Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-07 / 104. szám

FVRDÖ A gyömrői Pe­tőfi Tsz-ben jár­va a tsz vezetői büszkén mutattál; a központban be­rendezett fürdő- helyiséget. Itt a dolgozók munka után meleg vízzel j lezuhanyozhat­ja nak. vagy lemosa- kodhatnak. A me- leg vizet házilag —készített vízme­legítő biztosítja. A termelőszövet­kezeti tagok munkafeltételei­nek javításait nagyban elő­segíti az üzemi fürdő építé­se, ami tudomásunk szerint jelenleg még cs-ak ebben a 'tsz-ben található. Most már a többi tsz is gondolkodhatna azon, hogy az ilyen hasznos dolgokban köveisse a gyömrői 'példát! —tebe— NOMUÚKE — Veres Péter Kossuth-dí­jas író hétfőn látogatást tett a monori gimnáziumban és elbeszélgetett a diákokkal iro­dalmi életünk kérdéseiről, problémáiról. — Kiesett a robogó gyors­vonatból a monori ál-lomás té­ren Kiss András budapesti la­kos. Súlyos fejsérüléssel szál­lították a mentők kórházba. 1 — Befejezték a hazai és külföldi burgonyaminták ki­ültetését a monori fajtameg­állapító telepen. Jelenleg a ■borsóm! nta-parcellák felkaró- zását és nádazását végzik. — A szállítási feladatok ösz- szehangolása érdekében a mo­nori MÁV-állonaás főnöksége hétfőn délelőtt komplexbrigád- értekezletet tartott, amelyre meghívta a helyi és környező községek vállalatainak, tsz- einek megbízottjait. A brigád­értekezleten sok értékes ja­vaslat, észrevétel hangzott el, amely elősegíti a felgyülemlett szállítási feladatok időben és gyorsan történő lebonyolítá­sát. — Négynapi nyereségrésze­sedést fizetett a monori mag­tisztítótelep dolgozóinak. VT. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM 1964. MÁJUS 6, SZERDA Szépen fejlődnek az őszi vetések Időnként szemerkélő eső­ben barangoltunk hétfőn a tápiósápi Petőfi Tsz végte­lennek tűnő határában. A közös gazdaság dimbes-dom- bos határát az élénkzöld színben pompázó vetések uralják. Általában a kalá­szosok szépek, maholnap de­rékig érnek, dacára annak, hogy többnyire homokos ta­lajban gyökereznek. Igaz, a vetés időben megtörtént és a fej trágyázás sem maradt el. Sajnos, láttunk olyan táb­lát is, amelyben a búza alacsony, vékony. Hézagos, foltos a vetés, mert már harmadszor egymás után került kalászos ugyanabba a földbe a magas vetésterv miatt. Nagy problémája a terme­lőszövetkezetnek az, hogy nem sikerült kidolgozni a megfelelő vetésforgót. Őszig meg kell találni a módját annak, hogy a kalászosokat jövőre kapások váltsák fel. Helyes viszont, hogy a Hra­Sorol a kukorica - Üzenet a gépállomás címére „Árva földek" a sápi határban bina-tábla „sápadt” búzáját — melyben már két hete ott áll a gépállomás egyik 24 soros vetőgépe, ha eset­leg hiányozni fog, itt ke­ressék! — megfelelően ápol­ják. Horváth István trakto­ros egy Rapidtox 2-es gép­pel dikonirtoz; Szvercsek Sándor, Béres Pál és Szán­tai József géppel holdan­ként 80—100 kilogramm pé­tisót szór széjjel. A munka szakszerű menetét Csanádi János brigádvezető irányítja. A több mint ötezer hol­das határ másik nagy ré­sze szürkésbarna színbe öl­tözött. Több helyütt már a párhuzamosan egymás mel­lett futó vékony zöld csí­kok hívják fel magukra a figyelmet: sorol a kukorica! Ez különösen a nagyoszlári dűlőben domborodik ki jól, ahol Élüzemiinnepség a sülysáp! állomáson széde után sor került * jutal­mak kiosztására. Bálint Illés váltóőr „kiváló” jelvényt és pénzjutalmat ka­pott Pénzjutalomban részesül­tek még: Schiszler Bálint, Pin­tér János. Lengyel György forgalmi szolgálattevők Ocso- vai Frigyes raktámok és Lu­kács