Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-09 / 106. szám

1964. MÁJUS 8. PÉNTEK rtai «ran kMmHup \ Az országos vita alapján: fontos változtatások a felnőttoktatásban A nagy mű építésének - apró gondjai Megbeszélés a megyei tanácsházán Bemutató tanítás Vácott — tizenkilenc megye szakemberei előtt (Tudósítónk telefonjelen­tése) A város,' sőt a megye ha­tárán is túljutott a híre annak, hogy a fizikai és ké­miai órákon az átlagot meg­haladó, magas színvonalú ok­tatás folyik a váci Báthori utcai iskolában. Erről ad­tak számot csütörtökön ne­velők és diákok, bemutató tanítás keretében, a tan­intézet tornatermében. Az ország, minden részéből mintegy félszáz szaktanár jött el a váci iskolába. A Művelődésügyi Minisztérium­ból jelen volt Tokodi Klára főelőadó. A megyei tanács szakosztályát Polka Ede is­kolai csoportvezető és Benkö Tiborné szakfelügyelő, a Vá­ci Városi Tanácsot Pová- zsai Sándor osztályvezető képviselte. Eljött Gere Rezső, az Országbs Pedagógiai In­tézet munkatársa is. Harminchat nyolcadik osz­tályos tanuló helyezkedett el a jól felszerelt kísérleti asz­talkáknál. Pálinkás Jenő szaktanár vezette a minta­tanítás *kémiaóráját, amely­nek tárgya a szénhidrátok és a fehérjeféleségek vizsgá­lata volt. A kísérleti aszta­lokat Kárpáti János tanár irányításával politechnikai órákon készítették a diákok és ezek alkalmasak arra, hogy a pedagógus segítsége nélkül egész tanévben min­zésére ez a legjobb alkalom, s érthető, hogy a központot kell erősíteni, modernizálni. To­vábbi három, több emeletes házzal, megoldható a kezelők letelepítése, s egyben meglen­ne a kisváros központja is. A tervező számára ez anyagilag rosszabb megoldás, mert újabb területeken kell lebon­tatni régi házakat. Szemben áll a tanácsi szakértők jogos ellenvetése: két palotát kuny­hók közé szorítani nemcsak félmegoldás, de városrendésze­ti, esztétikai szempontból sem fogadható el. Az ügy javára szolgálna, ha a lebontandó, földszintes házak lakóinak el­helyezésére toronyházat emel­nének. Ezekről az elképzelé­sekről különben már elkészült a perspektivikus rajz. Szóba jött a víz. alá kerülő fontos útszakaszok áthelyezé­se. A tervező egyelőre csak arra vállalkozik, hogy a régi út szó szerinti másolatét ké­szítse el. Ez az álláspont véd- netetlen. A bel- és idegenforgalom rohamos növekedése min­denképpen megkövetelné a modernizálást. A közérdekekkel s az állam érdekeivel egyaránt találkozik hz a kívánság, hogy az új út­szakaszokat szélesebbre és nagyobb teherbírásúra’ mére­tezzék. Érdeke ez mindenek­előtt az építő-szerelő vállala­toknak, hiszen rengeteg szál- lítanivaló érkezik vágj' távozik az országúton. A nagy súlyú áramfejlesztő berendezések helyszínre fuvarozása ugyan­csak alkalmas útvonalat kí­ván. ~ Az erőmű mögött megnő a vízmagasság. A gátnál egy és háromnegyed méterrel lesz magasabb a szint, mint ahogy az ár 1954-ben tetőzött. Ér­vényes ez a közeli mellékfo­lyóra, az Ipolyra is. A válto­zás Ipolj'telkesig eméli meg a víz magasságát. Nemcsak a gá­tak építésére és magasítására kell tehát gondolni. A gáta­kon átszivárgó és esőzéseknél a gátak tövéhez rohanó vizet két párhuzamosan haladó árokkal kell a Duna felé terel­ni, illetve az Ipolyba emelni. Ehhez szivattyúk és kezelő szakemberek kellenek. Az első hallásra furcsa, mégis anyagi áldozatokat kö­vetelő gond a vízszint csökke­nése az erőmű alatt. Hogy mi­nél nagyobb legyen a Duna esése s így megkapják a szük­séges energiát, Nagymarostól lefelé mé­lyítik a medret. Az erőműnél ez nyolcvan cen­timéter s a fővárosnál ér a ré­gi medermagasságig. A folyó környéki kutak vízszintje is követi a változást. így előre látható, hogy a DCM vízmüvé­nél újabb kutakat kell nyitni vagy mélyíteni, hogy a régi hozamot megtarthassák. A bu­dapesti vízmű szentendrei kútjaival hasonló gondok lesz­nek. Ezek orvoslása már most megfelelő körültekintést és jó megoldásokat kíván. A medermélyítésnél sok mil­lió köbméter sódert emelnek ki. Ennek nagy részét ugyan felhasználják, de így is jelen­tős mennyiséget kell a környe­ző partokra vinni. A lakosság­nak és az építtetőknek egy­aránt megfelelő rakodók kije­lölése is a jövő feladata. A vizierőmű építése sok mellék gonddal jár, megoldása azonban a megye lakosságá­nak, sok állampolgárának ér­deke. A körültekintő munka sok kellemetlenségtől, esetleg nehezen helyrehozható téve­déstől óvja meg a szakembe­reket. A megyei tanácsnál rendezett ismertetés és vita ezt szolgálta. (t- KJ-) mm nap 1954. május 8, péntek, Mi­hály napja. A nap kél: 4.17, nyugszik 19.05 órakor. A hold kél: 3.02, nyugszik 14.39 órakor. Várható időjárás: kisebb felhőátvonulások, valószínű­leg eső nélkül. Mérsékelt déli szél. Melegszik az idő. — U. Budai János megyei tanácstag ma délután 6 órá­tól fogadóórát, majd 8 órád kezdettel beszámolót tart Kisorosziban. Bánhegyi Bér- nát 15 és 17 óra között Ha­lásztelken, Csomós József 13 és 15 óra között Tirunyén, Szeberónyi Lehel pedig Vi­segrádion tart fogadóórát. Ta­nácstagi beszámolóra kerül sor Tor'oágyon és Budajenön. Előbbi községben LipkaSám- domé, utóbbiban dr. Lapus- nyik András tart beszámolót. — Komplex brigád-értekez­letet tartanak ma reggel 9 órakor Gödöllőn, a MÁV vasútállomás kultúrtermé­ben. Az értekezletet a köz­ségi pártbizottság hívta ösz­Salátaszüret Nagykőrösön Ha Nagykörös nevét hall­juk, akaratlanul is az uborká­ra gondolunk. Azt viszont mór: kevesebben tudják, hogy ked­velt „kobakos” növényünk mellett mái» specialitása is van a városnak, mégpedig az úgy­nevezett áttelelő saláta. Késő ősszel palántázzák a ház kö­rüli kertekbe, s mire tavasz- szal virágba borul az orgona,, szedhetik is a duzzadó gyön­ge fejeket. Hozzávetőleges számítások szerint Nagykőrösön körülbe­lül hatezer házkörüli kertben termesztik tát. az áttelelő salá­A fölöm ű vessz öv etk eze t vá­sárolja fel a kistermelőktől, s így jut el a körösi saláta a nyugati országokba. Az idén 3 és fél millió fej salátára kö­töttek szerződést, de emellett még legalább 600—700 ezer fej saláta jut szabadpiaci értéke­sítésre. Ezekben a napokban a hat felvásárlótelep már fel- készülten várja a saláta ter­mesztők szállítmányait. Svájc­ba, Nyugat-Németországba, és Ausztriába jut el körösi saláta. KOmitM - TISZTMAI A minap Aszódon járva be­tértem a lőtér falatozójába és vásároltam egy konzervet. Sze­rettem volna kinyitni, cte a csapos menyecske ahelyett, hogy konzervnyitót adott vol­na, csak ennyit válaszolt: — Nincs rá előírás. Ezt követően seprűt raga­dott, * cirokscprűjével pilla­natok alatt portengert kavart az üzletben. A többi vendéggel együtt fejvesztve menekültünk az utcára. Az aszódi konzerwel zse­bemben* még aznap Pilisvörös- várra keveredtem. Az állomás büféjében épp vizes ruhával mosták fel a kövezetei, s bár nem is fogyasztottam, csak egy konzervnyitót kértem, kaptam.