Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-22 / 118. szám

CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉDVÁROS RÉSZÉRE VIII. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM 1961. MÁJUS 22, PÉNTEK Tudósítás a városi tanács vb üléséről Orvosi ellátottság ■■ Fiatalok pályaválasztása — Mire fordítanak 240 ezer forintot? A városi tanács végrehajtó bizottsága e heti ülésén, a ren­delőintézet működéséről szóló jelentést vitatta meg, s meg­hallgatta a művelődési osztály beszámolóját az általános is­kolákban és a gimnáziumban ez évben végző fiatalok pá­lyaválasztásáról­A rendelőintézet napi 144 órát kitevő időben fogadja a betegeket. Ezenkí­vül 13 órában tüdőgondozási szolgálattal, valamint a kór­házban műtéti és consiliriusi tevékenységgel segíti a város egészségügyének fejlesztését Az intézetben jelenleg 25 fő­foglalkozású, 16 mellékfoglal­kozású orvos, 23 asszisztensnő és kisegítő dolgozik. A forgalmi adatok évről év­re növekvő irányzata alapján az orvosi létszám emelésére lenne szükség, elsősorban a belgyógyászaton és a szemé­szeten, de a röntgen és fogá­szati szolgálaton is. A betegek­nek sok időt kell tölteniük a laboratóriumi vizsgálatoknál. Ezt tudja az intézet vezetősé­ge s ezért igyekszik egész na­pos orvosi állás szervezésével ezen a hiányosságon is segí­teni. Az intézet munkáját érté­kelve a végrehajtó bizottság megállapította, hogy a szemé­lyi és anyagi adottságok ke­retein belül a ceglédi rendelő- intézet igen szép eredmények­kel dolgozik. Sajnálatos, hogy egyelőre helyiségek hiányában fejleszteni nem lehet. A beteg- ellátás javításában minden­esetre nagy szerepet játszana, ha a rendelőintézet fejlesztet- né műszer- és gyógyítóeszköz­állományát. Egyes eszközök már elavultak, elég gyakran előfordulnak üzemzavarok. Mielőbb szükség lenne mo­dem röntgenfelszerelésre, új rövidhullámú készülékekre. Az orvosok és betegek kapcsolatára igen jellemző, hogy a legutol­só két évben kisebb panaszok­tól eltekintve — amely pana­szok elsősorban a zsúfoltság­ra és az ebből eredő várako­zásra vonatkoztak — egyetlen olyan észrevétel sem érkezett az egészségügyi szervekhez, amelyben komolyabb kivizs­gálásra, vagy fegyelmi eljá­rásra lett volna szükség. A végrehajtó bizottság a jelen­tés alapján utasította a város egészségügyi osztály vezető­jét, hogy vizsgálja felül a rendelőintézet létszámhelyze­tét és tegye meg a szükséges intézkedéseket a fejlesztéshez szükséges személyi és anyagi feltételek mielőbbi biztosítá­sára. A továbbiakban a végre­hajtó bizottság meghallgatta a művelődésügyi osztály beszá­molóját, amelyben o fiatalok pályaválasztásáról adott tájékoztatót. A beszá­moló tanúsága szerint minden iskolában megszervezték és si­kerrel gyakorolják a pályavá­lasztási tanácsadást. Több is­kolában a szülői értekezletek­re meghívták egyes termelő üzemek, mezőgazdasági nagy­üzemek vezetőit, ahol a szülők tájékoztatást kaptak a fiata­lok elhelyezkedési lehetőségei­ről. A gimnáziumban az idén 129 tanuló végez. Ebből 69 pá­lyázott egyetemre és főisko­lára és 60-an jelentkeztek közvetlen termelőmunkára. Az általános iskolákban vég­ző nyolcadik osztályosok to­vábbtanulási helyzete az előző évekhez viszonyítva kedve­zőbb. Több gyermeket vesznek fel a gimnáziumba, és az ipari- tanuló-iskolába. A végleges számok kialakulása attól függ, hogy miként bonyolódik le az ipari és mezőgazdasági tanu­lók szerződtetése. Az 580 most végző általános iskolai tanu­lóból mindössze 60-an lesz­nek olyanok, akik sem gimná­ziumba, sem más egyéb szak­továbbképzésre nem jelent­keztek. A végrehajtó bizottság tudo­másul vette a beszámolót. Utasította a most végző fiata­lok ügyeivel foglalkozó szer­veket, hogy minden esetben a legnagyobb figyelemmel, gon­dos egyéni elbírálás alapján járjanak eL Feltétlenül bizto­sítani kell az általános és szakmai továbbképzésre je­lentkezettek felvételét, hiszen iparunk és mezőgazdaságunk gyors ütemű fejlődése ma már sürgetőleg megkívánja, hogy a középiskolai végzettséget mi­nél többen megszerezzék. A végrehajtó bizottság ez­után megtárgyalta és elfogad­ta az építési és közlekedési 'osztály élői erjesztését az autóbuszpályaudvar és autószerviz létesítésére vo­natkozóan. 84 ezer forintos vállalatfejlesztési alapot biz­tosított a Cipőipari Vállalat kettes számú telepének épít­kezéseire, 120 ezer forintot a gyógyfürdő épületének hőszi­getelésére és a strand vízellá­tásának javítására, valamint 36 ezer forintos keretet szava­zott meg az állami lakóházak korszerű szeméttároló ellátá­sára. Rop la bda-bajnohság A Nagykőrösi Elektromos az élen! Bemutatjuk dr. Zsengellér Ferencet, a városi művelődési ház elő­adóját, aki munkaköri tevé­kenysége mellett a 600 éves város jubileumi ünnepségei­nek egyik fő szervezője. 55 éves kora ellenére fiatalos lendülettel a város és mun­kaköre iránt érzett nagy szeretettel tevékenykedik. Nagy része van a május 8-i ünnepség és bélyegkiál­lítás sikeres lebonyolításá­ban. Most a június 7-i Du­na—Tisza közi dalostalálko­zót készíti elő. E rendez­vény alkalmával 11 kórus — körülbelül 700 résztvevő- vel — érkezik városunkba az egész napos kulturális program keretében. Szöveg és foto: Bónácz Mária L JABB MUEMLEK Üjabb műemlékkel gazdago­dott városunk. A műemlékvé­delmi bizottság javaslata alap­ján a Kossuth Ferenc u. 23. számú lakóházat vették fel a műemlék jellegű épületek jegyzékébe. Az épület ugyanis a népi gazdálkodást megörö­kítő ház kiváló példája. Az épület homlokzatát dombor­művek díszítik. Osztályzat és bizonyítvány A tanítási év végéhez közeledik. A tanulók egész évi munkájuk, tudásuk értékét kapják a bizo­nyítványban szereplő ér­demjegyekkel kifejezve. Az osztályozás az a te­rülete a pedagógiai mun­kának, mely nap mint nap problémákat vet fel, időnként feszültségeket, konfliktusokat is okoz, mind a pedagógusok, mind pedig a tanulók és szü­lők körében. A tantervi követelmény előírásának megfelelően a tanulóknak egy oktatási év keretében egyes tan­tárgyakban meghatározott szintű tudást kell elér­niük. Az órákon való felelés, dolgozatok írása ellenőrzi a tanuló felkészültségét és az érdemjegyek a nap­lóban, ellenőrzőben rög­zítik a felkészültség fokát. Az ilyenkor bejegyzett osztályzat a tanulónak az adott órára való felké­szülését, akkor nyújtott tudását tükrözi. Az év folyamán bejegy­zett osztályzatok segítik a pedagógust a végleges érdemjegy megállapításá­ban, de nem kizárólag az osztályzatok összegének és a feleletek számának osz­tásából keletkező hánya­dos adja a végleges ér­demjegyet. Ha csak az érdemjegyeket vesszük fi­gyelembe, a rideg számo­kon kívül hagyunk sok olyan tényezőt, mely a ta­nuló teljes értékeléséhez vezet. Vegyünk egy példát. A tanuló valamely tantárgy­ból az év elején köze­pes feleleteket produkál, majd érdeklődése fokoza­tosan nő, megkedveli, megszereti a tárgyat. A témával kapcsolatos köny­vek olvasása, feladatok gyakorlásával, tudása gya­rapszik és javulnak fele­letei. Év végére — ép­pen a fent említettek segítségével — olyan tu­dást szerez, amely eléri, vagy túl is szárnyalja azoknak a * tanulóknak a tudását, akik év elejétől rendszeresen felkészültek az órákra és ott jól fe­leltek. Ezeket a felfelé ívelő, állandó javulást mu­tató erőfeszítéseket és az ezt követő eredményt csak a szaktanár látja. Ö tudja értékelni és osztály­zatba tömöríteni. E fo­lyamat természetesen for­dítva is előfordul és még nagyon sok féle va­riáció létezik, amely a ta­nuló végső értékeléséhez hozzájárul. Ezeket a kí­vülállók és legtöbbször a szülök nem veszik figye­lembe. Csak a végső ér­demjegyet nézik, hason­lítják össze más tanuló jegyeivel. És ez helyte­len. Nem közömbös, hogy milyen körülmények kö­zött érik el a tanulók az egyforma tudást. Milyen képességűek, milyenek ott­honi körülményei. Nem szabad és nem is lehet értékelni egy gyengébb szellemi képességű és csak rendkívüli szorgal­mával jó eredményt el­érő és egy kiváló adott­ságokkal rendelkező, de lusta és a szorgalom mi­nimumát nyújtó tanulót, bár tudásuk azonos szin­ten mozog. Míg egyiket dicséret illeti, a másikat elmarasztaljuk, hisz egyik kihozta magából a maxi­mumot, a másik viszont nem törekedik, holott er­re adottságai predeszti­nálták. Az osztályozás tar­tós és igazi nevelő ha­tása éppen objektivitásá­ban rejlik és az értéke­lés egy részét képezi. A tantárgyi osztályzat nem erkölcsi ítélet. Nem von­hatók le messzemenő kö­vetkeztetések a tanulók személyiségét illetően. Az osztályzat csupán a tan­tárgyi teljesítménynek, a tantárgyi tudásnak érté­kelése. A jó bizonyít­vány öröm a tanulóknak, szülőknek egyaránt. A jól végzett munka természe­tes öröme mellett egzisz­tenciális érdekek is fű­ződnek a jó bizonyítvány­hoz: továbbtanulási lehe­tőség, kedvezmények stb. De a jó bizonyítvány fe­letti tiszta örömet és meg­elégedettséget csak akkor érezheti szülő és tanuló egyaránt, ha az megérde­melt, és a tanuló tényle­ges tudását tükrözi. Y—35. — A VÄTERV készíti a ceglédi ipartestület részletes rendezési tervét. A kész ter­veket előreláthatólag szep­tember első napjaiban bo­csátják az építési osztály rendelkezésére. Ezúton mondunk hálás köszönet« rokonainknak, jó ismerőseinknek, szomszédainknak, akik felejthetet­len emlékű édesanyánk, nagy­anyánk és dédnagymamánk: özv. Túrái Lászlóné, született: Ecser Mária temetésén megjelentek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. forradalom előestéjén, mint­egy intő példaként nyúlt a Dózsa-témához — Magyaror­szág 1514-ben című regényé­ben. Lássátok mit eredmé­nyezhet majd a parasztság há­rom évszázadon át meg nem oldott problémája. Ö az, aki Mészáros Lőrinc ceglédi plé­bánost — elsőként — mint a parasztháború ideológiai ve­zérét rajzolja meg. Bizonyos mértékig utalva arra, hogy Dózsa is az ő szellemi befo­lyása alatt állt. Petőfi Sándor ugyancsak a szabadságharc előtt, a másik oldalról a nép oldaláról közelítette meg a Dózsa-kér- dést. „A nép nevében” — még kér a nép, most adjatok ne­ki, vagy nem hallottátok Dó­zsa György hírét?” S ezzel együtt jogot kér a népnek. Ady nem Dózsával kezdte költészetét. Kezdetben a falu megnyugtató képét énekelte meg. Később amikor megis­merkedett a parasztság nyo­morával, akkor nyúlt a Dó­zsa-témához.” „Az öreg Kún- né”, „A magyar Bukolika” című verseken keresztül így egyenes út vezet a „Dózsa György unokájá-ig, amelyben látnoki erővel figyelmezteti az urakat” a nyári nap heves s a kasza egyenes. De felis­meri, hogy a parasztság egy­magában már nem tud saját sorsán változtatni. Szövetsé­gesre „új Dózsa György”-re van szüksége. A közelgő for- í radalom várása csendül ezért 4 ki a „Dózsa György lakoma- 2 ján” és az „Egyszer volt '4 csak” című verseiből. 1j A Tanácsköztársaság bukása után — A ceglédi pedagógus­szakszervezet ma, pénteken este fél 8 órai kezdettel Cegléd város 600 éves ju­bileuma alkalmából ünnepi estet rendez a művelődési ház nagytermében. Közremű­ködnek az állami zeneiskola tanárai. — A ceglédi járás április 30-ig a féléves felvásárlá­si tervet 64,1 százalékra, Cegled város pedig 50,4 szá­zalékra teljesítette. A köz­ségek közül első Dánszent- miklós 96,2 százalékkal, má­sodik Albertirsa 67 száza­lékkal. Id. Magyar Károly és neje Bor­bély Eszter 1964. május 24-én tart­ják házasságkötésük 50-tk évfordu­lójának ünnepélyét. — 1919 őszén — Juhász Gyű- ^ la: Dózsa feje című versében ^ él tovább a forradalmi gon- | dolat. „Zsarátnok lesz ami í tűz volt” — írja és ebből min- ^ denki érzi, hogy itt inkább az ^ elbukott forradalom eszméi- ^ ről van szó. A Dózsa-témát ezt követően ^ is még nagyon sokan feldől- ^ gozták. Illyés Gyula: Dózsa ^ György beszéde a ceglédi pia- £ con című verse különösen kö- ^ zel áll hozzánk. Ö felszabadu- í lás után egy Dózsa-drámát is ? írt Kevesen tudják azonban, ^ hogy Jókainak is van egy ^ iiyen műve. Gergely Sándor ^ trilógiát — háromrészes re- í gényt írt belőle. Szabó Pál: A í nagy temető című regénnyel f adózott Dózsa emlékének. De ^ még felsorolni is lehetetlen ^ lenne valamennyit. Dózsa mi- ^ ként a történelemben, az iro- ^ dalomban is elfoglalta méltó í helyét ^ Az előadáshoz kapcsolódóan ^ Nagy Anna Mária, Zsilka ^ Márta, Gór Nagy Mária, Sár- í szegi Lajos és Virágh Sán- í dór működött közre szép si- f kerrel. í Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonai Árnak, jó ismerőseinknek, jó szomszédainknak, akik felejt­hetetlen emlékű férjem, édes­apánk, nagyapánk, dédnagyapánk: id. Bálint niés temetésén megje­lentek, részvétükét nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek, özv. id. Bálint Illésné és a gyá­szoló család. Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, jó ismerőseinknek, szomszédainknak, a Csemöi Sza­bad Föld Tsz vezetőségének és tagságának, akik szeretett jó édes­apánk, nagyapánk, dédnagyapám: Boda Mihály temetésén megjelen­tek, részvétükkel nagy bánatunk­ban osztoztak, sírjára koszorút, .virágot helyeztek. Dengi Mihályné és családja, valamint a gyászoló család. — Zoltán — Ezúton mondunk hálás köszönet« rokonainknak, jó ismerőseinknél szomszédainknak, a csemői tsz v< zetőségének és tagságának, aki felejthetetlen emlékű férjen édesapánk, nagyapánk, id. Balog József temetésén megjelent«- részvétüket nyilvánították, sírjár koszorút, virágot helyeztek, őzt ül. Balogh Józsefné és családja. í A Dózsa György kulturális i napok keretében szerdán este • Velkey Imre gimnáziumi ta- jnár tartott előadást „Dózsa j György a magyar irodalom- j ban” címmel. Előadásának i bevezető részében, mintegy ; személyes bemutatásként Ady i Endre, Szabó Pál és Eötvös ; József Dózsa portréját idézte ja gimnáziumi tanítványai j közreműködésével. Irodal- : műnk eddig legszenvedélye- i sebb, legforradalmibb Dózsa jarcképét Ady Endre rajzolta j meg La Barre — Dózsa : György című cikkében. Eb­iben azt írta: „Kell, hogy hő- í sünknek válasszunk valakit, jakit a főurak nem sajátíthat- jnak ki.” S ebben a megjegy- j zésben benne volt az a törté- j nelmi igazság, ami sohasem [állíthatta Dózsát egy táborba j az elnyomó osztályokkal. Előadásának további részé- j ben részletesen szólott Taurinusz nagy hőskölteményéról, jamely a parasztháború után [Született, s ha bizonyos mér- jtékig a főúri osztály néző- í pontjának hatását viseli is [magán, még sem tudja mel- ílőzni Dózsa vitézségének és i gondolatainak igazságát. Eb­iben szerepel először Dózsa ! ceglédi beszédének irodalmi í feldolgozása is. * Eötvös József, az 1848-as Dózsa György a magyar irodalomban ELŐADÁS A KULTURÁLIS NAPOK KERETÉBEN igen komolyan veszik. A Ceg­lédi Villamosipári Gyár csa­patával egész magas szintű játékot mutattak be mindkét részről. Egymást igyekeztek felülmúlni szebbnél-szebb ak­ciókkal. Szív-lélek játékkal; vesz részt a Ceglédi Kísérleti í Gazdaság csapata is. Nem i mulasztom el megemlítem a í Ceglédi Honvéd csapatát. Bár j pontot még nem szereztek, di- j cséretet érdemelnek sportsze-! rű küzdelmeikért. Meglepő í viszont, hogy a Ceglédi Talaj- í javítók visszaestek! Beindult! a női bajnokság is, ahol a Cég- ; lédi Gimnázium győzött a Cég- \ lédi Húsipar fölött 3:0-ra, — nemere —; Nagy érdeklődés kíséri a já­rási röplabda-bajnokság mér­kőzéseit. A 4. forduló után pontveszteség nélkül a Nagy­kőrösi Elektromos vezet 8 ponttal. Második és harmadik helyen a Ceglédi Villamos Ipar és a Ceglédi Kísérleti Gazda­ság csapata áll, negyedik és ötödik, a Ceglédi Talajjavítók és az Abonyi Tsz SK, míg a Ceglédi Honvéd csapata pont nélkül a hatodik. Sió lovszky Sándor, a járási röplabda­szövetség titkára nyilatkozott az eddig tapasztaltakról: — Meg kell állapítani, hogy a legegységesebb csapata a Nagykőrösi Elektromosnak van. Minden mérkőzésüket Máésilabda indokolt a nagy szorongás, j mert a kezdés után Tukacs jól j eltalált lövése utat talált aj vendégek hálójába. Ez döntő j jelentőséggel bírt a mérkőzés: további kimenetelére, bár a i vendégek ekkor sem adták fel: a küzdelmet és 13:10-ig nem is j sikerült növelni az előnyt. Et- j tői kezdve azonban Monorl és j Osváth feltartóztathatatlanul j játszottak. Monori szép csavart, — va- j lamint büntetőből góljával j már 19:10 volt az eredmény, j Ekkor kissé kiengedett a hazai j csapat, aminek az lett az ered- j ménye, hogy a vendégeknek j sikerült néhány alkalommal j szépíteniük. A végeredményt Páncél, j egy gyors indítás végén látvá- i nyos góllal állította be. A végig jó iramú változatos j mérkőzésen megérdemelten j győzött a hazai csapat, mert i taktikailag és lövőerő szem­pontjából is felülmúlta ellen- j felét. Jók: Osváth, Monori, Pán­cél. A játékvezető nagyobb hi­ba nélkül vezette a mérkő­zést. — Forgács­Ceglédi Építők—Makó 25:15 (10:7) Cegléd, 350 néző. Vezette: Veich Ceglédi Építők: Zsíros, Os­váth, Tukacs, Monori, Szál­kái, Páncél, Tóth — Csendes, Budai, Bálint, Hörömpő. Edző: Budai. Góllövők: Osváth 10, Monori 7, Páncél 4. Szálkái 2, Tu­kacs, Tóth 1—1. Az első gólt mindjárt a vendégek érték el büntetődo­básból. A hazai gólok sorát Osváth nyitotta meg, és ettől kezdve a vendégeknek csak egyenlítésig telt az erejükből, 5:5-ös állásnál. Ettől kezdve a hazai csapat mindinkább a biztonságos és pontos játékra tért át, aminek az lett az ered­ménye, hogy főleg Osváth és Páncél góljaival sikerült há­rom gólos előnyre szert tenni. A félidő végéig ez meg is ma­radt, bár ez idő alatt is tör­tént néhány bosszantó labda­eladás. A hazai szurkolótábor szo­rongva várta a folytatást, az előző mérkőzések rossz ta­pasztalatai után. Nem volt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents