Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-07 / 104. szám

MfG VCI Him KÜLÖNKIADÁSA Vin. ÉVFOLYAM, 104. SZÄM 1964. MÁJUS 6, SZERDA HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA A KONZERVGYÁR ÜNNEPSÉGÉN- ... ■ , ' y.wí . "" ' . Ne mulasszuk el a levágott sertés húsának ellenőrzését! Fotóriporterünk a konzerv­gyár él üzemünnepség én készí­tette a képet (Godány felv.) úr Május 23-án kezdődik és 30-án ér véget az évenként megrendezésre kerülő ünnepi könyvhét. A könyvhét alkal­mából író—olvasó találkozó is lesz városunkban. ★ A Petőfi Termelőszövetke­zetben az idén két permet- lé tornyot készítenek, ame­lyet fúrott kúttal látnak el. ★ A Vénusz cukrászda május elsejéin és másodikán hozzá­vetőlegesen háromszáz kilo­gramm fagylaltot adott el. ★ VÁLASSZON ÉS SZAVAZZON A lakástextil kiállítást és vásárt nagy érdeklődés kiséri. A szavazócédulá­kat is sokan kitöltötték, amelyekből majd az össze­gezés után megállapíthat­ják a szakemberek, hogy városunk lakosságának milyen az ízlése. A kiál­lításon, amit vásárral kö­töttek egybe, összesen negyvenezer forint érté­kű árut vásároltak meg. PILLANTÁS A HÍDRÓL Arthur Miller: Pillantás a hídról című világhírű darab- ját a gimnázium színjátszó köre nagy sikerrel mu­tatta be. Sok lelkes tapsban részesültek a diákok. A nehéz vállalkozást tőlük telhetőén jól oldották meg, amiben nagy része volt a rendezőnek, Tóth Tibor tanárnak is. Talán nem is állt olyan közel diákjaink szívéhez ez a téma, amely egy amerikai család életét tárja fel a szokványoktól eltérően, mégis megértették és vállal­ták a szerepeket. A szereplők közül emeljük ki Horn And­rást, aki az ügyvédet alakí­totta, Sajó Andrást, aki Eddyt játszottta. Ugyancsak a meg- J szokott jó alakítást nyújtotta ^ Korompai Lenke. í * I Május 9-én, szombaton dél- £ után 4 órakor a kultúrotthon- á ban KRESZ előadás lesz film- ^ vetítéssel egybekötve, a Pest ^ megyei Rendőrfőkapitányság l; közlekedésrendészeti osztálya ^ rendezésében. Városunk gép- ^ járművezető igazolvánnyal f rendelkező lakosai okvetlenül 'j jelenjenek meg az előadáson! ^ MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Hazáinkban körülbelül öt­millió sertést vágnak le éven­te. Ennek csupán a fele ke­rül a vágóhídiakon ellenőrzés­re, a többá állat húsát — mi­vel azok magiánvágások — nem ellenőrzik fogyasztás előtt. Ebből adódik azután az olyan szomorú tény, mint pél­dául a múltkorában Pesterzsé­beten: a magán kényszervá­gásból készített sertéskolbász több mint száz súlyosabb és könnyebb megbetegedést és két halálos áldozatot követelt. Ennek felszámolására ez óv elején a Földművelésügyi Mi­nisztérium az Élelmezésügyi Minisztériummal karöltve ren­deletet adott ki Az állati ere­detű élelmiszer-nyersanyagok, félkész- és késztermékek hi­giéniai szabályzata címmel. Az I. fejezet 29. paragrafusa le­szögezi, hogy a trichineílás fertőző ttség- re irányuló vizsgálatot minden esetben el kell vé­gezni. A vizsgálat sarán először a mintavételnek kell megtörtén­ni. A sertést levágó hentes is könnyen él tudja végezni. A rekeszizom, más nyelven ako- ronahús és a rekeszoszlop inas részébe való átmenet kö­zeiéből egy-egy mogyoró nagyságú mintát kell kiven­nie. A mintát az illetékes hús­vizsgáló állatorvoshoz kell eljuttatni az állatorvosi rendelő laboratóriumába. Az állatorvos a behozott min­tából hét zabszem nagyságú darabkát levág. Negyvenszeres nagyítással mikroszkóp, illetve trichi- noszkóp segítségével