- Félreérté# ne essék, mindez­zel nem azt akarom mondám, hogy a konzervnyitó és a tisz­taság közös fogalom. Csak ha­sonló . .. G. I. A dolgozók őszinte segítségével oldjuk meg feladatainkat (Folytatás az 1. oldalról) kafegyelmet, akkor veszé­lyezteti egész iparunk fej­lődését, terveinek megvaló­sulását, s nagy nehézséget okoz a mezőgazdaságban is. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXWXXXXXXXXXXXXXXXXXXVv^.XXXXXXXXV'X/ Súlyos problémát jelent a lakásépítési terv elhúzódása. Ezután a mezőgazdaság je­lenlegi fejlődését elemezte. Megállapította: már az elmúlt ősszel nagy erőfeszítéseket tet­tünk megyénkben is a gabona- probléma megoldásáért. Az el­múlt évi nehéz gabonahelyzet sok gondot okozott népgazda­ságunknak. A többi között megemlítette a pedagógusok fizetésének rendezését is, amely éppen nehézségeink miatt elmaradt. Méltatta a ta­nítók, a tanárok munkáját, akik hű segítőtársai a párt po­litikája megvalósításának és megérdemlik a nagyobb elis­merést. A lehetőségekhez ké­pest megyénkben is sokat tet­tünk és teszünk lakáshelyze­tük megoldásáért, valamennyi jogos igényük elintézéséért. Nem mondhatjuk ' azt, hogy csak egyszer egy esztendőben — pedagógusnapon — gondo­lunk a tanítókra. Cservenka Ferencné elv­társnő a későbbiekben a me­zőgazdaság további fejleszté­séről, a kukorica- és a cukor- répatermeiés növeléséről, az állattenyésztés fontosságáról szólott. Megemlítette, milyen nagy szerepük van a ház­táji gazdaságoknak az ál­lattartásban, az állatte­nyésztésben, s mennyire helytelen az a szemlélet, miszerint a háztáji gazdaságok csökkentik a közös állomány jelentőségét A mezőgazdaságban történt váltefeásokra jellemző, hogy megszűnt az elvándorlás falu­ról, sőt nagyon sok termelő­szövetkezetbe visszatértek a korábban eltávozottak. A ter­melőszövetkezetek számára ez jelentős, hiszen a fiatalok nemcsak fizikai erejükkel, de képzettségükkel, a technika is­meretével is segítik a közös gazdaságok felemelkedését. Az előadó ezután részlete­sebben elemezte a dolgozók hangulatát, a jelenlegi politi­kai légkört. Elmondotta, hogy bár sok gondunk, problémánk van, ezekről mindig őszintén beszélünk dolgozóink előtt, s az emberek bírálatára is a se­gítő szándék, a javítani akarás jellemző. A dolgozók értékelik a párt, á kormány igyekeze­tét. látják eredményein­ket, s türelemmel segíte­nek a hibák megszünteté­sében. A hangulatot visszatükrözi az is, hogy megnőtt az idegen- forgalom. számos külföldi ér­deklődik hazánk iránt és már az első negyedévben sokan megfordultak országunkban. Végezetül Cservenka Fe­rencné elvtársnő részleteseb­ben beszélt a külpolitikai helyzetről. A többi között a Szovjetunió" békepolitikájáról, az amerikai elnökválasztás előkészületeiről, a nemzetközi munkásmozgalomban bekövet­kezett vitákróL Ma Szikszón sorsolják a lottót A lottó 19. játókheti nyerő­számainak a sorsolását ma délelőtt 10 órai kezdettel