Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-30 / 125. szám

1964. MÁJUS 30, SZOMBAT rt-ai DECIM kJCÍvIop 3 . ,^L ......... | Elfagyott hidroglóbusok H ibás-e a 3Mtifjlótli tmépf/yár? — A os/unt ti intéakedést a helyszíni tervezésre! A sári Fehér Akác korai kiül tét ésű paradicsomtábláját hajnal óta járja három lókapa. Estig be sem végzik, akkora a tábla Kukoricát kapál a traktor az inárcsi határban. Az inárcsi Március 21 kertészetében virágpalántákat szed­nek ki a melegágyból, a zellerpalántákat pedig locsolják (Gábor felv.) Üdülőtelep létesül a Szentendrei-sziget északi csúcsán A Szentendrei-sziget északi csúcsa már eddig is kedvelt kirándulóhelye volt a vad­evezősöknek. Nyaranta való­ságos sátortábor létesül Kis­oroszi felett, a szigetcsúcs ha­talmas fákkal borított lige­teiben. A Dunakanyar idegen- forgalmában fontos szerep vár erre a területre: a regionális fejlesztési terv szerint, a nagymarosi vízierőmű alatti folyamszakasz vízi sport éle­tének a központja lesz. A tervek szerint a követ­kező években üdülőtelep lé­tesül a szigetcsúcson. Többek között 300 személyt befogadó szálloda, hat, egyenként száz­ágyas turistaszállás épül, a camping pedig ezer sátorla­kót fogadhat majd. £ Igaz hogy már a nyár kü- ^ szöbén állunk, mégis hadd idézzük meg még egyszer a te- £ let, annál is inkább, mert sok ^ borsot tört az orrunk alá, de J elsősorban azért, mert arról a £ tél okozta kárról, amiről itt ^ szó lesz, mi emberek is tehe- ^ tünk. 2 Nem kevesebbről van szó, J mint arról, hogy a télen sok fémből készült víztorony, szak- {nyelven hidroglóbus elfagyott. 'f, A legtöbb kár Szabolcs-Szat- 5 már és Hajdú-Bihar megyét {érte. Mégis, miért Pest me- \ gyében tesszük szóvá ezt a J szomorú esetet? Azért, mert \ ezek a víztornyok Pest megyé- \ ben, közelebbről a Maglódi \ Gépgyárban készülnek. A ká­rosultak szinte valamennyien a gyártó céget okolják í \ a bajokért. A gyár vezetői és 5 dolgozói állítják, hogy ők ki- í váló termékeket gyártanak, s \ mi magunk is meggyőződtünk 5 az innen kikerülő víztornyok $ használhatóságáról és az em­lített megyéken kívül az or- í szág más részein csak elvétve \ fordult elő a fenti hiba. Már- \ pedig ha gyártási hibával áll- ínánk szemben, akkor az má- \ sutt is megközelítően azonos í arányban jelentkezne. | Akkor hol a hiba? Erre az \ eddigi vizsgálódások és a gya- J korlati tapasztalatok adnak ^feleletet A szóbanforgó, fám­ából készült víztornyokat Mag- klódon és Kecskeméten gyárt- k jók. A maglódiak kisméretű, á a kecskemétiek pedig nagy ^ hidroglóbusokat készítenek. 2 A nagy tornyok félmillió kö­I rüli összegbe, a kicsik pedig alig több, mint százezer fo­rintba kerülnek. Ezek az adatok látszólag nem tartoznak a témához, mé­gis a szóbanforgó hibák egyik kokénak eredőjét adják, Nyil- |vánvaló ugyanis, hogy egy j félmillió forint értékű be- ^ rendezés helyszíni felszerelé- ^ sére sokkal több pénzt, s ter- ^ mészetesen sokkal jobb szak­embereket is lehet biztosíta- í ni, mint a százezer forint ér- í tékűre. A Maglódon készült tornyokat tehát alvállalkozó. ! a Pest megyei Építőanyagipari Vállalat szereli fel a rendelte- \ tési helyen. Itt készülnek a ‘ tornyok beton alapelemei. Ná­luk korábban a nem kellő hoz­záértés elég sóik hibát okozott. Erre csak azért nem térünk ki, mert a közelmúltban ez a kérdés megoldódott. A legtöbb baj okozója azon­ban nem a felszerelő vállalat, hanem az, hogy amikor a megrendelők magukra marad­nak tornyaikkal, azt hiszik, többé az életben hoz2á se kell nyúlni a praktikus szerkezet­hez, csak a vízcsapot kell ki­nyitni, meg elzárni. Pedig ha megfogadnák a szóbeli taná­csokat, főként azonban ha el­olvasnák és megszívlelnék a szép kivitelű, képekkel és raj­zokkal illusztrált használati utasítást, egészen másként vé­lekednének. De nem ezt te­szik. A vizsgálódó szakembe­rek jártak olyan termelőszö­vetkezetben, ahol a haszná­lati utasítást az elnök kisfiánál találták meg. Hogy miért adták neki? „Hát, mert olyan szép képek vannak benne”. S a legtöbb helyen, különösen ott, ahol elfagytak a tornyok, azt tapasztalták, hogy nem ismerik a mindenre ki­terjedő használati utasítást. Pedig milyen egyszerű lett volna, ha a használati utasí­tásban javasolt fűtőtesteket felszerelik az elfagyott tor­nyokra! Az egész nem kerül kétszáz forintba, a torony, a csővezeték és az elfagyott szi­vattyú viszont nagyon drága. Most joggal közbevethetné valaki, hogy ez rendben van, de miért nem szigetelik job­ban ezeket a víztornyokat. Saj­nos sók helyütt — bár módjuk lenne rá —, nem öt, vagy nyolc, hanem 12 köbméteres tornyot' rendelnek, holott a vízfogyasztás ezt nem indokol­ja. így történt meg nem egy helyen, hogy naponta egyszer sem fogyott ki a víz a torony­ból. Pedig nincs olyan szigete­lés a világon, amely a legna­gyobb hidegben egy jóformán álló víztömeget megvédene a befagyástól. A maglódi víztor­nyok szigetelése normális cir­kuláció mellett a legnagyobb magyarországi hideg ellen is véd, s ez a prospektusban is benne van. Az ilyen megrendelő kétsze­resen is rosszul jár, mert a nagyobb toronyért többet fi­zet, s a normálistól eltérő üze­meltetés elfagyáshoz vezet. Másfajta hibákkal is talál­koztak a vizsgálódó szakem­berek. Kiderült, hogy nem egy toronynál elzárócsapot sze­reitek a túlfolyó csőre. Már­pedig a laikus is tudja, hogy a túlfolyócső arra való, hogy a felesleges folyadék ott eltá­vozzék. Aztán olyan helyen is találtak víztornyot, ahol még nincs villany. Ezek a tornyok pedig elektromos vezérlésűek, teljes egészében villanyárammal működnek. Ezeken a helye­ken Diesel-motorokkal nyom­tatják a vizet a tornyokba. Hogy hol tart a vízszínt? Ki tudja? Persze, azt se tudják, mikor és miért fagyott be a víz. Megint másutt azt tapasz­talták, hogy a torony szívó­csöveit ásott kútba . szerelték be, mondván, van abban víz bőven. Nem is tévedtek, csak éppen azt felejtették el, hogy az intenzív szivattyúmű­ködés, ha lassan is, de felka­varja az iszapot és beviszi a toronyba. Sajnos emiatt is nem egy helyen le kell enged­ni a hidroglóbust, kimosni, fertőtleníteni és újból felállí­tani. Ez a művelet pedig „cse­kély” tízezer forintot kóstál. Világos, hogy nem a gyártó céget terheli a felelősség a bajokért. Altkor hát ki, vagy ■kik a felelősek? Talán a ter­melőszövetkezetek, vagy álla­mi gazdaságok vezetői? Igen, ők felelősek, de csak olyan mértékben, amilyenben nem tartották, vagy tarttatták be a használati utasításokat. Náluk azonban nem lehet megállni. E víztornyok helyszíni fel­szerelését meg kell tervezni. Ezzel a munkával a megyei tanácsok beruházási 'irodái foglalkoznak. Sajnos, nem a legeredményesebben. Különö­sen ott nem, ahol a felsorolt hibákat tapasztalták. Az a tervező, aki csapot szereltet a túlfolyócsőre, vagy olyan helyre állíttat tornyot, ahol nincs villany, nem ért ehhez a munkához, s ezért felelőtlen, de felelőtlenek megbízói is, mert nemcsak a tornyokat te­szik ki a tönkremenés veszé­lyének, hanem az állatállo­mányt is, amelynek vízzel való ellátására a torony hiva­tott. Mi lenne hát a megoldás? A N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\'\\\\\\\\\\\\\\\\\\N\VV\Vv\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W A kis története es­ket, — amely sze­replői egy részének kínos bosszankodást, más részének pedig jó mulatságot okozott — kár volna a nyá­jas olvasó elől el­hallgatni. Ott kezdem, ahol a történet tulajdon­képpen már csak folytatódott, de ko­rántsem nyert befe­jezést: a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Ide, a sok ezer kül­földivel együtt ér­kezett Nyugat-Né- metországból, még­pedig cége hivatalos küldötteként, egy jóképű, megnyerő modorú fiatalember, Heinz is. Az ifjú né­met jól végezte dol­gát, s kitűnően érezte magát Budapesten. Kitűnően, különösen nzután, hogy egyik nap megjelent tár­saságában egy kü­lönösen csinos, kü­lönösen vonzó fiatal hölgy, Marina is. A nemzetközi ran­Éber történet ievú kitűnően sike* rült: nálunk adott ugyanis találkát egy­másnak több levél­váltás után a német fiú, s a repülővel ér­kező prágai kislány. Mondani sem kell; remekül érezték ma­gukat. Heinz impo­záns kiskocsiján be­járták fővárosunk kies tájait, vidám, meghitt hangulatban szórakoztak. Az utolsó nap dél­előttjén — amikor is Marinának a kora délutáni géppel kel­lett Ferihegyről visz- szarepülnie Prágába — elhatározták, hogy kiruccannak néhány órácskát a főváros környékére. Útjukat Gödöllő felé vették, de idáig még nem értek, amikor az egyik falu határában, egy magas, üdén zöl­dellő gabonatábla mellett lekanyarod­tak a betonúiról. Né­hány pillanat, s a kiskocsi már el is tűnt a májusi szellő­től hullámzó zöld tenger mögött, el akartak rejtőzni a világ szeme elől... Tény, hogy módjuk nem sokáig volt er­re. Alig telt el né­hány perc, — ismét megjelentek a mű­úton. Mégpedig nem kettesben, hanem több marcona és kér­lelhetetlenül szigorú ifjú kíséretében. Az ifjak néphadsere­günk egyébként tet­szetős egyenruháját viselték és látható hivatástudattal szólí­tották fel igazolásra a nyugatné­met rendszámú autó vezetőjét, iruló- piruló útitársnőjével együtt. Azok szegénykék tiltakoztak, németül TELEVÍZIÓ-ÚJDONSÁGOK Székesfehérvárott a Villa- I mossági-. Televízió és Rádió- I készülékek Gyárában újdonsá- I gok kibocsátására készülődnék. I Két hete került szerelőszalagra | a jövő televízió családjának i legkisebb készüléke, a TA 643-as. Az első készülékeket a napokban adták ki a kezükből a szerelőik, s most már folya­matosan kerül le a szalagról az új típus. A TA 643-as, névsze- rint a Favorit televízió 12 csa­tornás, nyomtatott áramkörös, 110 fokos eltérítésű 19 colos úgynevezett sarkított képer­nyős. modem vonalú kis ké­szülék. Az üzem az idén 30 000 Favoritot gyárt, tizenkétezret már exportra. Készül már a gyárban a megszűnt Munkácsy televízió utóda, a Horizont is. Az új te­levízió árban nem különbözik az évekig népszerű készülék­től. formára azonban tetsze­tősebb, konstrukciója moder­nebb. A kéthangszórós, 12 csa­tornás 110 fokos. 53 centiméte­res képernyőjű készüléket a divatnak megfelelő aszimet- rifcus kávában hozzák forga­lomba. (MTI) Somogyi Miklós látogatása a Szentendrei Papírgyárban Somogyi Miklós az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke csütörtökön egész napos látogatást tett a Szentendrei Papírgyárban. A láto­gatásra elkísérte Terényi László, a Nyomda-, Papíripar és Sajtó Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Kuruc Béla az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára. Somogyi elvtársat a gyár párt-, szakszervezeti■ és gazdasági vezetői fogadták. Somogyi Miklós felkereste a szakszervezeti bizalmiakat, az újítási megbízottakat, valamint a gyár más dolgozóit. Ér­deklődött a dolgozók munkakörülményeiről, közlekedési prob­lémáiról, a munkásellátásról. A délutáni órákban aktíva ér­tekezletet tartott, amelyen a dolgozók kérdéseire válaszolt. JAVUL A DUNAKANYAR ARUELLATASA Állandó bizottságok értekezlete Vácott Pénteken délelőtt a tárgy­nak legmegfelelőbb helyen, a váci Pokol-csárdában ültek össze a megyei tanács keres­kedelmi és ipari állandó bi­zottságának tagjai, valamint az érintett ipari és kereske­delmi vállalatok vezetői, hogy megtárgyalják a Dunakanyar áruellátásának kérdését. Az első vitaindítót Horváth Ferenc, a megyei tanács ipari osztályának vezetője tartotta, aki elmondotta, hogy a felügyeletük alá tartozó vállalatok jól felkészültek a Dunakanyar várható nagy forgalmának ellátá­sára. Vácott korszerű S2ikvíz- és üdítőital-gyártó telepet létesí­tettek. A Váci Sütőipari Vál­lalat felújította és bővítette üzemét, a szobi kenyérgyárat pedig kétműszakosra állítot­ták át. Fejlesztették a sütő­ipari vállalatok gépkocsi- parkját is, így remélhető, hogy az idén már szállítási nehézségek sem lesznek. Az ipari osztály vezetője beszámolójában felhívta a vállalatok figyelmét a szállí­tási szerződések megkötésé­nek jelentőségére. Az ipar csak abban az esetben tudja biztosítani a kereskedelem folyamatos áruellátását, ha pontosan ismeri a kereskede­lem igényeit. Ezután a megyei tanács ke­reskedelmi képviselője, Nie­dermann Márton számolt be a kereskedelmi vállalatok fel­készüléséről. Elöljáróban el­mondotta, hogy a Dunakanyar Intéző Bi­zottság számításai szerint ez évre 15—20 százalékkal nagyobb forgalom vár­ható. Ezért a kereskedelem felada­tai is megnövekedtek. Bőví­tették a visegrádi Vár Étter­met, újjáépítették a leány­falui 7. számú élelmiszerbol­tot, több vendéglátóipari üzem befogadóképességét nö­velték. Hamarosan megnyílik a Pap-szigeten épülő bisztró és egy új élelmiszerbolt. Ai- sógöd szintén korszerű élei- miszer-üzletházat kap. Tekin­tette! a várható nagy kirán­dulóforgalomra elhatározták, az érintett községekben va­sárnap is nyitvatartanak egy­ógy élelmiszerboltot. A fel­adat most az, hogy a sütőipa­ri vállalatok ezekbe az üzle­tekbe vasárnap is friss pék­árut juttassanak el. Nieder- man Márton beszámolt arról, hogy a Dunakanyar vendég­látóipari és kereskedelmi egy­ségeit megfelelő hűtőgép- kapacitással látták el. Elmon­dotta, a legnagyobb problé­mát a zöldségellátás okozza. Megtörtént, hogy 12 ezer la­kosú község egy napra tíz csomag retket kapott. Gyak­ran előfordul, hogy a MÉK elsőosztályúnak számláz osz­tályon aluli árut. A beszámo­lók után elsőnek Hantos La­jos, a Pest—Nógrád megyei Húsipari Vállalat vezetője szólalt fél, aki a húsellátás jelentős ja­vulását ígérte. Zallel László, a Budakör- nyéki Vendéglátóipari Válla­lat igazgatója a szállítási szerződések megkötésének fontosságáról beszélt. Bejelen­tette, hogy vállalatuk a Duna­kanyarban törpe jéggyárat létesít, amely saját egységeik ellátásán kívül szükség esetén a kiskereskedelemnek is iud jeget adni. Blága Árpád, a megyei tanács kereskedem, osztályának áruforgalmi fő­előadója a Pest megyei Szesz­ipari Vállalat munkáját érté­kelve elmondotta: a vállalat az üdítőital- és szikvízszállí- tási szerződéseket nem igazol­ja vissza, illetve lényegesen kevesebbet ad a kertnél. Elő­fordult, hogy a felsőgödi au ó- pihenőnek egy napra mind­össze 12 üveg üdítő Ital jutott annak ellenére, hogy ezt a helyet elsősorban gépkocsive­zetők látogatják. A népgazdasági tervekről Román-magyar tárgyalások A már korábban megindult megbeszélések folytatásaként Bukarestben pénteken tárgya­lások kezdődtek az 1966—70. évi magyar és román nép- gazdasági tervek egyeztetésé­re. A tárgyalásokra nyolctagú magyar küldöttség érkezett Bukarestbe Vályi Péternek, az Országos Tervhivatal első el­nökhelyettesének vezetésével. is, csehül is. Mind- % hiába. Kiskatonáink % nem értvén egy szót % sem e nyelveken, a % felettébb gyanús ele-£ meket bekísérték kő- f zelben levő parancs- j nokságukra. Ott az- után büszkén jelen- tették, hogy az őrzé- ; sükre bízott ob jele- % tűm közelében vet- $ ték észre a két kül- 'f földi egyént, akik fel- >t tehetően titkok után $ kutattak és fényké- $ pezni is akartak. Foto-apparátot \ sem náluk, sem az f autóban nem talál- tak. S mivel akadt, \ aki szavukat értette, \ sőt megértett még f mást is — udva- $ rúzs bocsánatkérés % után útjukra enged- í ték őket. % Az a gyanúm, hogy $ ez esetben az objek- f tumot vigyázó kis- j katonák ... túlságo- j san éberek és talánl egy kissé ... irigyek % is voltak. í í Hetesi Ferenc Pál í Földművelésügyi Miniszté­riumnak kellene erélyesen éá gyorsan rendet teremteni. Van még idő, hogy a már felszerelt tornyoknál elvégez­zék a szükséges korrekciókat, s mire a tél ismét megérke­zik, az idén felszerelésre ke­rülő, száz torony rendeltetés- szerű üzemeltetését is bizto­síthatják. Magyarázzák meg, vagy ha ez nem elég, rendel­jék el, hogy a gazdaságokban gondoskodjanak a tornyok használati utasításának betar­tásáról. A fontos rendeltetésű berendezés kezelésével akár egy nyugdíjas, hozzáértő em­bert is megbízhatnak. . S még valamit. Nagyon üd­vös és hasznos lenne, ha a minisztérium rászorítaná a be­ruházási irodákat, hogy csak hozzáértő szakemberekkel ter­veztessék a tornyok felállítá­sát és felszerelését. Farkas István

Next

/
Thumbnails
Contents