Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-09 / 106. szám
4 ‘‘‘ZfííriaD 1964. MÁJUS 8. PÉNTEK A „pléh-proletárok" IRÁNY AZ NDK A Der Spiegel adja ezt a nevet az emberek helyett dolgozó automatáknak. A ritkított szedés jelentette hang- súlyozás teljesen indokolt: a pléh-proletárok nem az emberi erőkifejtést teszik feleslegessé, illetve korlátozzák, hanem magukat az — embereket. Sok szó esik napjainkban a technikai forradalomról, s azon belül a legtöbb az automatizálásról, annak hatásáról. Fegyver — de mi ellen? A burzsoá közgazdászok egy része, sutba dobva a realitást, úgy beszél az automatizálásról, mint a kapitalizmus csodafegyveréről, ami egycsapás ra megszünteti a gondokat, a ciklikus válságoktól kezdve a — sztrájkokig. Az automata valóban nem sztrájkol. Engedelmes, megbízható. Olyan fegyver, ami azok ellen fordul, akik ma még örömmel alkalmazzák. Marx „a társadalmilag szükséges munka minimumra való csökkenéséről” — írt, s a szocialista országok tervgazdálkodásának keretében végrehajtott automatizálás — hazánkban ma még elsősorban a félautomaták beállítása — valóban ezt a célt szolgálja. A kapitalizmus viszonyai közepette azonban az automatizálás a munkanélküliség növekedését idézte elő, s forrása lett a munkaintenzitás fokozásának s a bérszínvonal csökkentésének. Fegyver tehát a munkásosztály ellen, de olyan fegyver, amely napról napra mind jobban lemezteleníti a tőkés társadalom ellentmondásait. Gabriel Kölko, a Harvard Egyetem professzora egyik előadásában kijelentette: „A közeli évtizedekben nő a nyomor növekedését előidéző tényezők szerepe .., nőni fog a lakosság azon része, amely a nélkülözés állapotában él...” A nyomor növekedését előidéző tényezők azöhtíáíí ‘ rifár most is nehéz és kínos kérdések elé állítják a nyugati világ, elsősorban az Egyesült Államok gazdasági és politikai vezető köreit. A kongresszus tárgyal... Az Egyesült Államok legfőbb törvényhozó szerve, a kongresszus rövid időn belül négy ízben foglalkozott az automatizálás szociális hatásaival, de egyetlen esetben sem sikerült a helyzetet még csali enyhíteni is képes megoldásokat találni. A kongresz- szus tárgyal... ugyanakkor a monopóliumok fejlődése, a tőke koncentrációja soha nem látott méreteket ölt. A tőkekoncentráció magas fokát a legszemléletesébben az bizonyítja, hogy a hivatalos statisztikai adatok szerint 1961- ben az Egyesült Államokban az összes profit 73,3 százalékát a társaságok 0,25 százaléka zsebelte be! A hihetetlen hatalomra és gazdasági befolyásra szert tett monopóliumok ma még keveset törődnek azzal, hogy a technikai korszerűsítés, s az automatizálás szomorú eredményeként az Egyesült Államokban a munkanélküliek száma meghaladja a négy és fél milliót, ami az összfoglal- koztatottak 5,5 százalékának felel meg! A 18—21 év közötti fiatalok 12 százaléka nem talál munkát, s a részleges munkanélküliekkel együtt a tízmilliót teszi ki azok száma, akik a „bőség hazájában”, az Egyesült Államokban, a korlátlan lehetőségek országában még a maguk, nagyon is korlátozott jogát sem juttathatják érvényre: nem kapnak munkát. ...?.tőke „takarékoskodik" A munkaerővel való „takarékosság”, az automaták gyorsüíemű beállítása, azok mind nagyobb szerepe az össztermelésben a munkásosztály mind nagyobb tömegeit érinti. A Német Szövetségi Köztársaság egyik nagyüzeme, a Hüls AG az automatizálással egymaga tízezer új munkaerő felvételét kerülhette el, illetve ezen belül csökkentette a létszámot. Az Egyesült Államokban évente kétmillió munkahely esik az automatizálás áldozatául, s a kétmillió munkahelyet betöltő, s az utcára került munkás közül — a hivatalos adatok szerint —. 160 ezer már nem tud elhelyezkedni, magyarán szólva az utcán is marad. Ben B. Seligman amerikai kutató egy tudományos tanácskozáson, ahol az automatizálás hatásairól tárgyaltak, kijelentette: „Csak nevetni lehet azon a felfogáson, mely szerint gyorsan új állást találnak mindazok, akiket a gépek kitúrtak." A felfogás — ami nem ke- vésf burzsoá közgazdász és üzletember sajátja — valóban nevetséges. Azok helyzete, akik az utcára kerülnek — távolról sem az! Az ő bőrükre, s a még a gyárakban maradt társaik bőrére megy ez a technikai „játék”, az a technikai forradalom, amelyről oly szívesen szólnak a nyugati világ dicsőítőd, de amelynek ilyen, aprónak nem nevezhető árnyoldalait minden lehető eszközzel takarják. Hol a baj? Jogos a kérdés: a technilea áldozatai tehát ezek az emberek? Mint a középkor angol géprombolói, nekik is a gépek veszik el. a kenyerüket? A fentebb idézett Seligman a továbbiakban azt mondta: «... a modem technika leértékeli a munkások szakmai tudását és a szociális ranglétráról a földre pottyannak.” A modem technikát kellene tehát kárhoztatnunk? A baj nem a technikával van, hanem — a társadalmi — gazdasági berendezkedéssel, amelyben ez a technika realizálódik. Szinte felesleges utalni arra, hogy Lengyelország kivételével az európai szocialista országok jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek, nemhogy ismernék a munkanélküliség fogalmát! A modern technika nem ellenfele, hanem segítője az embernek — a szocialista társadalom körüikné- nyei között. A kapitalizmusban azonban ellenfele lehet és lett is, mert nem érte, hantm ellene alkalmazzák! Azok, akiket a .gépek kitúrtak” a mindennapi kenyeret jelenő állásból, a saját bőrükön érezhetik; a gazdasági vezető körök hogyan is értelmezik a technika forradalmát?! Az amerikai közgazdászok tanácskozásán J. K. Galbraith professzor minden kommentárt feleslegessé tévőén ezt így fogalmazta meg: „Nem igaz, hogy a pénzvilág emberei általában kevés felelősséget éreznek az ország sorsáért. Az igazság az, hogy ilyen felelősségérzetük jóformán egyáltalán n'i n c s.” Mészáros Ottó ■ ' x < ' i" * / Kétféle mértékkelP H iába volt eddig minden beszélgetés, józan érv. N. T. felesége ma is gebines büfét vezet egyik nagy építkezésünk munkásszállásán. Esténként üdítőkön kívül szeszesitalt is árusít. Az sem sokat változtat a helyzeten, hogy palackban és nem kimérve kerül a fogyasztóhoz a szesz. Az építkezésen sokan szólták már meg ezt az üzletet. Kivált azóta nézik-rossz szemmel, amióta--Uibben.. túllépték a józanság határát :.. Azt is vitatják, szükség van-e a szálláson ilyen üzletre, amikor néhány lépésre megfelelő eszpresszó, népbolt, étterem, vendéglő gondoskodik a munkások ellátásáról. Csupán annyi a különbség, hogy az eszpresszót, az éttermet este fél tízkor bezárják, a büfé pedig tízig áll a vendégek rendelkezésére. Amíg N. T. — a szakszervezeti intéző bizottság függetlenített munkatársa — az építkezésen egész nap azért fárad, hogy szebbre, jobbra ösztönözze a munkásokat, minden munkahelyet felkeresve szervezi a munkaversenyt, harcol a fegyelem megsértői ellen, a kultúrált magatartásról tart előadást —, addig N. T. felesége hivatalos engedéllyel ugyan, de anyagilag érdekelt ajjban, hogy minél többen költsék a pénzüket, italozzanak. Az építkezés vezetői nagy gondot fordítanak arra, hogy a munkások, nehéz napi munkájuk után kellemesen 1 töltsék el szabadidejüket, otthon érezzék magukat távol családjuktól is. Hetente ötször vetítenek filmet, televíziót három helyiségben is nézhetnek, háromezer kötetes könyvtárban válogathatnak. Asztalitenisz, sakk várja a pihenőket —, egyszóval hasznos programot biztosítanak számukra. Mindezek szervezésében számottevő szerepe van N. T.-nek is. Hiába azonban mindezt ha N. T.- né anyagilag érdekelt abban, hogy a munkások ne a tv előtt, ne a moziban szórakozzanak, hanem a gebines büfében. rvsársadalmunk arra ösztö- / X nöz, hogy az asszonyok is részt vegyenek a társadat“!' mat formáló munkában. N. T. esetében azonban nem erről van szó. 'Családjukban1 nélkülözhetetlen az asszony keresete. Négy gyermeküket kell felnevelniük —, egy kereset kevés lenne. Az azonban sehogy sincs jól, hogy a feleség munkája keresztezi férje hivatását. Nem egyeztethető össze: amíg az egyik fél szószólója az alkoholizmus elleni harcnak, addig a másiknak érdeke, hogy minél többen betérjenek a munkásszállási büfébe. Amíg az egyik fél a kulturált magatartásról tart előadást, addig a másik esténként elnézi, hogy lerészegedjenek az emberek —, olykor verekedjenek is. A halászteleki Szabad Május Termelőszövetkezet már több mint egy hete szállítja a retket a Német Demokratikus Köztársaságba, A piros színű, zsenge tavaszi csemegéből ösz- szesen ötvenezer csomót készítenek. Képünkön a kertészet nőbrigádja exportra készíti elő a retket ' (Gábor feliv.) Az Özvegy menyasszonyok — a pilisi erdékbet L N T.-éknek valóban szükségük van a több keresetre, de az építkezésnél is sokféle munkalehetőség van, olyan, amely megbecsülést szerezhet a házaspárnak, emelheti N. T. és munkája tekintélyét. Igaz, egyetlen munkakör betöltését sem lehet megtiltani, mégis vannak íratlan szabályok, amelyek arra intenek: kellő megfontolással kell kiválasztani a házastárs* munkakörét ott, ahol a másik hivatása: az emberek nevelése. S. A. Rejtélyes pisztolylövések visszhangja ve'rte.fel a napokban a Pilisi Erdőgazdaság vadreziervátumának csendjét. Az országúton haladó járműveket Páty határában rendőrök állították meg és irányították át a másik oldalra. Az árokban felborult szürke Volga taxi. Körülötte, a földön vémyomok, ruha foszlányok. A környéket megszállta a rendőrség. — Mi történt, baleset? Rablógyilkosság? Kit üldöznek? Ilyen kérdések hangzanak el a MÁVAUT budapest—zsám- béki járatán, de senki nem tud semmi biztosat. Aztán hirtelen szabad az út. Azt utasok Köszönet postára járkálnom... „Köszönetnyilvánítás. Miután a közel jövőben a szociális otthonba megyek, ezúton mondok köszönetét mindazon embertársaimnak, akik nehéz napjaimban önzetlenül segítettek nekem. Hálámat tolmácsolom Veress Józsefnek, a kistarcsai tanács vb-elnökénelc, dr. Csighy Tiborné- nak, a Gödöllői Járási Tanács szociális ügyek előadójának, akik régi idő óta, még boldogult feleségem életében és azóta is segítségemre voltak. Köszönöm o szadai szociális otthon vezetőnőjének, hogy látogatásomkor oly szívesen fogadott és megvendégelt Köszönöm nagytiszteletű Kovács Zoltán úrnak és fiának, hogy boldogult feleségem temetésén gyászszertartással szolgáltak. Köszönöm dr. Prász orvos úrnak, hogy elhunyt feleségemet évekig oly szeretettel és gondosan kezelte, s a .temetésen részt veiteknek pedig azt, hogy megjelenésükkel a fájdalmamat enyhitet- í ték. Köszönöm... 4 . . . lakótársaimnak 4 a kocsi elejéből a jobboldali is köszönöm, a Sze- 4 ablakhoz húzódnak, mindenki pessi-, Szecsány-, \ látni akarja a szerencsétlenség Tliorányi-, Kertész-, 4. nyomait. Felhangzik az első, Soós-, Valki-család- ^.megkönnyebbült, de azért kis- nak, továbbá Imre-, 4 sé csalódott felkiáltás: Kiss-, Németh-, Ko- 4 —A, csak a filmesek, rács-, ifjú Gulyás-,$ A2 ablakból kitekintők fi- Katona- és Vámos- 4 gyelme átterelődik az egyen- családnak, hogy még 4 ruhások arcara, vajon a sok a boldogult felesé-4 rendőr közül ki a valódi és gém életében és 4 melyik sapka alól néz fel egy- most is segítettek. 4 egy színész? A jelmezek azon- Fogadják hálás kö- 4 ban tökéletesek és Pécsi Sán- szönetemet mind- 4 dor i£azi rendőrszdgorral vizs- tartsa-^ gálja az előtte levő, árokba jó em- 4/ borult taxit. .. ^ Az Özvegy menyasszonyok Orsó 4 című, készülő bűnügyi filmJózsef nyugdíjas. C vígjáték felvételeit forgatják Kistarcsa, 1964. 4 Pest megyében. Az új magyar május 4.” 4 film forgatókönyvét Fedor Vajon akadna lap, 4 Agrraes novellája nyomán Bénáméig pénzt fogad-4 csik Imre, Borhy Anna és na el ezért Orsó 4 Kovács Nándor írta. A film bácsitól? ... (n. i.) ' története egy taxisofőr szerelA forgatás egy epizódja annyian és nak meg a lékezetükben Szeretettel: mi kalandjainak következményeit eleveníti meg. Azt, hogyan lesz a meggondolatlan házassági ígéretekből rendőrségi ügy, majd a nők hiszékenységét szeretetvágyát kihasználó házasságszédelgó, hogyan kerül mégis az anyakönyvvezető elé. A film rendezője Gertler Viktor, operatőr Forgács Ottó. A házasságszédelgöt Garas Dezső, a nyomozást vezető rendőr őrnagyot Pécsi Sándor alakítja. A hat özvegy menyasszonyt Böröndy Kati, Bé'kés Itala, Máté Erzsi, Mezei Mária, Sütő Irén, Pásztor Erzsi játssza. A hetediket, aki az oltár elé vezeti az imádott férfit, Soós Edit eleveníti meg. Ezenkívül jelentős szerepet kapott a filmben Bánhidy László, Szakáts Sándor, Balogh Zsuzsa és Szemere Vera. U. M. Idős, reszketeg bácsi áll a portán. A Pest megyei Hírlap szerkesztőségét keresi. Lába már nehezen hozza fel a lépcsőn, elébe sietünk. Meghalt a legkedvesebb embertársa, legodaadóbb ápolója, a ' felesége. Most a legközelebbi hozzátartozója, támasza — az állam. A neve: Orsó József, nemrégiben még kistarcsai lakos. — Mit óhajt, kedves Orsó bácsi? — Egy köszönetnyilvánítást szeretnék közzétenni a Pest megyei Hírlapban. Mindjárt ki is fizetném, hogy ne kelljen csekk után,