József váltóőr. A sülysáp! vasutasok lendü­lete nr idén sem tört meg. A vasútnál a felsőbb szervek az állomások kollektíváit a szó legszorosabb értelmében igen komoly feladat elé állítják. A szolgálattevő dolgozóktól sok esetben megkövetelik a másod- percnyi pontosságot is. Éppen e nehéz követelmények misit az élüzemszint elnyeréséhez már elegendőnek találják a 95 százalékos teljesítést is. Azonban a sülysópi vasutas- gárda dicséretére legyen mondva: a részükre kidolgo­zott tervet magasan az előírt szint fölé emelték, áprilisban 100 százalékos teljesítményt értek él! Az előírt feladatok maradék­talan betartása mellett a vas­utas dolgozóknak arra is ju­tott idejük, hogy az állomás előterét széppé, csinosabbá va­rázsolják. A napokban több mint száz díszfát és cserjét ültettek el. Krátky I.ászló A sülysápi vasútállomás má­sodízben nyerte él az élüzem címet Május elsején szépen feldíszített fehér asztalok mel­lett a MÁV Budapesti Igazga­tósága részéről Pillér Vilmos adta át a sülysápi vasútállo­más főnökének: Szép Gábor­nak a kiváló oklevelet. Az állomásfőnök rövid be­A mozik májusi műsorából Gyömrőn májusban A harmadik félidő, Gengszterek és fi­lantrópok, Aranyfog, Szerencse a szerelemben, A hetedik es­küdt, Nyáron egyszerű, Hattyúdal, Karambol című filmeket Vetítik. A maglódi mozi műsorában szerepel — többek között — a Germinál című magyar—francia koprodukciós film (felső ké­pünkön a film egyik jelenete). A monori mozi műsorán a Hitler élete, Lerombolt hid, Láng az utcákon, Kisvárosi Lady Machbet, Monte Christo ATÓfja (I—II rész), Rákóczi hadnagya, Majdnem baleset, To­páz úr, Már nem olyan időket élünk című filmek szerepelnek májusban. A vecsési qnozl az alábbi filmeket tűzi műsorára: Egy taxisofőr halála, Dühöngő ifjúság, Robin Hood új kalandjai, Ma éjjel meghal egy város, A halál neve Engelechen, Dunai kirándulás, Pénzcsináló (alsó képünkön a film egyik jelenete), A gyilkos és a lány. az Oláh-brigád 60 hol­das, kitűnően megmű­velt kukoricatáblája tárul elénk. A szőlők alatti rész em­berektől népbs. Negyvenhét főt számoltunk meg, akik metszik a tavalyi telepíté­sű szőlőt. Vannak a sápi határnak olyan fehér foltjai — ilye­nekkel, sajnos, minden tsz- ben találkozunk kisebb-na- gyobb mértékben —, ame­lyeket sem ember, sem pe­dig gép évek óta nem mű­velt. Kihasználatlan, parla­gon hagyott földek ezek, ahol csupán a természet az úr. Peresi és Haleszi dűlő, Kuklihegy: a homokos szán- tóugaron a szőlőtőkék ki­fagytak, kiszáradtak — csak itt-ott látni köztük olyat, ami termőképes. Az egyik ilyen szőlő végében talál­tunk egy kis zöldellő bor­sót: tehát valakihez tarto­zik a föld. De csak félig?! Hallottunk arról is, hogy néhány „élelmes” ember — bár nem tulajdonos — jog­talanul kisajátítja az „árva földet”, amiről az illetéke­sek mit sem sejtenek. Hoz­závetőleges számítások sze­rint négy holdon 15 elhagya­tott szántó-szőlő par­cella kap helyet. Ugyancsak ki­használatlan földek: az egy­más mellett két irányban fu­tó utak (határban!?); ka­zalhelyek stb. Ha egy közös gazdaság életében nem is annyira, de járási, megyei és országos szinten komoly problémát vetnek fel ezek a „fehér foltok”, amiről egy legutóbbi kormányrendelet így hatá­roz: a műveletlen, parlagon levő területeket május 15-ig hasznosítani kell! És,^ hogy ennek a feladatnak a végrehajtása milyen nagy jelentőséggel bír, az csak akkor mérhető le, ha a sok elaprózott területet összead­juk: ez járásunkban is mi­nimálisan 100 hold. Ha pél­dául ennyi területen csak