Szik­szón rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. (MTI) — Szombaton délután 4 órakor Nagykőrösön, a Pest megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztá­lya a gépjárművezetők, jár­művezetők és a gyalogosok részére közlekedési előadást tart. — Tápiósáp és Újlengyel. A Pest megyei Petőfi Szín­pad az Alkalmi férj című da­rabot Tápiósápon, a Vízke­resztet Újlengyelben mutat­ja be 7, illetve fél 8 órai kez­dettel. — Tűz — ismét gyerekjá­tékból. Lángra lobbant szer­dán délután Szadán az Arany János utca 8. számú ház kertjében az egyik szalma- tetős gazdasági épület. A tűz­oltóság gyors közbelépése a tűz terjedését meggátolta, s • így csupán 300 forintos anya­gi kár jelentkezett. A tüzet gyufával játszó 10 éves kis­fiú okozta. — Tíz csőkutat fúrnak Nyáregyházán a vízellátás javítása érdekében. A he­lyi tanács adja az anyagot hozzá, a lakosok pedig a társadalmi munkát. — Shakespeare Gödöllőn. A gödöllői Juhász Gyula Irodalmi Színpad ma dél­után 5 órakor a járási mű­velődési házban Shakes- peare-estet tart. Közremű­ködnek : Berek Katalin és Bitekéi Tibor, a Nemzed Színház tagjai, Meaöífy Ti­bor operaénekes, Bolváry Sarolta tanár, Tóth Pál é« Patkó József, a Zeneművé­szeti Főiskola hallgatói, va­lamint a helyi irodalmi szín­pad tagjai. — Hatás egymásra. A varsói műegyetemen hosz- szas kísérletezés során meg­állapították, hogy az em­ber izmain át vezetett vil­lanyáram hatással van a mellette álló ember izmai­ra is. — Demény Miklós festő­művész és Márkus Károly szobrászművész kiállítása szombaton déli 12 órakor nyílik a Mednyánszky-terem- ben (Bp., V., Tanács krt. 26.). Megnyitó beszédet Bolgár Kálmán művészettörténész mond. t — Üreg szabó nem vén­ember. A nyolcvanöt eszten­dős gödöllői szabómester, Sorger Árpád, korát megha­zudtoló lendülettel még me is dolgozik. A veterán sza­bót és feleségét ma délután 5 órakor a KI ŐSZ székház­ban köszönti házasságuk 60. évfordulója alkalmából az MSZMP községi, szerve­zete. — Ezernyolcszáz dollá­ros sznobizmus. Hollywood­ban a legújabb divat, hogy ,-as esküvői felvonulást ba­lettmesterekkel taníttatják be. A rendezés esküvőn­ként csupán 1800 dollárba kerül. — A merniei termelőszö­vetkezet KlSZ-esei 50 hold legelőről irtották ki a bok­rokat és a gyomokat. — Társastánc-verseny. A szolnoki kulturális hetek al­kalmából szombaton délután 4 órakor a Ságvári Művelő­dési Házban megyei társas- tánc-versenyre kerül sor. — Virág a nyúlkiállitáson. A Vác és Vidéke Körzeti Földműve&szövetkezet a.só- gödi nyúlteriyésztő szaké portjának Alsógödön tartott kétnapos házinyúl-kiállítása alkalmából az Egyesült Du- namenti Termelőszövetkezet látványos virágkiállítást is rendezett. A „nyúlversenví”, 96 pontos magyar óriásnyu- lával Varga Lajos nyerte, Barcs Lajos 95 pontos, bécsi­kék nyula előtt. A csincsilla nyulak közül a legjoób he­lyen Nyárai Alfréd 94 ponto­sa végzett: negyedik let;. Köszönetnyilvánítás. Köszönetün- ket fejezzük ki rokonainknak, is­merőseinknek, szomszédainknak, akik saereteít jó fiam, férjem, édesapám, id. Boros János temeté­sén részt vettek, fájdalmunkban vigasztalásukkal felkerestek. A gyászoló Boros-család. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.10: Reggeli hangverseny. 8.55: Munkásklub. 9.10: Könnyűzenei híradó. 10.10: Az óvodások műsora. 10.30: Operettrészletek. 11.00: Hang- képek Szigligeti Ede életéből. 12.15: Puritánok. Részletek Bellini operá­jából. 12.90: Iskolarádió. Osztályfő­nöki óra III. gimnazistáknak. A szocialista társadalom embéresz- ménye. I. 13.08: Verbunkosok, ma­gyarnóták. 13.45: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdáságáról. 14.10: Zenekari muzsika. 14.40: Országjá­rók kalauza. 15.00: Operettrészie­tek. 13.40: írók Ceglédről. 16.10: Chopin zongoraművek. 16.45: A Rádió Műszáki Klubja. 17.00: öt­órai tea, 18.15: a háború utolsó napjai Európában. Dokumentum műsor. 19.00: A Magyar Rádió és Televízió énekkarának új felvéte­leiből. 19.28: Népi zene. 20.35: Köz­vetítés az Irodalmi Színpadról. Fe­kete rapszódia. 22.25: Tánczene. 23.00: Operarészletek. 0.10: A Kos- telanetz zenekar játszik. PETŐFI RADIO 14.00: Glinka: Keringőfantázia. 14.25: Szórakoztató muzsika nyug­díjasoknak. 15.05: Hujmási Péter — Ha.imási Pál. Szőnyi Zoltán verses­zenés játéka. 16.10: Válaszolunk hallgatóinknak. 16.25: Az AUami Népi Együttes műsorából. 17.05: Heti hangversenykalauz. 17.45: Egy monopólista portréja. 18.00: Törté­nekem és muzsika, a XVIH—XIX. századforduló dalai. 18.25: Operett- részletek. 19.05: Mi történt a nagy­világban? 19.20: A dzsessz kedve­lőinek: Stan Kenton és zenekara játszik. 19.40: A Csehszlovák Kul­túra Hete. A Smetana vonósnégyes játszik. 20.24: Hanglemez. 20.30: „Egymásért születtünk . . .** Nem­zetközi körkapcsolásos dokumen­tum műsor a Nemzetközi Vörös- kereszt Napján. 23.05: Bélyeggyűj­tők! 21.10: Közvetítés a Kassel! Városi Színházból. 21.33: láttuk, hallottuk ... 21.54: A hangverseny- közvetítés folytatása. 22.50: Ci­gánydalok. URH 18.30: Hírek. 18.40: Kamarazene. 19.05: Híres operettbelépők. 19.25: Esti hangverseny. 21.10: Külföldi tudósoké a szó. Csillagászat és mikrofizika. Előadás V. A. Am- barcumján professzor cikke alap­ján. 21.25: Könnyűzene. 22.00: Ope­rarészletek. 22.30: Hírek. TELEVÍZIÓ 10.00: Tv-híradó. (ism.i 10.15: Té- lesport (ism.) 10.30: Film-mozaik (isin.) 11.40: A jövő hét műsora. A közeljövő állandó mun­ka- és beszédtémája lesz a Nagymarosnál tervezett vizi- erőmű felépítései Már most gyakorlati gondokat ad rész­letkérdésekben is. A megyei tanácsházán tegnap rendezett vita néhány érdekes, elsősor­ban a környék lakosságát érintő ügyeket tárt a résztve-, vők elé. Dr. Lakatos Imre a megyei tanács vb-elnükhelyettese adta át a szót a VIZITERV mér­nökeinek, akik a meghívott szakértők és a munkálatoknál érintett tanácsi megbízottak előtt vázolták a nagy progra­mot. Az építkezést előkészítő felvonulásra jövő éV ősz­szel kerül sor. Gyakorlatilag 1966-ban látnak munkához és előreláthatólag nyolc évbe telik, amíg elké-, szül a nagymarosi, illetve gab- csikovói közös cseh—magyar vizierőmü. Az ismertetések után hama­rosan vita kerekedett a Nagy­maroson építendő szolgálati lakásokról. A tervező elképze­lése szerint a régi település, belterületén két, emeletes, húszlakásos házat készítené­nek, míg nyolcvan lakást jóval távolabb, családi házakként építenek fel. A tanács tiltako­zik, hiszen Nagymaros rende­denféle kémiai kísérletet ön­állóan elvégezzenek rajta a diákok. A mintatanítás ki­tűnően sikerült. Délután a szakminisztérium és az OPI küldötteinek je­lenlétében tizenkilenc megye szakfelügyelője és a Pest megyei kémiai, mmfiakmm-- ségek vezetői behatóan meg­vitatták a látottakat. El­mondtak, hogy a bemutató­tanítás is meggyőzte őket arról, hogy az iskolareform irányelveinek szellemében a politechnikai oktatást sike­resen egybe lehet kapcsolni a szaktárgyakkal. Elismerés­sel szóltak a Benlcő Tiborné elgondolásából született váci kezdeményezésről. Más me­gyékben, más iskolákban is megvalósíthatónak találták a Kárpáti-féle kémiai és fizi­kai segédeszközök alkalma­zását és javasolták annak tapasztalatcsere útján törté­nő széles körű bevezetését. (p. r.) A dolgozók általános isko­láiban bevezetendő új tamlerv tervezetének országos vitájáin számos figyelemre méltó ész­revétel, indítvány hangzott el. Az illetékesek behatóan tanul­mányozták a javaslatokat s ezek alapján egy sor intézke­dést dolgoztak ki a felnőtt­oktatás fejlesztésére, a munka mellett tanulók helyzetének könnyítésére. ■ A tervek szerint, például az általános iskola hetedik, il­letve a középiskola első osz­tályába iratkozóknak előké­szítő tanfolyamokat szervez­nek, a tanév elején pedig — az Oktatással párhuzamosan — csoportos korrepetálásokat tartanak. A felnőttdiákok ta­nulását könnyítik azzal is, hogy az oktatási év kezdetén — főként magyarból és szám­tanból — az eddi ginéi több időt biztosítanak a korábbi ismeretek felelevenítésére. Ez­zel azt kívánják elérni, hogy az egy osztályba járók a le­hetőség szerint azonos tudás- színtxől kezdhessék a tanévet. A vitában felmerült észre­vételek alapján az illetékesek úgy döntöttek, hogy fokozato­san bevezetik a tantárgycso­portos oktatást. Ennek előnye, hogy a hallgatók egy-egy idő­szakban csak néhány tárggyal foglalkoznak, s így figyelmük, energiájuk nem oszlik meg. AZ ÖTÖDIK SORBAN Egy szerelmespár álma: kétszemélyes páholy b mo- ■ ziban. Ez jó is, imponáló is. Néha azonban meg kell elégedni ott elől, az ötödik sorral. Főként, ha a gaval­lér egyetemista és ösztöndíj-fizetés előtt áll. Márta is szó nélkül megértette, amikor vasárnap Karcsi savanyú képpel mutatta a jegyet: ötödik sor. Hát igen, nem a legjobb hely. De Karcsi presztízskér­dést csinál a dologból és tiltakozik az ellen, hogy Márta néha kisegítse. Pedig a lány keres. Textiltech­nikus. Tehát moziba mentek és az ötödik sorban ültek. Márta egy ideig forgolódott, majd tekintete megállt egy ponton. Ott hátul a kettes páholyban megpillantot­ta kolléganőjét, aki elégedett mosollyal az arcán, felé intett. Karcsi mindebből semmit sem vett észre, csak a lány kívánságán csodálkozott. Márta ugyanis erre kérte: — Hunyorogj egy kicsit a szemeddel. Hunyorogj, jó? A kedvemért. így ni — és mutatta. Karcsi homlokát ráncolta, de a lány olyan kérőn nézett rá. Buta dolog — gondolta —. de ha kívánja. És hunyorgott. — Jaj, de cuki! Még! — biztatta a lány. Karcsi egész a híradó kezdetéig hunyorgott. És nevetett magában, hogy milyen furcsák, bolondosak a nők. Nem tudhatta, hogy másnap Márta sopánkodva magyarázta kolléganőjének: — Ügy restelltem ott elől ülni. De mit csináljak, \ ha a Karcsi rövidlátó. Ilankóczi Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents