel. Különösen sok a panasz a szakszervezeti vezetőkre. Keveset járnak kinn a területen, keveset foglalkoznak az emberekkel, esténként.— Németh Tihaméron kívül — aki ott lakik —, ritkán vannak a munkások között. Különböző viták, torzsalkodások ' töltik ki napjaikat és szűk, személyi érdekeik eltakarják előlük az építkezés perspektíváit. A felsőbb szervek is tudják, hogy elmérgesedett közöttük a helyzet, a munkások is yosszailják ezt az állapotot, mégis elhúzódik a megoldás. Pedig annál sürgősebb lenne, mert a személyes példamutatással is baj van. Akadnak,, akik mulatozás közben megfeledkeznek a határról, de még nagyobb baj, hogy „munkaidejüket” sem mindig munkával töltik ki, az is gyakori, hogy korábban eltávoznak az építkezésről, s úgy vélik, a szabad szombat nékik is szabad szombat, sőt előtte a péntek is szünet számukra. Jellemző volt legutóbb például, hogy munkaidőben tartottak egész délelőttöt igénybe vevő értekezletet a munkaversenyről, a jobb munkára való mozgósításról. Munkából való elvonással a jobb mbokáért! Kivált akkor, amikor ugyanazok a dolgozók este is az építkezésen'élnek. s külön problémájuk: mivel töltsék szabad óráikat. A KISZ-bizottság titkára elmondotta: egyetlen estén, amikor kinn alszik a munkásszálláson, ' több mindent elintéz, mint máskor egész nap. Mégis csak egyszer egy héten tud ott maradni, kihasználatlanul hagyva azt a lehetőséget, aminek jelentőségével maga is tisztában van. Hét közben is sok az értekezlet, az irodai tennivaló. ritkán jut a munkás- fiatalok közé. így hát, akiknek legfontosabb feladatuk lenne a jobb munkára való mozgósítás, a szigorúbb fegyelem megteremtéséért harcot indítani — azok sem állnak a helyzet olyan magaslatán, ahogyan tőlük a munkások joggal elvárnák. Maguk ellen Ahogy a százbatombattaiak, úgy az ország valamennyi dolgozója elvárná a jobb munkát. Hiszen mind az erőmű, mind a kőolajfinomító építése országos jelentőségű ügy. Népgazdaságunk .azért áldoz rájuk több milliárd forintot, hogy több áramot biztosíthasson az országnak, kellően finomított olajunk legyen. Csupán népgazdasági érdek lenne ez? A Központi Bizottság építőipari határozata, amely a jobb. a tervszerűbb, a féle- lősebb munkára ösztönöz, az is csak általában a népgazdaság érdekét szolgálná? Vagy az, hogy Százhalombattán fél épül majd az üzletház az ott dolgozók érdeke is? Az irodaház elkészülésé után, nem az ott dolgozók ' körülményei javulnak meg? A blokkok, a kazánok felállításával kiknek jut több áram? Nem azoknak a dolgozóknak, akik villanyfény mellett akarnak tanulni. esténként szórakozni? A több, a jobb olaj közvetve és közvetlen is. kinek jelent elsősorban hasznot, ha nem az egyes munkásoknak és összességében az országnak? Uj város születik Budapest közelében, két új létesítménnyel gazdagodunk: a Dunamenti Hőerőművel és a Dunai Kőqlajfiniomító Vállalattal. Az erőmű kétszáz méteres kéménye, messziről látszik, a, kőölajfinomító tartályai is növekvő számban sorakoznak, örömmel emlegetjük a nagy jelentőségű építkezéseket és hisszük, ha sok nehézséggel, gonddal, olykor a lehetőségekét ki nem használva épül is — saját hibáikból okulva végrehajtják a nagy terveket. Ehhez kell nagyobb fegyelemmel, felelősséggel neki- gyüskőzni és körülnézni fenn és lenn egyaránt — hogyan juthatnának és juthatnak tovább? Sági Ágnes le összeget nem kért és nem vett át. Az igazgató állítólag két ar.ódtelepet vásároltatott a vállalat pénzén, saját táskarádiójához. A valóság: a két anódtelepet szabályosan bevételezték, egyikét hivatalos célra használták fel, a másik a vizsgálat időpontjában a raktárban volt. A két 45 voltos telep egyébként Gubicza „Tünde’’ táskarádiójához nem is használható. Az igazgató állítólag a vállalat tulajdonát képező két Panni robogó közül az egyiket állandóan otthon, a lakásán, tartja és azzal kislánya motorozik. A vizsgálat megállapította,, hogy a robogók valóban Újpesten voltak hosszabb ideig. Azonban nem Gubicza József lakásán, hanem a Motorkefék- • pár Javító Ktsz ottani fiókjában, javítás végett. Azokat szabályosan, teherautóval szállították oda és vissza. A bejelentő azt állította: az igazgató nem törődik a dolgozók éraekeivel, nem vásároltak részükre munkaruhákat A vizsgálat megállapította: a vállalat a munkaruhák céljára biztosított összeget szabályszerűen felhasználta. Az egyik legsúlyosabb vádpont: az igazgató lakásának kertjében, s ugyanúgy a vállalat gépkocsivezetőjének udvarán is, autógaiázst építettek a vállalat anyagából, a vállalat dolgozói, vállalati munkabérért. Az igazság: a gépkocsivezető solymári lakásának udvarán valóban emeltek vissza- ’ maradt imPbrtládákból, s egyéb hulladékanyagból egy színt, s ebben áll éjszaka a vállalat személykocsija. Az ehhez felhasznált anyagot a raktárból szabályos utalvány alapján vételezték, elkészülése után pedig hivatalosan, írásban bejelentették a fel-, ügyeleti szervnek. Bár a bejelentő rajzot is mellékelt hozzá, az igazgató lakásán garázsnak még nyomát sem találta az ellenőrzés. Hasonló megállapításokat tettek a népi ellenőrök a többi megnevezett szabálytalanságokkal, visszaélésekkel kapcsolatban is. Ugyanígy alaptalannak bizonyultak a rendőrségre és az ügyészségre eljuttatott feljelentések is. Ezek szerint tehát a bejelentő állításai nem_ voltak egyebek közönséges rágalmaknál. Milyen elégtételt kapott a kiállott vizsgálatok, zaklatások után Gubicza József? Eddig annyit, hogy Keré- nyi Vilmos, a Budai Járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke az üzem dolgozóinak e célból összehívott gyűlésén ismertette a tényeket. Itt. ezen a gyűlésen azonban. elgondolkoztató adalékokkal bővült a történet. Figyelmet- érdemel az, amit a vállalat pártszervezetének titkára, Szabó József mondott: a rágaíomhadjárat magát a pártszervezetet, a szakszervezetet, naponta lekötötte, az ezzel való foglalkozás miatt hatalmas energia veszett kárba. Még meglepőbb volt Szépián Jánosné felszólalása, amelyben elmondta: a bejelentést a vállalatnál , körbe- hordta a feljelentő és arra hivatkozott, hogy a felügyeleti szervnél kérték fel, rögzítse írásban bejelentését. Eddig a történet, amely még nem ért véget. Hogy mi lesz a folytatása? Erre nehéz felelni. Ugyanis a jelenlegi rendelkezések értelmében a bejelentő nevét a népi ellenőrzési bizottság a sértettnek csak írásbeli kérelemre adhatja ki acélból, hogy rágalmazásért pert indítson. Az üzemben persze mindenki tudja, ki volt a rágalmazó: Kar all Mátyás, a Pest megyei Műanyag-, Játékáru és Tömegcikkipari Vállalat volt anyagbeszerzője. Ellene a szocialista közerkölcs súlyos megsértésé, a termelőmunkát akadályozó tevékenység és a hatóságok félrevezetése címén hivatalból kell vádat emelni. Hetesi Ferenc Pál