takarmányt termesztünk — a talaj gyenge minőségére való tekintettel — a háztá­ji állatállomány részére: már megérte! Hrutka János Sírkoroinbolfik. Felháborodva fogadták azt a hírt a monoriak, hogy két fiatalember vandál módon több sírt megrongált. Aki csak tehette, kirohant a te­metőbe, hogy meggyőződjön szerettei sírjának állapotá­ról. Sajnos, több embert szomorú látvány fogadott a monori katolikus temetőben, ahol egyébként példás rend, tisztaság uralkodik. A ledöntött, szép faragású sírkövek azt a képet éb­resztették fel egy idegen emberben — aki a furcsa hírről mit sem tud —, hogy talán a természet romboló ereje, valamilyen tájfun vagy orkán pusztított erre. De mi is történt valójában? Két fiatalkorú, monori ár­va fiú: F. I. és V. I. 26-án este ll óra körül ittas ál­lapotban ment édesanyja sír­jához „tiszteletadásra”. Né­hány percet az alkalomhoz illően némán, kegyelettel töl­töttek el sírok előtt. Majd F. I. „önérzete” felhábo­rodott („miért van a többiek­nek sírkövük, miért nincs az én édesanyámnak?!”) és mint aki emberi mivoltából kivetkőzött, vagy aki önkí­vületi állapotba esett, sor­ra döntögette az útjában levő sírköveket. Extázisba került V. I. is, aki követte barátja „példamutatását”. Összesen tizenkét sírkövet rongáltak meg, melyek kö­zül csak háromnak súlyos az állapota, mert szeren­csére a többi a sírhalom puha földjére zuhant. Az anyagi kár így is közel há­romezer forint. Az erkölcsi veszteséget forintban kife­jezni, visszapótolni nem le­het. A felelősségrevonást ga­rázdaság, dologrongálás cí­mén már meg is kezdte a rendőrség. (—a —s) Rövidesen átadják rendeltetésének az állami gazdaság gépjavító műhelyét A négyes főút és a vasadi útelágazás szögletében . lázas ütemben halad a Monori Állami Gazdaság gépjavító és sze­relőműhelyének építkezése. Az épületekben már a belső szere­lési munkák folynak. Fazekas Benő, a kőműves brigád veze­tője büszke örömmel vezet körül a telepen. Van látnivaló és érdemes is megnézni! Minden ami készül, jól átgondolt, cél­szerű és modern. A hatalmas csarnokban a már kész szerelő­akna felett a mozgódarut állít ják be a villanyszerelők. A csar­nok melletti kazánháziban gőzfűtéssel, hideg-meleg vízzel el­látott tusolok, öltözők várják majd a dolgozókat. A munkák előrehaladásából ítélve, rövidesen átadhatják rendeltetésének ezt a jól felszerelt és a mai szociális követelményeknek is megfelelő nagyszabású gépjavító műhelyt. A nyitott tető alatt vasbetonszerelők dolgoznak. Fodor Ferenc, Hegyvári János és Kugler Lajos beton malacetetők vas>hálózatát szerelik össze. — Annyi etetőt kell készítenünk — mondják jókedvűen —, hogy a nyárra ezer malac számára lehessen a gazdaság­ban „teríteni”! (Huszty) Az új műhely Dolgoznak a vasbetonszerelők Nem induL az istennek sem indul el idő­ben Gyomráról a reggeli autó­busz! 6 óra 55 perc lenne az indulási ideje — a menetrend szerint — mégis általában 7 óra után fut csak ki. Tény; tízperces várakozási idő van előírva, s erre, sajnálatosan, csaknem mindig szülcség van, mert a reggeli vonat — szinte menetrendszerűen — késik, a buszmegálló pedig — a vas­útépítők jóvoltából — távol esik az állomástól, meg kell várni a Siily felől érkező uta­sokat. De t két autóbusz van ugyanabban az időben, s elég, ha az egyik várakozik. Az a szokás ugyanis, hogy amikor meglátják a kanyarban fel­tűnni a vonatról érkezőket, az egyik autóbusz — üresen — rögtön elindul. De miért nem teheti m^f ezt 8—10 perccel korábban, a menetrend által előírt időpontban? Nem volt még rá példa, hogy a helyi autóbusz vonatról érkező utast felvett volna. így a várakozá­sa felesleges és értelmetlen. Ezzel szemben, ha pontSsan indulna: l. nem ücsörögnénk hiábavalóan 8—10 percig a végállomáson; 2. nem ácsorog- nának feleslegesen az utasok a postáskörnél és a távolabbi megállókban; 3. az amúgy is lassú mozgású járat — a sofőr a jegyeket is kezeli — keve­sebb késéssel érkezne Mcmor - ra. Ennek tehát valóban volna értelme. Lehet, hogy épp azért nem csinálják? A kirendeltség vezetője, tu­domásunk szerint, erre már adott is utasítást.. Most már csak az kellene, hogy a sofő­rök azt végre is hajtsák. (R-) Pálya széli jegyzet 270 perc — gól nélkül 1200 lelkes vecsési szurkoló áll­ta körül május l-én a vecsési sporttelepet és bíztatta ünnepi hangulatban, csapatát. Sajnos, a vecsési fiúk nem reagáltak a bízta­tásra és immár második hazai ve­reségüket szenvedték el, 2:0 arány­ban kikaptak a nagyon jó képes­ségű Váci Vasutastól. Ezzel a ve­reséggel egy igen szomorú soroza­tot folytattak a vecsésiek: a ne­gyedik mérkőzésüket vesztették el; s ami talán még szomorúbb: a ve­csési csatársor 270 perc alatt" egyetlen gólt'sem rúgott. Négy és fél órát játszott ez a ANYAKÖNYVI HÍREK Gyömrő Házasságot kötöttek: Fekete Jó­zsef és Dophná-l Éva Piroska, Fan- csalszki József és Wachala Márta. Elhunyt: özv. Mészáros László- né Jaros Mária 77 éves. Monor Születtek: Kellner Ferenc és Nagy Terézia Veronika leánya: Veronika, Bakos Károly és Nagy Erzsébet leánya: Katalin, Szűcs István és Madár Éva leánya: Ani­kó Erzsébet, Gál Jenő és Guba Borbála leánya: Judit Melinda, Rafael József és Rafael Borbála fia: Pál, Földi István és Tomiesek Anna leánya: Agnes. Házasságot kötött: Galambos László és Hegedűs Erzsébet. Elhunytak: özv. Horváth János- né Rozgonyi Mária Terézia 81 éves, Dóczi Ferenc 93 j£ves. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Megbilincseltek. Gyöm­rő: A rendőrfelügyelő. Maglód: Egy szélhámos vallomásai. Monor: Honfoglalás I—n. Nyáregyháza: ördögcsapda. Pilis: A vérdíj. Tá- piósüly: Üresjárat. Úri: Visszavár­lak. üllő: Boccaccio 70. I. (széles­vásznú). Vasad: Válságos órák. Vecsés: Láng az utcákon (széles­vásznú). vecsési csatársor anélkül, hogy gólt rúgott volna; a kívülállónak az volt az érzése, hogy ha reggelig játszott volna a két csapat, csatá­raink akkor se rúgtak volna gólt. A szakvezetők és a szurkolók egy­aránt tanácstalanul állnak, nem jönnek rá a rejtély nyitjára: hogy az olyan jó nevű játékosokból ál­ló csatársor, mint Fekete, Mercz, Müller, Békefi, Kári, hogyan tudott ilyen mondhatni „gólundorral” ját­szani. Csatársorunk játéka egysíkú, könnyen kiismerhető, a fantáziá­nak a legkisebb jeleit is nélkülö­zi. S mindez oda vezetett, hogy 7 mérkőzés alatt mindössze 4 gólt nígott a vecsési együttes s ebből a csatársor — írd és mondd — egyet!!! A gólok viszont amelyeket mi kaptunk „csodálatosak” voltak. Már az benne a csodálatos, hogy gól lehetett belőle. Az első: 25 mé­terre a kaputól az alapvonal kö­zelében a váci jobbszélső be akart ívelni egy labdát. Lecsúszott a lá­báról és kiflialakban a nyárfák magasságában ívelődött befelé. Befelé a hálóba. Egy pillanatra mindenki megdöbbent. De nem sokáig... A második: a vecsési kaputól 50 méterre szabadrúgáshoz jutott a váci együttes. A középhátvéd be­lerúgott egy nagyot a labdába s az érintés nélkül a hálóba hullott. Művészet! Művészet volt beszedni. De a vecsésiek mindig mű vészi el- kek voltak. Szalontai Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents