Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-30 / 125. szám
1964. MÁJUS 30, SZOMBAT rt-ai DECIM kJCÍvIop 3 . ,^L ......... | Elfagyott hidroglóbusok H ibás-e a 3Mtifjlótli tmépf/yár? — A os/unt ti intéakedést a helyszíni tervezésre! A sári Fehér Akác korai kiül tét ésű paradicsomtábláját hajnal óta járja három lókapa. Estig be sem végzik, akkora a tábla Kukoricát kapál a traktor az inárcsi határban. Az inárcsi Március 21 kertészetében virágpalántákat szednek ki a melegágyból, a zellerpalántákat pedig locsolják (Gábor felv.) Üdülőtelep létesül a Szentendrei-sziget északi csúcsán A Szentendrei-sziget északi csúcsa már eddig is kedvelt kirándulóhelye volt a vadevezősöknek. Nyaranta valóságos sátortábor létesül Kisoroszi felett, a szigetcsúcs hatalmas fákkal borított ligeteiben. A Dunakanyar idegen- forgalmában fontos szerep vár erre a területre: a regionális fejlesztési terv szerint, a nagymarosi vízierőmű alatti folyamszakasz vízi sport életének a központja lesz. A tervek szerint a következő években üdülőtelep létesül a szigetcsúcson. Többek között 300 személyt befogadó szálloda, hat, egyenként százágyas turistaszállás épül, a camping pedig ezer sátorlakót fogadhat majd. £ Igaz hogy már a nyár kü- ^ szöbén állunk, mégis hadd idézzük meg még egyszer a te- £ let, annál is inkább, mert sok ^ borsot tört az orrunk alá, de J elsősorban azért, mert arról a £ tél okozta kárról, amiről itt ^ szó lesz, mi emberek is tehe- ^ tünk. 2 Nem kevesebbről van szó, J mint arról, hogy a télen sok fémből készült víztorony, szak- {nyelven hidroglóbus elfagyott. 'f, A legtöbb kár Szabolcs-Szat- 5 már és Hajdú-Bihar megyét {érte. Mégis, miért Pest me- \ gyében tesszük szóvá ezt a J szomorú esetet? Azért, mert \ ezek a víztornyok Pest megyé- \ ben, közelebbről a Maglódi \ Gépgyárban készülnek. A károsultak szinte valamennyien a gyártó céget okolják í \ a bajokért. A gyár vezetői és 5 dolgozói állítják, hogy ők ki- í váló termékeket gyártanak, s \ mi magunk is meggyőződtünk 5 az innen kikerülő víztornyok $ használhatóságáról és az említett megyéken kívül az or- í szág más részein csak elvétve \ fordult elő a fenti hiba. Már- \ pedig ha gyártási hibával áll- ínánk szemben, akkor az má- \ sutt is megközelítően azonos í arányban jelentkezne. | Akkor hol a hiba? Erre az \ eddigi vizsgálódások és a gya- J korlati tapasztalatok adnak ^feleletet A szóbanforgó, fámából készült víztornyokat Mag- klódon és Kecskeméten gyárt- k jók. A maglódiak kisméretű, á a kecskemétiek pedig nagy ^ hidroglóbusokat készítenek. 2 A nagy tornyok félmillió köI rüli összegbe, a kicsik pedig alig több, mint százezer forintba kerülnek. Ezek az adatok látszólag nem tartoznak a témához, mégis a szóbanforgó hibák egyik kokénak eredőjét adják, Nyil- |vánvaló ugyanis, hogy egy j félmillió forint értékű be- ^ rendezés helyszíni felszerelé- ^ sére sokkal több pénzt, s ter- ^ mészetesen sokkal jobb szakembereket is lehet biztosíta- í ni, mint a százezer forint ér- í tékűre. A Maglódon készült tornyokat tehát alvállalkozó. ! a Pest megyei Építőanyagipari Vállalat szereli fel a rendelte- \ tési helyen. Itt készülnek a ‘ tornyok beton alapelemei. Náluk korábban a nem kellő hozzáértés elég sóik hibát okozott. Erre csak azért nem térünk ki, mert a közelmúltban ez a kérdés megoldódott. A legtöbb baj okozója azonban nem a felszerelő vállalat, hanem az, hogy amikor a megrendelők magukra maradnak tornyaikkal, azt hiszik, többé az életben hoz2á se kell nyúlni a praktikus szerkezethez, csak a vízcsapot kell kinyitni, meg elzárni. Pedig ha megfogadnák a szóbeli tanácsokat, főként azonban ha elolvasnák és megszívlelnék a szép kivitelű, képekkel és rajzokkal illusztrált használati utasítást, egészen másként vélekednének. De nem ezt teszik. A vizsgálódó szakemberek jártak olyan termelőszövetkezetben, ahol a használati utasítást az elnök kisfiánál találták meg. Hogy miért adták neki? „Hát, mert olyan szép képek vannak benne”. S a legtöbb helyen, különösen ott, ahol elfagytak a tornyok, azt tapasztalták, hogy nem ismerik a mindenre kiterjedő használati utasítást. Pedig milyen egyszerű lett volna, ha a használati utasításban javasolt fűtőtesteket felszerelik az elfagyott tornyokra! Az egész nem kerül kétszáz forintba, a torony, a csővezeték és az elfagyott szivattyú viszont nagyon drága. Most joggal közbevethetné valaki, hogy ez rendben van, de miért nem szigetelik jobban ezeket a víztornyokat. Sajnos sók helyütt — bár módjuk lenne rá —, nem öt, vagy nyolc, hanem 12 köbméteres tornyot' rendelnek, holott a vízfogyasztás ezt nem indokolja. így történt meg nem egy helyen, hogy naponta egyszer sem fogyott ki a víz a toronyból. Pedig nincs olyan szigetelés a világon, amely a legnagyobb hidegben egy jóformán álló víztömeget megvédene a befagyástól. A maglódi víztornyok szigetelése normális cirkuláció mellett a legnagyobb magyarországi hideg ellen is véd, s ez a prospektusban is benne van. Az ilyen megrendelő kétszeresen is rosszul jár, mert a nagyobb toronyért többet fizet, s a normálistól eltérő üzemeltetés elfagyáshoz vezet. Másfajta hibákkal is találkoztak a vizsgálódó szakemberek. Kiderült, hogy nem egy toronynál elzárócsapot szereitek a túlfolyó csőre. Márpedig a laikus is tudja, hogy a túlfolyócső arra való, hogy a felesleges folyadék ott eltávozzék. Aztán olyan helyen is találtak víztornyot, ahol még nincs villany. Ezek a tornyok pedig elektromos vezérlésűek, teljes egészében villanyárammal működnek. Ezeken a helyeken Diesel-motorokkal nyomtatják a vizet a tornyokba. Hogy hol tart a vízszínt? Ki tudja? Persze, azt se tudják, mikor és miért fagyott be a víz. Megint másutt azt tapasztalták, hogy a torony szívócsöveit ásott kútba . szerelték be, mondván, van abban víz bőven. Nem is tévedtek, csak éppen azt felejtették el, hogy az intenzív szivattyúműködés, ha lassan is, de felkavarja az iszapot és beviszi a toronyba. Sajnos emiatt is nem egy helyen le kell engedni a hidroglóbust, kimosni, fertőtleníteni és újból felállítani. Ez a művelet pedig „csekély” tízezer forintot kóstál. Világos, hogy nem a gyártó céget terheli a felelősség a bajokért. Altkor hát ki, vagy ■kik a felelősek? Talán a termelőszövetkezetek, vagy állami gazdaságok vezetői? Igen, ők felelősek, de csak olyan mértékben, amilyenben nem tartották, vagy tarttatták be a használati utasításokat. Náluk azonban nem lehet megállni. E víztornyok helyszíni felszerelését meg kell tervezni. Ezzel a munkával a megyei tanácsok beruházási 'irodái foglalkoznak. Sajnos, nem a legeredményesebben. Különösen ott nem, ahol a felsorolt hibákat tapasztalták. Az a tervező, aki csapot szereltet a túlfolyócsőre, vagy olyan helyre állíttat tornyot, ahol nincs villany, nem ért ehhez a munkához, s ezért felelőtlen, de felelőtlenek megbízói is, mert nemcsak a tornyokat teszik ki a tönkremenés veszélyének, hanem az állatállományt is, amelynek vízzel való ellátására a torony hivatott. Mi lenne hát a megoldás? A N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\'\\\\\\\\\\\\\\\\\\N\VV\Vv\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W A kis története esket, — amely szereplői egy részének kínos bosszankodást, más részének pedig jó mulatságot okozott — kár volna a nyájas olvasó elől elhallgatni. Ott kezdem, ahol a történet tulajdonképpen már csak folytatódott, de korántsem nyert befejezést: a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Ide, a sok ezer külföldivel együtt érkezett Nyugat-Né- metországból, mégpedig cége hivatalos küldötteként, egy jóképű, megnyerő modorú fiatalember, Heinz is. Az ifjú német jól végezte dolgát, s kitűnően érezte magát Budapesten. Kitűnően, különösen nzután, hogy egyik nap megjelent társaságában egy különösen csinos, különösen vonzó fiatal hölgy, Marina is. A nemzetközi ranÉber történet ievú kitűnően sike* rült: nálunk adott ugyanis találkát egymásnak több levélváltás után a német fiú, s a repülővel érkező prágai kislány. Mondani sem kell; remekül érezték magukat. Heinz impozáns kiskocsiján bejárták fővárosunk kies tájait, vidám, meghitt hangulatban szórakoztak. Az utolsó nap délelőttjén — amikor is Marinának a kora délutáni géppel kellett Ferihegyről visz- szarepülnie Prágába — elhatározták, hogy kiruccannak néhány órácskát a főváros környékére. Útjukat Gödöllő felé vették, de idáig még nem értek, amikor az egyik falu határában, egy magas, üdén zöldellő gabonatábla mellett lekanyarodtak a betonúiról. Néhány pillanat, s a kiskocsi már el is tűnt a májusi szellőtől hullámzó zöld tenger mögött, el akartak rejtőzni a világ szeme elől... Tény, hogy módjuk nem sokáig volt erre. Alig telt el néhány perc, — ismét megjelentek a műúton. Mégpedig nem kettesben, hanem több marcona és kérlelhetetlenül szigorú ifjú kíséretében. Az ifjak néphadseregünk egyébként tetszetős egyenruháját viselték és látható hivatástudattal szólították fel igazolásra a nyugatnémet rendszámú autó vezetőjét, iruló- piruló útitársnőjével együtt. Azok szegénykék tiltakoztak, németül TELEVÍZIÓ-ÚJDONSÁGOK Székesfehérvárott a Villa- I mossági-. Televízió és Rádió- I készülékek Gyárában újdonsá- I gok kibocsátására készülődnék. I Két hete került szerelőszalagra | a jövő televízió családjának i legkisebb készüléke, a TA 643-as. Az első készülékeket a napokban adták ki a kezükből a szerelőik, s most már folyamatosan kerül le a szalagról az új típus. A TA 643-as, névsze- rint a Favorit televízió 12 csatornás, nyomtatott áramkörös, 110 fokos eltérítésű 19 colos úgynevezett sarkított képernyős. modem vonalú kis készülék. Az üzem az idén 30 000 Favoritot gyárt, tizenkétezret már exportra. Készül már a gyárban a megszűnt Munkácsy televízió utóda, a Horizont is. Az új televízió árban nem különbözik az évekig népszerű készüléktől. formára azonban tetszetősebb, konstrukciója modernebb. A kéthangszórós, 12 csatornás 110 fokos. 53 centiméteres képernyőjű készüléket a divatnak megfelelő aszimet- rifcus kávában hozzák forgalomba. (MTI) Somogyi Miklós látogatása a Szentendrei Papírgyárban Somogyi Miklós az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke csütörtökön egész napos látogatást tett a Szentendrei Papírgyárban. A látogatásra elkísérte Terényi László, a Nyomda-, Papíripar és Sajtó Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Kuruc Béla az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára. Somogyi elvtársat a gyár párt-, szakszervezeti■ és gazdasági vezetői fogadták. Somogyi Miklós felkereste a szakszervezeti bizalmiakat, az újítási megbízottakat, valamint a gyár más dolgozóit. Érdeklődött a dolgozók munkakörülményeiről, közlekedési problémáiról, a munkásellátásról. A délutáni órákban aktíva értekezletet tartott, amelyen a dolgozók kérdéseire válaszolt. JAVUL A DUNAKANYAR ARUELLATASA Állandó bizottságok értekezlete Vácott Pénteken délelőtt a tárgynak legmegfelelőbb helyen, a váci Pokol-csárdában ültek össze a megyei tanács kereskedelmi és ipari állandó bizottságának tagjai, valamint az érintett ipari és kereskedelmi vállalatok vezetői, hogy megtárgyalják a Dunakanyar áruellátásának kérdését. Az első vitaindítót Horváth Ferenc, a megyei tanács ipari osztályának vezetője tartotta, aki elmondotta, hogy a felügyeletük alá tartozó vállalatok jól felkészültek a Dunakanyar várható nagy forgalmának ellátására. Vácott korszerű S2ikvíz- és üdítőital-gyártó telepet létesítettek. A Váci Sütőipari Vállalat felújította és bővítette üzemét, a szobi kenyérgyárat pedig kétműszakosra állították át. Fejlesztették a sütőipari vállalatok gépkocsi- parkját is, így remélhető, hogy az idén már szállítási nehézségek sem lesznek. Az ipari osztály vezetője beszámolójában felhívta a vállalatok figyelmét a szállítási szerződések megkötésének jelentőségére. Az ipar csak abban az esetben tudja biztosítani a kereskedelem folyamatos áruellátását, ha pontosan ismeri a kereskedelem igényeit. Ezután a megyei tanács kereskedelmi képviselője, Niedermann Márton számolt be a kereskedelmi vállalatok felkészüléséről. Elöljáróban elmondotta, hogy a Dunakanyar Intéző Bizottság számításai szerint ez évre 15—20 százalékkal nagyobb forgalom várható. Ezért a kereskedelem feladatai is megnövekedtek. Bővítették a visegrádi Vár Éttermet, újjáépítették a leányfalui 7. számú élelmiszerboltot, több vendéglátóipari üzem befogadóképességét növelték. Hamarosan megnyílik a Pap-szigeten épülő bisztró és egy új élelmiszerbolt. Ai- sógöd szintén korszerű élei- miszer-üzletházat kap. Tekintette! a várható nagy kirándulóforgalomra elhatározták, az érintett községekben vasárnap is nyitvatartanak egyógy élelmiszerboltot. A feladat most az, hogy a sütőipari vállalatok ezekbe az üzletekbe vasárnap is friss pékárut juttassanak el. Nieder- man Márton beszámolt arról, hogy a Dunakanyar vendéglátóipari és kereskedelmi egységeit megfelelő hűtőgép- kapacitással látták el. Elmondotta, a legnagyobb problémát a zöldségellátás okozza. Megtörtént, hogy 12 ezer lakosú község egy napra tíz csomag retket kapott. Gyakran előfordul, hogy a MÉK elsőosztályúnak számláz osztályon aluli árut. A beszámolók után elsőnek Hantos Lajos, a Pest—Nógrád megyei Húsipari Vállalat vezetője szólalt fél, aki a húsellátás jelentős javulását ígérte. Zallel László, a Budakör- nyéki Vendéglátóipari Vállalat igazgatója a szállítási szerződések megkötésének fontosságáról beszélt. Bejelentette, hogy vállalatuk a Dunakanyarban törpe jéggyárat létesít, amely saját egységeik ellátásán kívül szükség esetén a kiskereskedelemnek is iud jeget adni. Blága Árpád, a megyei tanács kereskedem, osztályának áruforgalmi főelőadója a Pest megyei Szeszipari Vállalat munkáját értékelve elmondotta: a vállalat az üdítőital- és szikvízszállí- tási szerződéseket nem igazolja vissza, illetve lényegesen kevesebbet ad a kertnél. Előfordult, hogy a felsőgödi au ó- pihenőnek egy napra mindössze 12 üveg üdítő Ital jutott annak ellenére, hogy ezt a helyet elsősorban gépkocsivezetők látogatják. A népgazdasági tervekről Román-magyar tárgyalások A már korábban megindult megbeszélések folytatásaként Bukarestben pénteken tárgyalások kezdődtek az 1966—70. évi magyar és román nép- gazdasági tervek egyeztetésére. A tárgyalásokra nyolctagú magyar küldöttség érkezett Bukarestbe Vályi Péternek, az Országos Tervhivatal első elnökhelyettesének vezetésével. is, csehül is. Mind- % hiába. Kiskatonáink % nem értvén egy szót % sem e nyelveken, a % felettébb gyanús ele-£ meket bekísérték kő- f zelben levő parancs- j nokságukra. Ott az- után büszkén jelen- tették, hogy az őrzé- ; sükre bízott ob jele- % tűm közelében vet- $ ték észre a két kül- 'f földi egyént, akik fel- >t tehetően titkok után $ kutattak és fényké- $ pezni is akartak. Foto-apparátot \ sem náluk, sem az f autóban nem talál- tak. S mivel akadt, \ aki szavukat értette, \ sőt megértett még f mást is — udva- $ rúzs bocsánatkérés % után útjukra enged- í ték őket. % Az a gyanúm, hogy $ ez esetben az objek- f tumot vigyázó kis- j katonák ... túlságo- j san éberek és talánl egy kissé ... irigyek % is voltak. í í Hetesi Ferenc Pál í Földművelésügyi Minisztériumnak kellene erélyesen éá gyorsan rendet teremteni. Van még idő, hogy a már felszerelt tornyoknál elvégezzék a szükséges korrekciókat, s mire a tél ismét megérkezik, az idén felszerelésre kerülő, száz torony rendeltetés- szerű üzemeltetését is biztosíthatják. Magyarázzák meg, vagy ha ez nem elég, rendeljék el, hogy a gazdaságokban gondoskodjanak a tornyok használati utasításának betartásáról. A fontos rendeltetésű berendezés kezelésével akár egy nyugdíjas, hozzáértő embert is megbízhatnak. . S még valamit. Nagyon üdvös és hasznos lenne, ha a minisztérium rászorítaná a beruházási irodákat, hogy csak hozzáértő szakemberekkel terveztessék a tornyok felállítását és felszerelését. Farkas István