meg­állapítja, hogy a levágott sertés húsa alkalmas-e fo­gyasztásra? Érdemes azért a néhány fo­rintért — amennyiért az állat­orvos a vizsgálatot elvégzi —, a levágásra kerülő sertéseket eUenőriztetni, hiszen ezzel be­tegségeket, sőt halálozásokat előzhetünk meg. Nem is be­szélve arról, hogy az előbb említett rendelet a trichimel- Xás fertőzöttségre irányuló vizsgálat elvégzését szigorúan megköveteli, illetékes szervek pedig ellenőrzik annak végre­hajtását —végh— A vizsgálatot negyvenszeres nagyítással az illetékes állat­orvos végzi (Godány felv.) A levágott sertés koronahúsá­ból vesszük a mogyoró nagy­ságú mintát. SPORT I>1 #/» 1 ti VG. 1S Területi labdarúgó bajnokság Gyömrő—Nagykőrösi Építők 3:1 (1:1). Gyömrő. V.: Kirchner. Építők: Bekő — Orsányi, Gulyás II., Ragó — Ócsai, Gu­lyás I. — Ványi, V. Szűcs, Kecskés, Csipő, Falusi. Az első félidőben helyes fel­fogásban, jól játszott az Épí­tők, több gólhelyzetet is terem­tett, de azok közül csak egyet tudott kihasználni. A körösi­ek a második félidőben ismét visszaestek, gyengébben ját­szottak és könnyen hárítható gólokkal vereséget szenvedték. Az első félidőben stílusos játék folyt és ebben a játék­részben bebiztosíthatták volna a győzelmet. A második fél­időben már csapkodó játék folyt és ekkor alulmaradtak. GóUövő: V. Szűcs. Jók: Ragó, Öcsai, Gulyás 1. és Csípő. Gyömrői ifi—Nagykőrösi Építők ifi 4:1 (1:1). Gyömrő. V.: Böröcz. Góllövő: Szabó. Jók: Gönczi, Szabó és Nagy F. A Tápiószele—Nagykőrösi Kinizsi II. és ifi mérkőzés el­maradt. UTTORO VILLAMTORM Május 1-én a Kecskeméti Dózsa úttörő labdarúgók ré­szére villámitomát rendezett, ahol a következő nyolc csapat vett részt: Kecskeméti Dózsa I—II., KTE, Kiskunfélegyházi Honvéd, Vasas és Vasutas, Ceglédi Vasutas és a Nagy­kőrösi Kinizsi. A tornát két csoportban bonyolították le és a Kinizsi úttörői mint csoportelsők, a Dózsa I-gyel kerültek a döntő­be, ahol 2:0 arányú vereséget szenvedtek, így másodikak let­tek, megérdemelten. A csapat összeállítása a következő volt: Vilcsák II. — Balta, Juhász (Gömöri), György — Simon, Marton — Dér, Hegedűs K., Lengyel, Korsós (Tolnai), He­gedűs A. P. S. Korszerű, új gépekkel gazdagodik a konzervgyár Épül a konzervgyárban az új befőttüzem. Hogy még az idén megindulhasson a ter­melés az új üzemrészben, igyekezni kell a gépek be­szerelésével, átadásával. Sok új, hazánkban még ritkán alkalmazott géppel gazdago­dik a konzervgyár a készülő üzemrészen túlmenően. Rövidesen megkezdik a gyártáshoz szükséges gépi berendezések szerelését, vo­nalba állítását. Ebben az új üzemrészben szerelik fel a hazai iparban eddig még nem alkalmazott barackbe- föttgyártó, folyamatosan ter­melő vonalat, amelynek egyik része már a gyár rendelkezésére áll. Ennek a barackfeldolgozó vonalnak az alapgépét az elmúlt évek­ben kikísérletezett barack­felező gép képezi, amelyet szállítószalagról táplálnak, önműködően elvégzi a barack felezési vonalba való állítását, a felezést és a mag eltávolítását. A gép , a felezett barackot a töltőszalagra továbbítja. Az ott ülő dolgozók pedig a munkahelyhez szállított üve­gekbe berakják a felezett ba­rackot, majd a töltés helyéről szállítószalag viszi el a tele üvegeket a léfelöntő gépek­hez. A töltés és a léfelöntés után a záróműveletet a kon­zervgyár által kidolgo­zott automata üvegzáró­gépen fogják elvégezni. Ez a gép az üvegzárás nehéz fizikai munkáját küszöböli ki, vagyis a zárási művelet min­den egyes fázisát gépesítették. Kézi művelettel így csak a zá­rógarnitúra üvegekre helyezé­sét kell végezni. Ebben az üzemrészben a lú­gos hámozás utáni művelete­ket is teljes egészében gé­pesítik. A gépjavító- és faipari ktsz-nél a gép prototípusát már legyártották. Az üzemben ütemszerű en alkalmazzák majd az elmúlt évben legyártott és kikísér­letezett almanegyedelő és csu- mázó gépet, amely hat má- zsa/óra teljesítménnyel és két kiszolgáló személlyel mű­ködik. Az üzemi épület megfe­lelő beosztása lehetőséget nyújt a beérkező nyersáru gondos tárolására. A folya­matos gyártási vonalak és az anyagmozgatás útvona­lainak ésszerű összehangolá­sa által az üzemen belüli szállítás lényegesen csökken. Az új üzem létesítésé- ; vei a vállalaton belül a gyümölcsbefőttgyártást : teljes mértékben meg lehet valósítani. A megnövekedett termelőte­rület és a beállításra ke­rülő új gépek által lehe­tőség nyílik arra, hogy a befőtt-termelési tervet a kö­vetkező években jelentős mértékben növelje a kon­zervgyár. "In*,fU Szabadságon (Komádi rajza) Várják őket a termelőszövetkezetek Elméletileg és gyakorlatilag egyaránt jól képzett fiatalok kerülnek ki a Mezőgazdasági Technikumból A Mezőgazdasági Technikum tanulói mindéin szerdán és csütörtökön gyakorlati okta­tásban részesülnek és dol­goznak. A gyakorlati munka megfelel a tanult anyagnak. Például: lapultak a spárga- szedésről — ami közismerten nagy figyelmet kíván —, a kö­vetkező hetekben gyakorlati­lag is érzékelni tudják a mun­kát és amikor arra kerül a sor, hogy nekik kelljen majd az érettségi után ugyanezt el­magyarázni, az nem fog ne­hézségbe ütközni. Ismerniük kell a gépeket is. Szélvihar. Puskin: „A ka- j pitány lánya” című kisregé- á nyéből készült színes olasz— á jugoszláv film. Szélesvásznú, f, Tíz éven alul nem ajánlott! ‘íj Kísérőműsor: Barbosz ku- ^ tya. '/ [fészekrakásunk óta min- dig nagyon vártuk a ta­vaszt, mert tudtuk, ha a fecskék visszatérnek a kapu­aljba és megépítik családi hajlékukat, nemsokára itt a nyár — a természet rendje szerint. Talán ez az a két év­szak, amellyel legjobban ki voltunk békülve. Érthető okokból. Csak azt nem tud­tuk megérteni, miért kell a fecskéknek minden tavasz- szol fészket rakni. Ügyesen, szépen, megfelelő szabályos mértani formában, úgy, aho­gyan azt a nagy könyvben megírták. Az ösztöneikben. Évekkel ezelőtt történt, hogy a kapualj beázott vako­latát télutóban javították. Két fecskefészek azonban út­ban volt. S minthogy az em­ber magasabbrendűségét tu­datos tevékenység, a munka jellemzi, a két fészek hama­rosan lekerült onnan, ahová azokat a fecskepárok építet­ték. Ilyen rombolás többször is történt, mi pedig vártuk', hogyan reagálnak a váratlan fordulatra a fecskék. Egyszer aztán megjelent két pár a tavasz hírnökei kö­zül. Aggódva lestük az ese­tek és újabb fecskehajlékok épültek. Ősszel több mint egy tu­cat fecske kora reggeli sze­renádja jelezte, hogy útra készülnek. Hosszú útra. Kö­zülük csak négy tudta, hol és merre kell keresni a mele­gebb hazát, de egyikük sem sejtette, hogy a természet erői hogyan rombolják szét újra verejtékes munkájuk gyümölcseit, és hogyan tize­delik meg őket. Az történt ugyanis, hogy a tervgazdálkodás során a kül­ső tatarozási munkálatokat el kellett végezni. S a szak­emberek — kőművesek, asz­talosok, festők, csatornázok, p ádogosok — tervszerűen dolgoztak. Idő előtt befejez­ték a munkálatokat. A lakók hajléka szebb lett. Fecskefé­szek nélküli, de szebb. Yj~s most újra eljött a ta­LJ vasz. Megérkeztek a fecskék is. Csak ketten tér­tek vissza. Viszontagságos volt az útjuk oda is, vissza is. Otthonukat nem lelték, menyek fejlődését. Csicser­gésük hozzátartozott az év­szákhoz, életünkhöz, csiri­pelő hangjuk betöltötte a szűk kis udvart, s kellemes­sé tette az egyébként kopár udvart. az épület minden általuk zi. fellelhető zugát felke­resték, kutattak a tavalyi hajlék után. Röpködtek kör- be-karikába, ráültek a ma­gasban feszülő villanyihuzal­ra. Nyilván azon tépelőd- hettek: hová lett a fészek? Hiszen az ősszel még meg­volt. ügy látszik, hamarosan rájöttek, hogy időközben va­lami természetfeletti erő működhetett közre, így hát újra munkához láttak. Épí­tettek másikat. Szebbet, job­bat. Talán még melegebb és otthonosabb is volt. S egy­szer csak kikeltek a kis fió­kák, a szülőknek pedig me­gint sok lett a gondjuk, mert a kicsinyek nagyon éhesek voltak. De hamaro­san megnőtték, szárnyrakel­Az erőgépeknél gondot ako­zott a motorok és a segédbe­rendezések ismerete, főleg a technikum leánytanulóinak. Ma már túlvannak ezen a ne­hézségen. A gyakorlati okta­tás és a naposa szolgálatok so­rán elsajátították az ismerete­ket és nem okoz problémát, ha esetleg egy traktornak keli fölismerni a hibáit. A két osztály (II. és III.) ta­nulói egyrészt fogatos. sertés- gondozó és kertész, másrészt tehenésznapos, gépész, rak­táros!, magtáros naposi szol­gálatot látnak el. ., Ez alatt elsajátítják a tárgy­al körrel kapcsolatos ismerete- 2 két, naplót vezetnek, beszá- ^ mólnak a végzett munkáról í a tanárnak, aki osztályozza az ^ ismereteiket. ^ A naposa szolgálatokon ^ nemcsak dolgoznak, hanem j a harmadik osztályosok a te- í henésznaposságuk alkalmával J behatóbban foglallcoznak az 2 állatok takarmányozásával, a Í modern gépi fejési módszer- Z, rel. A takarmányozásnál ki- számítják az egy szarvasmar- hára jutó takarmányt, abra- í kot, sőt a takarmány és az ab- Zf rak összetételét, valamint ezek Zf keményítő értékét, fehérje- Zf tartalmát, a tejtermeléshez Zf szükséges abrak mennyiségét Zf és minőségét is. 't/ Az iskolából kikerülő tech- ; nikumi tanulókat a gazdasá- gok és a termelőszövetkezetek > szívesen fogadják. Aki nincs \ megelégedve eddigi tudásá- 2 val, az tovább képezheti ma- 2 gát felsőfokú technikumok- $ ban, vagy az Agrártudományi j Egyetemen. J A korszerű nagyüzemeket \ tanúit, jól képzett szakembe- j reknek keld vezetni. A teeh- J nikum tanulói tudják ezt, s í ennek szellemében tanulnak. S —horváth— * hiába keresték. Déhát a ío-; jásokat valahol le kell rakni,', a fiókákat ki kell költeni, fel \ kell nevelni, hogy majd azok \ is fészekralkók lehessenek —í csiripelték a fecskék. S a fecskepár nem sokáig; tépelődött. Dolgoztak. Fel- j építették az új hajlékot ősz- \ tönös tervszerűséggel. Ma- í guknak, fiókáiknak. Apró kis\ ágacskák, fűszálak és sári ötvözetéből épül az emeleti alatt a földszintes fecsketa-} nya — immár ki tudja há- 5 nyadszor —, s a félig kész; hajlékban a mama már el-> foglalta helyét. £ lnézem őket, milyen; szorgalmasan dolgoz-; nak. Csodálom türelmüket.; De fecskééknél ez így van'} rendjén, mert amit az ember Z lerombol, azt ők vasakarat-i, tál, szilárd elhatározással % újjáépítik. És mindig visszatérnek ta- \ vasszal a régi fészekre azok,; amelyeket az ősz és a téli zordsága életben hagyott, J hogy kedves csiripeld sukkéi J kellemesebbé tegyék azok; életét, akik várják őket. Herényi István Z

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents